Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

e^püJSÁG 1983. december 10. Egy ércdúsító születése Vigyázz a természetre! Az össz-szövetségi Környezetvédelmi Hivatal koszto- musszki kirendeltsége. A környezetvédelmi laboratórium­ban. Jugoszlávia új gyógyfürdő Apatin, Prigrevica és Szi­lágyi között, a 300 hektáros Junakovic tölgyerdő mellett adták át rendeltetésének a környék új gyógyfürdőjét. Prigrevicán már a felsza­badulás előtt is működött gyógyfürdő, amelyet elsősor­ban a falu lakossága vett igénybe. Ez a fürdő adta ké­sőbb az ötletet a Junakovic gyógyfürdő megépítéséhez. A Junakovic erdőben végzett próbafúrásokkal erősen gyógyhatású vízre leltek, amely — összetételét tekint­ve — nagyon hasonlít a har­kányi gyógyvízre. A szakem­berek megállapították, hogy az új gyógyforrás vize alkal­mas reumatikus, ízületi és különböző női betegségek gyógyítására. Az itteni gyógy­víz hőmérséklete 30-40 Celsi­us fokos. A 124 ágyas Junakovic gyógyfürdő építési költsége 380 millió dinár volt. A ter­vek szerint a későbbiekben nemcsak beutalt betegeket fogad a fürdő. Az új egész­ségügyi létesítménytől várják a környék idegenforgalmának fellendülését. Jövőre a fürdő mellett sportpályákat, külön­böző méretű nyitott és fedett medencéket is létesítenek. Már valamennyi aláírás ott szerepelt a tervdokumen­táción, amelynek alapján hozzá lehetett volna kezde­ni a kosztamuksszi bánya- 's dúsítókombinát építésé­hez (amelyet az első ilyen jellegű nagy létesítményként tartottak számon Karéliá- ban). A tervezők megegyez­tek a legkisebb részletekben is az építőkkel és már csak az utolsó utasítás hiányzott. S ekkor jött a meglepetés: a lenimgrádi ércbányászati tervező intézet leállította a kezdést. A tervezőkollektíva vezetője elmondotta: néhány nappal korábban karéliai íróikkal találkozott. Az írók azt kérdezték a tervezőktől: megtettek-e mindent annak érdekében, hogy Karéira legnagyobb építkezése isorán ne károsodjék a környezet? Habár a tajigában épül a kombinát, körülötte több tu­cat tó van, amelyek vize olyan, akár a kristály. Itt a vasércet hatalmas mennyi­ségben dolgozzák majd fel, ráadásul az érc ként tartal­maz. Az írók utolsó kérdése ez volt: rányomták-e a terv­dokumentációkra a jelképes pecsétet: Vigyázz a termé­szetre ! ? — Most, amikor már fel­építettük és termel a léte­sítmény — mondja Vlagyi­mir Sadrin tervezést vezető főmérnök — elégedetten mondhatom, nyugodt és tiszta a lelkiismeretünk, és tiszta a természet előtt. A tervezők, akik még ma is élénken emlékeznek a „diplomáciai lépésre”, pon­tosan értették, mire figyel­meztették őket a karéliai írók. Újból és újból végig­gondolták a terveket és adott esetben új elgondolá­sokat vetettek papírra. Is­mét felülvizsgálták a kom­binát földrajzi elhelyezke­dését abból a szempontból, hogy tökéletesen megvédjék a környező tavakat a dúsí­tómű melléktermékeinek ká­ros hatásától. Pótlólagosan' még egy levezetőcsatamát terveztek (amely igen sok pénzbe került), hogy tökéle­tesen megóvják a víztározó­kat a szétfolyó anyagoktól. — A karéliai tudósoktól ajánlásokait kaptunk arra vonatkozólag, hogyan lehet refcultiválni a kimerült bá­nyaterületeket, megőrizni az értékes toalfiajtákat, az erdő­ket az ipari ártalmaktól — mondja Vlagyimir Sadrin. Most folyik az ércdúsító kombinát építésének máso­dik és harmadik üteme. A karéliai környezetvédelmi hivatal állást foglalt, misze­rint az építkezés mellékter­mékeit csak egy kijelölt hely­re szabad szállítani. Másik rendelkezése szerint 86 ezer hektáron többé nem hallat­szik sem a balta, sem pedig a fűrész hangja, az erdőket nem cserkészik be zsákmány­ra lesve a vadászok. Nem zavarják többé a szarvas, a kanadai hód, a bamamedve, a süketfajd és a hófajd nyu­galmát. Avtonom Nyepomnyascsij Befejezés előtt A Duna-Fekete-tenger csatorna 'Befejezéséhez közeledik Románia „Kék országúltja”, a Duna—Fekete-tenger csa­torna építése. A Cernavodát a tengerparti Agigeával, majd Konstancával, az or­szág legnagyobb tengeri ki­kötőjével összekötő csatorna 380 kilométerrel rövidíti meg a Duna és a Fekete- tenger közötti hajóurtat. A 64,2 kilométer hosszú vízi út építésében az ország minden részéből 30 ezer építőmun­kás és a Kommunista Ifjú­sági Szövetség tagjai vesz­nek részt. Az építésnél 300 millió köbméter földet moz­gaittak meg, és 3,5 millió tonna betont használtak fel. A hajók két, 300 méter hosz- szú, 25 méter széles és 15 méter mély, 2—2 kamrás zsilip segítségévei haladhat­nak át a tenger, illetve a Duna felé. Mindkét csator­nán váró- és irányi,tókdkö­Egy pillantás a csatornára A Cernavoda és Agigea között épült, 64,2 km hosz- szú csatorna térképe tők biztosítják a közleke­dést. Cernavodában, Medgi- diában és Basairábiábam ke­reskedelmi kikötőik épülnek. A csatorna építése 1949- ben kezdődött, de — mint is­meretes — később a mun­kálatokat félbehagyták. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága 1973-ban hozott ismét határozatot az építés folytatására. Mi az igazság Kambodzsáról ? A nyugati sajtóban ma is sokat cikkeznek kambodzsá- ról, áltálában hamis infor­mációkat közölnek erről az indokínai országról. A kam­bodzsai gazdaság, a mező­gazdaság valamiféle össze­omlásáról, arról, hogy az ország még sokáig képtelen lesz önmagát ellátni a szük­séges árucikkekkel, élelmi­szerekkel. Hogyan néz ki valójában a helyzet? Az APN munkatársa erről kér­dezte a Kambodzsa című lap főszerkesztőjét, Khien Kanjarit. — Mindenekelőtt arra sze­retnék emlékeztetni, hogy 1979 elején, tehát közvetle­nül a Pol Port-féle népírtó rezsim megbuktatása után egy teljesen lerombolt gaz­daságot örököltünk. A váro­si lakosságot, köztük az ipa­ri munkásságot erőszakkal vidékire telepi tették. Siral­mas állapotban volt az or­szág mezőgazdasága is. A polpotisták szétzúzták a ‘me­zőgazdasági gépparkot, és azt követelték, hogy a pa­rasztok a régi módon mű­veljék földjeiket. Számos termőterület megsemmisült annak következtében, hogy vegyi fegyvereket, napalm- bombát vetettek be.... Ilyen körülmények között kezdtük meg a népgazdaság alapjai­nak lerakását. A nem egé­szen öt év alatt óriási utat tettünk meg. Az idén már túlteljesítettük a mezőgaz­dasági terv célkitűzéseit. Ha­zánk ma már úgyszólván ön­ellátó élelmiszerből. Tovább­ra is súlyos gondunk a szak­emberek hiánya. A polpo- tisiták fizikailag szinte az egész értelmiséget megsem­misítették. Jelenleg kétmil­lió ember rtanul az ország­ban. Ennyi itanuló még soha nem volt Kambodzsában. So­kait tettünk az egészségügy terén is. A Kambodzsai Népköztár­saság tömegtájékoztatási eszközei hatékonyan segítik ezt a munkát, annak érdeké­ben, hogy a tömegeket a bé­kés építőmunkára mozgósít­sák. Ezt most az egyik leg­fontosabb feladatunk. A második: felhívás az ország védelmére. A kormány — egyes nyugati lapok állítá­saival szemben — Kam­bodzsa egész területéit ellen­őrzi. A kívülről történő be­avatkozás azonban folytató­dik. A szomszédos Thaiföld területéről továbbra is be­törnek a polpotista fegyve­res banditák. Ezek visszave­résében vietnami barátaink aktív segítséget nyújtanak nekünk. — Mi az igazság abban a nyugati állításban, hogy a Vietnami Szocialista Köz­társaság fegyveres alakula­tai erőszakkal beavatkoz­nak Kambodzsa belügyei- be? — Ezek az állítások már akkor szárnyra keltek, ami­kor a Kambodzsa Megmen­tésének Egységes Nemzeti Frontja győzelmet aratott. Ellenségeink megpróbálták úgy 'beállítani, mintha ez a győzelem Vietnam Kam­bodzsa elleni „agressziójá­nak” az eredménye lenne. Az igazság azonban az, hogy a nép nem támogatta polpoté- kat és így meg is buktak. Az egész khmer nép felkelt e klikk ellen, nem volt haj­landó tovább tűrni 'annak könyörtelenségét, véres uralmát. A vietnami hadse­reg katonái akkor is, ma is abban segítenek nekünk, hogy békés életet éljünk, s megvédjük határainkat a polpotista bandák támadá­saitól. Melioráció és világélelmezés Melioráció ’83 címmel nemzetközi kiállítás nyílt Moszkvában. A szemlén a szocialista országok, továb­bá Ausztria, Franciaország, az Egyesült Államok, az NSZK és Olaszország össze­sen mintegy 100 vállalata mutatta be a talajjavításban és a vízgazdálkodásban elért legújabb eredményeit. A résztvevő cégek sok újdon­ságot, köztük különböző ön­tözési rendszereket, gazda­ságos talajjavítási módszere­ket ismertettek, korszerű technológiai sorokat, ügyes gépeket és műszereket állí­tottak ki. Napjainkban a melio­rációnak egyre nagyobb szerepe van az élelmezési gondok megoldásában. Ma a Földön 275 millió hek­táron folytatnak öntözé­ses gazdálkodást. Ez a terü­let azonban az emberiségnek csak az 50 százalékát látja el élelmiszerrel. Létkérdés tehát, hogy újabb földterüle­tek váljanak öntözhetővé. Nem a véletlen műve, hogy a kiállítás és a tapasztalat- csere színhelyéül a szovjet fővárost választották a szer­vezők. A Szovjetunió ugyan­is a meliorációban és a víz- gazdálkodásban jelentős eredményeket ért el. Az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga a közelmúltban vizsgálta meg a hosszú távú komplex meliorációs program kidol­gozásának kérdését az élel­miszerprogram további tel­jesítése érdekében. A Szovjetunióban a la­katlan — gyakorlatilag lak­hatatlan — körzetek egy jó része mezőgazdaságilag hasznos területté vált a me­liorációs munkák nyomán. Ma nagy területeket lát el vízzel a csaknem ezer kilo­méter hosszú Karakum-ca- torna, termőre fordult az egykor hírhedt Éhség-sztyep­pe övezete, öntözőrendszerek épültek a Volga mentén, az Észak-Kaukázusban, Ukraj­nában és a Távol-Keleten. Gyors ütemben halad a ta­lajjavítás az Orosz Föderá­ció nem feketeföldű vidékein és Belorussziában, a mocsa­ras Poleszjén. 4 Mongólia Népi receptek alapján Bár csak tízéves múltra te­kint vissza a mongol Egész­ségügyi Minisztérium Népi Gyógyászati Orvostudományi Intézete, máris nagy tekin­télynek örvend. Az intézetben egyedülálló orvostudományi könyvtárat hoztak létre ómongol, szansz- krit, tibeti orvosságos köny­vekből, receptekből, anatómi­ai atlaszokból. A legrégibb példányok a VI1-IX. század­ból származnak. Ezeknek a könyveknek a tanulmányozása és rendsze­rezése értékes adalékot kínál a szakértők munkájához. Épül az első lengyel atomerőmű Lengyel—szovjet kormányközi megállapodás alapján Zarnowiecben, a gdanski vajdaságban építik föl Len­gyelország első atomerőművét. A munkatervet szovjet és lengyel tervezőirodák közösen dolgozzák ki. Az atomerőmű létesítésében részt vesznek más KGST- országok vállalatai is. A legbonyolultabb berendezése­ket, így például a cirkulációs szivattyúkat a Szovjetunió szállítja, a reaktor burkolatát pedig Csehszlovákiában gyártják. Több szállítmány érkezik Jugoszláviából is. Az erőmű elkészítésében természetesen részt vesz a lengyel ipar is. Egyes iparágak az utóbbi években ugyanis több berendezés — hőcserélők, nyomásszabá­lyozók — és különböző szállítóberendezési elemek gyártására szakosodtak. Lengyelország szállított pél­dául elemeket a paksi, az NDK-beli Nord és a bolgár kozloduji atomerőmű építéséhez. A zarnowieci atomerőmű leszállított berendezéseinek műszaki átvételét nagy tapasztalatú szovjet szakem­berek végzik. A megállapodás szoros együttműködést irányoz elő az építés folyamán is. Az erőmű összteljesítménye 1760 megawatt lesz. A földmunkák már megkezdődtek. Bach-emlékhely Köthenben Két év múlva, 1985-ben ün­nepli a világ Johann Sebasti- an Bach (1685—1750) születé­sének 300. évfordulóját. A nagy jelentőségű kultu­rális eseményre készülve, az NDK-beli Köthenben új Bach-emlékhelyet avattak. Az emlékhelyet abban a régi házban rendezték be, amely 1717 és 1723 között a kötheni udvari karmester címét vise­lő Bach otthona volt. A mes­ter egyébként ebben a város­ban alkotta meg egyik halha­tatlan remekművét, a Bran­denburgi versenyeket. A zeneóriás kultusza régi hagyományokra tekint vissza német földön. A Bach-kuta­tások egyik világszerte elis­mert központja: Lipcse, ahol a mester 27 éven át — egé­szen haláláig — a híres Ta­más-templom megbecsült karnagya volt. Ma ebben a városban működik a Nemzeti Kutatási és Emlékhely Szer­vezési Bizottság, amely a vi­lág 50 országával tart kap­csolatot. A lipcsei Bach-ar- chívumlban 3700 könyv- és folyóiratkörtet, 6300 kotta, 2800 hanglemez és magnókazetta, 82 ezer mikrofilm, illetve fo­tókópia őrzi és teszi köz­kinccsé a kutatások eddigi eredményeit. Lipcse nemcsak a kutatá­sok székhelye, hanem az élő hagyományok ápolója is. Itt rendezik meg kétévenként a Bach Fesztivált, amely fiatal tehetségek bemutatkozására ad alkalmat. Itt alapították meg 1900-ban az Űj Bach Társaságot, amely 20 ország­ból gyűjt zenebarátokat és zenetudósokat tagjai sorába. A Lipcsei Zeneművészeti Ki­adó gondozásában jelenik meg a közeljövőben a bibli­ográfiával és regiszter-kötet­tel kiegészített új Bach-mo- nográfia, ami minden bizony­nyal felkelti majd a kutatók és a Bach-rajongók érdeklő­dését. Kibővítik és értékes ereklyékkel gazdagítják a lipcsei Bach Múzeumot. OSI

Next

/
Thumbnails
Contents