Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-01 / 283. szám

1983. december 1. ( TOLNA ' NÉPÚJSÁG 5 A közművelődés kérdései Az ötvenaraszas A mesesarokban pihen az ötvenaraszos kígyó. Szelíd, meleg szemével hol a könyv tárlón most éppen nem him- bálódzó keljfelmarcsit figyeli, hol pedig a szekszárdi Szé­chenyi utca rapszódikus forgalmát. E meglehetősen bé­kés, meseszülte és egyelőre még névtelen kígyó-ülőalkal­matosság is különös ismertet őjele az új szekszárdi gyer­mekkönyvtárnak. kígyó barlangja Akik szívesen tölt ik itt az idejüket Jogról - mindenkinek A jogtanácsosi bejegyzés egyes kérdései Ha egyszer a megyei könyvtár valamelyik helytör­ténésze arra adja majd a fe­jét, hogy megírja intézmé­nye történetét, bizonyára külön fejezetet szentel a gyermekkönyvtár útjának. A közbülső állomásokat sem fogja kifelejteni a címszavak közül. Márcsak azért sem, mert formabontó volt az a honfoglalás, amelyről la­punkban többször is beszá­moltunk. tFehér Éva, a gyermek­könyvtár vezetője éppen az újonnan beiratkozott gyer­mekek kartonjaival bíbelő­dik. Nem is jó ide ez az ige, mert öröm ül az arcán. Hogy miért? — erről halljuk őt: — Nagy lett, bizony meg­növekedett a forgalmunk — mosolyog szívből jövő derű­vel. Össze se lehet hasonlí­tani, hogy mennyivel több gyerek keresi fel a könyvtá­rat itt, mint a régi helyen. — Növekedett az olvasók száma is? — Hogyne — ad nyoma- tékot szavának. — Október 25-én nyitottunk. Pillanat, számolok. Igen, ezertizenhat­tal jár hozzánk több gyerek, mint korábban. Két óra múlt néhány perc­cel. A rendkívül tágas és szerte-szerte a falakon a szekszárdi I. számú Általá­nos Iskola rajzszakköre tag­jainak munkáival díszített könyvbirodalomban már vagy huszonötén serényked­nek. ,Ha ez így megy tovább, akkor a mai napon is a meg­szokott létszámot regisztrál­hatják a könyvtár munka­társai. Kiscsatári Szilvia, a szek­szárdi IV. számú Általános Iskola hetedik osztályos ta­nulója nyurga kislány. Már nagyon otthonosan mozog az alig egy hónapja megnyitott intézményben. Keres. Vala­mit lázasan keres. — Mi légyen az? —- kér­dezem tőle. — Az egyéves háború című könyvet — feleld. — Csak saj­nos nem tudom, hogy ki írta. — Ki ajánlotta? — A barátnőm mondta, hogy nagyon jó könyv. — Nekem is elárulnád, hogy miént jó? — Arról szól, hogy egy csa­lád új házba költözik és ott nem fogadják őket jól a la­kók. Mindenkivel összevesz­nek. — Te hol élsz? Emeletes házban? Kistormási Szilvia elmo­solyodik : — Igen, a Gróf Pál utcai házak egyikében. — Netán ott is olyan em­berek laknak, mint a kere­sett könyvedben ? — Nem. Nálunk nagyon barátságos mindenki. Ha az (iménti mondatot Szilviával nem a felnőttek iránti feltétlen tisztelet mondatta, akkor nagyon örü­lök neki, és italán irigylem is őket, a szerencséjükért. — Mióta vagy könyvtári tag? — Négy éve. Túl adj önkép - pen az iskola javaslatára lettem azzá. Amióta elolvas­tam az egyik legjobb köny­vemet, A szsleburdi csalá­dot, azóta nagyon sokat olva­sok. Két-háromszáz köny­vem van otthon. — Hogy érzed itt magad? — Ügy mint a régi helyen. — Dehát, ott nagyon szű­kösen voltatok. — Az igaz — világosít fel —, de ott is ugyanilyen volt a hangulat, mint itt. Hiszem, hogy ennél különb dicséretre nem számítanak a gyermekkönyvtár munkatár­sai. Ha egy gyerek, egy gye­rekember vagy egy felnőtt „megfertőződöfct” a könyvsze­retettel, akkor még fél lábon állva is képes egyhuzamban elolvasni a Nagy imdiánköny- vet, a Sándor Mátyást, a Vü­ket vagy a Süsüt. Az iménti kedves olvasmányok címeit csak azárt idézem, mert szin­te követhetetlen hatással van gyermekeink olvasmányigé­nyére a televízió. Amíg ezek a könyvek „mentek” a tele­vízióban, addig előjegyzésre adták a könyvtárban fellel­hető köteteket a könyvtáro­sok. De más könyvet is sze­retnek (kicsi-nagy gyerekeink forgatni. — A nagyabbak — folytat­ja a sort a könyvtár vezetője — nagyon szeretik a tudo­mányos-fantasztikus irodal­mat. Nemrégiben sugározta a televízió Az idő urai című tu­dományos-fantasztikus raj z­fi-lmet. Már írjuk is a neve­ket, hogy a könyv megjele­nését követően kinél indul­jon el a lánc. Lánc. És íme most tértünk vissza arra a gondolatra, hogy „amikor egy könyvtári 'hely- történész majd megírja ...” Az alig százméteres szakaszt a két könyvtárépület között -ember-lánc kötötte össze a költözködések napjaiban. Ka­tonák, munkatársak, majd a végzés előtt álló általános is­kolások és egy-egy k-önyvba- rát járókelő. — Nagyon nagy kedvvel dolgozott mindenki — mondja Fehér Éva. — Már sok költözködést megértünk, de ilyen rendben még egyik sem zajlott le. Minden könyv azonnal a végleges helyére került. Itt nincs rak­tárunk, mint a régi helyén. Mind a 24 ezer kötet a pol- ookon van. És egyszerire úgy négyezer kötet sorakozik ol­vasóink íróasztalán vagy könyvespolcain otthon. Apróka kisfiú a kezében levő három kalandos könyv mellé még mindig keres va­lamit. ö Pesti Zsolt, -úgyszin­tén a IV. számú iskola ötö­dikes tanulója és első hiva­talos perceit tölti itt most. Ma vétetett nyilvántartásba, lett tagja a gyermekkönyvtárnak. Miért? Zsolti fészikelődni kezd az ötvenaraszos kígyón, amire leparkoltunk. — Szeretek olvasni. De az osztálytársaim is mondták, hogy milyen jó és izgalmas könyvek vannak itt a könyv­tárban. Hát, -ezért. Esteledik, sötétség berl-iner- kendője az utcán. -A személy- gépkocsik bogárszemeikkel bóklásznak a városra eresz­kedő ködben. Itt bent a megszámolni is sok százötve­nes izzóval reflektorlámpa világítja be azt a sokszáz négyzetmétert, ahol most könyvekkel gyerekek hódol­nak szeretett kedvtelésük­nek, -az olvasásnak. Mint ez alatt az egy hónap -alatt, hol­nap, holnapután és azután is jönnek az iskolások. Ismer­kednek az új könyvtárral, írókkal, műveikkel, a karton­rendszerrel, könyvtárhaszná­lattal, nem utolsó sorban a könyvtáros nénikkel. Akik­nek, -igen ... a verses-zenés foglalkozásokra is jut ide­jük. Az ötvenaraszos fura állat­nak gyarapodnak a barátai, öt, az ülő-kígyót a könyvtár egyik -gyesen lévő munkatár­sa álmodta világra. — Még csak az egyik kí­gyó üzemel — -közűi végezetül Fehér Éva. — Ezek'szerint testvére is lesz? — Igen, mert ez egy me­sebeli jószándékú kígyó. És mert az elsőt eléggé laposra ültük már ... SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Fotó: Gottvald Károly Társadalmi életünkben a törvényesség fokozottabb ér­vényre juttatása, a népgazda­ságban folyó jogi munka to­vábbfejlesztése, a gazdálko­dó szervezetek jogi segítése iránti igények teljesebb ki­elégítése, valamint a jogta­nácsosi tevékenység jogpo­litikai irányítása érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megalkotta az 1983. évi 3. számú tör­vényerejű rendeletét a jog- tanácsosi tevékenységről (Magyar Közlöny 1983/17. szám), az igazságügyminisz­ter pedig kiadta a 7/1983. (VIII. 25.) IM számú végre­hajtási rendeletét. (Magyar Közlöny 1983/38. szám.) A fenti jogszabályok a jogtanácsos feladatát akként határozzák meg, hogy a jog eszközeivel elősegíti az álta­la képviselt szervezet műkö­désének eredményességét, közreműködik a törvényesség érvényre juttatásában, se­gítséget nyújt a jogok érvé­nyesítéséhez és a kötelezett­ségek teljesítéséhez. E cél ér­dekében részletes szabályo­zásra került a jogtanácsosi tevékenység módja és szer­vezeti formái, valamint a képviselet ellátásához szük­séges bejegyzés részletes fel­tétele és annak elintézése. Miután a jogtanácsosi név­jegyzékbe történő bejegyzés­hez szükséges adatokat a ké­relmek általában hiányosan tartalmazzák, ezért a gyor­sabb elintézés érdekében a következőkre hívjuk fel a fi­gyelmet: Jogtanácsos az 1984. évi december hó 31. napját kö­vetően csak a jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyzett sze­mély lehet. A névjegyzékbe történő bejegyzésre az a megyei bí­róság illetékes, amelynek te­rületén a bejegyzést kérő ál­landó lakhely van. A bejegyzést kérheti az a büntetlen és feddhetetlen előéletű magyar állampol­gár, aki egyetemi jogi vég­zettséggel rendelkezik és a külön jogszabály szerint vizsgát tett. A kérelemnek tartalmaznia kell a részletes személyi adatokat — szemé­lyi igazolvány és a személyi szám is — és ahhoz mellé­kelni kell az eredeti okira­tokat vagy azok hiteles má­solatát, valamint a munka- viszonyban — tagsági vi­szonyban — álló kérelmező esetén a foglalkoztató szer­vezetnek a feddhetetlen­ség elbírálásához szükséges írásbeli véleményét. A kérelemre 75 Ft ille­tékbélyeget kell leróni. I TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Bonyhádi Cipőgyárban általános kívánságra MSZBT- akadémia indult november­ben. Az előadássorozaton bárki részt vehet. Egy soro­zat öt előadásból áll, havon­ként egy alkalommal. Aki három éven keresztül részt vesz négy előadáson, meg­kapja az akadémia emlékpla­kettjét. A plakettulajdono- sok között ingyenes szovjet társasutazást sorsolnak ki. Az idei előadássorozat szin­te kizárólag filmek bemuta­tásából áll, igy a nézők él­ményszerű és maradandó is­mereteket szereznek a Szov­jetunióról. Ezt követően átfo­gó ismertetésre kerül sor gaz­dasági, kulturális életének mai helyzetéről. Többek kö­zött bemutatják a természeti A jogtanácsos egyidejűleg csak egy névjegyzékben sze­repelhet. A névjegyzékbe bejegyzés­nek, illetőleg az abból való törlésnek csak a névjegyzé­ket vezető bíróság határo­zata alapján van helye. A névjegyzékbe bejegyzett jogtanácsos jogi képvisele­tet csak jogtanácsosi igazol­vány alapján láthat el, amelybe mindazokat a szer­veket — igazolásuk alapján — fel kell tüntetni, ahol jo­gi tevékenységet folytat. A jogtanácsosi igazolvány kiállítására, továbbá a jog­tanácsos adataiban és a kép­viselet változás átvezetésére — ide értve a korábbi be­jegyzés törlését is — a fog­lalkoztató szervezet székhe­lye szerinti megyei bíróság elnöke illetékes. Jogtanácsosi igazolvány annak adható ki, aki munka- viszony (tagsági viszony) alapján gazdálkodó — társa­dalmi stb. szervezetnél, álla­mi költségvetési —, szövet­kezeti érdekképviseleti stb. szervnél, egyesületnél, gaz­dasági munkaközösségnél, polgári jogi társaságnál vagy egyéb szervezetnél lát el jo­gi tevékenységet, amelyet a munkáltatónak stb. a kiál­lításkor igazolnia kell. A jogtanácsosi igazolvány személyesen vehető át, mert az adatok egyeztetése és egyéb teendők elvégzése (pl. adatlap kiállítása stb.) is szükséges. Csak utalásként hivatko­zunk arra, hogy a jogtaná­csosi igazolványok kiadására vonatkozóan a Népújság 1983. évi november hó 5—6-i számában már tájékoztatást tettünk közzé. Az irányadó jogszabályok rendelkeznek azokról a feltételekről is, amelyek esetén bizonyos szervek a névjegyzékből va­ló törlést indítványozhatják, illetve a törlési okot vagy a jogtanácsos halálát kötele­sek bejelenteni. Ugyanígy tartalmazzák a jogszabályok azokat a felté­teleket is, amelyek szerint a munkaviszony (tagsági vi­szony) alapján dolgozó jog­tanácsos, a jogtanácsosi iro­dák, a jogtanácsosi munka- közösségek és a jogi előadók végezhetik tevékenységüket. Sőt az előzőek szerinti jo­gi képviselők szakmai ér­dekképviseletére, -az állami felügyeletükre és irányítá­sukra vonatkozóan is megta­lálhatóak az irányadó ren­delkezések. DR. NYÍRÓ GÉZA megyei bírósági elnökhe­lyettes, bírósági főtanácsos kincsekben gazdag Grúzia életét. A napokban sikeres elő­adásra került sor. Kissignátz Ferenc, a televízió népszerű katonai szakértője „A Szov­jetunió katonapolitikája” címmel tájékoztatást tartott. A téma nagyon időszerű, szinte röpködtek a kérdések az előadó felé. Nagy figyelmet fordítanak a vállalatnál arra, hogy az előadásokat az egyes műsza­kokhoz igazítsák, hiszen olyan nagy az érdeklődés, hogy szinte mindenki részt kíván venni rajta. A Bonyhá­di Cipőgyár dolgozói odafi­gyelnek az élet szinte vala­mennyi eseményére, amit az is bizonyít, hogy sokat olvas­nak, műveltségüket minden formában igyekeznek gyara­pítani. HORVÁTH JÓZSEF MSZBT-akadémia „Nekem is mutasd!” Bevezetés a katalógushasználat rejtelmeibe

Next

/
Thumbnails
Contents