Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-19 / 15. szám

2 ^ÉPÜJSÁG 1984. január 19. Andrej Gromiko beszéde a stockholmi konferencián (Folytatás az 1. oldalról) A szocialista országok — mutatott rá ' — javasolták Európa megtisztítását mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati11 atomfegyverek­től. „A Szovjetunió meggyő- ződéses híve volit és maradt a döntésre érett nemzetközi problémák tárgyalóasztalnál való megoldásának —, de mi a komoly tárgyalások mellett vagyunk, nem az olyanok melllett, amelyeket militaris­ta tervek leplezésére hasz­nálnak fel” — mondotta. A szovjet diplomácia veze­tője ezután kifejtette kormá­nya elgondolásait, javaslatait a stockholmi konferencia munkájával kapcsolatban az atomháború megelőzéséről. Európa — mondotta végül Gromiko — népei gazdasá­gi, kulturális, történelmi ikapcsoíatainak összefonódá­sa ^folytán minden más kon­tinensnél jobban érdekelt a legkülönbözőbb területeken megvalósuló együttműködés­ben... A népek remélik, hogy itt, Stockholmiban felülkere­kedik a józan ész, az érte­lem, és, hogy a konferencia minden résztvevője politikai akaratról és felelősségérzet­ről tesz tanúbizonyságot”. Lazar Mojszov jugoszláv külügyminiszter a vezető nagyhatalmak különleges fe­lelősségére utalva kijelentet­te: a fegyverkezési verseny nem állítható meg a propa­ganda eszközeivel, hanem csakis konkrét tettekben, 'konkrét első lépésekben megnyilvánuló példamuta­tással, A stockholmi konfe­rencia sikerességének is­mérve Lazar Mojszov sze­rint az lehet, ha az első sza­kasz végeztével ténylegesen áttérhetnek az európai lesze­relés kérdéseinek megoldá­sára. Erwin Lánc osztrák kül­ügyminiszter felszólalásában rámutatott: „Ausztria szö­vetségi kormánya nemcsak kívánatosnak, hanem abszo­lút szükségesnek tartja a mi­előbbi megállapodást egy katonailag jelentős, politi­kailag kötelező, megfelelő módon ellenőrizhető és egész Európára kiterjedő, összefüggő és átfogó biza­lomerősítő intézkedésrend­szerről.” ,;Nem véletlenül akarunk rábukkanni a bizalomra. Meg akarunk dolgozni érte. Meg kell teremtenünk. Ez a folyamat azonban hosszú és fáradságos lesz” — mondotta felszólalásában Allan J. MacEachen. A bolgár diplomácia veze­tője, Petr Mladenov beszé­dében kemény szavakkal ítélte el a Reagan-kormány­zat által a szocialista orszá­gok ellen meghirdetett ,ke­resztes hadjáratot”, „a szov­jet fenyegetésről” terjesztett rágalmakat és Washington­nak a katonai fölény meg­szerzésére irányuló kísérle­teit ­Gromiko-Shultz találkozó Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első he­lyettese, külügyminiszter szerdán Stockholmban talál­kozott George Shultz-cal, az Egyesült Államok külügymi­niszterével. A találkozón a világpoliti­ka legfőbb kérdéseit és a szovjet—amerikai kapcsola­tok állapotát iteteiintettók át. Szovjet részről a megbeszé­lést teljes nyíltság és elvsze­rűség jellemezte, Jurij And­ropov tavaly szeptember 28- án és november 24-én tett nyilatkozatának szellemé­ben. George Shultz állítására, miszerint az Egyesült Álla­mok a nemzetközi stabilitás erősítésére törekedne, a szov­jet külügyminiszter azt mondta, hogy az amerikai vezetés gyakorlati lépései nem vágnak egybe ezzel. Az amerikai tevékenység szov­jet értékelését osztja a világ államainak túlnyomó több­sége, ami szemléletes meg­erősítést nyert az ENSZ köz- gyűlésónék nemrég befejező­dött ülésszakán. A találkozón áttekintették a stockholmi konferencia munkáját érintő kérdéseket is. Várkonyi Péter szerdai megbeszélései Dr. Várkonyi Péter magyar •külügyminiszter az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszere­léssel foglalkozó konferenci­án találkozott és vélemény­cserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról Uf- fe Ellemaíjm-Jensennel, Dá­nia külügyminiszterével, Paavo Vayrynennel, Finnor­szág külügyminiszterével. Vb-ülés Szekszárdon Jóváhagyták a költségvetési üzem idei tervét Tegnap délután megtar­totta az idei első ülését a szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A le­járt határidejű vb-határoza- tokról szóló tanácselnöki je­lentés, valamint a megye- székhely és környékének tűzvédelmi helyzetéről szóló beszámolót követően tárgyal­ta meg a végrehajtó bizottság a szekszárdi Városi Tanács Költségvetési Üzemének 1984. évi feladattervét. A szekszárdi Városi Ta­nács anyagi lehetőségeit fi­gyelembe véve az üzemnek munkái elvégzésére 26 mil­lió 300 ezer forintos feladat­tervet határozott meg. 1984- ben is kiemelt és fontos fel­adat a város parkjainak fenntartása. Különös gondot kell fordítani a konkrét parkfenntartási munkákra, a fásításra, a játszóterek idő­beni elhelyezésére és a régi parkok és játszóterek felújí­tására. Az elmúlt évi társa­dalmi munka tapasztalatát figyelembe véve az idén is nagyon számít a megyeszék­hely tanácsa a szekszárdiak társadalmi munkájára. Szek- szárd város parkjainak fenn­tartására a tanács költségve­tési fedezetéből 5,2 millió fo­rintot tudnak fordítani. Egyéb tanácsi megrendelésre végzi a költségvetési üzem a Marx Károly utcai járda aszfaltozását, valamint a Bartina—Remete utcai út­burkolat aszfalt-helyreállítá­sát. A végrehajtó bizottság megállapította: a költségve­tési üzem teljes kapacitása lekötetlen, ezért az üzem ve­zetőinek gondoskodniuk kell a teljes kapacitás kihaszná­lására és az árbevételek nö­veléséről. Földes Mihály: Akik nem adták meg magukat ii. Amikor a szakszervezeteket betiltották, Földes László így szólt társaihoz: — Most, hogy a németek megszállták az országot, még jobban félnek a fasiszták a munkásoktól. Ezért a szak­mai szervezkedés legális le­hetőségét is el akarták venni tőlünk a szakszervezetek be­tiltásával. — Ne szervezkedjünk? — kérdezték tőle a munkások. — De igen, sőt, jobban, mint eddig. Nem engedhet­jük, hogy a szakszervezetek szétessenek. — De hogyan fogjunk hoz­zá? — Elsősorban az üzemek­ben szervezkedjünk, de ha másként nem megy, asztal- társaságokat kell alakíta­nunk, még a kocsmákban is. — Kocsmákban? —■ Ott is, és mindenütt. Az üzemi dolgozók hamar megértették, miről van szó. — A szervezeteket fenn kell tartanunk — helyeselte Kovács Gyula vasmunkás, akit Döbrenteiné és Micskó kapcsolt a kommunistákhoz. De a szervezetek új tarta­lommal teltek meg, máskép­pen dolgoztak, mint koráb­ban. Például Kovács Gyula vezetésével gyűjteni kezdtek egy sokszorosító gépre, hogy áttérhessenek az illegális röplapok kiadására. Az újpesti ifjúmunkások Lakatos Béla és Tóth Mihály vezetésével kezdtek gyüle­kezni; és nemcsak fiúk, ha­nem lányok is. Ságvári Endre nevelte őket kommunista harcosokká, s ők méltók akartak lenni hozzá. Tőle ta­nultak nyugalmat, hidegvért, bátorságot. A márciusi na­pokban, és később még in­kább megmutatkozott, hogy az ifik mozgalmának régi ha­gyományai vannak Újpesten. Ságvári tanítványai harcosok módjára cselekedtek — nem csoda, hogy idővel köréjük csoportosultak azok a fiata­lok, akik gyűlölték a hitleri „új rendet”. Újpest népe is hamar meg­ismerte a fasiszta megszállás minden keservét. A megélhe­tési lehetőségek még tovább romlottak, mintegy varázs­ütésre kiürültek a piacok, a gazdagok és a tehetősek fel­vásárolták a zsírt, konzervet, cukrot, lisztet. Veesenmayer százezer pesti és pestkörnyé­ki lakos kitelepítésével akarta mérsékelni az ellátás zava­rait. A szovjet katonák roha­mos előnyomulása miatt azonban az északi és észak­keleti területekre már nem adtak utazási engedélyt, sőt, ugyaninnen sok „menekült” szivárgott a városba, és így tovább romlott az ellátás. Á szervezett szakmunkásokat elhurcolták, sok munkás vi­dékre költözött, sok pedig fé­kezte a termelést; csökkent a hadiüzemi termelés: a kiesé­sek megszüntetésére elren­delték a 18—30 éves nők munkakötelezettségét. S hogy a lakosság is kapjon vala­mit, a miniszterek lemondtak a „kegyelmes” cím használa­táról. Az újpesti kommunisták a nyarat arra használták fel, hogy ismét megvessék lábukat a legfontosabb nagyüzemek­ben. Egy pillanatra sem csüg- gesztette el őket a fasiszta terror. A dolgozók átmeneti­leg hallgattak, de a kommu­nisták tudták, hogy a hallga­tás mögött nem beleegyezés rejlik, hanem a harag és gyűlölet növekedése a meg­szállók ellen. A fasiszta de­magógia teljes leleplezése ér­dekében elhatározták, hogy az üzemekben egészségvédel­met, több élelmiszert, jobb PANORÁMA BUDAPEST Mark Hatfield republiká­nus és Thomas Eagleton de­mokrata párti amerikai sze­nátorok rövid látogatást tet­tek Budapesten. A szenátoro­kat fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Péter János, az ország- gyűlés alelnöke, Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője, és Nagy János külügyminisztériumi államtitkár. HAVANNA Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Pánt KiB első tit­kárának meghívására kedden éjszaka Havannába érkezett Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Rövid sajtóértekezletén Cun­hal hangsúlyozta, hogy a mostani látogatása a kubai, nicaraguai és a többi közép­amerikai nép harcával vállalt szolidaritás kifejezése. PÁRIZS Az FKiP Központi Bizott­ságának kedden kezdődött, eredetileg két napra terve­zett ülését —«mint a L’Hu- manité jelenti — egy nappal meghosszabbították. Georges Marchais főtitkár a központi bizottság elé terjesztett be­számolójában hangsúlyozta, hogy ez az ülés rendkívül fontos, mert a baloldal most döntő időszak előtt áll, a helyzet rendkívül alapos ta­nulmányozást igényel. OTTAWA Csao Ce-jang kínai mi­niszterelnök kedden beszé­det mondott a kanadai par­lamentben. Fölszólította a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, kössenek megál­lapodást a nukleáris fegyver­kezés gyökeres csökkentésé­ről. Csao támogatásáról biz­tosította a kanadai minisz­terelnöknek azt a kezdemé­nyezését, hogy az öt atomha­talom — köztük Kína — képviselői tartsanak értekez­letet az atom leszerelés elő­mozdításáról. CASABLANCA Szerdán — a kedden el­kezdődött és hajnalig tar­tott tanácskozás után — újabb zárit ajtók mögötti üléssel folytatta munkáját az iszlám konferencia szerve­zetének casablancai csúcsér­tekezlete. A Libanonnal, Egyiptommal és az inak— iráni háborúval kapcsolatos nézeteltérések miatt biztos­ra veszik, hogy az értekez­let, amelyet eredetileg szer­dán este akarnak befejezni, elhúzódik. cipőt, olcsóbb ruhát és do­hányt követelnek a dolgo­zóknak. A Ganz Hajógyárat elárasz­tották röpcédulákkal: „Munkások! Munkásnők! Ifjúmunkások! Szaporodnak a légitámadá­sok, de nektek még mindig nincs légó-pincétek! A gyár vezetői és katonai parancs­nokai bezzeg gondoskodtak magukról! Ok féltik és védik az életüket, de benneteket ődavetnek a pusztulásnak! Ne dolgozzatok addig, amíg nem építenek a számotokra bombabiztos óvóhelyet! Ma­radjatok odahaza! Védjétek jogaitokat! Követeljétek, ami megillet benneteket!” E felhívásra száz meg száz dolgozó hagyta ott a gyárat. Hamarosan másutt is követ­ték példájukat. Apránként megélénkült az agitáció az Egyesült Izzóban, a Jutagyár­ban, a Wolfner bőrgyárban és az összes szövödékben is. A fasiszták úton-útfélen megmutatták igazi arcukat. Veesenmayer elégettette a neki nem tetsző magyar könyveket. Megparancsolta, hogy sze­reljék le a gyárak legértéke­sebb gépeit és szállítsák Né­metországba. Lefoglaltatott minden élelmiszerkészletet, s ettől kezdve tőle függött a milliós város ellátása. Az élelmiszerjegyeket egyre rit­kábban váltották be, a sor­Hlajsai József 1327-1984 Majsai József, a szekszárdi Aranyfürt Mezőgazdasági Termelőszövetkezet nyugalmazott elnökhelyettese hosz- szan tartó, súlyos betegség után elhunyt. 1927. október 15-én, Szek- szárdon, földműves családban született. Egyéni gazdaként is példamutató munkát vég­zett, majd 1961-ben belépett a szekszárdi Jóreménység Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetbe, ahol 1964-ben megválasztották a szövetke­zet elnökévé. Elsősorban a nagyüzemi szőlőtermesztés területén fejtett ki úttörő­munkát, a szekszárdi törté­nelmi borvidék rekonstruk­ciójában elévülhetetlen érde­meket szerzett. Kiváló em­beri tulajdonságokkal rendel­kezett, nagy népszerűségnek örvendett a tagság körében. A három szekszárdi ter­melőszövetkezet egyesülését követően az Arany fürt Mező- gazdasági Termelőszövetkezet elnökhelyettesévé választot­ták. E tisztségében rövid ideig tevékenykedett, súlyos betegsége miatt kérte rok­kantnyugdíjazását. Majsai József 1963 óta tagja volt Szekszárd város Ta­nácsának. Eredményes munkája elis­meréséül többször részesült kitüntetésben, birtokosa volt a Munka Érdemrend ezüst­fokozatának. Megyei irányítás alatt - nagyobb hatáskörrel rartbizottsagi ülés Dunaloldvaron Tegnap délután Dunaföld- váron ülést tartott a nagy­községi .párt bizottság. Részt vett a tanácskozáson Máté János, a megyei párt-végre­hajtó bizottság tagja. A pártbizottság megvitatta és elfogadta a végrehajtó bi­zottságnak az alapszerveze­tekben tartott, az 1983. évi munkát értékelő-elemző be­számoló taggyűlések tapasz­talatairól és a feladatokról szóló jelentését, majd elfo­gadta az 1984. évi munikater- vet. Ezultán Máté János, a me­gyei párt-végrehajtó bizott­ság nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd szólít a járások meg­szüntetése következtében a pánt szervezeti felépítésében bekövetkezett változásokról. — Megyénkben a községi pántszenvek irányítását a megszűnt járási pántbizott­ságoktól a városi pártbizott­ságok veszik át, kivéve há­rom kiemelt nagyközséget, Dunaföldvért, Tolnát és Si- montornyát. Mint mondta, e pántbizottságok felelőssége és hatásköre megnő, mivel a járási pártbizottságok funk­cióinak egy részét is átve­szik. Hogy Dunaföldvár is kiemelt nagyközségi rangot kapott, az elsősorban a fel­szabadulás óta bekövetke­zett fejlődés eredménye, ami­ben döntő—szerepük volt a nagyközség kommunistáinak, pártalapszervezeteinek és a pártbizottságnak. E kiemelt nagyközségekkel kapcsolat­ban az a perspektíva, hogy idővel várossá váljanak. Hogy ez mikor következik be, az nagyrészt azon múlik, banálló asszonyok elkesere­dése nőttön nőtt. A német követ nem zavartatta magát. Betiltatta a polgárság újsá­gait is, s a Gestapo millió­kat érő műkincseket vett „védőőrizetbe”, köztük a Szépművészeti Múzeum és számtalan magángyűjtemény értékeit. Megkezdődött Ma­gyarország rendszeres kifosz­tása. A kenyéradagok foly­ton csökkentek. Júliusban már szappant sem lehetett kapni — járványok léptek fel. A hadiüzemi parancsno­kok nyakra-főre büntették az éhező munkásokat. Egy­szerű késésért, véletlen hibá­ért is megalázták, fogdába csukatták őket. Megfélemlí­téssel, a terror fokozásával akarták féken tartani az embereket. A párt ebben a helyzetben a legjobb köz­ponti erőit küldötte az újpes­ti dolgozók segítségére. Ság­vári Endrét, Braun Évát és másokat. Braun Éva ismertette a szabadságharc politikáját Földessel. — A Kossuth rádió már­cius 20-i felhívása szerint kell cselekednünk — mondotta. — Az üzenet így szólott: „El­lenállni! Csak elszánt, fegy­veres, áldozattól vissza nem riadó ellenállás mentheti meg hazánkat! Fegyvert fog­ni!” Ez világos beszéd. — Mostantól kezdve min­dent elkövetünk, hogy egy- begyűjtsük a becsületes ha­hogy milyen lesz a vezető párttestület irányító-ellenőr­ző munkája, hogyan tud — az alapszervezetek, a kom­munisták mozgósításával — odaihatni, hogy létrejöjjenek a szükséges feltételek. A ki­emelt nagyközséggé válás önmagában több pénzt nem jelent. Itt, Dunaföldváron kell törekedni arra, hogy az eddiginél jobban feltárják a fejlesztés tartalékait, Mint az elnöklő Pere Já­nos bejelentette, a megyei párt-végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy Dunaföld­váron a pártbizottság tagjai­nak számát a korábban meg­állapított 35-iről 37 főre kell növelni, hozzájárult a me­gyei párt-vb ahhoz is, hogy a nagyközségi párt-vb tagjai közül társadalmi ititkiárhe- lyéttest válasszanak. Az 1980. február 1-d pártérte- kezLeten megválasztott párt- bizottsági tagok közül egy elhalálozott, kettő lemondott, egy pedig most kéri felmen­tését. Ezért hat tagot kelj kooptálni a pártbizottságba. Kertész Ferenc pb-tag, a fe­gyelmi bizottság elnöke, megromlott egészségi állapo­tára tekintettel kérte fel­mentését, ezt — érdemei el­ismerése mellett — a párt­bizottság megadta. Ezután (titkos szavazással kooptálták az új pártbizott­sági tagokat, megválasztot­ták a pártbizottsági titkár 'társadalmi helyettesét — Szászvári Lajos, a fegyelmi bizottság elnökét — Stein- badh Antal személyében —, majd a korábbi 9—9-ről 11— 11-re növelték választássala három munkabizottság tag­jainak számát. zafiakat, és ellenállásra ké­szítsük fel őket. Csak ne szektásan. Tud­játok, hogy a Békepárt, a Kisgazdapárt és a Szociálde­mokrata Párt képviselőiből létrejött a Magyar Front, fogjatok össze mindenkit, aki harcolni akar a német fasiszták ellen! Fegyverkezni! Helyes volt a szándék, de még sok idő telt el, mire lehetségessé vált. Az újpestiek a harcosok ^válogatásával kezdték, szé­les körre kiterjedő mozgal­mat akartak. Figyelmük mindenre kiterjedt. A különböző vonalakon dolgozó újpesti elvtársak a párt budapesti bizottságának tanácsára mindenekelőtt az üzemekben szervezkedtek. A szovjet katonák újabb meg újabb győzelmein fellelke­sedve, szerették volna meg­gyorsítani a felkészülés ira­mát, de a Gestapo és a neki alárendelt magyar politikai rendőrség minden erejét összpontosította a kommu­nisták és a Magyar Front többi hazafija ellen. Terror­jukat még fokozták, amikor híre kelt a Hitler ellen elkö­vetett sikertelen merénylet­nek. Az üzemi dolgozók éle­te elviselhetetlenné vált, élelmiszert alig kaptak, ellá­tásuk napról napra romlott —, de annál több besúgót küldtek a nyakukra. Nagyon nehéz volt a harc. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents