Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-15 / 12. szám
\ 1984. január 15. KÉPÚJSÁG 3 A járások megszűnésével Személyre szóló törődés Pártszervezetek új helyzetben A járások immár bekövetkezett megszűnésével jelentős lépést tettünk előre a közigazgatás tervezett korszerűsítésében. Elsősorban azt várjuk ettől, hogy tovább erősödik a helyi tanácsok önállósága, az állampolgári ügyek intézéséért érzett felelősség, valamint közvetlen kapcsolata a lakossággal. Ugyanakkor növekedni fog a megyei tanács testületéinek és a szak- igazgatási szerveinek a helyi tanácsokat érintő irányítási és felügyeleti hatásköre. Ezen belül is alapvető feladatként jelentkezik a tervezési, gazdálkodási és ellenőrzési tevékenységek koordinálása, egyeztetése, valamint a helyi tanácsi tisztségviselőkkel kapcsolatos káder- és személyzeti munka. Nem szükséges azonban, hogy a termelő, szolgáltató szervek működési területét a járások megszüntetése miatt módosítsák. A nem tanácsi állami szervek, a bíróság, az ügyészség, a rendőrség munkájában a járások megszüntetése különösebb változtatásokat nem von maga után. Eddigi városi-járási szintű egységeik nagy többsége továbbra is a jelenlegi hatáskörrel és illetőségi területen fog működni azzal, hogy tevékenységük több körzetre is kiterjeszthető. Sajátos, új helyzet alakul ki viszont a pártszervek hatáskörében, tevékenységében: a járások megszüntetésével az érintett pártszervek irányítását a városi pártbizottságok és a városi jogú nagyközségi pártbizottságok veszik át. Ennek megfelelően szűnnek meg a járási párt- bizottságok. Az új párt- bizottságok a jelenlegi városi, illetve székhely nagyközségi pártbizottságokra épülnek, kooptálás útján kiegészülve a megszűnő járási pártbizottságok területileg odatartozó tagjaival. A járásokból kimaradó testületi tagokat általában helyes a nagyközségi és üzemi párt- bizottságokba, illetve városi, városi jogú nagyközségi párt- bizottságok munkabizottságaiba megválasztani. Az új párt-végrehajtóbizottságok tagjainak többségét a városi. illetve a székhely nagyközségi végrehajtó bizottságból, valamint a megválasztásra javasolt új párt- és tanácsi tisztségviselőkből kell megválasztani. A városi és a városi jogú nagyközségi pártbizottságok egységesen megkapják a párttagfelvételt megerősítő jogot, a párttagsági könyv kiállításának jogát. A Központi Bizottság határozatának megfelelően a vonzásközpontban lévő pártszerv tevékenysége kiterjed a tényleges politikai, köz- igazgatási terület határáig. Az adott település választott párttestülete tehát területi illetékességgel a vonzáskörzetében lévő pártszervezeteket is irányítja. A megszűnő ■ járási pártbizottságok feladatait átvevő városi és városi jogú nagyközségi pártbizottságoknak munkarendjükben, munkamódszerükben, hatásköreikben alkalmazkodniuk kell az új helyzethez. A pártmunka eszközeivel segíteniük kell a közigazgatás korszerűsítését, a községi pártszervezetek és tanácsok nagyobb önállóságának, felelősségének érvényesítését, a helyes társadalmi munkamegosztás alakítását. Koordinálják a beruházás, területfejlesztés, lakossági ellátás, munkaerőgazdálkodás, egészségügy, kulturális élet főbb területeit. Sok szempontból kerülnek tehát új helyzet elé a pártszervek. A városi pártbizottságoknak ugyanis nincs közvetlen gyakorlatuk a községi munka segítésében. Több helyen a mezőgazdaság területén dolgozó pártszervezetek irányítása is új feladatot jelent. A volt járási-városi pártbizottságoknál sem csak névtáblacsere történik. Itt is új színt hoz a községi tanácsok politikai befolyásolása, mivel a járási tanácsi hivatalok is megszűntek. A helyi állami irányí- ----------1— tás, illetve igazgatás korszerűsítése tehát szükségképpen igényli a pártmunka tartalmának és formáinak megújítását, a párt politikájának önállóbb, kezdeményezőbb helyi megvalósítását. A párthatáskörök rendezése különösen nagy figyelmet igényel. Biztosítani kell a hatáskörök olyan elrendezését, ami lehetővé teszi, hogy á káderek ügyében ott döntsenek, ahol munkájukat, magatartásukat jól ismerik. A községi pártbizottságok, illetve pártvezetőségek hatáskörébe kell utalni a helyi tanácsok pártirányítását és a tanácsi tisztségviselőket. A közigazgatási átszervezés minden megyében sokak megszokott életét, tevékenységét, munkáját érinti, módosítja, esetleg teljesen megváltoztatja. A káderügyek megfelelő rendezése a pártszervek, mind az állami és a társadalmi szervek részéről nagyfokú körültekintést igényel, hogy képességeiket, tapasztalataikat a politikai munka különböző területein továbbra is kifejthessék, hasznosíthassák. A pártszervek helyesen járnak el, ha mindezzel a munkával, az átszervezéssel egy időben értékelik a járási szerveknek és az ott dolgozóknak az elmúlt évtizedben betöltött pozitív szerepét, hangsúlyozzák, hogy a járások megszüntetését a társadalmi fejlődés tette szükségessé. Ráirányítják a figyelmet, hogy az átszervezés fontos lépcsője a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, a helyi önállóság, az ön- tevékenység, és a felelősség erősödésének, miközben a közigazgatás közelebb kerül a települések lakosságához, erősödik a gazdasági egységek és a lakosság részvétele a helyi viszonyokat érintő kérdésekben és az állampolgárok ügyeiknek nagyobb részét lakóhelyükön tudják majd intézni. A tömegszervezetek és tömegmozgalmak a közigazgatási átszervezéssel új szervezeti felépítésük kialakításakor a pártszervezetekhez hasonlóan járnak el, hogy e területeken is meglegyen az összhang. A KISZ- és az út- törőszervezetek teljes egészében követik a párt szervezeti felépítését. A Hazafias Népfront már régebben megszüntette járási szervezeteit, ezért szervezeti felépítésén nem szükséges változtatni. A körzetközpontok HNF-bizott- ságai az átszervezést követően közvetlen irányító szerepkör nélkül segítik a körzethez tartozó községek népfrontbizottságainak a munkáját. A közigazgatási átszervezés, a helyi párt-, állami és társadalmi irányítás továbbfejlesztése nem más, mint keresése azoknak az utaknak és módszereknek, amelyek hatásosabbá tehetik mindennapi munkánkat, jövőnk érdekében is. Hiba lenne azonban úgy vélni, hogy az átszervezés időpontjával egyik napról a másikra minden megváltozik. Megvannak a feltételei annak, hogy a legfontosabb kérdésekben kapkodás nélkül 1984 közepéig befejezhessük a teendők végrehajtását. Addig a fő kérdések, a káderügyek lényegében rendezhetők, a legfontosabb jogszabályok elkészíthetők. Folyamatos lépések so------------------ ra az uj közigazgatási irányítási rend, azaz fokról fokra kell létrejönnie a várt eredményeknek, de létre kell jönniük, mert ez a változtatás értelme. Elvi alapunk van hozzá. A mindennapos aprómunka, a több évtizedes beidegző- dött gyakorlat sok buktatót rejtő átformálása azonban rajtunk múlik, akikért és akik által a határozat valósággá lesz. Dr. Arató András Bűvöl a termelési rendszerek tevékenysége A termelési rendszerek mind nagyobb szerepet vállalnak a mezőgazdasági munka szervezésében, irányításában — ez derült ki a MÉM- ben készített összesítésből. A mezőgazdaságban 21 növénytermelési, 27 kertészeti és 24 állattenyésztési rendszer működik, és a faiparban is létrejött az első ilyen szervezet. A növénytermesztésben az általuk integrált szántóterület az elmúlt évben megközelítette a 2,9 millió hektárt, ezzel a nagyüzemiig művelt szántóterület mintegy fele került a rendszerek „hatáskörébe”. A szervezetekben részt vevő nagyüzemek könnyebben juthatnak hozzá a korszerű technológiákhoz, eljárásokhoz, és viszonylag gyorsan be is vezethetik az általában a gazdaságosság fokozását biztosító módszereket. Az állattenyésztésben a tehénállománynak közel felét tartják olyan üzemekben, amelyek valamely rendszerhez tartoznak. A nagyüzemi kocaállomány — amelynek minősége sok tekintetben meghatározza a termelési eredményeket — csaknem 90 százaléka, a sertésállománynak pedig csaknem fele a rendszereik irányításával él, gyarapodik. A MÉM rendeletben és irányelvben határozta meg a rendszerek tevékenységét. A minisztérium háromévenként felülvizsgálja, mennyiben felelnek meg a gazdaságok működését nagyban meghatározó szervezetek a követelményeknek. Ameny- nyiben valamelyikük nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket, úgy akár vissza is vonhatják az engedélyokiratot. Ez eddig tíz termelési rendszer esetében történt meg. A tsz-ek területi érdekképviseleti szervei szintén rendszeresen figyelemmel kísérik tevékenységüket, elemzik szolgáltatásaik hatékonyságát, és mérlegre teszik azt is, hogy azok arányban vannak-e a tagok által fizetett térítések nagyságával. Ezekben a szervezetekben ugyanis a rendszert vezető gazdaságoknak a tagok termelését alapvetően érintő feladataik vannak, és ezek teljesítéséért meghatározott összegek illetik őket. A tapasztalatok szerint a rendszereket vezető gazdaságok korrekt térítési díjakat alkalmaznak, ám esetenként mégis szükség van az összegek felülvizsgálására; a termelési feladatok ugyanis időnként módosulnak, és emiatt időszerű lehet a változtatás. 1984-ben a MÉM szakemberei szerint a rendszerek tevékenysége bővül. Kiemelten foglalkoznak majd például az alacsony jövedelmezőséggel gazdálkodó nagyüzemekkel. Fejleszteniük kell a számukra igen fontos szak- tanácsadói munka színvonalát, és segíteniük kell a gyengébb területeken is gazdaságosan alkalmazható termesztési technológiák kialakítását. Előbbre kell lépniök az olcsóbb szolgáltatások elterjesztésében, ezek ugyanis gyakran hiányoznak a rendszerek „kelléktárából”, amelyben inkább a drágább és „mutatósabb” technológiák találhatók. Falun élő öregek helyzete A jó szomszéd sokat segít Gyermekjátékokat készítenek az attalai öregek napközijében Az öregek nem panaszkodnak. Azok meg éppen nem, akiknek a legtöbb okuk lenne erre. Az újságíró időnként találkozik mai fogalmaink szerint szegény, magányos és elhagyott öregemberrel. Ha sikerül laz illető bizalmát megnyerni, akkor el is meséli élete folyását, és azt, hogyan is került ilyen nehéz helyzetbe. Gyakran volna tartásra kötelezhető és képes hozzátartozó — -gyerek vagy unoka —, akit végül is a törvény erejével és szigorával is lehetne kényszeríteni kötelessége teljesítésére. Ilyesmire viszont ha tízévenként egy esetben kerül sor a tanácsoknál vagy a bíróságon ... Senki sem alkarja meghurcolni még méltatlan gyerekét sem. iEz persze — szerencsére — igen ritkán előforduló helyzet, ennél sokkal gyakoribb, hogy az öregek azt állítják: „Soha nem volt még itt ilyen jó viliág. Bárcsak most -lehetnénk fiatalok.” A Hazafias Népfront készített egy felmérést, és annak anyagából összefoglalót a kis településeken élő öregek helyzetéről. Sok érdekes tanulsággal szolgált a -helyzetelemzés. Az egyik, hogy még a rászorulók sem akarnak segítséget kérni — tanácstól, népfronttól —, amíg csak adni tudnak, adni is szeretnének, de ha követelni kell, akkor még kapni sem akarnak. Lépcsőzetes lehetőségek-Nyilván .mindenki képes felfogni, hogy az idősekkel való törődés elsősorban a család feladata és kötelessége. Ami a nagy társadalmi többségiét illeti, ezen kötelesség nem is ebben a formában jelentkezik, hanem a szeretet -természetes megnyilvánulásaként. Gondok viszont így i-s akadnak, -hiszen a fiatalok dolgoznak, a szabadság véges, ha folyamatos gondozásra szoruló hozzátartozó van a családban, vagy betegség esetén, csak nehezen lehet megszervezni az ápolást. Az sem maradhat társadalmi gondozás nélkül, aki önhibáján kívül kerüli tartósan vagy átmenetileg nehéz helyzetbe. Sőt, az is az igazsághoz tartozik, hogy azok is részesülnek — olykor — ebben a gondoskodásban, akik nem önhibájukon kívül kerültek abba a bizonyos nehéz helyzetbe, de ez már egy másik cikk témája lehetne.-A lehetőségekről beszélgettünk a hat kis települést összefogó Gyönk tanácsán Töricht János Igazgatási főelőadóval. A „természetbeni” állami szociális gondoskodás háromlépcsős az, első az öregek napközije, illetve a szociális étkeztetés, a második a házi gondozás és végül — ha már nincs más lehetőség — a szociális otthon. Ezeken a lehetőségeken kívül létezik az anyagi -gondoskodás, az úgynevezett feünőtitvédelmi szociális alap, ami a nagyközség közigazgatási -területén évi háromnegyedimilldó forint. Harminck-etten részesülnek állandó szociális segélyben. Ezt azok ß 18. életévüket betöltött magyar állampolgárok kaphatják, akiknek önhibájukon kívül nincs jövedelmük, tartásra -kötelezett vagy képes hozzátartozójuk, munkaképtelenek vagy a nyugdíjkorhatárt elérték. Ha van jövedelmük, mindenkor kiegészítik a nyugdíj legalacsonyabb ősz- szegéig, ez a határ jelenleg 1750 forint. Három-négy társközségben sikerült megoldani a szociális étkeztetést is, ami csak ott -lehetséges, ahol v-an olyan konyha, amelyben rendszeresen főznek. Tizenkét tiszteletdíjas szociális gondozó tevékenykedik a közigazgatási területen, -né- hányan közülük az ebédet is elviiszik gondozottjaiknak. J-el-enleg ez a lehetőség meg is felel az igényeknek, de gondozót mindig nagy kö- rüitekintéssei kell keresni, olyan ember személyében, aki ezt a nem könnyű — lényegében társadalmi — feladatat vállalja, és akit a -gondozott is elfogad. lAz állami -gondoskodás szervezetében is- vannak „rések”, -amelyeket nem köny- nyű „befoltozná”. Ilyen például az a -helyzet, amikor szociális otthoni elhelyezésre vár valaki, és -állandó szakápolói ellátásra szorulna. A lehetséges „rések” közé tartozik, ha valakiről nem tudnak a tanácson, ilyenkor segíthetnek a társadalmi szervek. Gyönk abban a szerencsés helyzetben van, hogy már régóta működik öregek napközije a szociális otthonban. Társadalmi tennivalók A népfront felmérése megállapította, hogy a falvakban élő öregek többségének nincsenek megélhetési -gondjaik. A nyugdíjasok szívesen vesznek részt a közéletben, törődnek lakóhelyükkel, szeretnék megóvni, továbbfejleszteni a már elért -színvonalat. A háztáji gazdaságokban, kiskertekben -még ma is sokat dolgoznak — akik még tudnak —, sőt, a gyerekeiket is sokan támogatják, lényegesen kevesebb nyugdíj mellett ás, mint amennyi a fiatalok fizetése. A felmérés a 4—5 ezer lé- tekszám alatti — kis településekre terjedt ki. Ezek köziül a községek közül házi szociális gondozó 21 községben van, öregek napközije viszont csak három helyen-működik. A megyében ösz- szesen negyven öregek napközije van, ennek előnyeiből közel ezer idős ember részesül. Sokat segítenek tíz öregeknek — a nyugdíjasaknak — a. munkahelyek is. Az említett településekről nyugdíjazottak többsége a mezőgazdaságban dolgozott, viszonylag ikeyés szolgálati idővel — így alacsony -nyugdíjjal — hagyták a-bba a munkát, vagy éppen járadékosak. Ö'k -sem maradnak segítség nélkül. Csak egy példa a sok lehetséges közül Döbrötaöz, ahol évente segélyt adnak a rászoruló nyugdíjasaknak és a járadékosaknak. A járadékosok zártkertjeit -is felszántják, kapnak kedvezményesen fát is. A szövetkezet éves szociális -alapja 4—600 ezer -forint. Itt is, mint -minden szövetkezetben, a már nem aktív dolgozók ás részt véhetnek az üdülésiben. Ahol saját vagy -bérelt üdülő működik, ennek -hélye rendszerint valamilyen melegvizes fürdő, éppen az öregek kedvéért. Önzetlenül, összefogva A felmérés is azt -bizonyította, hogy éppen a legkisebb községekben a legnagyobb az összetartás: a jó szomszédok, távoli rokonok vagy éppen a kedves ismerősök igen sokat segítenek egymásnak. Mindig éppen annak, aki rászorul. Sok helyen a szociális gondozó vállalja a gyógyszerek beszerzését is. A vöröskeresztes aktivisták is igen sokat tesznek az öregekért a népfronttal együttműködve, a tanáccsal karöltve, s ez mar csak azért is így van, mert rendszerint -ugyanarról a néhány aktivistáról van szó. Az állami és a társadalmi munkában végzett gondoskodás „hálój-a” olyan kiterjedt és jól szervezett, hogy — a ritka és átmeneti helyzeteken kívül — anyagiakat, biztonságot és törődést képes nyújtani a rászorulók -többségének, Mégis, a jobb együttműködéssel „a háló szemed” még szorosabbra fűzlhetők, hogy egyetlen ember se érezze elhagyatottnak -magát, és senkinek -ne kelljen nélkülöznie. Csak egy példa a lehetőségekre, szinte véletlenszerűen kiemelve. Kis községekben meg lehet szervezni, hogy egy héten egyszer valaki társadalmi munkában kiváltsa a recepteket, megvásárolja a szükséges apróságokat, önzetlen embereket mindenütt találni, akikkel összefogva még jobb lehet a falun élő öregek közérzete. Az anyagi -helyzetük javulóban van, hiszen a manapság nyugdíjba menők már hosszabb szolgá- * la/fci idővél és magasabb fizetéssel hagyják abba az aktív munkát. • IHÁROSI
