Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-31 / 307. szám
1983. december 31. ^ÉPÜJSÁGII Titkairól vall az egri vár... Körséta a történeti kiállításon Részlet a várból Üzemtörténetek és krónikák Kozák Károly végigkalauzol az egri vár történetét bemutató új kiállításon, amelynek forgatókönyvét ő írta. anyagát maga válogatta és rendezte. A régebbit tavaly lebontották, mert túlhaladta az idő. A feltárások során számos értékes lelet került napvilágra, ezek egy része a nyilvánosság elé kívánkozott, hiszen az ide látogató turisták — számuk évente majd félmillió — csak így alkothattak teljesebb képet a hajdani híres erősség krónikájáról. Eger mindig fontos szerepet játszott az ország életében. Királyok nevelkedtek itt, s uralkodók találtak maguknak örök nyugvóhelyet. Erre járt, e vidéken szívesen vadászott Nagy Lajos, s az a Zsigmond is, aki megszerezte magának nemcsak a cseh koronát, hanem a né- k met-római császári címet is. * Európai műveltségű főpapok találtak itt otthonra, köztük olyanok is, akik a pápai udvar intézkedéseit is befolyásolták. A gótikus palota első termében — a díszes épületet Mátyás király hűtlenné vált tanácsadója és híres diplomatája, Bekensloer János emeltette — a lassan ezeréves település alapításával kapcsolatos tudnivalókkal ismerkedhetünk meg. A püspökséget Szent István hozta létre 1001 és 1009 között, s ezt követően hatalmas birtokokat adományozott neki. A díszes mívű kőmaradványok a XI. és XII. századi mesterek ritka tehetségére utalnak, s a román kori kőfaragó művészet szemet gyönyörködtető darabjai. Eger papi urai mindig hallattak magukról. Egyikőjük nemcsak II. Endre szentföldi keresztes hadjáratában vett részt, hanem az Aranybulla megfogalmazásában is segédkezett, s közreműködését-aláírásával is hitelesítette. A tatár errefelé is pusztított, s Rogérius mester leírásából értesültünk arról, hogy ekkor dőlt romba az István idején épített Szent János székesegyház. A tatárdúlás után lendületes fejlődés bontakozott ki, s akadtak olyan egyéniségek, akik ezt személyes adottságaik révén még inkább serkentették. Kozák Károly püspökinek vélt sírra bukkant, ebben — többek között — három pápai ólompecsétet, bullát talált, s ezek birtokában izgalmas nyomozás révén derítette ki az ismeretlen holttest kilétét. A vállalkozás sikerrel járt, megállapította, hogy II. Miklós földi maradványaira bukkant. A dunántúli Dörgödről származó férfi a bolognai egyetemen tanult, s később rektora is lett. Itthon előbb veszprémi kanonok, nyitrai főesperes volt, majd egri főpap lett. Sokoldalúságát bizonyítja az, hogy nemcsak az építkezés irányításához értett, hanem ügyes diplomata is volt, aki rendszeres kapcsolatot tartott a pápai udvarral. Háromszor is szerzett búcsúengedélyt, s az innen befolyó összegeket arra fordította, hogy a román kori templom mögé hatalmas gótikus szentélyt emeltessen. Ha belépünk a harmadik terembe, elképzelhetjük, miként élhettek Eger egyházi nagyurai. Majdnem eredeti pompájában csodálhatjuk meg a palota emeleti nagytermét. Nem hiányzik a díszes, zöldmázas kályha, a falrészletet remekmívű gobelinek díszítik, a berendezés pompakedvelő gazdákra utal. Volt is itt vendégeskedés, lukulluszi lakoma bőven. A ternesi gróf háromnapos ellátására nyolcszáz franknál is többet áldoztak. összehasonlító adatként említjük csupán, hogy ebből a hatalmas summából nyoloszáz, abaposztóból készült parasztöltözetet vásárolhattak volna bakancsokkal együtt, ám az összeget mégij az asztali örömökre költötték. A három részre szakadt országban megpróbáltatások sora várt a gyorsan nevezetessé és fontossá lett végvárra is. A két király — Ferdi- nánd és János — folyvást viaskodott, s hol egyikük, hol másikuk hívei vették birtokba a lassan rongálódó erődítményt. Dobó István kapitány — mintha csak sejtette volna a közelgő vészt — hozzáfogott megerősítéséhez. Kellett is, mert az óriási török sereg 1552. szeptember 11-én megjelent a falak alatt. A honszeretettel társult önfeláldozó hősiesség azonban visszaverte az ellenséget. Az október 13-ig tartó küzdelemre emlékeztet minden a következő helyiségben. Mintha a harc közepébe toppannánk. Eredeti tárgyi környezetben magnófelvételről szól hozzánk a krónikás, s az ezzel párhuzamos fényjáték szinte tökéletes illúziót teremt. A csatározásokat viszonylag nyugodt évtizedek követték, a hódítók megtelepedtek, berendezkedtek, s az erősebb jogán békés egymás mellett élésre kényszerítették a lakosságot. A következő két szoba a hajdani hétköznapokat idézi. Ide került a noszvaji román templom díszes festett famennyezete. A zöldmázas kályha cserepeit 1570 körül készítette Miskolczi Mihály mester. A vitrinekben török és magyar edények, finom ívű kínai és perzsa porcelán- csészék sorakoznak. Remekbe sikerült ötvösmunka a XVI. századból származó aranyozott ezüstből formált díszkupa. Igényességről, jó ízlésről árulkodnak a fém alapanyagú írókészlet darabjai, a hímzések, a feliratos, a pecsétes pipák. A rendező nem feledkezett meg arról sem, hogy Rákóczi szívesen időzött Egerben, melynek püspöke, Telekessy, kitartott a fejedelem mellett. Akkor is, amikor már az nem volt előnyös, amikor mellőzés, üldöztetés járt érte. Búcsúzóul megnézhetjük a XVII—XVIII. századra utaló edényeket, konyhai eszközöket, s az erősségről készült különböző metszeteket. PÉCSI ISTVÁN Hazánkban ma már jószerivel alig található olyan magára valamit is adó nagyüzem, vállalat, amely az elmúlt években ne íratta volna meg isaját történetét. Különösképpen az évszázados múltú, nagy hírű gyáróriá- sok jeleskedtek. Vezetőik gyakorlott történészeiket, író- ikialt kérték fel a krónika papírra vetésére: gyakran külsőre is imponálóan vaskos kötetek őrzik a múltait. Ha vékonyabb is egy-egy üzem- történet, is ha amatőr hely- történész munkája, akkor iis figyelemre méltó. Az üzemtörténetíírás mozgalma a felszabadulás után bontakozott ki. A korábbi időikből alig két tucatnyi gazdaságtörténetet, üzem-, iparág, vagy iparvidék történetet őriznek a könyvtárak; az utóbbi három, négy évtizedből viszont már több százat. S az elkészült krónikák mindegyike nem is került a közgyűjteményekbe. Vannak olyan munkahelyek, alhol az átlagosnál is nagyobb figyelmet szentelnek a hagyományoknak: tárgyi és írásos gyűjteményeket alakítottak ki, gyűjtik a forrásértékű üzemi évkönyveket, mérlegbeszámolókat, a társadalmi szervezetek dokumentumait. Ünnepi alkalmakkor kiállítások nyílnak: bemutatják az üzem barkácsoló mestereinek makettjeit, rajzait, emléktárgyait, a legjobb szakmunkástanulók remekeit. Gondolván és mondván: ezek is az üzem történetéhez tartoznak... Az üzemtörténetírás legjobb művelői a Magyar Történeti Társulásban önálló' szakosztályba tömörülnek, időről időre országos és regionális tanácskozásokra, tapasztalatcserére gyűlnek ösz- sze, újabban saját Értesítőjük is van... Milyen munka folyik a szovjet stúdiókban, milyen újdonságok kerülnek ki mostanában az alkotók kezéből? A Moszfilm stúdióban készült a nemrég elhunyt Alek- szandr Alov és társa, Vlagyimir Naumov világhírű .rendezőpáros műve, A part. Az adaptáció alapja Jurij Bon- darev magyarul is olvasható regénye. A főszerepeket Na- talja Bolohvosztyikova és Borisz Scserbakov játssza. Agatha Christie közkedvelt regényalakja, Miss Marple a hőse Vagyim Gyerbenyev produkciójának, amelynek címe: Miss Marple a gyilkost keresi. Az elemek ismertek: ősi fészek, nagy család, és személyzet, gyilkosságok — és természetesen izgalmas nyomozás. A krimi főszerepét a népszerű fiatal színész, Andrej Haritonov játssza. A képek után ítélve szórakoztató vígjáték A szerelem előérzete. Rendezője Tovik Sahvargyijev, főszereplői: Irina Alfjorova, Alekszandr Abdulov, Ligyija Szmirnova és Mihail Gluzszkij. Alekszej Arbuzov színdarabja nyomán forgatta Szavva Kulis A régi Arbat meséi címmel új filmjét. A történet nálunk is ismert, a főszereplők: Igor Vlagyimirov, Zinovij Gerdt és Larisza Szucskova. A Magyarországon is kedvenc Ludmilla Gurcsenko legújabb filmje A fiatalság receptje. Karéi Capek A Makropolusz-ügy című könyve alapján forgatta Jevge- nyij Ginsburg az utópisztikus történetet egy 300 éves asszonyról. Elina Makrono- luszt Gurcsenko játssza, partnerei Oleg Boriszov, Szergej Sakurov, Arman Dzsigarhanjan. Jurij Nagibin A Berendej- erdő című elbeszélése nyomán készült A művész felesége című film. Alekszandr Pankratov rendezésében, Mai történet szerelemről, hivatásról, hűségről és tehetségről. A főszereplők: Valen- tyina TyelLskina, ismét Szergej Sakuróv és a rendező színész, akinek sorozata Az üzemtörténetírás a múltat már böbbé-kevésbe feltérképezte — bár teljességről még nem beszélhetünk —, a jelen viszont még eléggé feltáratlan. A gyáriak mindennapjairól, örömeiről, törekvéseiről, életmódjáról még nem szólnak. Lehet enélkül üzemtörténet? S ki- mások menekíthetnék át a jövőnek a ma történelmét, ha nem mii magunk?! A legjobb üzemtörténetírói közösségek már rég felismerték, hogy az emberi emlékezet semmivel .sem helyettesíthető értékeket rejteget. A Láng Gépgyáriak például személyesen keresték meg régi dolgozóikat, .nyugdíjasaikat, veteránjaikat, s lejegyezték visszaemlékezéseiket. A telefongyáriak — ugyancsak társadalmi aktivisták segítségével — a régi sztrájkok, bérharcok emlék- anyagát ásták elő. Az országban becslések szerint — vagy száz helyen működnek hasonló üzemi közösségek, s ez nem is kevés. El kell azonban fogadni az egyik neves szaktekintély megállapítását, aki szerint a mozgalom társadalmi hasznossága ma még elsősorban a gyűjtőmunka, a gyűjtött emlékek megőrzésében, az üzemtörténeti források ismeretében fejeződik ki. Mindez jórészt a múltra, a történelemre: napjaink krónikájára kevéssé vonatkozik. Más szavakkal: üzemtörténetírás van, létezik, virágzik, üzemi krónika- írás viszont alig-alig. Bizonyos, hogy elmarad az igényektől — az önmagunkkal szemben támasztható igényektől —, s a lehetőségeiktől is. Hogy mennyire, azt jelzi az ellenpélda, a helytörténeti mozgalom. A falukrónikások országszerte szorgosan rögzítik a dolgos hétköznamost ment tévénkben: Nyi- kita Mihalkov. A köztársasági stúdiókban is több újdonság látott napvilágot. A Beloruszfilrrvnól forgatták a Személyes leszámolást Alekszandr Karpov rendezésében. Központi hőse egy „kényelmetlen ember”. Főszereplői: Vagyim Szpiri- donov, Tatjana Taskova és Valentyina Tyitova. Ugyanennek a stúdiónak a produkciója a Viharszünet, amelyet Viktor Turov írt és rendezett. A cselekmény 1929-ben játszódik egy kis faluban. Főszereplők: Jelena Boriszo- va és Jurij Kaszjucsin. Türkmán filmesek készítették a Karakum sivatag, 45° árnyékban című filmet, Hodsakuli Narlijev rendezésében. Az egzotikus miliőben játszódó mai történet főszereplői számunkra ismeretlen türkmén színészek mellett ismert művészek: Jelena Drapeko, akit a Csendesek a hajnalok egyik kaMŰVÉSZET pok eseményeit, például a tanácsüléseket, az iiskolaava- tásit, a itársadaLmi munkát, a járdaépítést, a falugyűlést, a sportnapot, a szüreti bált, az öregek.ünnepét. A települések lakóinak örömeit, gondjait. A krónikákban naponta gyűlnek a sorok. Az üzemi krónikák vezetése a falusiénál talán bonyolultabb, italán egyszerűbb feladat. Kétségtelen, egy-egy üzem, gyár működése nem minden dolgozó számára áttekinthető, a munkamegosztás feszesebb, ám a mérnök, a közgazdász, a jogász, a művezető, a munkás, a szocialista brigádtag, a KlSZ-tiit- kár, a 'bizalmi, a raktáros a maga munkaterületén birtokolja a szükséges ismereteket. Gondolatait, javaslatait, örömeit, gondjait papírra is vetheti. Megírhatja .napjaink helyi munkásmozgalmát. Ott meg is írják, ahol igénylik ezt a vezetők, s ahol szövetségesre leltek a szak- szervezetben, az ifjúsági mozgalomban és a népfronit- mozgalambain. Ezekben az üzemekben kétségtelen, nem aranykönyvek íródnak. Csak olyanok, mint amilyenek a hétköznapok. Olyan tükröt tartanak maguk elé a hely- történetíró munkásközösségek, amelyek nem torzítanak. Nem szabad, hogy torzítsanak, mert aikkor mél- tetlanok lennének a honismereti mozgalomhoz, amelynek részei. tonalányaként ismertünk meg, és a nálunk is járt neves színész rendező, Kirill Lavrov. A fiatal és még fiatalabb nézők számára is több új film készült. Látványos, színes, zenés film A csodádok- tor tanítványa. Rendezője Borisz Rizarev, főszereplői: Mihail Gluzszkij, Ariadna Sengelaja és Szvetlána Qr- lova. Karantén az óvodában, az ötévesek között. Erről szól Hja Frez Karantén című komédiája, amelyben a többi között Tatjana Pelcer, Ligyija Fedoszejeva-Suksina és Pavel Kadocsnyikov látható a felnőttszerepekben. Fiatalokhoz szól, a címe és a képek szerint vidáman, A nős agglegény. Vlagyimir Ragovoj rendezte, sok ifjú színész közreműködésével. A felsoroltak közül minden bizonnyal találkozunk majd néhánnyal a magyar mozikban. ERDŐS MARTA Dobó István síremléke DEREGAN GÁBOR t Újdonságok a szovjet filmstúdiókból Kirill Lavron Budapesten, Kállai Ferenccel
