Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-17 / 13. szám
1984. január 17. NÉPÚJSÁG 3 Vasárnapi vasúti áruszállítások Az év harmadik vasárnapján szinte mindenütt dolgoztak az ország teherpályaudvarain. A beköszöntött hidegebb idő nem csökkentette a vasúti előszállítások ütemét, a több tízezer tonnányi áru időben elindult a feladóktól a megrendelőkig vezető útján. A déT-dunántúli teherpályaudvarokról több mint félezer vasúti vagonban, összesen 18 ezer tonna árut szállítottak vasárnap rendeltetési helyére. A Dunai Vasműből hengerelt lemezeket, Dunaújvárosból papírárut, a komlói bányákból fekete szenet, Gyékényesről drávai kavicsot, Beremendről cementet, a mecseki és a somogyi erdőgazdaságokból ipari- és tűzifát, a gabonafelvásárló vállalatoktól pedig svájci és csehszlovák exportra fuvaroztak gabonát. A Duna alacsony vízszintje miatt — amely változatlanul korlátozza a folyami szállítás lehetőségeit — a szokásosnál több megrendelést kapott a MÁV Pécsi Igazgatósága. A délnyugati országrész vasutasai az év első két hetében 20 ezer^tonná- val teljesítették túl időarányos szállítási tervüket. A MÁV Miskolci Igazgatóságának területén is élénk volt a teherforgalom. Az időjárás a szerelvények indításában, s a rakodásban sem okozott gondot. A berentei szénosztályozóról menetrend szerint indultak a vagonok az ország különböző vidékeire. A diósgyőri Lenin Kohászati Művek, valamint a Borsodi Vegyi Kombinát „lefoglalt” kocsijainak egy részét exportra küldték. Borsódba ezen a napon jelentős meny- nyiségű áru érkezett. Záhonyból a borsodi ércelőkészítőműbe irányvonatokkal jöttek a szovjet koksz- és vasércszállítmányok, s a pályaudvaron a vagonok kirakodását azonnal megkezdték. A tömörített vasércet a diósgyőri, valamint az Ózdi Kohászati Művek nagyolvasztóiba szállították. A Debreceni Vasúti Igazgatóság területén több mint 200 kocsi telt meg továbbindítandó áruval, ám, csaknem ugyanennyi vagon hiába vesztegelt a pályaudvarokon. Az ok: a hétvégi szállítást ezen a vasárnapon is kevesebben vették igénybe a kívánatosnál, csak azok a vállalatok, amelyek már korábban felismerték ennek hasznosságát. A szolnoki Tiszamenti Vegyi Művek 55, a Nyíregyházi Papírgyár dolgozói 40 vagon árut továbbítottak, s dolgoztak a Nyíregyházi Konzervgyár anyagmozgatói is. Az igazgatóság szakemberei egyébként az 1983-as esztendő vasárnapi szállításait vizsgálva megállapították: bár vasárnaponként összesen 2000 kocsit raktak meg áruval, s 60 tehervonatot indítottak útnak, az eredmény lehetett volna nagyobb is, ha a vállalatok jobban kihasználják a hétvégi áruszállításban rejlő lehetőségeket. A szegedi MÁV igazgatóság területéhez tartozó Dél- Alföldön a fagyveszélynek kitett sóder helyett főként zúzott követ és műtrágyát szállítottak a vállalatok. Szentesre, Orosházára és Békéscsabára útépítkezésekhez vittek zúzott követ a vagonok, a martfűi Növényolajipari Vállalattól pedig napraforgódarával rakott szerelvények indultak útnak. A szegedi vasutasok a hét végén mintegy 1300 vagon ki- és berakását, illetve szállítását végezték el. Eddig egyébként 13 fuvaroztató céggel több mint 800 ezer tonna áru előszállítására kötöttek szerződést. Ipari műemlékeink (I.) A bőrgyár udvarán... A több, mint 200 éves Si- momtornyai Bőrgyár dolgozói a nem régi jubileum idején számos fanúbizarjyiságát adták, hogy mennyire érdeklődnek üzemük múltja iránit. Mi sem érthetőbb ennél, hiszen litt munkásdinasztiáik nőttek fel, a léiliekszámhoz viszonyítottan az egész országban Simontornyán legmagasabb az iparban fogtálhoz tat ffütak aránya. A bőrgyár vezetői minden további néllkül a MÉH-en keresztül is éntékesíjthették volna gyáruk .nem égy régi, a termelésből már kivont, súlyos gépért. Ehelyett közülük hármat ipari skanzen formájában helyeztek el az udvaron, az igazgatósági épület mögött. Az egymástól távol álló gépekre a parkosított környezetben nincs átfogó rálátás, így a vasadógépet, a karos fejezőt és puhítót csak A hazai ipari műemlékek jegyzékében megyénk egyetlen sorral sem szerepel. Vizsgálódásaink nyomán úgy tűnik, hogy ez igazságtalan. Sorozatunkban meglévő és megőrzendő ipartörténeti emlékeinkre kívánjuk röviden, szinte jelzésszerűen felhívni a figyelmet. A vasalógép külön képeken tudjuk bemutatni. Mindháron a század- forduló táján kerül a Fried család akkori gyárába. Azórta modernebbek vették át helyüket, bár — amint azt Per- ger Imre igazgatóhelyettestől megtudtuk — a puhítóbál még ma is van üzemben lévő példány. Egyelőre... O. I. Fotó: Cz. S. Karos puhító Karos fejezögép Mi újság Kocsolán? Sátorban a szarvasmarhák Kétszáz férőhelyes istálló A kocsolai Vörös Csilláig' Mgtsz-ben túl vannak az évkezdés izgalmain, hiszen a számszaki emberek már javában a zárszámadással foglalkoznak, a .^termelés” beindult a gazdaság minden ágazatában. Bár, most még nem a kifejezetten szakterületre vonatkozó munkát végzik. De ezekről beszéljenek az illetékesek. Zrínyi István kertészeti ágazatvezető: — Huszonnégy éve állok a kertészeti üzemág élén, bár llétszámunik már a felére csökkent, .de a környéken mi termeljük a legtöbb zöldséget. A Szigetvári Konzervgyárral vagyunk jó üzflati kapcsolatban. A szántóföldi zöldségtermesztéshez szükséges gépek vásárlását segítették, így a legfontosabb növényeket teljesen, vagy nagyrészt gépesítettük. De, hadd soroljam a programot: tíz hektáron paradicsomot termesztünk, ezt bogyóál- lapotban viszik el, nincsen lékivonó üzennénk; nyolc hektáron sárgarépát termesztünk, öltön paprikát, ötön uborkát, százötven hektárra terjed a zöldborsó, harmincra a zöldbab vetésterülete. Tervezzük azt is, hogy a borsó után a ZÖLDÉRT rendelésére tizenöt vagonra való kései káposztát is pa- lántázunk, erről még nincsen végleges szerződésünk. — Tavaly milyen itermelé- gi eredményeik voltak? — Eladtunk a szigetvári gyárnak 872 tonna borsót és hetvenkét tonna zöldbabot, sajnos a babot hiába öntöztük, nem hozott annyit, mint terveztünk. A paradicsomból is közel hatszáz tonnát tudtunk eladni. És ami a lakossági, azaz a szövetkezeti tagság háztáji gazdaságát segítette, több mint háromszáz- ezer paprika- és paradicsom- palántát adtunk el. Az idei munkára készen állunk. A kertészetben négy asszony a melegágyak talaját rendezi, többen a tavalyi termeléssel kapcsolatos melléktermékek, hulladékok .rendezésévéi foglalkoznak, míg egy nagyobb létszámú csapatunk az utak mentén kivágott fákból készít a halastó partját védő rözsekötegeket. Ha már az erdei munkánál tartunk, kérdezzük meg Brücher József erdészt, miképen sikerült az .a kísérleti munka, amelyhez tavaly tavasszal fogtak hozzá. Brücher József erdész — Ennek az a lényege — mondja az erdész —, hogy az akácot nem magról, hanem gyökérről szaporítjuk. Tizenöt éve foglalkozunk akáccsemete-termeléssel. és most az Erdészeti Kutató Intézet megbízása alapján nemesített akác szaporítására tértünk át. Ennek az a lényege, hogy a csemete gyökerét el daraboljuk, ezt dug- vényozzuk, és egy év után a másfél-két méteres csemetét eladjuk. Tízezer gyökérrel kezdtük, tavaly őszig negyvenezer csemetére nőtt az állomány, az idén negyedmillió lesz a termésünk. Egy hektár erdősítésére körülbelül ötezer csemete kell, Mivel egyre nő .az igény, nyolcvanötben már mástfél millió csemetét akarunk eladni. A környéken csak a mi gazdaságunkban van ilyen jellegű munka, úgy, hogy van pia- ounk, sok évre előre tudjuk kinek, mennyit szállítunk majd. Az állattenyésztési telepen is találunk újdonságot. Gra- bopiast-sátor alatt tartják a szarvasmarhákat. Kapinya Dezső .brigádvezető elmondta, hogy ez a szisztéma is kísérleti jellegű. — Az elnökünk tagja, azaz elnöke egy kaposvári közös vállalatnak, amelynek az a célja, hogy a legjdbb _ tartási körülményekéit dolgozza ki. Ránk a „sátoros” istálló jutott. Az ikersátor alatt kétszáz üszőt tartunk. Csővázra feszítették a műanyagot, és alatta szabadon tartjuk a jószágot. Egészségesebb utódokat várunk, edÉrtékes takarmány a babszalma zettebbek az üszők, mint amikor istáid ózzák őket. A tartási költségek jóval olcsóbbak, egy ember több jószágot kezelhet. A sátor gépesítése jobb. Ezt az istállót a kányái termelőszövetkezetben dolgozták tó, felállítása sem ökozott nagy gondot. A sátoristállót nem kel fűteni, az itatórendszer.ben a vizet elektromos szerkezet tartja kellő hőfokon. Ez a kísérleti munka állandóan a fejlesztők felügyeléte alatt van. A jövő évben újabb kettőt felállítanak Kocsolán és másutt is, az itt szerzett tapasztalatok alapján. PALKOVÁCS JENŐ Szaunakályhák Dunaújvárosból Szaunakályhák gyártására szerveztek gazdasági munka- közösséget a Dunaújvárosi Víz- és Csatornaműveknél. Az első ilyen készülék elkészítésére a szükség vitte rá a vállalatot. Három esztendeje, amikor megnyitották a szaunát a város fedett uszodájában, nem volt devizakeret, hogy külföldről vegyenek kályhát, itthon pedig nem gyártották. Megcsinálták hát saját maguk. A prototípust később a pápai Elekthermax fűtőelemeinek beépítésével tökéletesítették, és sikerült is a külföldön forgalomban lévőknél jobb hőátadásé, könnyebben kezelhető, méreteiben is megfelelőbb szaunakályhákat szerkeszteni. Az új gazdasági munkaközösség 6, 9 és 12 kilowatt teljesítményű változatban készülő kályhái már gazdára is találtak. A kisvállalkozás tagjai évente több mint száz kályhát tudnak gyártani. Most a Trans- eletro Külkereskedelmi Vállalattal tárgyalnak a dunaújvárosi szaunakályhák külföldi értékesítéséről.
