Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-24 / 303. szám

2ÍÜÉPÜJSÁG 19X3 december 24. Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Falu végi Lajos gyengesé­geinkre utalva megállapítot­ta: az ellenük való küzdelem nem volt hiábavaló, ezt az utóbbi években elért ered­ményeink bizonyítják. Mi­közben 1978 óta a nemzeti jövedelem 7 százalékkal nőtt, az energiafelhasználás meny- nyiségileg változatlan ma­radt, s javult a szerkezete is. Jócskán, mintegy 5 százalék­kal mérséklődött népgazda­ságunk importigényessége. A gazdaság exportképessége — a kivitelnek a nemzeti jöve­delemhez mért aránya — szintén sokat javult. Gazda­ságunk egyik legnagyobb si­kere, hogy csökkenő import- hányaddal is fokozni tudtuk exportképességünket, s ezzel nagymértékben javítottuk külgazdaságunk egyensúlyát. A Minisztertanács elnök- helyettese ezután a társada­lom és gazdaság kapcsolatá­nak legérzékenyebb területé­ről. az életszínvonal és az életkörülmények alakulásá­ról szólt. Mint mondotta: e kérdések — érthető módon mindenkit foglalkoztatnak. Az emberek manapság sok­szor egybevetik az életszín­vonal múltbeli tényeit a je­lennel. Ennek kapcsán leszö­gezte : — Az életszínvonal hosszú időn át töretlenül emelke­dett, az életkörülmények érezhetően javultak, és ki­egyenlítetté váltak, mindez számottevő politikai kohézi­ós erőként hatott társadal­munkban. Ezért a XII. párt- kongresszus, midőn meghir­dette, hogy az életszínvona­lat a jóval nehezebb körül­mények közepette is meg kell őrizni, s az életkörülménye­ket, ha szerény mértékben is, javítani kell, egyúttal poli­tikánk egyik alappillérét szi­lárdította meg. Azóta is — minden szorongató gond és váratlan akadály ellenére — sikerült ebben megbecsülésre méltó, ha nem is minden szempontból eredeti szerint való eredményeket elérni. Jövőre is fizetőképessé­günk megőrzésének vagyunk kénytelenek elsőbbséget ad­ni — mondotta Faluvégi La­jos. Ezért nem téveszthetjük szem elől azt az összefüggést sem, hogy hitelképességünk megítélésében fontos ténye­ző a belpolitikai stabilitás, amely nem csekély mérték­ben az életszínvonal alaku­lásától függ. Amikor azt mondjuk, hogy legfőbb szo­ciális vívmányainkat tovább­ra is megvédjük, ezt elsősor­ban arra a megyőződésünk- re alapozzuk, hogy a hiányzó erőforrásokat az elszenvedett veszteségeket képes pótolni a dolgozó emberek közössége megnövekedett felelősségér­zetével és megújulási kész­ségével. Számolnunk kell azzal is, hogy amikor .a reáljövedel­mek népgazdasági szinten nem nőnek, a társadalomban fokozódik a jövedelmi kü­lönbségek iránti érzékeny­ség. Nem általában a na­gyobb, hanem az indokolat­lanul nagy, a (teljesítmények­kel alá nem támasztott jö­vedelmek ellen kell fellép­nünk. 'A jövő évi életszínvonal­éi őirányzatokról az Országos Tervhivatal elnöke elmond­ta: A cél az, hogy a lakosság fogyasztása és az egy lakos­PANORÁMA BRÜSSZEL Január 1-től új törvény lép Belgiumban a nyilvános he­lyeken alkohol-árusítást és fogyasztást tiltó, 1919-ből származó „Vandervelde-tör- vény” helyébe, mivel a kép­viselőház után csütörtökön este a szenátus is elfogadta az új tervezetet. Ezt a tilal­mat a gyakorlatban régóta sehol sem tartották már meg. A Szocialista Párt és a Környezetvédők Pártja az ra jutó reáljövedelem meg­maradjon az idei szinten, az áruellátás jó színvonalú le­gyen. A jövedelmek kiáram­lásának és a fogyasztói árak emelkedésének olyan arányát és mértékét alakítottuk ki — mondotta —, amely téret ad a teljesítmények szerinti differenciálásnak és az ár­emelkedés mértéke szem­pontjából még elviselhető. A fogyasztói árakat érintő in­tézkedéseket azokra a cik­kekre és szolgáltatásokra összpontosítjuk, amelyekben nagyarányú az állami támo­gatás, és amelyek körében az áremelkedés hozzájárul ah­hoz, hogy a piaci egyensúly javuljon, a kínálat bővüljön. Arról gondoskodunk, hogy a legfontosabb fogyasztási cik­keket érintő árintézkedések hatását a szociális szem­pontból legjobban rászoruló rétegek körében a lehetséges mértékben ellensúlyozzuk. Ez lehetővé teszi, hogy az átlag alatti nyugdíjak és a csa­ládi pótlékok vásárlóerejét megőrizzük, de arra, sajnos nem ad módot, hogy minden érintett családnak változat­lan maradjon a jövedelmi helyzete. Faluvégi Lajos beszédének befejező részében emlékezte­tett arra, hogy az utóbbi évek tanulságai azt mutat­ják: új fejlődési pályát tar­tósan csak egy módon ala­pozhatunk meg; azzal, ha ja­vítjuk y a gazdaság szerve­zettségét, ha a lehető legtel­jesebben hasznosítjuk az al­kotó emberi energiákat. Mindehhez elengedhetetlen, hogy átfogóan korszerűsít­sük a gazdaságirányítás rendszerét. Ez nem szűkebb értelemben vett gazdasági, hanem legalább ennyire tár­sadalmi ügy is. Egy-egy na­gyobb lépés megtétele és időtállósága nagy mértékben attól függ, hogy a társada­lom és annak különféle cso­portjai mennyire fogadják el az iránymutató törekvéseket, mennyire azonosulnak azok­kal. Pártunk Központi Bizott­ságának a jövő évi tervről és a költségvetés irányelvei­ről szóló állásfoglalása a sür­gető mai tennivalóinkra és a jövő követelményeire egya­ránt tekintettel van. A kép­viselők számára vitára bo­csátott előterjesztés ennek szellemében készült. Jelké­pesen szólva: olyan utat je­lölt ki társadalmunk szá­mára, amelyen, ha nagyobb erőfeszítések árán is, de ki­térés nélkül haladhatunk to­vább — mondotta Falu végi Lajos. RUISZ LÁSZLÓNÉ (Vas megye, 1. vk.) a Sabaria Ci­pőgyár főosztályvezetője fel­szólalásában arra kereste a választ, hogyan .lehetne meg­oldani a kisközségek üzlet- hálózatának fejlesztését, amelyet jelenleg a rendelke­zésre álló eszközök, hitelfel­tételeik nem tesznek lehető­vé. KOVÁCS KÁROLY (Buda­pest, 40. vk.), a szakszerve­zetek budapesti tanácsának vezető titkára jelentős siker­ként értékelte, hogy idén a lakosság fogyasztása és reál­jövedelme a tavalyihoz ké­pest nem csökkent. Kiemelte: a szakszervezetek változat­lanul kiállnak a teljes foglal­koztatottság mellett, s ezzel nem ellentétes az a vélemé­nyük : elengedhetetlen a alkoholizmus terjedésétől tartva, a régi törvény eltör­lése ellen szavazott. A kor­mánytöbbség pártjai viszont az adóbevételek növelése ér­dekében törölték el a tilal­mat, és fogadták el az új tör­vényt, amely illetéket ró ki az alkoholos italokat forgal­mazó nyilvános helyekre. 500 millió frank bevételt várnak ettől az államkassza számára 1984-ben. PERING A tervezethez képest egy nappal tovább tartott és csü­törtökön este eredménytele­munkaszervezés és az ösztön­zés gyengeségeinek-megszün­tetése, a munkaerő ésszerű foglalkoztatása. GUBA SÁNDOR (Somogy m., 3. vk.), a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola főigaz­gatója felszólalásába^ emlé­keztetett arra a fejlődésre, amelyet hazánk mezőgazda­sága iaz elmúlt évtizedben elért. Felhívta a figyelmet arra, milyen jelentős a tech­nológiai korszerűsítés szolgá­latában az ágazat szakkönyv­ellátásának jobbítása is. Szólt a kistermelők rendszeres in­formálásának és közös vita­fórumok megteremtésének fontosságáról. SZIGETHY DEZSŐ (Győr m., 14. vk.), a Soproni Vas­öntöde műszaki osztályának vezetője, a pénzügyminisz­terhez intézte szavait: támo­gatást kért a soproni határ- átkelőhely bővítéséhez, hogy a megnövekedett forgalom­nak megfelelően, korszerűen fogadhassák ott a hazánkba érkező vendégeket. ANGYAL IMRE Veszp­rém m., 4. vk.), a Magyar Hajó- és Darugyár Balaton­füredi Gyáregységének cso­portvezetője a tanácsi gaz­dálkodás kapcsán szorgal­mazta, hogy a helyi szervek kapjanak nagyobb önállósá­got mindenütt, s ennek pozi­tív példáit idézte szűkebb pálmájából. A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitában elhangzottakra Hetényi István pénzügymi­niszter válaszolt. Bevezetőjé­ben köszönettel nyugtázta a, képviselői észrevételeket; utalva arra, hogy az ülés­szakon széles körben foglal­koztak gazdaság- és társa­dalompolitikai kérdésekkel. A kormány megvizsgálja a javaslatokat, intézkedik a ha sznos ítha tők megvalósí fá­sáról. A miniszter a vitában el­hangzottak alapján szólt ar­ról, hogy az erőműépítési programot az állami tervbi­zottság jövőre áttekinti, az ezzel kapcsolatos döntéseket széles körű koordináció ered­ményeként fogja meghozni. Egyes mezőgazdasági termé­kek értékesítési gondjairól kifejtette, hogy a kormány­zat segít a bajokat orvosolni és a mezőgazdaság egyes te­rületein távlati termeléspoli­tikai kérdésekre is választ ad. A pályakezdők helyzetéről elhangzott felszólaláshoz kapcsolódva elmondotta, hogy a kormányzat az új bértarifa- rehdszer kialakításával is segítette helyzetüket, ám a helyi vezetőkön múlik, hogy a lehetséges kedvezmények­kel miként élnek. A kultúra és az oktatás költségeinek kapcsán fölve­tett észrevételekre Hetényi István azt válaszolta: az ed­digieknél is jobban kell fá­radozni azon, hogy a kulturá­lis értékeket megfelelően tá­mogassuk és eljuttassuk a lakosság még szélesebb tö­megeihez. Nem vitatható — fejteget­te a pénzügyminiszter —, hogy az alacsony nyugdíja­sok nehéz helyzetben van­nak, de eddig is születtek őket támogató intézkedések. A legalacsonyabb nyugdíjak — a miniszter véleménye szerint — megőrizték reál­értéküket, bár kétségtelen, nül fejeződött be a japán és a kínai kormány képviselői­nek pekingi megbeszélése a két ország nukleáris együtt­működéséről. Arról tárgyal­tak, hogy Japán is szállítana berendezéseket Kínában épü­lő atomerőműhöz. Japán források szerint Kí­na nem hajlandó beleegyezni abba, hogy Japán ellenőrizze: Kína a szállított berendezé­seket békés célra használja-e fel. Az ügyben jövő év elején újabb tárgyalási forduló lesz, Tokióban. A japán tárgyalási pozíciót gyengíti Kína és az NSZK elvi megállapodása, hogy sajnos, ez a reálérték alacsony. A soproni átkelőhellyel kapcsolatos képviselői észre­vételről szólva Hetényi Ist­ván elmondta, hogy a közel­ben másik átkelőállomást nyitnak, amely tehermente­síti azt, bővítése nagyon költ­séges volna. Ami viszont a kisközségek ellátásával kap­csolatos észrevételt illeti: megállapodás jött létre a SZÖVOSZ-szal, amely szerint az 1500 lakosú, vagy ennél kisebb települések üzleteinek korszerűsítésére hároméves programot dolgoznak ki, melynek során a boltok jó­részét felújítják. Jövőre e célra 120 millió forintot for­dítanak. Határozathozatal követke­zett. Az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett ösz- szegekkel egyhangúlag elfo­gadta. Apró Antal, az országgyű­lés elnöke bejelentést és ja­vaslatot tett a képviselőknek. Elmondta: az utóbbi időszak feszültségei ellenére Európa népei reménykedéssel vár­ták. hogy megegyezés szüle­tik a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták csökkenté­séről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon. — Közismert — mondotta, hogy a Szovjetunió rendkí­vül nagy erőfeszítéseket tett ennek elérésére, a konstruk­tív javaslatok egész sorát terjesztette elő, s mindkét fél biztonsági érdekeit szem előtt tartva törekedett a megegye­zésre. Ebben a szellemben született és ugyanilyen törek­véseket tükröz a Varsói Szer­ződés tagállamai parlament­jeinek ez év novemberi, szó­fiai nyilatkozata is. A Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának november 29-én köz­zétett nyilatkozata hangsú­lyozza, hogy a kialakult hely­zetért és annak következmé­nyeiért azokat terheli a fele­lősség, akik lehetetlenné tet­ték a megegyezés létrejöttét. Apró Antal a népünk véle­ményét kifejező kedd esti megmozdulásról is szólít, amikor az Országház előtt a fiatalok és a békemozgalom más képviselői sok tízezer honfitársunk jelenlétében átadták a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága, az Országos Béketanács felhívását, ame­lyet több minit két és fél mil­lió magyar állampogár látott el egyetértő kézjegyével. Ezek az aláírások kifejezik a magyarok (millióinak tilta­kozását az amerikai rakéták telepítése ellen — mondotta az országgyűlés elnöke. Az országgyűlés az elhang­zottakat állásfogalásként egyhangú szavazással elfo­gadta. Ezzel a parlament téli ülésszaka befe'ezte munká­ját. Apró Antal kellemes ün­nepeket és békés, boldog új esztendőt kívánva búcsúzott képviselőtársaitól. miszerint nyugatnémet cégek is bekapcsolódnának a kínai atomerőműépítési programba. A nyugatnémet fél állítólag nem tart igényt ellenőrzésre. RÓMA II. János Pál pápa a bíbo- rosi kollégium tagjai előtt csütörtökön mondott beszédé­ben aggodalmát fejezte ki a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett romlás miatt. Utalt a libanoni helyzet sú­lyosbodására, a Közel-Kelet más feszültséggócaira, Kö­zép-Amerikára. Dr. Vigh Dezső 1913-1983 A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bi­zottsága, a Tolna megyei Tanács, a Szakszervezetek Tol­na megyei Tanácsa és a gyászoló család mély fájdalom­mal tudatja, hogy dr. Vigh Dezső, a Szocialista Hazáért Érdemrend birtokosa, a Tolna megyei pártbizottság volt tagja, a Tolna megyei Taná cs nyugalmazott elnökhelyet­tese, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának volt elnöke hetvenéves korában elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés. A halálhír mindig meg­döbbentő. A hír hallatán volt, ' aki így kérdezett vissza: „— Vigh elvtárs? A Dezső bácsi? Ez lehetetlen!” Sok-sok ember szólította Dezső bácsinak, mert nem­csak tisztelték, de szerették is. Alsószeliben született 1913- ban. Szülei mezőgazdasági cselédek, nyolcgyermekes szegény parasztok voltak. Édesapja alapító tagja volt 1921-ben községükben a Csehszlovák Kommunista Pártnak. Vigh Dezső ekkor nyolcéves volt. 1929-ben kapcsolódott be a munkás- mozgalomba: belépett a Csehszlovák Kommunista If­júsági Szövetségbe. 1930-ban az alapszervezet vezetője lett, később pedig körzeti instruk­tor. 1931-ben lett a Cseh­szlovák Kommunista Párt tagja. A harmincas években sztrájkok szervezéséért, poli­tikai meggyőződéséért több­ször ítélték börtönre. Szol­galegényként, segédmunkás­ként, kifutóként, villamos­kalauzként, villamosvezető­ként mindig azért küzdött, hogy az emberek emberibb életet élhessenek. 1938-ban Budapestre került. Ebben az időben főként a szakszervezeten belül fejtett ki tevékenységet. 1945-ben családjával együtt vissza­ment Alsószelibe, és ott foly­tatta a mozgalmi munkát. 1947-ben ismét visszajött Budapestre a BESZKÁRT- hoz, ahol rövid ideig dolgo­zott. Pártiskolára küldték, és ezt követően a székesfehér­vári járási pártbizottság tit­kárának választották. 1948— 49-ben a nagytétényi párt- bizottság titkári teendőit lát­ta el. 1949. augusztus elsején ke­rült Tolna megyébe, a Tolna megyei Pártbizottság szerve­ző titkára lett. 1950-ben álla­mi területre irányították. — Négy évig volt a Tolna me­gyei Tanács titkára, 1954-től 1973Ag, nyugdíjazásáig a megyei tanács elnökhelyette­si funkcióját töltötte be. Több cikluson keresztül vá­lasztott párttisztséget is be­töltött, a megyei pártbizott­ság tagja volt. Dr. Vigh Dezső közéleti emberként soha nem ment nyugdíjba. 1974-töl 1980-ig, amíg erővel, egészséggel bír­ta, a- Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöke volt. A közösségért folytatott munkával, tanulással telt el az élete. Hogy a különböző tisztségekben el tudja vé­gezni a munkáját, ahhoz ál­landóan tanulnia kellett: pártiskolákon. a tanácsaka­démián. 1959-ben — munka mellett, levelező hallgató­ként — az állam és jogtudo­mányi egyetemen doktori ok­levelet szerzett. Munkáját elismerték, meg­becsülték. Kitüntetései: Szo­cialista Hazáért Érdemrend, Magyar Népköztársaság Ér-' demérem ezüst fokozata, Honvédelmi Érdemérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, Csehszlovák Kommunista Párt Jubileumi Emlékérem. Magyar Népköz- társaság Sportérdemérem ezüst fokozat. Munka Érdem­renddel háromszor — kétszer arany fokozattal — tüntették ki. Ugyancsak kétszer tűzték mellére a Szocialista Munká­ért Érdemérmet. Dr. Vigh Dezső harcos, a párthoz mindig hű kommu­nista volt. Feleségével — aki 1947 óta tagja a pártnak — nemcsak a gyermekeikért, mások gyermekeiért is kifz- aöitek. Sok-sok küzdelemből ke­rült ki győztesen. A betegség, a halál erősebb volt nála. Életében mindig hű volt a munkásosztály jelképéhez, a vörös zászlóhoz. Most, ami­kor végső búcsút veszünk tőle, jelképesen meghajtjuk előtte ezt a zászlót. Emlékét kegyelettel meg­őrizzük. Évzáró munkásgyűlés az Ikarus-ban Sikeres évet zárit 1983-ban az Iikairus: csaknem 13 ezer autóbuszt adtak át hazai és külföldi megrendelőiknek, idei árbevételük meghaladja a 18 milliárd forintot, ami 9 százalékkal több a tavalyi­nál. Jövőre sem lesznek ki­sebbek (a vállalat feladatai, tervükben 13 325 jármű ösz- szeszerelése szerepel, mint­egy 80 százalékukra már konkrét megrendelésük is van. Egyebek közt ezeket je­lentette be Nagy Gábor, az Ikarus vezérigazgatója pén­teken, a gyár évzáró mun­kásgyűlésén. A vezérigazgató arról is szólt, hogy a magyar jár­műgyár a kedvezőtlen világ­piaci Ikörülményék között is bővítette termelését, fokozta exportját, pedig a világ leg- j elentősebb autóbuszgyártói nem dicsekedhetnek ilyen eredményekkel, a termelést szinte mindenhol csökkente­ni kényszerültek. A vállalat nyeresége az idén, előzetes számítások szerint 2,6 milli­árd forint lesz, amivel nem sok magyar vállalat büszkél­kedhet. A gazdasági munka eredményességét szolgálta számos, idén elkészült fej­lesztő beruházás, Budapesten korszerű fényező-alapozó gépsor üzembe helyezése, Székesfehérvárott pedig mo­dern részagységgyártó csar­nok átadása. Hegesztőroboto- kait, ellenőrző készülékeket és egyebeket helyeztek üzem­be. Jól haladnák az új autó­busz-családok fejlesztő mun­káival is, már elkészült az új városi autóbusz prototípusa, a távolsági járműveknek pe­dig a második kísérleti pél­dánya. A hagyományos 200- as itípuscsaládon belül pedig bővült a választék, s többek között megjelent a tolómoto­ros csuklós busz, amelynél a motort a jármű hátsó részé­ben helyezték el. 1984-ben a vállalat és kül­kereskedelmi partnere piac­feltáró munkáját fokozni kell, mert a lég jelentősebb tőkés üzletkötések várhatóan csak a második félévben realizá­lódhatnak. A.'szocialista ex­portszállításokon túl folyta­tódik a csuklósbuszexport az Egyesült Államokba és le­hetőség van kanadai export megszervezésére is.

Next

/
Thumbnails
Contents