Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-01 / 283. szám

^NÉPÚJSÁG 1983. december 1. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Ahány ember, annyiféle­képpen emlékezik, vagy tisz­teleg egy emlék előtt. Iga­zolta ezt a Babits Mihály centenárium ,is, Akadtak, akik emlékházat avattak, akik filmét készítettek, pró­zai vagy verses költemények­ben emlékeztek. A versmon­dó pedig úgy, hogy megta­nulja és továbbadja a költői alkotást. Országos és megyei szervek rendeztek versmon­dók részére Babits Mihályra emlékező versenyt. Az orszá­gos döntő, a költő szülőváro­sában, Szekszárdon volt, amit a televízió december 3-án, szombaton délután közvetít majd. Egy nappal az eredmény­hirdetés után beszélgetünk a verseny első három helye­zettjével. Babits Lászlóval >a megyei művelődési központ földszinti büféje előtt talál­kozunk. A szekszárdi vers- mondó-műihely tagjaival be­szélget. Ö maga a ruhatári pulton ül. Aki nem ismeri, ez a viselkedés idegennek tűnhet számára. Babits Lászlónak viszont természe­téből fakad, hogy a beszélge­téshez is a legkényelmesebb testhelyzeteket válassza ma­gának. Fáradtságra panasz­kodik. Nem az elmúlit napok fárasztó óráira gondol, ha­nem az évtizedekkel ezelőtt fölvállalt teherre. Mindarra, amit egy amatőr versmondó hordhat, amit hordania -kell. Babits László neve nem csu­pán az ünnepelt költőnrokon név-azanossága miatt hangzik ismerősen. Nem tiltakozik a távoli rókonság egyeztetése -miatt, ám nem is akar v-isz- szaélm vele. Példákat sorol, hogy hányán és hányán búj­nak meg és sütögetik saját pecsenyéjüket egy-egy nagy­nevű, tehetséges „rokon­előd” árnyékában, ö a cen­tenárium évében sem akar részesülni ilyen morzsákból. Szóval találkoztunk nevével a József Attila, az Ady End­re, a Radnóti Miklós orszá­gos szavalóversenyek élvona­lában. Azt is imondha'tnánk róla, ő a versmondók orszá­gos szintű atyja. Nyugdíjas, Budapesten él. A „77-es Stú­dióban” tizenkiilenc-húsz fia­tallal foglalkozik. A színmű­vészeti főiskolára készíti fel őket. Ez a cél azonban má­sodlagos, hiszen a verseket kedvelő, előadó fiatalok azért -alakítottak egy stúdiót, hogy^ ott a magyar és világiroda­lom „gyöngyszemeivel” ke­rüljenek kapcsolatba. Babits László tanítványai közül hár­man jutottak a szekszárdi döntőbe. Erre ő joggal büsz­ke is. Saját eredményével azonban elégedetlen. A har­Babits Mihály országos versmondóverseny Döntő után, adás előtt Gál Vera madik helyre jutott a zsűri döntése alapján. Évtizedek tapasztalataiból pontosan meg is határozza, -mikor, hol, -mivel vétett. Tudja, amit -minden előadónak tudnia keli, vagy kellene. Tisztában van -azzal, hogy amikor kilép a közönség elé, meg kell szüntetnie -mindent, amit a magánéletében gondként el­hozott. Ez Babits Lászlónak nem sikerült. Ugyanis szemé­lyes gondjai italál-kozták a döntőre választott ősz és ta­vasz között című Babits-vers- ;sel. Az életérzés, ami napon­ta átjárja őt, visszacseng ref­rénként a verssorok végén is. A torkot szorító könnyeket nem tudta elnyelni Babits László a kamerák előtt. Két -dologra készül, egy rosszra és egy jóra. Műtétre és a döntőbe jutottak görögorszá­gi utazására. — A Kodály-kép alá ülök — jelenti ki kategorikusan Gál Vera, a döntő második helyezettje. — Szeretem a zenét — foglal helyet. Az ismerkedést teljes -ko­molysággal kezdi és a sze­mélyi számát, lakását, annak telefonszámát -i-s tudatja. Hu­szonöt éves, hajadon, varró­nő a budapesti Elegancia Ipa­ri Szövetkezetben, Eszter­gomba jár a tanítóképző fő­iskolára. -Egy Levegővétellel ennyit mond el, -aztán várja a kérdéseket. — Nem azért indultam eb­ben a versenyben, ment sze­rettem Ba-biitsot, hanem mert verseny, ahol sokat -tanulha­tok. A költőtől csak az isko­lában tanult verseket ismer­tem, az pedig nem sok és egyáltalán nem ad még csak összefoglaló képet sem Ba­bitsról. Most a versenyre ké­szülve ástam egyre mélyebb­re magam Babits művei kö­zé. Korábban az intellektusa -miatt nem szerettem őt. Sze­memben nem úgy volt nagy költő, amint mondjuk Petőfi, hogy született és ösztönös, hanem Babits az értelem, az ész teljes tisztaságában tu­Babits László datosan formálta, szülte ver­seit. Női versmondóknak mindig is nehezebb a hely­zete azt hiszem, hiszen a köl­tők többsége férfi. Egy férfi belső hangulatát tolmácsolni egy esetleg harminc-negy­ven évvel fiatalabb nőnek -kockázatos, nehéz. A versmon-dást ő a min­dennapi dolgai közé sorolja. Napközben varr, zenét tanul, kórusban énekel. Leginkább valahogy a tanári katedrára képzeljük, hogy az egészen apró gyermekekkel -megta­níthassa, hogy „Ö Uramisten ne légy Te ia Jóság / ne légy más, -mint az Igazságos Űr!”. Gál Vera ezt a József Attila- részletet választotta a közel­jövő mottójául, mert számá­ra a jóságnál fontosabb az igazság. Győrfi József csendes mo­sollyal hallgatja Gál Vera szavait. Sokszor rábólint a hallottakra, jelezvén, hogy egyetért azokkal. Aztán köz- -be-köz)beszólva Vera szussza- -násnyi szüneteiben róla is kiderül, hogy -a vers­mondás számára többet jelent egyszerű kedvtelés­nél. A Komárom megyei Ta­táról érkezett a döntőbe Győrfi József. Ott a Bőripari Szövetkezetben, amelynek neve Jázmin, árkalkulátor. Sok mindennel foglalkozott és céljait pontosan nehéz is lenne meghatározni. Tény, hogy négyszer felvételizett a Színművészeti Főiskolára, si­kertelenül. Bevallja, hogy nem is érzi magát igazán színész alkatnak, ö élesen elhatárolja az előadóművé­szeket és a színészeket, az előbbiek csoportjába sorolva önmagát. Nagyobb a felelős­sége az egyszemélyes pódiu­moknak Győrfi József sze­rint is. Egy önálló estét be­töltő irodalmi összeállítása is van, csak nem tud felmu­tatni egy pajzsul is szolgáló „papírt”, működési enge­délyt. így éli ő is az ama­tőrök sorsát, akik bár -pénzt nem kérhetnek szolgálatai­kért, de munkájuk minősé­gében „profi” szintet vár a tisztelt nagyérdemű. Tervei­Győrfi József ről nem -beszél szívesen, de nagy boldogság volna szá­mára, ha ez az országos első hely, amit a Babits-verse- nyen elért, első lépcsője len­ne az -útnak, -amelyen járni akar. — Miért éppen ia -Portissi- -mót választotta Babits ver­sei közül? — A világról szóló híreket hallgatva, sajnos nagyon ak­tuálisnak érzem. Babits olyan szenvedéllyel kel ki a há­ború ellen, hogy az az elő­adónak is jó lehetőséget biz­tosít az eredményes megszó­lalásra. Ügy éreztem, Babits -olyan gondolatokat -mondott Iki, ami bennem is, de min­den békeszerető emberben már megfogalmazódott. — -Milyen tapasztalatokat szerzett iitt Szekszárdon? — Valamennyiünk vélemé­nyét -mondom — néz körül társai között Győrfi József — és -ném saját okulásra, ha­nem a szervezőkére. Nem akarok ünneprontó lenni, de az előadónak, ha amatőr is, fontos a közönség jelenléte. Szekszárdon éppen ez hiány­zott, és éppen akkor, amikor a döntőt a televízió is köz­vetíteni fogja. Állítólag a Népújság egyik munkatársá­nak azt nyilatkozták, hogy minden jegy elkelt. Csak nem -tudjuk, hol? Érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy szükséges-e egyáltalán belépőjegyeket árulni ama­tőr versenyen. Társaimtól természetesen, amint Vera is mondta, sokat tanultam én is. Más alkalmakat is kelle­ne találnunk, hogy a ma­gamfajta versmondók talál­koznának, estét betöltő mű­soraikkal és csak úgy, zsűri és verseny nélkül játszaná­nak önmaguk és az érdeklő­dők örömére. DECSI KISS JÁNOS Fotó: Kapfinger András A VIT-ek történetéből Lapunk tegnapi számában hírt adtunk arról, hogy a Lenini Komszomol ismét vállalná a soronkövetkező Világifjúsági Találkozó megrendezését. Eddig tizen­egy alkalommal rendeztek világifjúsági találkozót. Az 1945. november 10-én megalakult Demokratikus Ifjúsági Világszövetség legjelentősebb tömegpolitikai akciói a világifjúsági találkozók, amelyek hivatalos el­nevezése 1953 óta világifjúsági és diáktalálkozó. A találkozók — és a világszövetség létrejöttének — legfontosabb előzményeként 1942 szeptemberében 28 ország demokratikus, antifasiszta ifjúságának képvise­lői Londonban megalakították a Világifjúsági Taná­csot. (Jelentős szerepet játszott ebben a szovjet ifjú­ság 1941. szeptemberi egységfelhívása.) A DÍVSZ lét­rehozását és alapokmányát az 1945. október 29-én, Londonban összeülő ifjúsági világkongresszus fogadta el. Az I. VIT-en, (1947. július 20.—augusztus 17. Prága) 73 ország képviseltette magát. Itt hangzott el először a DÍVSZ indulója, Anatolij Novikov „Egy a jelszónk, a béke...” című dala. A II. VIT (1949. augusztus 14—28., Budapest) 11 ezer résztvevője 90 országból érkezett. A fesztivál meghí­vottjai részt vettek a Népstadion építésében. Közöttük volt Alekszej Mareszjev repülő, akiről Borisz Polojev „korunk hősét” mintázta, az Egy igaz ember című re­gényében. A III. VIT (1951. augusztus 5—19., Berlin) 26 ezer résztvevője között jelen lévő írók nemzetközi liga ala­kítását határozták el az üldözött írók és értelmiségiek megsegítésére. Az írók fő szószólói Nazim Hikmet, tö­rök író és Pabló Neruda Nobel-díjas, chilei költő vol­tak. A IV. VIT (1953. augusztus 2—6., Bukarest) 111 or­szág ifjúságát képviselő 30 ezer résztvevője élvezhet­te először az azóta hagyományossá vált baráti sport- találkozókat. (A román fiatalok a találkozó tiszteleté­re 138 nap alatt építették fel az „Augusztus 23” sta­diont.) Az V. VIT (1955. július 31—augusztus 14., Varsó) volt az első, amelyet egy széles körű nemzetközi előké­szítő bizotság (NEB) hívott össze. A VI. VIT (1957. július 28—augusztus 11., Moszkva) különböző rendezvényein, a béketalálkozón, a mun­ka napján, az antikolonialista szolidaritási napon és a 24 szakmai napon már 131 ország 34 ezer képviselő­je vett részt. A VII. VIT (1959. július 26—augusztus 4., Bécs) volt az első, amelyet nem szocialista országban rendeztek. A Szocialista Ifjúság Nemzetközi szövetségének a fesztivál elleni menőverei ellenére 112 ország 18 ezer fiatalja vett részt a találkozón. A VIII. VIT (1962. július 29—augusztus 8., Helsinki) 137 ország 18 ezer fiatalját fogadta. A finn úttörők itt kezdeményezték a „Gyalog a világ körül” akciót. A NEB a következő VIT-et afrikai országban kí­vánta összehívni, Bumedien algíri hatalomátvétele, majd az accrai államcsíny azonban meghiúsította a már előkészített találkozókat. A IX. VIT-re végül 1968-ban, július 28—augusztus 6. között Szófiában került sor. 139 ország 20 ezer képvi­selője vett részt a’ találkozón. A X. VIT (1973. július 28—augusztus 5., Berlin) 140 országot képviselő 25 ezer résztvevője széles politikai skálát képviselt. A meghívottak között volt Angéla Davis, Jasszer Arafat, valamint több vallási feleke­zet fiatalja is. A XI. VIT (1978. július 28—augusztus 5., Havanna) házigazdái között volt Fidel Castro és Nicolas Guillén Lenin-békedíjas költő. A magyar delegációt Maróthy László, a KISZ KB első titkára vezette. A VIT-ek kezdettől fogva, nagy jelentőségre tettek szert a világ ifjúságának tömegméretű politikai meg­nyilvánulásai révén. A fiatalok valamennyi találkozón állást foglaltak az időszerű politikai eseményekkel kapcsolatban, tiltakoztak például a koreai, majd a vietnami háborúk ellen, követelték Nyugat-Berlin de- militarizálását, kifejezték szolidaritásukat az arab or­szágokkal. A világifjúsági találkozó egyszersmind a kulturális és a tudományos élet jelentős eseménye, amelynek vendégei között csaknem mindig vannak kiemelkedő személyiségek. Az első, 1947. évi prágai VIT-en ott volt például Albert Einstein és Joliot Curie is. DÉCSI KATALIN November végének meleg, szemerkélő esővel a falura telepedő sötétje, a kutyák egyre erősödő ugatása, a kis­települések mindennapjainak zaja kíséri az utcára lépőket. Csendes zajok ezek, melyek a falusi füleknek minden­napiak. Az idegent pillana­tok alatt megragadja ez az esti idill. Négy óra múlt, a járási székhelyről egyre- másra érkeznek az autóbu­szok Bonyhádviarasdra. Az is­kolások Tevelre járnak át, ők korábban hazaérnek. Vagy ebéd után azonnal utaznak vissza az iskolába sportra, úttörőfoglalkozásra, vagy ne­kilátnak a leckeírásnak. Fénycsóva mutatja az ap­ró esőcseppek hullását. Négy óra ötvenöt perc. öt-hat em­ber száll le a buszról, köztük Steinbach Zoltán is. — Bonyhádról jövök, a mai napnak már lőttek — mondja. — Sötétedik. A la­káskarbantartó ktsz-nél va­gyak harmadéves kőműves­tanuló. Most volt a meló­hetünk. Ilyenkor itt vagyok a nagyszüleimnél, ha ezt a hetet váltja a tanulás, akkor ismét megyek haza, Zombá- ra. Olyan kétlaki életet élek. Innen könnyebben utazok Bonyhádira, kicsit tovább le­het aludni. Hat óra után in­dulok a buszhoz. Mit csiná­lunk hétfőn? Néha beme­gyünk a kocsmába, egy ru­mos kólára. Van itt egy kul- túrház, Be van zárva. Ki­nyitják, ha lakodalom van, meg valami rendezvény. Ne­künk itt a KISZ-klub, ahol Ambrus Tibor a titkár. Rá lehet számítani. Volt már társadalmi munka, meg na­gyon klassz szüreti bál is. A klubba járunk televíziót néz­ni, beszélgetni, sakkozni, egyáltalán .szórakozni. Ma nem, mert Tevelen tanács­ülés van, neki oda kellett menni. Itt a faluban csak szombatonként van mozi, én utoljára vagy három hónap­ja voltam. Az italboltban csendesen beszélgető emberek, még nem igen szokták meg a hétfői nvitva tartást, hát kevesen is vannak. Palkó Gergely bolt­vezetőnek nem nagyon kell ma kapkodnia. Ráér beszél­getni, közben közönként ki is szolgál. — Kevés fiatal fordul meg itt az üzletben, ha be is jönnek, hamar mennek. A hétfő igen csendes nap. A hétvégeken az autós fiatalok összefognak, ilyenkor leg­alább negyvenen mennek el szórakozni, diszkózni. Ma meg kipihenik a hétvége örö­meit. Talán a klubba ma is elmennek néhányan. Néhány lépés a vegyes­bolt. Bő áruválasztékkal és összesen két vevővel. Tóth Károlyné boltvezető kiszol­gálás közben mond véle­ményt: í — Kevés a fiatal, vásárol­ni is inkább csak az időseb­bek járnak. Amit itt nem tudnak megvenni, azt meg­hozzák Bonyhádról. Reggel fél hatkor nyitunk, hogy az iskolások legalább tudjanak tízórait — tejet, kenyeret — venni. Két kezemen meg tudnám számolni a fiatalo­kat, akikkel itt találkozhat­na... ZAJOK CIKÓN A régen várt csapadék las­sú permetezéssel teríti be a leeresztett cikói sorompót. A személyvonat fényeire füg­gönyt vonnak az esőcseppek. Az utcák is csendesek. A buszfordulóban villanyfény igazítja a boltba a vevőket. Azaz csak hívná, ám csak a két eladó beszélget bent, pénztárzárásra készülnek. Jól ellátott üzlet, vevők nélkül? Cáfolatul két leány érkezik, cukorkáért. Papp Mónika nyolcadikos, Fazekas Anna elsős szakmunkástanuló. Mó­nika a beszédesebb: — Moziba készülünk, És úrja szól a hatlövetű, ez a film címe. Remélem érdekes lesz. Nyolcig van kimenőm, pár perccel később vége is a filmnek. Ilyenkor ősszel min­den hétfőn van előadás, és ha jó film megy, akkor szüleim­től elkéretőzöm. Szeretek könyvtárba is járni, legutóbb a Boldogtalan nyarat olvas­tam. Iskolai feladatként is kell néha könyveket, lexiko­nokat olvasnunk. Tagja va­gyak a tánccsoportnak is. Katona Antal Izményből jár ide, ő vezeti a csoportot. If­júsági klub is van. Nemrégen vetélkedőt szerveztünk, egy másik falu fiataljaival közö­sen. Kedden és pénteken próbákra járunk. Barabás Mihályné az egyik eladó, egyben a Hazafias Népfront helyi szervezeté­nek a titkára: — Sok fiatal van a falu­ban, lelkesek, tesznek is azért, hogy programjuk le­gyen. A helyi KISZ-szervezet szervező titkára, Ellmauer Mihály, nagyon ügyes szer­vező. Mozdít a fiatalokon, ők pedig hallgatnak a szavára. Mindig van valamilyen prog­ramjuk, ötletük. Nem unat­koznak ők télen sem. Volt itt a faluban asszonykórus is, sajnos feloszlott, mert sokan nem tudták vállalni elfoglalt­ságuk miatt a próbákat, ko­ruk miatt sem. A Nikodé- musz tanár úr járt ki hozzá­juk Bonyhádról. Talán a fia­talok újraszervezik. A ru­hák még megvannak. A ter­melőszövetkezet patronált bennünket. A könyvtár most is nyitva van. ötven-hatvan, zömében fiatal látogatja a mozit. Ugyanazon a hétfőn Cikón kicsit élettel telibb kép fo­gadja az odalátogatót. Ez is falu, csendes is... de... Szabó Sándor Esti mozaik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents