Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-15 / 12. szám

1984. január 15. A'imÉPÜJSAG ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Menetrend módosítása Egy tamási olvasónk leve­léből: „Meglepve olvastam a de­cember 28-i újság egyik kér­dését: A 11. sz. Volán Válla­lat értesíti utasait, hogy X. sz. járatai szünetelnek és az X. sz. mezőkre is kiterjed­nek. Most csak azt nem tu­dom eldönteni, hogy ez vál­lalaton belüli értesítés, vagy valóban az utasoknak szól. Aki nem a Volánnál dolgo­zik, az szerintem nem tudja ezeket a kódszámokat.” Pech József igazgató az alábbi választ adta: „Az autóbusz-menetrend módosítása országosan egysé­gesen, szabályozottan történ­het. Ugyanis a módosítás nemcsak az autóbuszjárat út­vonala mentén lakókat érin­ti, hanem adott esetben bár­kit, aki a kérdéses járaton kíván utazni. Köztudott, hogy a menetrendszerűen közleke­dő járatokra vonatkozó — elsősorban az utasokat érin­tő — adatokat az autóbusz­menetrend tartalmazza. Ab­ban pedig a járatszám fel van tüntetve. Az autóbusz­megállóhelyeken és pályaud­varokon a közönség számára elhelyezett menetrendek ugyancsak tartalmazzák a járatszámot. A menetrend ilyen módon történő változá­sát az ország egész területén az autóbuszok menetrend- szerű közlekedésével foglal­kozó szolgálati helyek átve­szik. Ebből következik, hogy ilyen közlemény után, mint amilyen december 28-án megjelent az újságban, az utas tájékozódhat a saját menetrendjéből, ha ilyennel nem rendelkezik, a menet­rendszerűen közlekedő autó­buszt üzemben tartó vállalat­nál, vagy annak szolgálati helyein. A levélírónak nincs igaza abban, hogy a vállalat a kérdéses ügyben nem meg­felelően tájékoztatta.” Fűtőolaj megrendelése Biniek József, Szekszárd, Hunyadi u. 3/a szám alatti lakos kétszer járt az olaj- szállításra a megrendelést felvevő Volán-kirendeltség­nél. 300 liter olajat rendelt, ígéretet kapott, hogy de­cember 23-án kiszállítják. Az ígéret csak ígéret maradt. Érdeklődésére azt a választ Telefonszámunk: 16-211 kapta, hogy nincs olaj, min­dennap érdeklődjön. A le­velet a 11. sz. Volán Vállalat igazgatójának, Pech József­nek küldtük el, aki a kö­vetkező tájékoztatást adta: „A vállalatunk lakossági szolgáltatásként fűtőolaj - szállítást végez, mégpedig az ÁFOR mözsi telepéről a megrendelő címére. Vállala­tunk azonban ilyen célból olajat nem tárol, készlettel nem rendelkezhet. A fűtő­olajjal kapcsolatos szolgálta­tásunk egyébként nem keres­kedelmi, hanem fuvarozási, szállítmányozási tevékeny­ség. Ebből következik, hogy megrendelőink igényét megt- felelően 'kielégíteni csak ak­kor áll móduftkban, ha az ÁFOR a már említett tele­pen vállalatunk tartály-gép­kocsijait feltöltik. Ez a szol­gáltatás általában zavartalan szokott lenni, ebben az eset­ben megrendelőink igényét pontosan teljesítjük. 1983. december hó utolsó harma­dában azonban az ÁFOR a jelentkező igényeknek meg­felelően az olajat nem tud­ta biztosítani. Ebből követke­zik, hogy az ön számára a szállításra vonatkozóan meg­jelölt időpontot vállala­tunk önhibáján kívül be­tartani nem tudta. A már említett zavarok miatt a szállítás várható időpontját sem tudjuk most megfelelően közölni annál is inkább, mert összesen mintegy 150 000 liter olaj kiszállítá­sával vagyunk hátralékban.” Útiköltség megtérítése Nagy Zoltánná paksi olva­sónk 14 kilométerre lakik munkahelyétől. Férje ugyan­csak bejáró, és autóval jár, mivel napközben a munka­köréből adódóan erre szük­sége van. Bérletet nem vált­hat, helyesebben nem adhat le, ezt a 14 kilométeres utat a másoknak is kifizetett áron (80 százalékosan) számolják el. Panaszosunk is férjével utazik, mert munkakezdésük azonos, ám Nagy Zoltánné munkahelye csak akkor tud­na térítést fizetni, ha jegyet vagy bérletet váltana. Valóban nincs arra lehető­ség, hogy a bérleteseket meg­illető térítést megkapja bér­let vagy jegy leadása nélkül? Dr. Deák Konrád a követ­kező választ adta: „A Pénzügyi Közlöny 1982. évi 17. számában olvasható a 33/1951. (I. 31.) MT számú rendeletnek és az ezt módosí­tó és kiegészítő jogszabá­lyoknak — a saját gépjár­műnek belföldi hivatalos ki­küldetés (külszolgálat) al­kalmával történő használatá­ra vonatkozó — egységes szerkezetbe foglalt, 1982. no­vember 1-től hatályos ren­delkezései, ezekből idézünk: ,... a munkáltató megen­gedheti a dolgozónak, hogy belföldi hivatalos kiküldetése (külszolgálata) során a saját — casco-szerződéssel bizto­sított — személygépkocsiját használja. Ebben az esetben a dolgozónak az általa azo­nos távolságra vasúton (ahol vasúti közlekedés nincs, au­tóbuszon) történő utazásnál igényjogosultsága szerint felszámítható költség jár. Az engedéllyel együtt utazó ki­küldöttek azonos költségei is elszámolhatók a saját sze­mélygépkocsit használó ré­szére...’ Ez az egyetlen eset, ami­kor útiköltség számítható fel bérlet, vagy menetjegy felmutatása, leadása nélkül, de ebben az esetben is a sze­mélygépkocsi tulajdonosa ré­szére jár ez a költségtérítés. Azon a címen, hogy valaki a feleségét gépkocsival elviszi annak munkahelyére, költ­ségtérítés nem fizethető. önnek pedig a munkahe­lyére történő utazással az adott esetben költsége fel nem merült, munkáltatójá­nak tehát nincs mit megtérí­tenie.” Milyen fizetés jár a szabadság alatt? Paczolai József paksi olva­sónk jogi tanácsot kért szer­kesztőségünktől. Panaszosunk munkaviszo­nya 35 év és 5 hónap, 60 éves, 1983. október 7-én kellett vol­na nyugdíjba mennie, de munkaadója kérésére 1983. december 31-ig vállalta a munkafeladatok teljesítését. Nyugdíjazása előtti szabadsá­gát az évi rendes szabadság­gal együtt október 1— no­vember 3-ig töltötte le, majd december 3-ig ismét dolgo­zott, december 3—31-ig ismé­telten nyugdíj előtti szabad­ságra küldték. Ezekre az időkre milyen fizetés jár a részére? Dr. Deák Konrád válaszol: r „A Munka Törvénykönyve 42. paragrafusa kifejezetten akként rendelkezik, hogy: „A szabadság tartama alatt a dolgozónak átlagkeresete jár.” A tanácskérő levelében írtak­ból azonban arra kell gondol­nunk, hogy ön talán az át­lagkereset számítása tekinte­tében van tévedésben, az át­lagkeresetbe ugyanis nem számít be minden olyan pénzösszeg, amit bérfizetési napon a „borítékban” kézhez kapunk, s itt nem az SZTK- járulék levonása vagy le nem vonása az irányadó. Az átlagkereset számításá­ra nagy. vonalakban a követ­kező szabályok vonatkoznak: a) Az átlagkereset kiszámí­tásánál a dolgozó részére a munkaviszonya alapján a bérköltség és a részesedési alap terhére kifizetett min­den díjazást alapul kell ven­ni. Nem számít tehát be a külön megbízás, a saját mun­káltatónál mellékfoglalkozás jellegű külön megállapodás alapján fizetett díjazás, to­vábbá az olyan díjazás, ame­lyet nem a bérköltség (része­sedési alap) terhére számol­nak el. A bérköltséget terhe­lő kifizetéseket a Központi Statisztikai Hivatal által ki­adott egységes statisztikai utasítások írják elő részlete­sen, ezeket itt nem ismertet­jük, munkáltatójánál azon­ban betekinthetők. b) A bérköltség, illetve a részesedési alap terhére tör­tént kifizetés ellenére — ki­vételesen — nem számítha­tó be az átlagkeresetbe a szo­ciális juttatás, a hűségjuta­lom, a jubileumi jutalom, az újítási díj, stb. A munkaru­ha-juttatás béren kívüli, úgy­nevezett szociális juttatás. c) Ha a kollektív szerződés rendelkezése szerint az átlag- keresetbe beszámító díjazást (például prémiumot vagy év végi részesedést) az esedékes­ségkor a távollétre való te­kintet nélkül csökkentés nél­kül ki kell fizetni, a kétsze­res kifizetés elkerülése vé­gett az ilyen díjazást az át­lagkereset-számításnál figyel­men kívül kell hagyni. Utalunk még arra, hogy másként történik a harminc napot meg nem haladó időre és a harminc napot meghala­dó időtartamra történő át­lagkereset-számítás, az ide vonatkozó szabályozás rész­letes ismertetését itt nem tartjuk szükségesnek. Ml VÁLASZOLUNK A külföldre utazás­ról és az útlevelek­ről szóló korábbi jogszabályt módo­sítja a belügyminisz­ter 8/1983. (XII. 10.) BM számú rendelete, amely szerint harminc napot meg­haladó külföldi tartózkodás esetén a sorkatonai szolgála­tot még nem teljesített sorkö­teles korú, hadköteles eseté­ben a jövőben — 1984. évi január hó 1. napjától — csa­tolni kell a vonatkozó kére­lemhez az illetékes megyei hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnokság engedé­lyét. A jogszabályban írt, a lakcím bejelentésére megál­lapított eddigi huszonnégy órán belüli határidő a módo­sítás szerint negyvennyolc órán belülire változik. A belügyminiszter 9 1983. (XII. 10.) BM számú rendele­te a gazdasági munkaközös­ségek, a kisiparosok és a ma­gánszemélyek által a tűzvé­delem területén végezhető szolgáltatásokról szól, részle­tesen megjelöli a tűzvédelem területén végezhető szolgál­tatásokat, előírja, hogy a szolgáltatást végzőnek megfe­lelő tűzvédelmi szakvizsgá­val, a tevékenység folytatá­sához szükséges tárgyi felté­telekkel kell rendelkeznie, s azt is, hogy a tűzvédelem te­rületén végzendő szolgáltatá­si tevékenységhez hatósági engedély szükséges. A pénzügyminiszternek az illetékekről szóló jogszabá­lyokat módosító 51/1983. (XII. 10.) PM számú rendele­téből itt csupán arra utalunk, hogy 1984. január 1-től kez­dődően a szolgálati útlevél és a magánútlevél illetéke — ide értve az útlevél érvényé­nek meghosszabbítását is, va­lamint az ismételt kiutazás engedélyezését — kiutazási engedélyenként 350 forint. A kishatárforgalomban szüksé­ges határátlépési engedély és az ismételt kiutazási enge­dély illetéke 100 forint. A pénzügyi, a vám- és a devizaszabálysértésekre, va­lamint a jövedékkel való visszaélésre vonatkozó eljá­rásról szól a pénzügyminisz­ter 53/1983. (XII. 10.) PM szá­mú rendelete, amelynek az „Ellenőrzés” című fejezeté­ből idézzük az alábbiakat: „Ha az adóra, jövedékre, vámra vagy a devizagazdál­kodásra vonatkozó jogsza­bály megsértésével kapcso­latban valamely körülmény megállapítása, tisztázása, bi­zonyítékok megszerzése, el­rejtett dolog, illetőleg elrej­tőzött személy felkutatása szükséges, ellenőrzést kell tartani”. A jogszabály előír­ja, hogy az ellenőrzést lehető­leg az érdekelt vagy megbí­zottja jelenlétében kell meg­tartani, megtartható azonban távollétükben is, de ebben az esetben hatósági tanú jelen­léte szükséges. Rendelkezik a jogszabály a személyellenőr­zésről és arról is, hogy mi­ként kell eljárni, ha helyiség, csomag, jármű, készülék, be­rendezési tárgy, vagy zár fel­törése szükséges. A rendelet 1984. évi január hó 1. napján lépett hatályba, s a fentebb említett valamennyi jogsza­bály a Magyar Közlöny 1983. évi 55. számában olvasható. DR. DEÁK KONRAD a TIT városi-járási szervezetének elnöke. Nukleáris diagnosztika A Gamma Művekben sorozatban készülnek szocialista piacra a nukleáris diagnosztikai adatfeldolgozó és meg­jelenítő berendezések, amelyeket a gyógyászatban hasz­nosítanak. A gaz holnapja Halljuk, olvassuk a híre­ket: itt is, ott is földgázra állítotak egy gyárat, egy vá­rost. Mondhatjuk: a gáz ko­rát éljük. Igen, csak aki ezt hallja, annak óhatatlanul eszébe juthat, ugyanezt egy­szer már az olajról is mond- .ták-mondtuk... A következ­ményeket nem kell részletez­ni, ma is érezzük. És a gáz, mármint a földgáz is ugyan­úgy szénhidrogén, a messzi múltban keletkezett, készle­tei végesek. És mi lesz, ha ez is kimerül? Űjabb energia- válság? Egyáltalán, meddig tarthat a gáz kora? E kér­désekre kerestük a választ az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által készített ta­nulmányban, amelynek címe: A földgáztermelés és fel- használás komplex fejleszté­si feladatai 2000-ig. Kiegé­szítő kérdéseket is tettünk fel Francia József OMFM- főosztályvezetőnek, a tanul­mány koordinátorának. Nézzük előbb a készletek, a termelés adatait: 25—30 éven belül a számítások sze­rint nagyobb gond a készle­tek miatt nem várható. Igaz, hogy a jelenleg ismert és ki­termelés alatt álló gázmezők fokozatosan kimerülnek, részarányuk már a 2000-re tervezett forrás-megoszlás­ban is csökken, de ez több, már ismert, de még ki nem termelt gázmezőkből és a prognosztizált, kutatás alatt álló készletekből pótolható, sőt, a tervek a jelenlegi ösz- szes hazai földgáztermelés mintegy 10—15 százalékos növelésével számolnak 1990- re, és az addigra elért terme­lési szint 2000-ben is tartha­tó lesz. Más kérdés, hogy a termelés egy részét (mintegy egyhetedét) a jelenleginél jó­val mélyebben fúrt gázku- takból kell majd biztosítani, ami nyilvánvalóan a terme­lési költségek növekedését jelenti, de még így is ol­csóbb lesz, mint az import­olaj, vagy a nagy ráfordítás­sal termelhető szén. A hazai szükséglet oldalá­ról nézve azonban az is ki-, tűnik, hogy 2000-ben már jelentős, az összes szükség­let felét kitévő importtal is számolni kell. És ez ismét olyan kérdés, amelytől so­kan tartanak: import — a jelenlegi fizetési gondok mel­lett? A tanulmány megnyugta­tó választ ad erre: olcsóbb import, mint amit most im­portálunk, illetve olyan im­port, amelyért nem fizetési mérlegromlással kell fizet­ni. Pontosabban: a Szovjet­unióban hatalmas, még nem hasznosított földgázkészletek vannak. Ezek várhatóan 25 évig nem merülnek ki, a je­lenlegi szintnél intenzívebb kitermelés esetén sem. Nyu- gat-Európa, ezzel számolva, nagy üzleteket is kötött szov­jet földgáz vásárlására. Ha a kitermelés beruházásaiban részt veszünk, valamint a nyugati irányú szállítások részben hazánkon — mint tranzitországon keresztül történik, akkor ezért eleve földgázt kaphatunk, és a nyugati irányú vezetékekből leágazással a szállítás is meg­oldható. De bizonyos mező- gazdasági szállítások ellen­tételeként is kaphatunk szovjet földgázt —, annál is inkább, mert a szovjet kül­kereskedelem tendenciájá­ban a kőolajexport szinten tartása, azaz relatív csök­kentése mellett a földgáz­export növelésének szándéka figyelhető még. Nézzük részletesen, mire használjuk a földgázt... Pél­dául lakossági fogyasztásra. A földgáz 21 százalékát ma ipari technológiákhoz hasz­nálják fel, itt jelentős növe­kedés a részarányban nem várható, mert nagyobb kohá­szati vagy építőanyag-ipari beruházás a következő évek­ben nem indul, ami ezt indo­kolná. Legfeljebb arról van szó, hogy a meglévő olajtüze­lésű ipari berendezéseket az esedékes felújítás alkalmával szénpor-tüzelésre vagy föld­gázra állítják át. Ma a gáz 15 százaléka vegyipari alap­anyag. Ez 2000-ben változ­hat, ha a tervezett új, nagy műtrágyagyár beindul. Szá­mottevő növekedés várható viszont a mezőgazdasági fel- használásban, az olaj és szár­mazékai helyettesítése cél­jából, s a könnyebben hasz­nálható, olcsóbb műanyag gázvezetékek és kisebb gáz­átadóállomások elterjedése révén. A lakossági fogyasztás a je­lenlegi 7,8 százalékos rész­arányról 15, 'de optimális esetben 25 százalékra is nő­het. És ez már meglepő arány —, de indokolt. A fej­lett ipari országokhoz hason­lítva komoly az elmaradás a vezetékes gázellátásban. (A magyar lakások 26,2 szá­zalékában van vezetékes gáz, ugyanez az arány Auszt­riában és Olaszországban több mint 40, Belgiumban közel 60, Angliában csaknem 90 százalék). A palackos PB- gáz akármilyen elterjedt, nem távlati megoldás, ezzel fűteni, fürdőszobát ellátni nemigen lehet, egyébként is kényelmetlen a szállítás, a palackcsere. És még valami­ről nem szabad elfeledkezni: a magyar háztartásokban ma több mint 2 millió olaj­kályha és olajkazán műkö­dik, ahogy ezeket kiselejte­zik, és átállítják a terjedő vezetékes gázra, úgy csök­ken az olajfogyasztás is a jövőben. Ma még az erőművekben sok földgázt használnak, az országos fogyasztói igény kö­zel 30 százalékát. Ezt jelen­tősen — akár egyharmadával is — csökkenteni lehet az atomenergia és a szénerő­művek révén, a felszabaduló mennyiséget a lakossági fo­gyasztásra lehet felhasználni. Mindehhez az is szükséges, hogy hatalmas föld alatti földgáztárolókkal (Hajdú­szoboszló, Pusztaederics, Kardoskút) biztosítsák a té­li fogyasztást. Mindezeket figyelembe vé­ve 2000-ig a helyzet meg­nyugtatónak tűnik. De mi lesz azután? Hiszen például a lakosságnál a vezetékes gázhasználat életformává is válik, lakóházak tízezreiben erre épül minden, hely sincs a modern lakásokban más­fajta tüzelésre. Mi lesz, ha 30—35 év múltán a földgáz elfogy? A vegyiparnak szin­tén szüksége van szénhidro­gén alapanyagra. Nem kelle- ne-e már most takarékos­kodni a földgázzal, a jövőre gondolva ? A szakemberek szerint, figyelembe véve gazdasági teherbíróképességünket, ez most nem járható út. A föld­gáz térhódítása egyszerűen létszükséglet. A jövő pedig más energiahordozóké lesz. Az újságíró részéről egyet­len megjegyzés kívánkozik ide: a jövőre gondolva nem kellene már most megkezde­ni a kutatást a mostaninál hatékonyabb, szén-alapú gázgyártásra, hogy amikor esetleg 2010-ben már nem lesz elég sem a hazai, sem az import földgáz, a meglévő vezetékekbe, a panelházak­ba épített több százezer kon­vektorba mégis jusson gáz? Mert egész városnegyedeket akkor átállítani mondjuk me­legvizes távfűtésre, elektro­mos konyhára — nos, ez ak­kor sem lenne könnyű fel­adat, ha addigra az ország­nak a mainál sokszorta több erőforrás állana’ rendelkezé­sére. És szenünk még 2000 után is lesz elegendő, a prog­nózisok szerint... SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents