Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-31 / 307. szám

6 íísíÉPÜJSÁG

1983. december 31.

— Nem volt könnyű időt találni ehhez a beszélgetéshez, netán azért, mert a megyei tanács elnöke év végi hajrában van?

— Ez vtalóban valami év végi ihajrá, az egyik értekezlet a másikba ér, mintha mindenki jm-ost akarná pótolni, ami év közben elmaradt.

— Ez mindig így volt az államigazgatásban?

— Szerintem a 'felszabadulás óta mindig, mindenhol van kisebb-nagyobb év végi hajrá.

— Elnök elvtárs mikor találkozott először ezzel?

— 1955. január 1-től dolgozom az államigazgatás bán, így az első hajró 1955 végére esett, amikor a megyei tanácsnál malomipari revizor voltam.

— Hogyan hajrázott egy malomipari revizor?

— Több autóra való jelentést és tervet készítettünk abban az időben a lehető legaprólékosabban, mindenre pontos adatot dolgoztunk ki, hisz mindenkinek előírták, hogy kinek mi a tennivalója.

— A mondat befejezését kísérő mosolyból én arra következtetek, hogy kicsit naivnak tartja az akkori önmagunkat, de mégis vállalja.

— Vállalom. Vállalom az élelmiszeripari, majd a tervosztályon és a titkárságon töltött évéket éppen úgy, mint a városi tanács elnöki tisztségében végzett 11 éves munkámat.

— És lassan már két éve, hogy a megyei tanács elnöke.

— Igen, két éve lesz március közepén, hogy ebben a beosztásban vagyok.

— Ha egyetlen mondatba kellene sűríteni a közel 30 év változását, azt hogyan fogalmazná meg?

— összehasonlíthatatlanul nagyobb jelenleg a községek önállósága és felelőssége éppen úgy, mint a megye önállósága és felelőssége. A jelenlegi helyzetben eddig nem ismert lehetőségek vannak a saját erő mozgósítására, a lakossági kapcsolódások megszervezésére, közös községi és megyei programok kidolgozására és megvalósítására.

— Ha már úgy is az értékeléseknél tartunk, kérem beszéljen valamit a VI. ötéves terv középső évéről, a mögöttünk lévő

1983-ról?

— Nos, az 1983-as észtén - lő sok tekintetben nehezebb ^olt az előző éveknél — ezt udtuk a kezdetén is — még- s alapvetően sikeres évként mnulhat be a megye törté- íelmébe. Számos olyan irömteli eseménynek lehetünk tanúi vagy éppen cse- ekvő részesei, amely alap, úztosíték lehat a jövő nem sisebb feladatainak végxe- lajitásához.

— Nézzük talán részleteiben is.

— Az ország életében is jelentős esemény volt, hogy a Paiksi Atomerőmű 1. sz. blokkja augusztus 11-től 100 százalékos teljesítménnyel üzemel, számottevő tényezője lett a hazai vililamosener- gia-termelésnek. Elkészült a szekszárdi sajt- és citopán- üzem, a próbaüzemelés műszaki tapasztalatai kedvezőek. Folytatta termelésének

Császár Józseffel a megyei tanács elnökével

bővítését a Szekszárdi Húsipari Vállalat, jelentősen befolyásolva a megye export- értékesítésének növekedését. A megye ipari és mezőgazdasági üzemeinek, szövetkezeteinek gazdálkodása — a gondok mellett is — megfelelő volt. A munkavégzés szervezettsége a korábbi éveknél magasabb színvonalú lett, az üzemek döntő többsége jobban alkalmazkodott a szigorúbb gazdálkodási követelményekhez, tevékenységük a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban fejlődött. Megállapíthatjuk ezt annak ellenére is, hogy több előre nem tudott, nem tervezhető nehézség is jelentkezett. Egyik ilyen volt az időjárás, mely köztudottan befolyásoló tényező a mezőgazdasági termelésben. Nos, az időjárás nem dédelgette a mezőgazdaságot.

— Jóllehet mi-nem tartozunk a legnehezebb helyzetbe került megyék

közé.

— Igaz, és ez jórészt helyes irányba fejlődő, megszilárdult agrárszerkezetnek, a jó agrárpolitikának, az itt dolgozó emberek hozzáértésének, munkaszeretetének és erőfeszítésének köszönhető.

— Egy-egy év értékelésénél a termelési eredmények, a dolgozói jövedelmek mellett kiemelt hangsúllyal kell foglalkozni az életkörülmények javítását célzó infrastruktúra- hálózat fejlesztéssel.

Mennyiben követte ez az igényeket, milyen volt a lakosság áruellátása?

— Ügy ítéljük meg, hogy a tervezettnek megfelelően sikerült a fejlesztéseket megvalósítani és olyan létesítmények 'kerültek az elmúlt évben átadásra, melyekre méltán lehetünk büszkék. Első helyre kívánkozik a földgázprogram. Az elmúlt évben elkezdődtek Szek- szárd és Bonyhád vezetékes gázellátásának kiviteli munkái, A földgáznak a két városba és a vezeték útvonalába eső községekbe történő bevezetése újabb lendületet ad majd a fejlődésnek.

— Az elmúlt évben több olyan új létesítmény épült, vagy korszerűsödött, amely szerepelt a társadalmi programokban és jelentősen javította az ellátottságot, mérsékelte a feszültséget. Ezekről is kaphatunk némi képet?

— Megépült közel 1600 új lakás, örvendetes, hogy jelentős része községekben, ezáltal is csökkentve a városokba áramlást, javítva a falvak népességmegtartó képességét. Bár sok gondunk volt a szekszárdi kórház ka- zánházániak beruházásával, a kórház fűtése biztosított volt és az év utolsó napjaiban

már az új kazánház adta a szükséges hőenergiát. Tanévkezdésre megépült a szekszárdi 28 tantermes általános iskola, új tantermeket avattak Tevelen, I-regszemcsén és Bátán is. A testnevelési és sportfeltétoleket javította Bátaszéken a decemberben felavatott új — a megye jelenlegi legnagyobb — sportcsarnoka. Madocsán 'művelődési ház és könyvtár épült, új helyre költözhetett a megyei könyvtár gyermekkönyvtári részlege. Eredményesen folytatódott a községek lakosságának egészséges ivóvízellátását elősegítő program megvalósítása. Több egészség- ügyi és kulturális létesítmény került korszerűsítésre, felújításra.

— Megyénk lakossága már évek óta nagyarányú társadalmi munkavégzéssel járult hozzá a központi és helyi célkitűzések megvalósításához. Menynyit tesz ki az idén ez az összeg?

— Példamutatónak tartjuk azt a széles körű társadalmi összefogást, amelyet megyénk legtöbb településén tapasztaltunk. Több mint 350 millió forint volt a lakossági társadalmi munkavégzés anyagi énléke és ez az új intézményépítések mellett út-, járdaépítésnél, park ásításnál, a körny ezeti rend, tisztaság területén is megmutatkozott.

— Úgy összegezhetjük tehát az 1983. évi eredményeket, hogy ha gondok és nehézségek árán valósultak is meg, sok örömet okoztak Tolna megye valamennyi lakosának?

— Jogos büszkeséggel mondhatjuk, hogy munkás, dolgos és eredményekben is gazdag évet hagytunk magunk mögött. Olyan év zárult le, amelyben a kitűzött legalapvetőbb célok teljesültek. És ez jó alapot ad az

1984-es esztendő feladatainak végrehajtásához is.

ben?

Mi vár ránk 1984— Mindenekelőtt az a feladatunk, hogy az 1983. évi eredményeket őrizzük meg és az új igények figyelem- bevételével, a még tapasztalható hiányosságok felszámolásával, közös összefogással tovább fejlődjön Tolna megye társadalmi-gazdasági élete. A gazdasági élet területén továbbra is kiemelt feladatnak tartjuk többek között: a versenyképes áruk termelésének növelését, a rugalmas alkalmazkodó- készség növelését, a munka- és üzemszervezés javítását, a hatékonysági, minőségi tényezők fokozott szem előtt tartását, az ésszerű takarékosságot anytaggal, energiával, munkaerővel egyaránt.

Folytatódik a Paksi Atomerőmű beruházása, de nagy feladat lesz a földgázvezeték Szekszárdig, illetve Bonyhá- dig történő kiépítése, a városi körvezetékek elkészítése a nagyfogyasztóknál a földgáz fogadására és felhasználására szolgáló rendszerek megvalósítása és egyben előkészítése a társulások létrehozására.

— Nyilván az infrastruktúra, a lakossági ellátás terén elért jó eredményeket is meg kívánjuk őrizni.

— Igen, sőt ezek arra is köteleznek bennünket, hogy erre alapozva dolgozzunk a további fejlődés érdekében. Ezért továbbra is kiemelt feladatnak tartjuk a lakásépítést. Folytatjuk az általános iskolai tanteremfejlesztési programot. Befejeződik a szekszárdi rendelőintézet bővítése, több új szociális otthoni férőhely kerül kialakításira.

— Tolna megye természeti szépségekben gazdag megye. Sok települése kínálja természeti szépségét, emberi léptékű környezetét letelepedésre, lakóházépítésre vagy éppen kirándulásra, néhány napos pihenésre.

— így van, ezért erre alapozva szeretnénk itt is továbblépni, fejleszteni, hogy minél több belföldi vagy külföldi turista látogasson megyénkbe, ismerje meg Tolna megyét, a fejlődést, az itt élő dolgos, szorgalmas és vendégszerető embereket. A reális lehetőségeket felmérve, az 1984-es évre nem elsősorban a látványos, nagy feladatok megvalósítása lesz majd a jellemző. Ez azonban nem csökkenti — sőt növeli — munkánk jelentőségét. Meggyőződésünk, hogy sok aprónak tűnő, de a maga nemében jelentős gond megoldása és orvoslása összetetten, hatékonyan szolgálja megyénk további fejlődését és bizonyosan kedvező hatást vált ki a közhangulatban.

— 1984. január 1-től t0‘ vább korszerűsödik a köz- igazgatási rendszer. A helyi önállóság, felelősség, öntevékenység kibontakozásának eddigieknél is jobb és hatékonyabb feltételei lesznek. Beszéljünk most erről, hiszen hétfőtől megszűnnek a járások, Tamásival ötre emelkedik városaink száma és városiasodó településeink közül három nagyközség tanácsa válik megyei nagyközségi tanáccsá.

— Tolna megyében is — az országos helyzethez hasonlóan — a városi, községi, vagyis a helyi igazgatásban a gazdaság és az állami élet fejlődésének hatására jelentős változások történtek. A

gazdálkodó egységek önállóságának növekedése a köz- igazgatásra, az állami irányításra is hatást gyakorolt. A helyi’ tanácsok önállóságának, hatáskörének, feladatainak, felelősségének növelésére irányuló törekvések fokozatosan csökkentették az irányító szervek, köztük a járási hivatalok szerepét. Például a mezőgazdasági tsz-ek önállóságának növekedése, több .nagyközség szerepköre a városi tanácsok hatáskörét megközelíti, a városi tanácsok mind több feladatkört vettek át a járási hivataloktól, néhány évvel ezelőtt a mezőgazdasági tsz-ek állami törvényességi félügyelete a megyei tanácsokhoz került, s a korszerűsítési folyamat részeként a megyében a városi tanácsok látják el — megállapodás alapján — az adott járás területére az egészségügyi, munkaügyi és sportigazgatási teendőket. E folyamathoz tartozik a városkörnyéki igazgatás létrejötte, országosan és a megyében is a városok számának emelkedése. A járások megszüntetése nem a járási szervezetekben dolgozó vezetők és munkatársak kritikája. A társadalom és a közigazgatás objektív fejlődésének eredményeként alakult ki az a helyzet, hogy tevékenységük kiiktatható. Rendeltetésüknek eleget tettek, amiért elismerés és köszönet illeti őket.

— Hogyan alakul a városkörnyéki községek köre 1984. január 1-től, s milyen szerep jut a három megyei községi tanácsunkra Tolnán, Duna- földváron és Simontor- nyán?

— Tolna megyében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozata értelmében a megyei irányításban közreműködő városok (vagyis városkörnyék) a következőképpen alakul: Bonyhád városi Tanácshoz tartozik 8 községi tanács, Dombóvár városi Tanácshoz 7, Paks városi Tanácshoz 11, Szekszárd városi Tanácshoz 16 és Tamási városi Tanácshoz 13 községi tanács. A módosított tanácstörvény lehetőséget 'teremtett arra, hogy a megyei tanácsok közvetlen megyei irányítás alá vonják egyes nagyközségi tanácsok tanácsi szerved tevékenységét. A megyében Dunaföldvár

nagyközségi, Si.montornya és Tolna nagyközségi Közös Tanács tanácsi szervei közvetlen megyei irányítás alá kerülnek, amelyet e három nagyközség szerepköre, ellátottsági szintje, mindinkább városiasodé jellege indokolttá tesz. A megyei nagyközségi tanácsok szakigazgatási szerveinek hatósági jogiköre megegyezik a megyei irányításban részt vevő városi tanácsokéval. A járási hivatalok megszűnése folytán egyes bonyolultabb feladatkörök, például kisajátítási ügyek, gyámügyek egy része a városi tanácsok szakigazgatási szerveihez kerülnék át. A járási hatáskörök kisebb részével a nagyközségek, köztük a megyei nagyközségek feladatai is bővülnek.

— Megyénk lakosságát élénkén foglalkoztatja, hogy milyen szerep vár a továbbiakban a megyei tanácsra, és hol tart a megszűxiő járási hivatalok személyi állományának elhelyezése?

— A megyei tanácsra, annak szerveire a közigazgatás átszervezésének megval ósí - tása során fokozottabb feladatok hárulnak. Az a cél, hogy mind a központi, mind a megyei törekvések egyszerűbb eszközökkel, kevesebb áttétellel érvényesülhessenek. Az ágazati feladatok ellátását, az ágazati politika megvalósulását, a jogszabályok végrehajtását ezután is a megyei tanácsi szerveknek kell garantálniuk. Közvetlenebb lesz a megye és a községi testületek közötti együttműködés, például kizárólag a megyei végrehajtó bizottság joga a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak beszámoltatása, s a községi testületek törvényességi felügyelete a megyei tanács végrehajtó bizottsága feladata marad. Továbbra is a megyéhez tartoznak a községek költségvetési, tervezési és fejlesztési kérdései, a megye ún. elosztó szerepe változatlan marad. A községi tanáosszervek megyei irányítása — a megyei végrehajtó bizottság vezetésével, koordinálásával — valamennyi megyei tisztségviselő és szakigazgatási szerv közös feladata. Ebben a munkában azonban — mivel a községi tanácsi szervek közvetlen irányításának feltételei még nincsenek meg minden tekintetben — közreműködnek a városi tanácsok tisztségviseflői és szakigazgatási szervei. E közreműködést úgy kell kialakítani, hogy a megyei irányításban részt vevő városi tanácsok munkája ne eredményezhessen alá- és fölérendeltségi viszonyt a városi és a községi tanácsszervek között.

A megszűnő járási hivatalok dolgozóival külön-kü- lön beszéltünk és elhelyezésüket tekintve megnyugtató megoldást kerestünk. A járási hivatali dolgozók 65 százaléka városi tanácsappará- tu'sba lett áthelyezve. Tanácsi intézményekhez került 10 százaléka. Más, nem tanácsi területen helyezkedett el mintegy 15 százaléka. Közel 10 százaléka nyugdíjba vonul. Közülük többen korengedménnyel. A hivatali elnökök közül ketten a tanácsi apparátusban maradnak, egy korengedménnyel nyugdíjba megy. A járási hivatalok felsőfokú végzettségű szakembereinek túlnyomó többségét — 82 százalékát — sikerült a tanáesaipparátus- ban megtartani. A járási hivataloktól a városi tanácsok apparátusába kerül nyolc jogász, három igazgatási főiskolát végzett, egy pénzügyi főiskolai végzettségű, három műszaki mérnök, egy közgazdász, egy orvos, valamint 12 pedagógus végzettségű dolgozó. Nem tanácsi területen helyezkedik el kilenc felsőfokú végzettségű dolgozó.

— Tehát hétfőn indul az új élet. Engedjen meg egy személyes kérdést: hol

tölti az esztendő utolsó napját?

— Nem tagadom meg a tanácsi mivoltomat: Tenge- licen búcsúztatom családi, baráti körben az óévet.

— És mire emeli a poharát éjfélkor?

— Arra, hogy gondolatban megköszönöm megyénk dolgozóinak az idei becsületes, áldozatkész munkáját és mindenkinek sikerekben gazdag esztendőt és sok boldogságot kívánok.

FEJES ISTVÁN

k Év véfli