Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-08 / 289. szám
2 "NÉPÚJSÁG \ 1983. december 8. Shultz bonni sajtóértekezlete Shultz amerikai külügyminiszter (középen) látogatást tett Bonnban. Tárgyalt Kohl kancellárral (jobb oldalt) és Genseher külügyminiszterrel is. (Telelőié) Az Egyesült Államok és az NSZK kormánya változatlanul kitart az amerikai közép-hatótávolságú fegyverek nyugat-európai telepítése mellett — ezt erősítette meg szerdai, közös sajtóértekezletén Bonnban George Shultz amerikai és Hans-Die.trich Genseher nyugatnémet külügyminiszter. A két nyugati politikus ezt azzal próbálta indokolni, hogy — úg'ymond — „nem lehet megengedni azt a monopolhelyzetet", amellyel szerintük a Szovjetunió rendelkezik a közép-hatótávolságú fegyverek területén. Schultz közölte, hogy a Heagan-kormány „semmilyen új kezdeményezést” nem tesz a közép-hatótávolságú fegyverekkel kapcsolatos tárgyalások ügyében. Shultz és Genseher szerint „most a Szovjetunión a sor”, hogy folytassa az eredménytelennek bizonyult genfi tárgyalásokat. Így az amerikai külügyminiszter jelezte, hogy kész részt venni az európai bizalomerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó, stockholmi konferencia januári megnyitásán, ahol esetleg találkozhatna Andrej Gromikóval, a Szovjetunió külügyminiszterével is, ha létrejönne a megállapodás a megnyitó ülés résztvevőinek szintjéről. Békemozgalmunk fontos eseménye Megalakult az egyházközi békebizottság A magyarországi protestáns, ortodox, izraelita és unitárius vallásfelekezetek képviselői szerdai — az evangélikus egyház budapesti püspöki hivatalában tartott — ülésükön egyházközi békebizottságot alakítottak. A testület az Országos Béketanács keretében, ezzel együttműködve tevékenykedik majd. A békebizottság feladatának tekinti — egyebek között — az egyes vallásfelekezetek együttes társadalmi és békeakcióinak szervezését. Céljuk: békeszolgálatuk összehangolása az Országos Béketanács munkájával és az együttműködés kialakítása azokkal a vallásos és szeku- láris békemozgalmakkal, amelyek a társadalmi igazságosságért és a békéért fáradoznak. Az egyházközi békebizottság alakuló ülésén elfogadta az országos és megyei szervek működését meghatározó szabályzatát, és megválasztotta tisztségviselőit. Az Országos Béketanács egyházközi békebizottságának elnökévé Bartha Tibor református püspököt, főtitkárává Aranyos Zoltán zsinati tanácsost választották. Az alakuló ülésen Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára rámutatott: a békemozgalom páratlan méretű fellendülésének lehetünk tanúi hazánkban is, és a határokon túl is — hangsúlyozta. Sok országban meg- újhodnak a régebbi humanitárius mozgalmak, s világszerte újak születnek az ösz- szetartó közösségek erőire építve. A főtitkár őszinte örömmel üdvözölte az egyházközi békebizottság megalakulásának tényét, amely fontos eseménye a magyar- országi békemozgalomnak. Az ülésen az új békebizottság elnökségi tanácsa nyilatkozatot tett közzé. Ebben egyebek között hangoztatják: Tiltakozunk az ellen, hogy az imperialista erők — a hívő embereket megtévesztve — a hit védelmének igyekeznek feltüntetni a szocialista társadalmi rend ellen irányuló fenyegetést. Kérjük hittestvéreinket, bárhol éljenek e világon, közös erőfeszítéssel álljanak ellen a gonosz, embergyilkos erőknek, amely erők mindent, az emberiség jövőjét is készek kockáztatni kiváltságaik önző védelmében. Minden erőnkkel támogassuk hitünk parancsát követve, azokat, akik harcolnak a társadalmi igazságosság érvényesítéséért, és az emberiség békéjének megmentéséért. PANORÁMA BUDAPEST Á világ szovjet baráti társaságaihoz intézett felhívás elfogadásával ért véget szerdán a Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendezésében megtartott nemzetközi tanácskozás. A szovjet baráti társaságok immár hagyományos találkozóján kilenc ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és Vietnam — testvértársaságainak küldöttségei tanácskoztak a szocialista országok békepo- JiitikájáróL, s tájékoztatták egymást az országaikban folyó barátsági munka formáiról, módszereiről. BEJRÚT A Szíriái hadsereg szerdán libanoni területen átadta annak az amerikai pilótának a holttestét, akinek gépét vasárnap este lőtte le a Szíriái légvédelem. A koporsót a libanoni hadsereg képviselőinek adták ki, hogy juttassák el a Nyugat-Bejrútban állomásozó amerikai tengerészgyalogosok képviselőhez. Egy másik amerikai pilóta, aki ejtőernyővel földet ért, továbbra is Szíriái fogságban marad. MOSZKVA Pénteken visszatért Baj- konurból a Moszkva melletti Csillagvárosba a legutóbbi szovjet űrexpedíció két résztvevője, Vlagyimir Lja- hov és Alekszandr Alek- szandrov. Az űrhajósokat hozzátartozóik, űrhajóstár- saiik, a szovjet űrprogram irányítói, a Szaljut űrállomás és a Szojuz—T űrhajók tervezői, a világűrben végzett kísérleteket összeállító tudósok fogadták. LISSZABON Két tucatnyi kisebb erejű pokolgép robbant kedden éjjel a portugál fővárosban és környékén. A falragaszok szerint a robbantásokat „válaszul” szánták arra, hogy több ezer ipari munkásnak nem fizették ki a bérét és a munkáltatók még csak nem is jelezték, mikor szándékoznak változtatni álláspontjukon. Athéni kudarc Szerda esti kommentárunk. Athén alighanem csupa fekete betűvel kerül be a Közös Piac históriájába. A görög fővárosban tartott csúcstalálkozón a tízeknek tulajdonképpen semmiben sem sikerült megállapodniok. Egyetértés legföljebb abban jött létre, hogy az EGK ezúttal a korábbi gondjainál is jóval súlyosabbakkal kényszerül szembenézni. Andreasz Papandreu görög kormányfő, a Közös Piac soros elnöke kudarcot emlegetett, Margaret Thatcher brit miniszterelnök pedig borúlátóan úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági integráció a szakadék szélére sodródott, mivel a hosszú távú problémák közül egyiket sem orvosolta. Csakugyan úgy tűnik, hogy a tízek mit sem hajlandóak föláldozni nemzeti érdekeikből, viszont enélkiil elképzelhetetlen a közösség fejlesztése. A világot még mindig sújtó recesszió közepette ez többé-kevésbé érthető is: ha végigtekintünk a Közös Piac tagállamainak listáján, bizony — más-más okból, de — mindegyiknek van oka a panaszra. Amíg például a nyugatnémetek és a britek lándzsát törtek a legszigorúbb takarékosság mellett, és a mezőgazdasági fölöslegek — különösen tejtermékekből gyűltek föl roppant készletei: — finanszírozásának reformját sürgették, addig a franciák, az olaszok és a görögök a költségvetési források bővítését, vagyis a közteherviselés növelését szorgalmazták. Érthető okokból: Párizs, Róma és Athén nem mondhat le agrárérdekeinek védelméről, parasztságé nak, kis- és nagytermelőinek képviseletéről. Margaret Thatcher egyik főszereplőjévé lépett elő a csúcstalálkozónak. híven tolmácsolta azt a régebbi keletű brit követelést, hogy legyenek elnézőbbek Angliával szemben, s mérsékeljék a közös picci terheit. Erről egyébként rendkívül heves vita kerekedett a brit miniszterelnök és Francois Mitterrand francia elnök között, s a két ország integráción belüli ellentétei ismét föllángoltak. Jellemző, hogy még azt sem döntötte el a csúcstalálkozó: Portugália és Spanyolország pontosan mikor nyerje el teljes jogú tagságát. Eredetileg 1986-ban jelölték meg a csatlakozás dátumát, de éppen az athéni ellentétek felszínre hozták a régi dilemmát: vajon a két, jellegzetesen agráripari termékekkel jelentkező állam nem fokozza-e a bonyodalmakat a Közös Piac berkeiben, s a jelenlegi merev álláspontokat sikerül-e az elkövetkező években némileg közelíteni egymáshoz? Céljait illetően az athéni csúcstalálkozón a közösség pénzügyi válságára kellett volna valamilyen megoldást keresni. Nos, ez a szándék csúfos kudarcot vallott. Olyannyira, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően még a külpolitikai nyilatkozattal is adósak maradtak az állam- és kormányfők. GYAPAY DÉNES Japán választások Erőpróba December 18-án általános választásokat tartanak Japánban. Nyolcvannégymillió szavazó polgár járulhat az urnákhoz, hogy döntsön a parlament alsóházának összetételéről.- idő előtt A Tanaka-iiKy a mostani választásra is messzemenően kihathat. A volt miniszterelnök távozóban az ítélethirdetés után. A távol-keleti szigetország milliós nagyvárosaiban megszokott nyüzsgő focgalom karácsony előtt tovább duzzad. Idén pedig még a megszokottnál is élénkebb a hangulat: az üzleti negyedek villogó fényreklámjaihoz, az ajándékvásárlásra csábító, harsogó hangszórókhoz az elmúlt hetekben választási szónokok fellépései, kisebb- nagyobb pártgyűlések járultak. PARLAMENTI PATTHELYZET A tokiói törvényhozás megújítására eredetileg a négyéves ciklusoknak megfelelően csak jövő júniusban kellett volna sort keríteni. Az utóbbi időszak belpolitikai fejleményei azonban arra kényszerítették Nakaszo- ne Jaszuhiro miniszterelnököt, hogy — több mint fél évvel hivatali idejének lejárta előtt — feloszlassa az alsóházat és előrehozza a voksolás időpontját. A kormányfő döntésének oka az volt, hogy kizárólag így tudta feloldani a patthelyzetet, amely a japán közéletben a Tanaka-perben hozott októberi ítélet óta kialakult. Emlékeztetőül : Tanaka Kakueit, aki 1972 és 1974 között volt az ország miniszterelnöke, a Lockheed-féle megvesztegetési ügyben játszott szerepe miatt több éves börtönre és 500 millió jenes pénzbüntetésre ítélték. Az exkormányfő, aki ma névleg független képviselő, ám valójában változatlanul a kormányzó Liberális Demokrata Párt egyik legbefolyásosabb politikusa, azonnal fellebbezett, s kijelentette: semmiképp nem hajlandó lemondani parlamenti mandátumáról. Márpedig ezt az egyébként meglehetősen megosztott ellenzéki pártok ritka egyöntetűséggel követelték. Hosszas viták, határozati javaslatok következtek — mindhiába. Az ellenzék így — egyéb lehetőség híján — a törvényhozás bojkottjához folyamodott, s több mint egy hónapig nem vett részt a parlament munkájában. Végül nem maradt más kiút, mint a választások kiírása. EGYESZTENDÖS MÉRLEG Tokiói megfigyelők a voksolás kimenetelének latolgatását általában összekapcsolják Nakaszone egyesztendős tevékenységének elemzésével — a jelenlegi kormányfő ugyanis jó egy éve, 1982 novemberének utolsó napjaiban lépett hivatalába. Nos, e bizonyítvány vegyes összképet mutat. Az LDP a mostani karácsonyi kampány középpontjába külpolitikai témákat igyekezett állítani. A kereskedelmi súrlódások persze megmaradtak, de tény, hogy Nakaszone valóban harmonikus viszonyt alakított ki az ország fő szövetségesével, az Egyesült Államokkal. Ám azon az áron, hoey elődeinél fokozottabb mértékben alkalmazkodott a washingtoni adminisztráció elvárásaihoz. Áll ez a katonapolitika területére is; gon- doliunk csak a megszaporodott közös hadgyakorlatokra, a haditechnológiai kivitel engedélyezésére. a katonai kiadások gyorsított növelésére. Ez utóbbi kérdés különö- s°n sok vihart kavart. Japán a többi fejlett tőkés államhoz képest viszonylat jól birkózik mee a világgazdasági nehézségekkel, de ez nem jelent teljes problémamentességet. A nyersanvassze- génység és az export gondjai mellett egyre többen figyelmeztetnek a munkaerő elöregedésére, s a költséeve- tés hiányának emelkedésére. Nakaszone. aki a gazdaság fellendítését elsősorban az állami kiadások megnyirbálásával akarja elérni, rendkívül takarékos költségvetést dolgozott ki 1984-re. A nad- ráeszíimeehúzás azonban a hadügvi tárcát nem érinti: a katonai kiadások jövőre ismét rekordütemben, csaknem hét százalékkal nőnek. ESÉLYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK A gazdasági helyzet alakulása, a külpolitikai léné- sek hatása, a korrupció köz- megítélése; számos tényező esik tehát latba a Nakaszo- ne-kabinet ténykedésének elbírálásánál. Az általános várakozás szerint a majdnem három évtizede egyfolytában hatalmon levő LDP pozícióit nem fenyegeti jelentősebb veszély. A Tanaka- ügy hozhat ugyan szavazat- visszaesést, de a parlamenti erőviszonyok felborulása nem várható. Az LDP dolgát ráadásul megkönnyíti, hogy az ellenzéki pártok a jelek szerint képtelenek túllépni ellentéteiken, s nem tudnak reális, tömegméretekben ható alternatívát nyújtani sem gazdasági, sem külpolitikai téren. így a legtöbb szakértő az LDP újabb — igaz, némileg megcsappant többséget biztosító — győzelmét jósolja. Az arányok persze korántsem mellékesek. A kormányfő helyzetét különösen kényessé teszi, hogy személyesen is Tanaka lekötelezettjének tartják. Ha az ebből fakadó szavazatveszteség túl nagynak bizonyul, akkor Nakaszone trónja meginoghat, s kiéleződhet az LDP soraiban dúló hagyományos frakcióharc. Márpedig a Felkelő Nap országában a választók voksai mellett legtöbbször épp ezek a kulisszák mögötti küzdelmek szoktak dönteni. SZEGŐ GÁBOR Nakaszone egyik fő célja az Egyesült Államokhoz fűződő viszony harmonikusabbá tétele. A japán kormányfő Rónáid Reagan társaságában az amerikai elnök novemberi látogatása során.
