Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-31 / 307. szám

B NÉPÚJSÁG 1983. december 31. Összekötő szálak Taskent az idén érkezett el fennállásának kétezredik év­fordulójához. Mégis a világ talán legfiatalabb városké­pét nyújtja: azt követően tervezték újjá, hogy 1966. ápri­lis 26-án, 5 óra 23 perckor megálltak az órák, pusztító rengés rázta meg a fődet, s egyik napról a másikra százezrek maradtak fedél nélkül. Hagyományos és mo­dern építészeti megoldások együtteséből formálódik a városkép. Diótörő- . gyűjtemény 555 diótörőt számlálhat meg az érdeklődő látogató egy NDK-fbeli gyűjtő neuhauseni otthonában. A 39 éves, iparos mesterséget űző Jürgen Löschner tekin­télyes diótarő-gyűjteménye a legnagyobb az NDK-bán. Az első darab 17 évvel ezelőtt a szülői házból került Lösch- ner birtokába. Az azóta el­telt évek alatt sikerült szert tennie egy olyan nagyságú diótörőre is, amely méreteit tekintve messze meghaladja tulajdonosa méreteit. Ez a példány 1,80 méter „magas” és három mázsányi; a gyűj­temény legkisebb darabja pedig mindössze két centi- méteres és csupán néhány grammot nyom. E két szélsőség között a gyűjteményben minden el­képzelhető méretű, színű és kidolgozású diótörő megta­lálható. A hagyományos, magas méltóságokat — kirá­lyokat, csendőröket és kato­nákat — ábrázoló figurák mellett a nép alakjai is képviseltetik magukat favá­gók, gombászok és fogadó­sok képében. Természetesen állatfigurák, mesealakok, lo­vagok, cowiboyok és törökök is gazdagítják a különös gyűjteményit. Jürgen Löschner gyűjte­ménye újabb darabokkal is gazdagodik, amelyek a Ríhön- és Érchegység-beli kézmű­vesek munkái. Maga Lösoh- ner is foglalkozik diótörő­készítéssel: jelenleg egy job­bágy alakját formálja vas­ból. A karácsonyi meglepe­tések között pedig ott voltak a hét törpe diótörő-figurái is, amelyék felesége kéz­ügyességét dicsérik. Üzbegisztán területe csak­nem hatszor, lakóinak szá­ma másfélszer akkora, minit hazánké. Mások az élet ter­mészeti feltételei. Mégis, a sok ezer kilométernyi távol­ság ellenére léteznek össze­kötő szálak. S ezekre mindkét országban figyelnek. * Vámbéry Ármin így írt utazásai feljegyzéseiben: „Taskent, amelynek átmene­ti kereskedelme van Bokha- ra-, Kholand- s a khinai Ta­tárországgal, Közép-Ázsiá- nak egyik legfontosabb vá­rosa”... Csaknem 120 eszten­deje keit ez ia megállapítás. Tasként a megváltozott kö­rülmények közt sem veszített jelentőségéből: nagyság és népesség szerinti sorrendben a Szovjetunió legnagyobb városai közt van a helye. A történelmi múlt ide ve­zető állomásait térképezi fel egyebek közt a 14 hónap alatt elkészült, 1970 áprilisá­ban átadott Lenin-múzeum. A dokumentumok megismer­tetnek a szocialista forrada­lom vezetőjének életével, forradalmi munkásságával, az SZKP történetével. Az in­tézmény munkatársainak vé­leménye szerint jól segíti a szemléltetésit a magyar gyártmányú tévélánc. Ezzel együtt más berendezési tár­gyak is érkeztek ide hazánk­ból. Taskent alighanem legna­gyobb területén magasodik a Barátság Háza. Egyben kul­turális központ is ez a léte­sítmény: helyet ad fontos társadalmi rendezvényeknek, az össz-szövetségi és köztár­sasági — legjobb — művé­szeti programoknak. Negye­dik éve készült el az épü­let, s azóta sokakat gyönyör­ködtet kivitelezési megoldá­saival is. A belső burkolat márvány és szamarkandi ke­rámia. Mindegyik ajtó fara­gott fa, mindegyik mintáza­ta más. A csillárok formája dús szőlőfürtökre emlékez­tet, világítást a hangulatnak megfelelő fény- és színorgo­na szolgáltat. Nazarov Muzafar Nuriddi- novics igazgató azt is el­mondja, hogy Stílszerűen il­leszkednek ebbe a környe­zetbe a magyar gyártmányú székek. A négyezer szemé­lyes, szinkrontolmácsolásra alkalmas nagyterem ülőhe­lyeit a Kiállítástervező és Kivitelező Vállalat szállítot­ta. Üzbég földön élénk az ide­genforgalom. Különösen sok turistát vonzanak az egyik legérdekesebb város, Sza- markand történelmi látni­valói. Magyar turistákkal'ta­lálkoztam az óváros egykori fórumának és kereskedelmi központjának helyén, a Re- gisztánon, Ulug bég medre- széje (mohamedán papnevel­de) előtt, a csodálatos Bibi- banim mecset műemlék­együttesében. Mecsetek, mauzóleumok, a keleti építészét megannyi él­ménye után a bazársort sem szokta kihagyni programjá­ból a turista. Sajátosan ve­gyülnek itt a kolhozok, álla­mi kereskedelem és az őster­melők árui. Talán jelzi a vá­lasztékot, hogy az édességek, fűszerek, lepények, gránát­almák, virágmagvak, szőlők és borfajták között a ma­gyar szemelt rizling is meg­található. Immár hozzátarto­zik e kínálathoz. • 1978 szeptemberében léte­sített egymással kapcsolatot Üzbegisztán Kommunista Pártja Központi Bizottsága Kiadóvállalata' és a Lapki­adó Vállalat, amely nemcsak magyar napilapok, folyóira­tok gazdája, hanem a ma­gyar nyelven megjelenő szov* jet folyóiratok gondozója is. öt év aiaitt a két kiadó dol­gozói öt alkalommal cserél­tek 10—10 munkatársat. A valutamentes tapasztalatcse­re keretében a Lapkiadó Vállalat dolgozóinak képvi­selői megismerkedtek az üz­bég kiadó, illetve az általa kiadott lapok tevékenységé­vel. Szovjet—Üzbegisztán küldöttei pedig Magyaror­szágon tanulmányozták a ki­adói, szerkesztői munkát. A szerződő felek közremű­ködtek abban is, hogy a két kiadó dolgozói megismerjék egymás kiadványait, és azo­kat felhasználják napi tevé­kenységükben. Az eredményes, gyümöl­csöző tapasztalatcsere-szer­ződést az Üzbég Kommunista Párt KB Kiadóvállalat és a Lapkiadó Vállalat most de­cemberben meghosszabbítot­ta. Az 1990-ig kiterjesztett szerződést a két vállalat igaz­gatósága, párt- és társadal­mi szervei, barátsági tagcso­portjai nevében Siklósi Nor­bert, a Lapkiadó Vállalat ve­zérigazgatója és Iszlám Sa- guljanov, a taskemti kiadó igazgatója hitelesítette. HALÁSZ FERENC Jugoszlávia Ültetvények, narancsligetek Dél-Dalmáciában Az Adria-parti Hercegnovi környékén, a Sut ári na folyó völgyében nagyarányú talaj- javítási munkálatokba kez­dett a PKB mezőgazdasági kombiinát és a belgrádi ENERGOPRQJEKT munka­szervezet. A völgyben öntözéses kul­túrának az alapját vetik meg: narancs-, tanger.in­(mandarinfiajta) és gnape fruit-üitetvényt telepítenek, 200 hektárnyi területen. Fog­lalkoznak majd üvegházi primőrtermesztéssel, továb­bá füge- és olajfaiskoiát is létesítenek. A beruházás összege megközelíti a 700 millió dinárt. Jugoszlávia legnagyobb élelmiszertermelő gazdasága, a PKB nemcsak a Sutorina völgyében honosít meg új növénykultúrákat és terme­lési ágakat, hanem másutt is hasznos vállalkozásokba kezd. A gazdaságban ma 54 ezer hektáron termesztenek zöldséget, gyümölcsöt. 1985- ben — terveik szerint — már 60 ezer hektárról takarítják be az értékes terményeket. Arra számítanak, hogy 1985- től évente 138 ezer itonna ga­bonát, csaknem 11 ezer ton­na vetőmagot, mintegy 700 ezer tonna kukoricát, 15 ezer tonna napraforgót és 100 ezer tonna gyümölcsöt és zöldsé­get értékesíthetnek, illetve dolgozhatnak fel. (BUDAPRESS— TANJUG) Vietnam A Hanoi Orvostudományi Egyetem A Vietnami Szocialista Köztársaság egyik legran­gosabb felsőoktatási intéz­ménye az 1902-ben alapított Hanoi Orvostudományi Egyetem. Jelenleg a hanoi egyete­men orvostovábbképzés is folyik és az oktatás mellett kutatással is foglalkoznak. (BUDAPRESS—VNA) A magyar szemelt rizling is hozzátartozik az üzbég pia­ci kínálathoz. Egymásra utaltam kelet-európai szocialis­ta országok gazdasági, politikai és kuturális —együttműködése törté­nelmi egymásrautaltságuk reális kifejeződése. Ezek az országok egész történelmi fej­lődésükben hasonló utat jár­tak. Nagyjából hasonló idő­ben történt meg, mintegy ezer éve, a magyar, a cseh, a lengyel és az orosz állam kialakulása, vagyis a kelet­európai feudalizmus megszer- veződése ezeken a területe­ken. Azóta ezek az országok közös történelmi tájat alkot­nak, amelynek fejlődése jel­legzetesen eltért a nyugat­európai feudalizmus fejlő­désétől. Az Európán belüli fejlődést tekintve ez valójá­ban megkésettséget jelent, ami világosan megmutatko­zott az ipari forradalom és a kapitalizmus terjedése idő­szakában is. A kelet-európai országokban később, s ke­vésbé átfogóan és mélyreha­tóan játszódott le az iparo­sítás folyamata, a XIX—XX. században, s így a második világháborút követően nagy eltérésekkel ugyan, de mégis számos közös vonással kezd­ték meg a szocializmus épí­tését: a kelet-európai orszá­gok egymásrautaltsága min­denekelőtt új típusú társa­dalmi és politikai viszonya­ik fejlettsége és gazdasági szerkezetük viszonylagos el­maradottsága közötti ellent­mondásból fakad. KÉNYSZERŰ KOHÉZIÓ A szocialista világrendszer kialakulása a második világ­háborút követően a femt em­lített belső feltételek miatt feltételezte az egyes szoci­alista országok szoros együtt­működését, de ebben az irányban hatottak a külső feltételek is, nevezetesen a hidegháború, amely kikény­szerítette a szocialista or­szágok erős kohézióját. Az egymásrautaltságnak ebben az első, korai fázisában szü­lettek az iparosítás első nagy eredményei valamennyi ke­let-európai szocialista or­szágban. Egyúttal kiformá­lódott az a nézet — s ez egy­ben gazdaságpolitikai irány­vonal is —, amely a szocialis­ta országokat csak közös vo­násaikban tekintette, s nem vette eléggé figyelembe re­ális különbségeiket, történel­mi és földrajzi, de egyúttal társadalmi, gazdasági és kul­turális sajátosságaikat. AZ ÉRDEKELLENTÉTEK IDŐLEGESEK A fejlődés második szaka­szában, az ötéves tervek vé­gétől, valamennyi kelet-euró­pai szocialista országban a nemzeti-történelmi sajátos­ságok kerültek előtérbe. Ez az egymásrautaltság új, ma­gasabb rendű formája volt, hiszen nemcsak nagyobb te­ret engedett az egyes orszá­gok saját gazdaságfejlődésé­nek, hanem új távlatokat mutatott gazdasági együtt­működésüknek is. A korszakváltásnál, az egyes szakaszok közötti át­menetnél időlegesen érdek- ellentétek is felmerülhetnek a szocialista országok között, ami azt jelzi, hogy az együtt­működés adott formája ki­merítette lehetőségeit és új formák kimunkálására van szükség. Az igazság az, hogy az első szakaszban az egyes szocialista országok érdekei­nek többé-kevésbé automa­tikus egybeesését tételezték fel, s maga a nemzeti érdek fogalma nem is nagyon je- letkezett, vagy éppenséggel mint negatívum, mint teher­tétel fogalmazódott meg. A második szakaszban, az ötve­nes évek végétől azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialista országok tartós egymásrautaltsága és együtt­működése az egyes országok jogos nemzeti érdekeinek egyeztetését és közös érdek­ké ötvözését tételezi fel, s hogy az együttműködésre nemcsak a hosszú távú kö­zös érdek, hanem még ráadá­sul a rövidebb távú. közvet­len nemzeti érdek kell hogy motiváljon. Magyarán, az egyes országok kétoldalú tár­gyalásain és együttműködé­sén' belül szükségképpen je­len kell hogy legyen az éves vagy ötéves terveik teljesí­téséből adódó szükséglet Is, nemcsak a hosszú távú fej­lesztés igénye. ÚJ EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK Az 1949-ben megalakult KGST révén a szocialista országok gazdasági régiója mintegy két évtizedre, 1950 és 1970 között a világ leg­gyorsabban fejlődő övezeté­vé vált. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi 6,8 százalékkal növekedett a KGST-országok átlagában, s ezen belül megkezdődött a gazdasági fejlettségi szintek kiegyenlítődési folyamata is, hiszen az alacsonyabb szint­ről induló Románia és Bul­gária évi 8,7 százalékkal fej­lődött ebben az időszakban az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében. Ugyanebben az időszak­ban a fejlett tőkés országok átlagosan évi 3,4 százalékkal, a Közös Piac országai pedig 4,7 százalékkal fejlődtek. A szocialista közösségben megjelentek az együttműkö­dés újabb, magasabb szerve­zettségi formái is, mint 1964 január elseje óta a transzfe­rábilis rubelnek nevezett va­luta, amely a KGST-orszá­gok közös fizetőeszköze, és mint a Nemzetközi Gazdasá­gi Együttműködési Bank, amely vezeti az elszámolá­sokat. Az együttműködés te­rén jelentős eredményeket hozott az energiarendszerek összekapcsolása, mint példá­ul a Barátság olajvezeték megépítése és a villamos- energia-rendszerek összeköté­se. A hatvanas években meg­jelentek a tagállamok által alapított nemzetközi szerve­zetek is, amelynek példája­ként a Intransmas és Agro- mas nevű közös bolgár-ma­gyar vállalkozásokat említ­hetjük. A kelet-európai országo­kat sokáig leginkább a köl­csönös termékszállítások kö­tötték össze, amelyeket ugyan a tervezés szintjén koordináltak, de ez — a het­venes évek végén — már nem bizonyult elegendőnek. Ezért került sor a komplex program kidolgozására, amely a szocialista országok integ­rációjának programja. szocialista országok in­tegrációjának, terme­lésbeli együtműködé- sének kétségtelenül el­sősorban politikai gyökerei vannak, de feltétlenül kife­jez egy növekvő gazdasági szükségszerűséget is, az egy­másrautaltságnak minden korábbinál erőteljesebb szük­ségességét. Amint Lázár György éppen napjainkban, 1983. október 18-án a KGST 37. ülésszakán, Berlinben hangsúlyozta: a romló nem­zetközi gazdasági feltételek miatt valamennyi országnak növekvő igénye fokozottab­ban bekapcsolódni a KGST nemzetközi munkamegosztá­sába. Persze a gazdasági in­tegráció igénye egy sokkal mélyebb, hosszabb távú fo­lyamatból is adódik, s eny- nyiben viszonylag független a világgazdaság változásai­tól. Nevezetesen a gazdasági integráció igénye szükség­képpen jelentkezik az ex- tenzív gazdasági fejlődésről az intenzívre való átmenet során, amikor már kimerül­nek a kisebb méretű kelet­európai szocialista országok belső forrásai. HÁROM ÉVTIZED TANULSÁGA Hazánk a nyalcvanas évek elején is külkereskedelmi forgalmának valamivel több mint felét a szorosan együtt­működő hat szocialista or­szággal bonyolította le, s ezen belül a Szovjetunióval a teljes forgalomnak csak­nem egyharmadát. A világ- gazdasági korszakváltás is arra késztette a szocialista országokat, hogy az együtt­működés új, hatékonyabb és hatékonyabb formáit keres­sék, s azokat a makrogazda­sági szintről (népgazdaság) átvigyék a mikrogazdasági szintre (vállalatok) is. E te­kintetben még sok nehézség tapasztalható, az új formák kikísérletezése nem megy egykönnyen, de az integrá­ciós folyamat eddigi előreha­ladása is megmutatta a szo­cialista országok gazdaságá­nak.^ önmegújító képességét. Az is megmutatkozott hosz- szabb történelmi távlatban, mintegy három évtized ta­nulságaként, hogy a szocialis­ta országok közötti érdekkü­lönbségek átmeneti jellegű­ek, időről időre felmerülnek és feloldódnak, I ÁGH ATTILA a Magyar Külügyi Intézet igazgatóhelyettese

Next

/
Thumbnails
Contents