Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-31 / 307. szám
B NÉPÚJSÁG 1983. december 31. Összekötő szálak Taskent az idén érkezett el fennállásának kétezredik évfordulójához. Mégis a világ talán legfiatalabb városképét nyújtja: azt követően tervezték újjá, hogy 1966. április 26-án, 5 óra 23 perckor megálltak az órák, pusztító rengés rázta meg a fődet, s egyik napról a másikra százezrek maradtak fedél nélkül. Hagyományos és modern építészeti megoldások együtteséből formálódik a városkép. Diótörő- . gyűjtemény 555 diótörőt számlálhat meg az érdeklődő látogató egy NDK-fbeli gyűjtő neuhauseni otthonában. A 39 éves, iparos mesterséget űző Jürgen Löschner tekintélyes diótarő-gyűjteménye a legnagyobb az NDK-bán. Az első darab 17 évvel ezelőtt a szülői házból került Lösch- ner birtokába. Az azóta eltelt évek alatt sikerült szert tennie egy olyan nagyságú diótörőre is, amely méreteit tekintve messze meghaladja tulajdonosa méreteit. Ez a példány 1,80 méter „magas” és három mázsányi; a gyűjtemény legkisebb darabja pedig mindössze két centi- méteres és csupán néhány grammot nyom. E két szélsőség között a gyűjteményben minden elképzelhető méretű, színű és kidolgozású diótörő megtalálható. A hagyományos, magas méltóságokat — királyokat, csendőröket és katonákat — ábrázoló figurák mellett a nép alakjai is képviseltetik magukat favágók, gombászok és fogadósok képében. Természetesen állatfigurák, mesealakok, lovagok, cowiboyok és törökök is gazdagítják a különös gyűjteményit. Jürgen Löschner gyűjteménye újabb darabokkal is gazdagodik, amelyek a Ríhön- és Érchegység-beli kézművesek munkái. Maga Lösoh- ner is foglalkozik diótörőkészítéssel: jelenleg egy jobbágy alakját formálja vasból. A karácsonyi meglepetések között pedig ott voltak a hét törpe diótörő-figurái is, amelyék felesége kézügyességét dicsérik. Üzbegisztán területe csaknem hatszor, lakóinak száma másfélszer akkora, minit hazánké. Mások az élet természeti feltételei. Mégis, a sok ezer kilométernyi távolság ellenére léteznek összekötő szálak. S ezekre mindkét országban figyelnek. * Vámbéry Ármin így írt utazásai feljegyzéseiben: „Taskent, amelynek átmeneti kereskedelme van Bokha- ra-, Kholand- s a khinai Tatárországgal, Közép-Ázsiá- nak egyik legfontosabb városa”... Csaknem 120 esztendeje keit ez ia megállapítás. Tasként a megváltozott körülmények közt sem veszített jelentőségéből: nagyság és népesség szerinti sorrendben a Szovjetunió legnagyobb városai közt van a helye. A történelmi múlt ide vezető állomásait térképezi fel egyebek közt a 14 hónap alatt elkészült, 1970 áprilisában átadott Lenin-múzeum. A dokumentumok megismertetnek a szocialista forradalom vezetőjének életével, forradalmi munkásságával, az SZKP történetével. Az intézmény munkatársainak véleménye szerint jól segíti a szemléltetésit a magyar gyártmányú tévélánc. Ezzel együtt más berendezési tárgyak is érkeztek ide hazánkból. Taskent alighanem legnagyobb területén magasodik a Barátság Háza. Egyben kulturális központ is ez a létesítmény: helyet ad fontos társadalmi rendezvényeknek, az össz-szövetségi és köztársasági — legjobb — művészeti programoknak. Negyedik éve készült el az épület, s azóta sokakat gyönyörködtet kivitelezési megoldásaival is. A belső burkolat márvány és szamarkandi kerámia. Mindegyik ajtó faragott fa, mindegyik mintázata más. A csillárok formája dús szőlőfürtökre emlékeztet, világítást a hangulatnak megfelelő fény- és színorgona szolgáltat. Nazarov Muzafar Nuriddi- novics igazgató azt is elmondja, hogy Stílszerűen illeszkednek ebbe a környezetbe a magyar gyártmányú székek. A négyezer személyes, szinkrontolmácsolásra alkalmas nagyterem ülőhelyeit a Kiállítástervező és Kivitelező Vállalat szállította. Üzbég földön élénk az idegenforgalom. Különösen sok turistát vonzanak az egyik legérdekesebb város, Sza- markand történelmi látnivalói. Magyar turistákkal'találkoztam az óváros egykori fórumának és kereskedelmi központjának helyén, a Re- gisztánon, Ulug bég medre- széje (mohamedán papnevelde) előtt, a csodálatos Bibi- banim mecset műemlékegyüttesében. Mecsetek, mauzóleumok, a keleti építészét megannyi élménye után a bazársort sem szokta kihagyni programjából a turista. Sajátosan vegyülnek itt a kolhozok, állami kereskedelem és az őstermelők árui. Talán jelzi a választékot, hogy az édességek, fűszerek, lepények, gránátalmák, virágmagvak, szőlők és borfajták között a magyar szemelt rizling is megtalálható. Immár hozzátartozik e kínálathoz. • 1978 szeptemberében létesített egymással kapcsolatot Üzbegisztán Kommunista Pártja Központi Bizottsága Kiadóvállalata' és a Lapkiadó Vállalat, amely nemcsak magyar napilapok, folyóiratok gazdája, hanem a magyar nyelven megjelenő szov* jet folyóiratok gondozója is. öt év aiaitt a két kiadó dolgozói öt alkalommal cseréltek 10—10 munkatársat. A valutamentes tapasztalatcsere keretében a Lapkiadó Vállalat dolgozóinak képviselői megismerkedtek az üzbég kiadó, illetve az általa kiadott lapok tevékenységével. Szovjet—Üzbegisztán küldöttei pedig Magyarországon tanulmányozták a kiadói, szerkesztői munkát. A szerződő felek közreműködtek abban is, hogy a két kiadó dolgozói megismerjék egymás kiadványait, és azokat felhasználják napi tevékenységükben. Az eredményes, gyümölcsöző tapasztalatcsere-szerződést az Üzbég Kommunista Párt KB Kiadóvállalat és a Lapkiadó Vállalat most decemberben meghosszabbította. Az 1990-ig kiterjesztett szerződést a két vállalat igazgatósága, párt- és társadalmi szervei, barátsági tagcsoportjai nevében Siklósi Norbert, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója és Iszlám Sa- guljanov, a taskemti kiadó igazgatója hitelesítette. HALÁSZ FERENC Jugoszlávia Ültetvények, narancsligetek Dél-Dalmáciában Az Adria-parti Hercegnovi környékén, a Sut ári na folyó völgyében nagyarányú talaj- javítási munkálatokba kezdett a PKB mezőgazdasági kombiinát és a belgrádi ENERGOPRQJEKT munkaszervezet. A völgyben öntözéses kultúrának az alapját vetik meg: narancs-, tanger.in(mandarinfiajta) és gnape fruit-üitetvényt telepítenek, 200 hektárnyi területen. Foglalkoznak majd üvegházi primőrtermesztéssel, továbbá füge- és olajfaiskoiát is létesítenek. A beruházás összege megközelíti a 700 millió dinárt. Jugoszlávia legnagyobb élelmiszertermelő gazdasága, a PKB nemcsak a Sutorina völgyében honosít meg új növénykultúrákat és termelési ágakat, hanem másutt is hasznos vállalkozásokba kezd. A gazdaságban ma 54 ezer hektáron termesztenek zöldséget, gyümölcsöt. 1985- ben — terveik szerint — már 60 ezer hektárról takarítják be az értékes terményeket. Arra számítanak, hogy 1985- től évente 138 ezer itonna gabonát, csaknem 11 ezer tonna vetőmagot, mintegy 700 ezer tonna kukoricát, 15 ezer tonna napraforgót és 100 ezer tonna gyümölcsöt és zöldséget értékesíthetnek, illetve dolgozhatnak fel. (BUDAPRESS— TANJUG) Vietnam A Hanoi Orvostudományi Egyetem A Vietnami Szocialista Köztársaság egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye az 1902-ben alapított Hanoi Orvostudományi Egyetem. Jelenleg a hanoi egyetemen orvostovábbképzés is folyik és az oktatás mellett kutatással is foglalkoznak. (BUDAPRESS—VNA) A magyar szemelt rizling is hozzátartozik az üzbég piaci kínálathoz. Egymásra utaltam kelet-európai szocialista országok gazdasági, politikai és kuturális —együttműködése történelmi egymásrautaltságuk reális kifejeződése. Ezek az országok egész történelmi fejlődésükben hasonló utat jártak. Nagyjából hasonló időben történt meg, mintegy ezer éve, a magyar, a cseh, a lengyel és az orosz állam kialakulása, vagyis a keleteurópai feudalizmus megszer- veződése ezeken a területeken. Azóta ezek az országok közös történelmi tájat alkotnak, amelynek fejlődése jellegzetesen eltért a nyugateurópai feudalizmus fejlődésétől. Az Európán belüli fejlődést tekintve ez valójában megkésettséget jelent, ami világosan megmutatkozott az ipari forradalom és a kapitalizmus terjedése időszakában is. A kelet-európai országokban később, s kevésbé átfogóan és mélyrehatóan játszódott le az iparosítás folyamata, a XIX—XX. században, s így a második világháborút követően nagy eltérésekkel ugyan, de mégis számos közös vonással kezdték meg a szocializmus építését: a kelet-európai országok egymásrautaltsága mindenekelőtt új típusú társadalmi és politikai viszonyaik fejlettsége és gazdasági szerkezetük viszonylagos elmaradottsága közötti ellentmondásból fakad. KÉNYSZERŰ KOHÉZIÓ A szocialista világrendszer kialakulása a második világháborút követően a femt említett belső feltételek miatt feltételezte az egyes szocialista országok szoros együttműködését, de ebben az irányban hatottak a külső feltételek is, nevezetesen a hidegháború, amely kikényszerítette a szocialista országok erős kohézióját. Az egymásrautaltságnak ebben az első, korai fázisában születtek az iparosítás első nagy eredményei valamennyi kelet-európai szocialista országban. Egyúttal kiformálódott az a nézet — s ez egyben gazdaságpolitikai irányvonal is —, amely a szocialista országokat csak közös vonásaikban tekintette, s nem vette eléggé figyelembe reális különbségeiket, történelmi és földrajzi, de egyúttal társadalmi, gazdasági és kulturális sajátosságaikat. AZ ÉRDEKELLENTÉTEK IDŐLEGESEK A fejlődés második szakaszában, az ötéves tervek végétől, valamennyi kelet-európai szocialista országban a nemzeti-történelmi sajátosságok kerültek előtérbe. Ez az egymásrautaltság új, magasabb rendű formája volt, hiszen nemcsak nagyobb teret engedett az egyes országok saját gazdaságfejlődésének, hanem új távlatokat mutatott gazdasági együttműködésüknek is. A korszakváltásnál, az egyes szakaszok közötti átmenetnél időlegesen érdek- ellentétek is felmerülhetnek a szocialista országok között, ami azt jelzi, hogy az együttműködés adott formája kimerítette lehetőségeit és új formák kimunkálására van szükség. Az igazság az, hogy az első szakaszban az egyes szocialista országok érdekeinek többé-kevésbé automatikus egybeesését tételezték fel, s maga a nemzeti érdek fogalma nem is nagyon je- letkezett, vagy éppenséggel mint negatívum, mint tehertétel fogalmazódott meg. A második szakaszban, az ötvenes évek végétől azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialista országok tartós egymásrautaltsága és együttműködése az egyes országok jogos nemzeti érdekeinek egyeztetését és közös érdekké ötvözését tételezi fel, s hogy az együttműködésre nemcsak a hosszú távú közös érdek, hanem még ráadásul a rövidebb távú. közvetlen nemzeti érdek kell hogy motiváljon. Magyarán, az egyes országok kétoldalú tárgyalásain és együttműködésén' belül szükségképpen jelen kell hogy legyen az éves vagy ötéves terveik teljesítéséből adódó szükséglet Is, nemcsak a hosszú távú fejlesztés igénye. ÚJ EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK Az 1949-ben megalakult KGST révén a szocialista országok gazdasági régiója mintegy két évtizedre, 1950 és 1970 között a világ leggyorsabban fejlődő övezetévé vált. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi 6,8 százalékkal növekedett a KGST-országok átlagában, s ezen belül megkezdődött a gazdasági fejlettségi szintek kiegyenlítődési folyamata is, hiszen az alacsonyabb szintről induló Románia és Bulgária évi 8,7 százalékkal fejlődött ebben az időszakban az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében. Ugyanebben az időszakban a fejlett tőkés országok átlagosan évi 3,4 százalékkal, a Közös Piac országai pedig 4,7 százalékkal fejlődtek. A szocialista közösségben megjelentek az együttműködés újabb, magasabb szervezettségi formái is, mint 1964 január elseje óta a transzferábilis rubelnek nevezett valuta, amely a KGST-országok közös fizetőeszköze, és mint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, amely vezeti az elszámolásokat. Az együttműködés terén jelentős eredményeket hozott az energiarendszerek összekapcsolása, mint például a Barátság olajvezeték megépítése és a villamos- energia-rendszerek összekötése. A hatvanas években megjelentek a tagállamok által alapított nemzetközi szervezetek is, amelynek példájaként a Intransmas és Agro- mas nevű közös bolgár-magyar vállalkozásokat említhetjük. A kelet-európai országokat sokáig leginkább a kölcsönös termékszállítások kötötték össze, amelyeket ugyan a tervezés szintjén koordináltak, de ez — a hetvenes évek végén — már nem bizonyult elegendőnek. Ezért került sor a komplex program kidolgozására, amely a szocialista országok integrációjának programja. szocialista országok integrációjának, termelésbeli együtműködé- sének kétségtelenül elsősorban politikai gyökerei vannak, de feltétlenül kifejez egy növekvő gazdasági szükségszerűséget is, az egymásrautaltságnak minden korábbinál erőteljesebb szükségességét. Amint Lázár György éppen napjainkban, 1983. október 18-án a KGST 37. ülésszakán, Berlinben hangsúlyozta: a romló nemzetközi gazdasági feltételek miatt valamennyi országnak növekvő igénye fokozottabban bekapcsolódni a KGST nemzetközi munkamegosztásába. Persze a gazdasági integráció igénye egy sokkal mélyebb, hosszabb távú folyamatból is adódik, s eny- nyiben viszonylag független a világgazdaság változásaitól. Nevezetesen a gazdasági integráció igénye szükségképpen jelentkezik az ex- tenzív gazdasági fejlődésről az intenzívre való átmenet során, amikor már kimerülnek a kisebb méretű keleteurópai szocialista országok belső forrásai. HÁROM ÉVTIZED TANULSÁGA Hazánk a nyalcvanas évek elején is külkereskedelmi forgalmának valamivel több mint felét a szorosan együttműködő hat szocialista országgal bonyolította le, s ezen belül a Szovjetunióval a teljes forgalomnak csaknem egyharmadát. A világ- gazdasági korszakváltás is arra késztette a szocialista országokat, hogy az együttműködés új, hatékonyabb és hatékonyabb formáit keressék, s azokat a makrogazdasági szintről (népgazdaság) átvigyék a mikrogazdasági szintre (vállalatok) is. E tekintetben még sok nehézség tapasztalható, az új formák kikísérletezése nem megy egykönnyen, de az integrációs folyamat eddigi előrehaladása is megmutatta a szocialista országok gazdaságának.^ önmegújító képességét. Az is megmutatkozott hosz- szabb történelmi távlatban, mintegy három évtized tanulságaként, hogy a szocialista országok közötti érdekkülönbségek átmeneti jellegűek, időről időre felmerülnek és feloldódnak, I ÁGH ATTILA a Magyar Külügyi Intézet igazgatóhelyettese
