Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-17 / 13. szám

2 TféPÜJSÁG 1984. január 11. PANORÁMA Ma kezdődik a stockholmi konferencia (Folytatás az 1. oldalról) gazdag tárházával rendel­keznek, építő szellemben kí­vánnak tárgyalni, hogy egy­részt előmozdítsák a kibon­takozást, az együttműködésit, a jelenleg válaszúton levő Európában, másrészt, hogy a katonai konfrontáció veszé­lyének csökkentésével ké­sőbbi jelentős leszerelési in­tézkedések előfeltételeit te­remtsék meg a földrészün­kön. Vasárnap a stockholmi re­pülőtér már fogadta az első delegációkat, amelyeket kül­ügyiminiszterek vezetnek. A svéd fővárosba érkezett a magyar küldöttség is, éden Várkonyi Péter külügymi­niszterrel, aki a konferencia plenáris ülésein váló részvé­ted mellett kétoldalú megbe­széléseket is folytat majd kollégáival. Olaf Palme svéd minisz­terelnök hétfő reggel Stock­A Kissinger-jelentés „Üjabb fejezet a térséggel kapcsolatos tévedéseink és félreértéseink hosszú történe­tében” — Edward Kennedy amerikai szenátor nyilatko­zott így az úgynevézett Kis- singer-bizottság 132 oldalas jelentéséről, a testület több mint féléves tevékenységé­nek eredményéről. Joggal. A jelentés egyetlen újnak nevezhető elemet tartalmaz. Elismeri, hogy a közép-ame­rikai válság gyökereit a tér­ség elmaradottságában, a hi­hetetlen nyomorban, és a tár­sadalmi igazságtalanságban kell keresni. Magáról a vál­ságról azonban csak azért le­het beszélni — magyarázza a bizottság —, mert külső ha­talmak, — azaz a Szovjet­unió és Kuba — a társadalmi feszültséget kihasználva „ex­portálják” a forradalmat Kö­zép-Amerikába. Jelenleg ezek a forradal­mak (a sandinista-front győ­zelme Nicaraguában és a Sal­vadort polgárhábprú) nem ve­szélyeztetik az Egyesült Ál­lamok biztonságát, de a „marxista-leninista rendsze­rek megszilárdulása, vagy hatalomra jutása hosszú tá­von az amerikai létérdekeket veszélyeztetik” — fejti ki a bizottság. hóimban a kormány épületé­ben fogadta Várkonyi Pétert. A magyar diplomácia ve­zetője svéd vendéglátójává!!, szívélyes légkörben megvi­tatta a kétoldalú államközi kapcsolatok helyzetét, a nemzetközi helyzet egyes problémáit, valamint a stockholmi konferenciával kapcsolatos kérdéseket. Ki­emelték a ma kezdődő ta­nácskozás fontosságát. Meg­állapították, hogy a konfe­rencia nem helyettesíthet más két- és többoldalú fegy- verzefckorlátozási tárgyalófó- rumokat, de hasznosan hoz­zájárulhat az államok közöt­ti bizalom erősítéséhez és javíthatja a podiitikai lég­kört. (Hétfőin Andrej Gromiiko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter is a konferencia színhelyére érkezett. A nap folyamán előbb a szovjet, majd az amerikai diplomácia vezető­A Kissinger-bizottság sze­rint az elkövetkező öt évben a fejlett tőkés országoknak 24 milliárd dollár gazdasági segítséget kellene adniuk a közép-amerikai államoknak. Ennek felét az Egyesült Álla­mok nyújtaná (8 milliárdot a kormány, 4 milliárdot pe­dig a magánszektor). A ja­vaslat kísértetiesen hasonlít a kubai forradalom győzelme után meghirdetett „Szövetség a haladásért” elnevezésű programra. Akkor, Washing­ton egész Latin-Amerikának húsz évre húsz milliárd dol­lár segítséget ígért. Lehet, hogy az akkori ja­vaslat kidolgozói hittek a program komolyságában. A haladást ígérő szövetség azon­ban néhány év alatt csend­ben kimúlt. Washington pe­dig az ígért egészségügyi, ok­tatási infrastrukturális fej­lesztés helyett a katonai pucs- csok sorozatát támogatta. Ma egyetlen olyan véleményt sem hallani, amely akár csak az amerikai kormánytól kért 8 milliárd dollár folyósítását elképzelhetőnek tartaná. Sok­kal valószínűbb a másik ja­vaslat elfogadása. A jelentés szerint mindössze néhány száz millió dollár katonai se­gítségre lenne szükség ahhoz, jét is fogadta Olof Palme svéd miniszterelnök, aki dél­után sajtóértekezleten .talál­kozott a konferenciáról tu­dósító külföldi újságírókkal. A stockholmi konferenci­át ma délben nyitja meg a svéd főváros monomentális kulturális központjában Lennart Bodström, a rende­ző ország külügyminisztere, majd a svéd miniszterelnök ebédet ad a küldöttségeket vezető külügyminiszterek tiszteletére. A délután meg­tartandó első munkaülés szó­noki listáján szerepel egye­bek között az amerikai kül­ügyminiszter. Andrej Gro­miiko várhatóan szerda dél­előtt mondja el beszédét, majd még ugyanezen a na­pon találkozik az amerikai diplomácia vezetőjével. A magyar delegáció élén álló Várkonyi Péter külügy­miniszter a csütörtök délutá­ni ülés szónokainak listáján szerepel. hogy Közép-Amerikát meg­védjék a „kubai fertőzéstől”. A Kissinger-jelentés egy­értelműen fogalmaz: a san­dinista rendszer megszilár­dulása elfogadhatatlan az Egyesült Államok számára. Az egyik legkegyetlenebb közép-amerikai diktatúrát elsöprő sandinista frontnak választania kell. Vagy meg­szakítja kapcsolatait Kubá­val, megosztja a hatalmát az Egyesült Államok támogatá­sát élvező mai somozisiták- kal, vagy pedig számolnia kell a nyílt beavatkozással. Nehéz ilenne összeszámlál­ni, hányszor szerepei a de­mokrácia szó a 132 oldalon. A Salvadort és a guatemalai diktatúrának nyújtott segít­séget is valamiféle meg nem határozott demokratizálási folyamathoz kellene kötni, fejtegeti a jelentés. Ugyan­akkor Henry Kissinger hoz­záteszi: a jelenlegi helyzet­ben demokráciáról beszélni, a Salvadort rezsimtől az alapvető emberi jogok tisz­teletben tartását számon kérni csak azt jelentheti, hogy „teret adunk az ameri­kai érdekeket fenyegető kül­ső erőknek”. BUDAPEST Kapolyi Lásaló ipari mi­niszter vasárnap a Szovjet­unióba utazott, ahol partne­reivel a magyar—szovjet ipari együttműködés kérdé­seiről, a kapcsolatok tovább­fejlesztésének lehetőségeiről tárgyal. BERLIN Az NDK fővárosában va­sárnap több mint kétszáz­ezer berlini részvételével fel­vonulást tartattak a német munkásmozgalom két ki­emelkedő vezetője, Kar! Liebknecht és Rosa Luxem­burg halálának 65. évforduló­ja alkalmából. A menet élén Erich Honeoker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke haladt. VARSÖ Az elmúlt évben is meg­bízható partnere volt a Szov­jetunió Lengyelországnak — jelentette ki WLadyslaw Gwiazda lengyel külkereske­delmi miniszterhelyettes a PAP lengyel hírügynökség által közölt interjúban. A Zyoie Warszawy című napi­lap hétfői száma szerint ta­valy 1982-ihöz képest meg­kétszereződött a lengyel— szovjet kereskedelmi forga­lom. A lengyel export 4,7 mii Mard rubelt, az import 5,2 milliárdot tett ki. 1984- ben a tervek szerint 11 szá­zalékkal bővül a két ország kereskedelme a tavalyi for­galomhoz képest. MANAGUA Nicaraguában a Sandinis­ta Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) választási tör­vénytervezetet terjesztett az államtanács választási bi­zottsága elé. Azt javasolja, hogy 1985-ben választásokon döntsenek az ország állam­főjének és az alelnökinek a személyéről, valamint a tör­vényhozási képviselők man­dátumáról, A 90 főre terve­zett (Parlament az első két évben alkotmányozó nemzet­gyűlésként funkcionálna, és döntene az ország új alkot­mányáról. PÁRIZS Elsősorban a Közös Piacon belüli problémákkal foglal­koztak azon a francia—nyu­gatnémet miniszteri találko­zón, amelyet hétfőn tartottak a Párizs melletti La Celle Saint-Cloud kastélyában. A két külügyminiszter a kelet- nyugati kapcsolatok kérdé­séről is tanácskozott; egyez­tették álláspontjukat a stockholmi konferencia meg­nyitása előtt. Cheyssan és Genscher e tanácskozásról egyenesen Stockholmba re­pült. Demokrácia szóban - erőszak a gyakorlatban Aczél György beszéde az Osztrák KP kongresszusán Az OKP kongresszusa va­sárnap befejezte munkáját Hans Kait a KB titkára fog­lalta össze a vita tanulsá­gait, amelyben az osztrák munkásosztály helyzete, s a párt ezzel kapcsolatos fel­adatai állottak előtérbe. Ez­után a küldöttek (a vita ta­nulságait figyelembe véve) elfogadták a kongresszus elé terjesztett határozati javas­latokat. A tanácskozás szombati, zárit ülésén titkos szavazás­sal megválasztották a párt központi bizottságát, i A 64 tagú testületnék 14 új tagja van, azok helyett, akik koruk, egészségi állapo­tuk miatt vonultak vissza. Az új központi bizottság ala­kuló ülésén egyhangúlag új­jáválasztotta tisztére Franz Muhrit, az OKP elnökét, akit a bejelentés után a küldöt­tek meleg ünneplésben ré­szesítettek. A kongresszuson vasárnap délelőtt szólalt fel az MSZMP küldöttségének ve­zetője: Aczél György, a PB tagja, a KB titkára. A ma­gyar kommunisták szívből jövő üdvözletét tolmácsolta, majd a nemzetközi helyzet­ről szólva megállapította: az Egyesült Államok fölényt akar, míg a Szovjetunió egyensúlyt és kész az egyen­lő biztonság elve alapján megállapodni. „A Szovjet­unió történelmi felelőssége nemcsak saját népével és a szocialista országok lakossá­gával, hanem a világ vala­mennyi népével szemben is az, hogy ne engedje meg­bontani a béke fennmaradá­sát biztosító katonai erő- egyensúlyt” — mondotta. Példákkal illusztrálta az Egyesült Államok vezető kö­reinek agresszivitását Laitin- Aimerikától a Közel-Keletig, majd rámutatott: a Szovjet­unió szembenállása az USA egyeduralmi törekvéseivel biztosíték nemcsak a béke megőrzésére, hanem arra is, hogy Európa népei megőrzik függetlenségüket. „A béké­ért mindenkivel: szórtál de­mokratákkal, keresztények­kel, környezetvédőkkel együtt kell működnünk. A mi országunk, népünk, pár­tunk is e széles összefogás megteremtése érdekében te­vékenykedik” — hangoztatta a küldöttek nagy tapsa köze­pette. Aczél György az európai­ak különleges felelősségéről szólva aláhúzta: a marxis­ták európaisága nem kire­kesztő, hanem egyetemes. Szólt arról, hogy a világ­nak más arculata volna a Szovjetunió, a szocialista kö­zösség nélkül. Aligha kerül­ték volna el a háborút, s a fejlett tőkés országok szociá- is politikája, szakszervezeti mozgalmai, stb. is magukon viselik a létező szocializmus történelmi kihívásának po­zitív hatásait. „Ausztria lé­te, szerepe, amelyet — az osztrák nép műveként — a nemzetközi közvélemény el­ismerése kísér, csakis olyan világpolitikai feltételrend­szerben bontakozhatott ki, amely a Szovjetunió nélkül nem jöhetett volna létre”. . „Ausztria és Magyarország kapcsolatairól — mondatta a továbbiakban — ma már nemcsak osztrákok és ma­gyarok beszélünk úgy, mint nemzetközileg is figyelemre méltó, értékes példáról. Jo­gosan lehetünk büszkék er­re, s a kölcsönös előnyökön túl, amelyeket nagyra érté­kelünk, felhívnám a figyel­met : népeink gazdagodó együttműködése a gyakorlat­ban cáfol meg több makacs előítéletet. Igazolta, hogy le­hetséges, sőt, szükséges a gyakorlati együttműködés, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági, politikai és kultu­rális kapcsolatok bővítésé­vel reagáljunk akár a világ­gazdasági válságra, akár a nemzetközi feszültségre”. „Az önök pártjának törté­nelmi érdeme, hogy e kap­csolatok építésében osztrák részről kezdeményező szere­pet vállalt. Ma mér bebi­zonyosodott, hogy ez nem­csak mindkét népnek, hanem a békés egymás mellett élés­nek is javára vált”. Nagy tapssal fogadott be­széde végién átadta az MSZMP KB ajándékát. Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke az OKP kongresszusa folyamán fogadta Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a KB titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cse­réltek a két pánt közötti együttműködés kérdéseiről. A megbeszélésen jelen volt Johann Steiner, az OKP kül­ügyi osztályának vezetője. Vasárnap este hazaérke­zett Bécsből a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldött­sége, amely részt vett az Osztrák Kommunista Pánt 25. kongresszusán. A küldöttség vezetője Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, tagja Kisfal­vi János, a KB külügyi osz­tálya munkatársa volt. Közel-keleti jelentések Agyútűz Bejrút körül és újabb tárgyalások A libanoni Haladó Szo­cialista Párt és a damaszku­szi sajtó agresszióval vádol­ta a négyhatalmi nyugati haderőhöz tartozó amerikai csapatokat, miután két ame­rikai hadihajó (köztük a New Jersey) és a tengerész- gyalogosok szárazföldi tü­zérsége vasárnap délután tartósan ágyúzta az ellenzé­ki erők állásait és több, drúz ellenőrzés alatt álló telepü­lést. Az amerikai támadás­nak egy polgári halottja és három sebesültje volt. A Ha­ladó Szocialista Párt szóvi­vője cáfolta, hogy a párt mi- licistái tüzet nyitottak a tengerészgyalogosok repülő­tér környéki támaszpontjá­ra. Az Izraelből Bejrutba ér­kezett Donald Rumsfeld amerikai különmegbízott va­sárnap és hétfőn egyrészt a befagyasztott izraeli—liba­noni megállapodás sorsáról, másrészt a Bejrut déli pere­mén és a Suf-hegységben tervezett csapatszétválasztás nehézségeiről tárgyalt a li­banoni állam és az ellenzék vezetőivel. Fogadta őt Amin Dzsemajel elnök és találko­zott Nabih Berrivel, az Amal nevű siita szervezet vezető­jével. Közben Safik El-Vazzan miniszterelnök az Al-Liva című bejrúti lapnak adott interjújában kijelentette, hogy Libanon nem ratifikál­ja az Izraellel kötött külön- megállapodást és nem haj­landó összekapcsolni az iz­raeli megszálló csapatok és a Libanonban tartózkodó Szí­riái fegyveres erők kivoná­sát. Safik El-Vazzan az idé­zett interjúban azzal fenye­getőzött, hogy kormánya fontolóra veszi az Izraellel kötött egyezmény érvényte­lenítését, amennyiben Izrael folytatja elnyomó politikáját a megszállt Dél-Libanonban. A libanoni hadügyminisz­térium megcáfolta azt a Tel Aviv-i jelentést, hogy Izra­ellel egyetértésban a hadse­reg állományában lévő, a Dél-Libanonban állomásozó ENSZ-csapatok mellé vezé­nyelt Eliasz Khalil ezredest nevezték ki a szombaton meghalt Szaad Haddad őr­nagy utódává. Míg az izrae­li kormány és a libanoni jobboldal vezetői (Camille Samun, Pierre Dzsemajel) nagy libanoni hazafiként méltatták az Izrael zsoldjába szegődött Haddadot, a bejrú­ti haladó sajtó és a szíriai kommentárok izraeli ügy­nöknek, hazaárulónak minő­sítették a libanoni hadsereg­ből kizárt tisztet, aki 1979- ben szakadár miniállamot kiáltott ki a dél-libanoni ha­tárövezetben. Haddad őrnagy hétfői te­metésén Samir izraeli mi­niszterelnök és Arensz had­ügyminiszter is jelen volt, de a bejrúti kormány nem képviseltette magát. Halil al-Vazir (Abu Dzsi- had), a PFSZ vb-elnökének katonai helyettese a jordá- nlai fővárosba érkezett. Abu Dzsihad Jasszer Arafat, a PFSZ vb-elnöke közelgő am- mani tárgyalásait készíti elő. A fezi arab béketerv álta­lános iszlám támogatását szorgalmazó határozati ja­vaslatot fogadtak el szomba­ton az iszlám országok kül­ügyminiszterei Rabatban. Ezzel befejezték a Casablan­cában megnyíló negyedik iszlám csúcsértekezlet napi­rendjének előkészítését. Az 1982. szeptember 9-én arab csúcsértekezleten elfogadott béketerv, független palesztin állam alapítása fejében, ENSZ-garanciákat javasol minden közel-keleti állam biztonsága számára, bár Iz­raelt nem említi név szerint. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben 1984. január 17-től Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol Iont 6 378,20 6 384,58 6 390,96 Ausztrál dollár 4 086,64 4 090,73 4 094,82 Belga frank 79,37 79,45 79,53 Dán korona 446,91 447,36 447,81 Finn márka 764,75 765,52 766,29 Francia frank 530,55 531,08 531,61 Holland forint 1 440,97 1 442,41 1 443,85 Japán yen (1000) 194,69 194,88 195,07 Kanadai dollár 3 629,23 3 632,86 3 636,49 Kuvaiti dinár 15 481,80 15 497,30 15 512,80 Norvég korona 577,04 577,62 578,20 NSZK márka 1 616,02 1 617,64 1 619,26 Olasz líra (1000) 26,68 26,71 26,74 Osztrák schilling 229,10 229,33 229,56 Portugál escudo 33,53 33,56 33,59 Spanyol peseta 28,26 28,29 28,32 Svájci frank 2 034,15 2 036,19 2 038,23 Svéd korona 555,42 555,98 556,54 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 536,17 4 540,71 4 545,25 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1984. január 3-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben MSI. január 17-tól Devizanem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 193,04 6 576,12 Ausztrál dollár 3 968,01 4 213,45 Belga frank 77,07 81,83 Dán korona 433,94 460,78 Finn márka a) 742,55 788,49 Francia frank 515,15 547,01 Görög drachma b) 39,42 41,86 Holland forint 1 399,14 1 485,68 Japán yen (1000) 189,03 200,73 Jugoszláv dinár a) 31,67 33,63 Kanadai dollár 3 523,87 3 741,85 Kuvaiti dinár 15 032,38 15 962,22 Norvég korona 560,29 594,95 NSZK márka 1 569,11 1 666,17 Olasz líra (1000) 25,91 27,51 Osztrák schilling 222,45 236,21 Portugál escudo 32,55 34,"57 Spanyol peseta 27,44 29,14 Svájci frank 1 975,10 2 097,28 Svéd korona a) 539,30 572,66 USA dollár 4 404,49 4 676,93 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as

Next

/
Thumbnails
Contents