Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
2 KÉPÚJSÁG 198.'!. december 2.'!. Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) tőletek létszáma jelentősen, mintegy 20—25 százalékkal csökkenjen. Az új testületi létszámok kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a helyi viszonyokat, a települések jellegét, és a lakosság lélekszámát. Meggyőződésünk, hogy a törvényjavaslat, ha mindent megteszünk következetes va- lóraváltásáért, hasznosan fogja szolgálni a szocialista demokrácia további kibontakoztatásának ügyét — mondotta Markója Imre. GAJDÓCSI ISTVÁN (Bács- Klskun m. 13. vk.), a Bács- Kiskun megyei Tanács elnöke, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke a testület álláspontját tárta a képviselők elé. Többek között elmondotta: a bizottság tagjai egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy a törvényjavaslat mérföldkő a szocialista demokrácia kibontakozásában; úgy épít az eddig bevált elemekre, hogy eközben tovább fejleszti azokat, és kiszűri azt, ami felett eljárt az idő. A törvény csak akkor érheti el célját, ha az állampolgárok — fokozott felelősségtudattal — azokat juttatják mandátumhoz, akikben megbíznak, akikről tudják: jól képviselik majd az ő érdekeiket. Jót és jól választani viszont csak akkor lehet, ha ismerik a jelölteket — hangoztatta —, s a törvény- javaslatot a bizottság nevében elfogadásra ajánlotta. BIBÓK ISTVANNÉ (Csong- rád m. 7. vk.), a mórahalmi Vörös Október Tsz szakmunkása kiemelte, hogy a tervezet — a társadalmi vitákat követően — már a közvélemény akaratát tükrözi. A vitát élénk érdeklődés kísérte, ami arra utal, hogy a választópolgárok szívesen élnek a gazdaságot és a politikát, valamint az ország építését befolyásoló nagyobb beleszólási lehetőséggel. KOROM MIHÁLY (Bács- Kiskun m. 8. vk.) az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elöljáróban arról szólt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett figyelmet fordít társadalmunk politikai intézményeire. Az MSZMP XII. kongresszusa is működésük demokratizmusának erősítését tekintette az egyik legfontosabb feladatnak. A párt a társadalomban betöltött vezető szerepe folytán nagy figyelmet fordít politikai intézményeink sorában a rfépkép- viseleti testületek rendeltetésszerű működésére. Hivatásával együtt jár a gondoskodás arról, hogy az megfeleli- jen hazánk társadalmi viszonyainak, kifejezze szocialista közéletünk valóságos szükségleteit, a ma és a holnap igényeit, követelményeit. Ez a szándék közüggyé vált, általános egyetértésre, támogatásra talált a törvény- tervezetről folytatott széles körű társadalmi vitákban, s megfogalmazódott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a párt Központi Bizottságához eljuttatott állásfoglalásában is — állapította meg a képviselő. Az új javaslatokról szólva kiemelte a kettős vagy többes jelölés általánossá tételét. — Ezt főiként az indokolja — mondotta —, hogy amíg az elmúlt évtizedben társadalmunk számos területén tovább fejlőditek a szocialista demokrácia intézményei és tantalmi vonásai, addig a választások sok helyütt leszűkültek a szavazás mozzanatára, a voks leadására. Magának a szavazásnak is megvan természetesen a társadalmi jelentősége, az állampolgárok számára azonban az általánosan elfogadott politika érvényesülésén túl az sem közömbös, hogy a politikát kik alakítják, képviselik, valósítják meg. A többes jelölés általánossá tétele itehát a személyes bizalomnyilvánítás lehetőségét gyakorlatilag kiteljesíti, intézményesen garantálja. — Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló új törvény megalkotása a szocialista demokrácia további elmélyítését, kibontakozását előmozdító fontos aktus. Kedvező lehetőséget teremt az állam- polgári aktivitás növelésére. E lehetőség valóra váltása azonban sokoldalú, felelős politikai munkát követel min da nniy unktól. — Meggyőződéssel valljuk, hogy az új váalsztójogi törvény elfogadása és gyakorlati alkalmazása népünk egységének, összefogásának erősítésében újabb fontos állomás lesz. Ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság és a magam nevében annak elfogadását ajánlom a tisztelt országgyűlésnek — mondotta végezetül Korom Mihály. BOGNÁR REZSŐ (Hajdú- Bihar m. 6. vk.) akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára kifejtette, hogy a jelölés a választási rendszer egyik legérzékenyebb és legfelelős- ségteljesebb pontja, hiszen ez az első lépés abban a folyamatban, hogy valaki a népképviseleti testület tagjává váljék. Véleménye szerint a jelöléstől való visszalépés vagy az elfogadott jelöltségről való lemondás jogát is nemcsak biztosítani kell az állampolgároknak, hanem ezt ugyancsak szabályozni kellene a törvényben. SZENTISTVÁNYI GYULÁ- NÉ (Baranya m. 10. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke felszólalásában rámutatott: az új (törvényjavaslat alapján a választások továbbra is a népfront-politika keretében és szellemében zajlanak majd le, az eljárás valamennyi szakaszában számítanak a legszélesebb politikai mozgalomba tömörült erők, társadalmi és tömegszervezetek felelős közreműködésére. SIMON ERNŐNÉ (Somogy m., 11. vk.), a Nagyatádi Cérnagyár munkása a kettős és a többes jelölésekről szólva megállapította, hogy az megnöveli a megválasztott tanácstagok és képviselők felelősségét. Erről nemcsak az elv helyeslése alapján, hanem gyakorlati tapasztalatok birtokában szólhatott, hiszen az előző ciklusban őt is kettős jelöltséget követően választották meg. CSERVENKA FERENCNÉ, az országgyűlés alelnöke bejelentette: a szünetben tanácskozott az építési és közlekedési bizottság, s új titkárává dr- Szilágyi Gábor Hajdú-Bihar megyei képviselőt választotta meg. Ezután POZSGAY IMRE (Budapest, 41. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Bevezetőjében aláhúzta: egyetért a törvény- javaslattal, amely kiállta a széles körű társadalmi vita próbáját. A viták politikai tapasztalatait összegezve arról szóit, hogy a résztvevők méltányolták a párt kezdeményező szerepét, azt a törekvését, hogy fejlesszük tovább, korszerűsítsük választójogi törvényünket. A tanácskozások alkalmával a népfront-aktivisták sohasem mulasztották el tudatosítani, hogy a kezdeményezés érdeme a Magyar Szocialista Munkáspárté. Ennek politikai jelentősége kétségbevonhatatlan: hiszen, akik szót kértek, párttagok, és párton- kívüliek, tisztában voltak, hogy jelenlétükkel és véleményükkel gyakorlatilag „visszaigazolják”, mintegy elismerik az MSZMP irányító szerepét, s megerősítik azt a kívánságukat, hogy szeretnék, ha ez továbbra is így lenne. Mindez arra utal, hogy hazánkban megvan a szocialista nemzeti egység, alapvető elvi kérdésekben osztatlan a nézetazonosság, s nincs, nem létezik egyetlen olyan társadalmi csoport sem, amely az alkotmányon kívül, lefektetett premisszáinkon kívül keresné gondjai megoldásának lehetőségét. Magyarán: az elmúlt 25 évben kikovácsolódott társadalmi szerződés — párt és nép között — él, érvényben van és fennmaradása kívánatos. Pozsgay Imre a Hazafias Népfrontnak arról a szerepéről beszélve, amelyet betölt- het a választójogi törvény eredményes gyakorlati alkalmazásában, elmondta: a viták során találkozni lehetett a népfront-mozgalmat lekicsinylő megjegyzésekkel is. A Hazafias Népfront nem választásokat „kiszerelő" szervezet, hanem olyan, mozgalom, amely nemzeti programmá emeli az MSZMP politikáját — hangsúlyozta, majd arról szólt, hogy a képviselők, akik most is élvezik az állampolgárok bizalmát, zömmel jól, magas színvonalon dolgoznak, s így nincs okuk arra, hogy tartsanak a kettős-, illetve többes jelöléstől, a megmérettetéstől. A vitában több képviselő nem jelentkezett felszólalásra. ezért az elnök ismét az igazságügyminiszternek adta meg a szót. Dr. Markója Imre válaszában mindenekelőtt megköszönte a képviselők felszólalását. Ezekben a vélemény- nyilvánításokban — mondotta — a törvényjavaslat támogatása mellett sok olyan értékes gondolat is elhangzott, amely már a/jövőre mutat, és a törvény majdani jó végrehajtását szolgálja. Külön Napirend szerint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett: Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Többek között elmondotta: — Az állami költségvetés tervezetét a kormány az idei év tapasztalatait hasznosítva és a jövő évi várható körülményeket mérlegelve terjeszti az országgyűlés elé. A benyújtott javaslat összhangban van az 1984. évi tervnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 7-i ülésén jóváhagyott irányelveivel. — Minden jel arra mutat, hogy a feszült nemzetközi légkör, a megromlott kelet— nyugati viszony, a továbbra is ingatag, zavarokkal küszködő világgazdaság, a KGST- 'tagországok közös gondjai 1984-ben is igényes és súlyos feltételeket szabnak a gazdasági munka számára, és néhány vonatkozásban a korábbiaknál s több bizonytalansággal terhelik iazt. Az (ismert nemzetközi körülmények, (nemzeti érdekeink arra köteleznék bennüket, hogy folytassuk és fokozzuk erőfeszítéseinket a békéért, járuljunk hozzá a szocialista országok közösségének erősítéséhez, tegyünk eleget a Varsói Szerződésben vállalt kollektív védelmi kötelezettségeinknek, és növekvő gazdasági teljesítménnyel erősítsük belső politikai helyzetünket és hazánk nemzetközi tekintélyét. — Jövő évi gazdasági feladataink meghatározásakor immáron öt éve abból a tartós, alapjában változatlan gazdaság-politikai követelményből indulunk ki, amelynek lényege fizetőképességünk megő.zése, elért vívmányaink védelme. Idei gazdálkodásunk igen lényeges eredménye, hogy 1983- ban is megőriztük az ország nemzetközi fizetőképességét. Sikerült jelentősen emelni a kivitelt és mérsékelt színvonalon tartani a behozatalt. A külkereskedelem pozitív egyenlege tovább növekedett. Továbbra is megőriztük a lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának eddig kialakult színvonalát. A tervezett keretek között alakultak a fogyasztói árak, teljesítjük a* lakások, az általános iskolák és kórházak építésének terveit. A költségvetés bevétemegköszönte az MSZMP Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága nevében elhangzott hozzászólásokat. Az egyik képviselő észrevételére válaszolva a miniszter úgy vélekedett, hogy a jelöléstől való visszalépés megoldása a gyakorlatban nem jelent gondot. Többféle módja-fajtája lehet a megoldásoknak, ezért minden esetet belefoglalni a törvénybe nem lenne érdé-, mes, hiszen az túlbonyolítaná az egész választójogi szabályozást. Végezetül a miniszter ismételten kérte, hogy az országgyűlés fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot, illetye a felmerült kérdésekre adott válaszát. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés először elfogadta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt — előzetesen a képviselők között szétosztott — módosításokat, amelyek részint a törvényjavaslat szövegponto- sító indítványait tartalmazták, részint pedig a választások lebonyolításának egyes kérdéseire vonatkoztak. Az országgyűlés ezt követően az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosítással — részleteiben egyhangúlag elfogadta. Hetényi István lei és kiadásai is — nagy vonásokban — a terv szeriint alakulnak, sőt lehetséges, hogy az ez évi költségvetési hiány a jóváhagyottnál kisebb lesz. — Látjuk azonban a gyenge pontokat is, ahol érezhető javulást kell jövőre elérni. A külkereskedelmi egyenleg javtflása nem éri el idén teljes pértékben a tervezettet, és ebben nemcsak külső okok játszanak közre, hanem exportképességünk nem kellő mértékű javulása is. — Az állami bevételek tervezésekor a népgazdasági tervvel összhangban arra építünk, hogy a nemzeti jövedelem összehasonlító áron másfél-két százalékkal, folyó áron számolva pedig mintegy 8 százalékkal emelkedik. Figyelembe vesszük a kiadások tervezésekor azt a körülményt is, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása összehasonlító áron az ideinél kisebb lesz, illetve folyó árakon csak körülbelül 5 százalékkal növekedhet. — A jövő évi költségvetést a kormány úgy dolgozta ki, hogy az megfeleljen három fontos követelménynek. Biztosítsa, hogy az állami bevételek és kiadások a népgazdasági terv fő céljainak, előirányzatainak megfelelően csoportosítsák át a végső jövedelmeket. A bevételek és a kiadások fokozottabb összhangjával, a fő célok megvalósítására jobban orientáló szabályozók megállapításává! segítse a költségvetés a nép- gazdasági egyensúly további megszilárdítását. És végül, de nem utolsósorban: a költségvetési intézményék takarékos gazdálkodással legyenek képesek alapvető feladataik ellátására. — A költégvetés tervezett bevételei 563,2 milliárd forintot, kiadásai pedig 566.7 milliárd forintot tesznek ki. A tervezett hiány kisebb az idei évre tervezett 10 milliárd forintnál. A bevételek 4,5 százalékkal, a kiadások körülbelül 4 százalékkal nőnek az idei várható szinthez képest. — Továbbra is megteremtjük a feltételeit annak, hogy a lakosság reáljövedelme és a fogyasztás az idei színvonalat elérje, megőrizzük ezek színvonalát. A lakosság pénzbevétele 8 százalékkal növekszik, a fogyasztói árszínvonal 7—8 százalékkal fog emelkedni. A munkabérek növekedése kisebb mértékű lesz, mint az összes pénzbevételé. viszont ennél jóval gyorsabban nőnek a társadalombiztosítási kiadások, illetve a szociális juttatások. Az árszínvonal tervezett alakulásában közrejátszik, hogy a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának fenntartása, a piaci és a hatósági árak elszakadásának elkerülése, valamint a fogyasztói árkiegészítés csökkentése végett központi árintézkedéseket is tervbe veszünk. — A költségvetési kiadások 53 százalékát az intézmények és a társadalombiztosítás kiadásai teszik ki. A kiadási előirányzatok a szűkre szabott lehetőségek mellett is hozzájárulnak az életkörülmények javításához, a sokirányú állami kötelezettségek teljesítéséhez. A társadalom- biztosítási ellátás jövőre is a költségvetés legdinamikusabban növekvő kiadási tétele. A kiadások 119 milliárd forintra fognak rúgni. A nyugdíjasok számának növekedése, az újonnan nyugdíjazottak magasabb keresete, a nyugdíjak évi rendszeres emelése, valamint az ez évi, a családi pótlékot és egyes nyugdíjakat növelő intézkedések hatására a kiadások 9 százalékkal nőnek és az átlagnál alacsonyabb nyugdíjak és családi pótlék vásárlóerejének védelmében további intézkedéseket teszünk. — Az egészségügyi és szociális célú kiadás 30 milliárd forintot tesz ki, e kiadások 8 százalékkal fogják meghaladni az idei várható szintet. — A kórházi ágyak száma további 1200—(1300-zal nő, és 1984-ben számuk meghaladja a 100 000-et. Jövőre elkészül a felújított traumatológiai intézet, s az új mentő- központ, de új ágyakon fogadhat betegeket a győri, az egri, valamint a tatabányai kórház — Oktatási, kulturális kiadásokra 46 milliárd forintot, az ideinél ugyancsak 8 százalékkal többet fordítunk. Továbbra is kiemelt feladat az átmenetileg megnövekedett létszámú korosztályok megfelelő oktatásának, nevelésének biztosítása. A jövő tanévben mintegy 17 ezerrel emelkedik az általános iskolai tanulok száma. Az osztálytermek száma ezerrel nő és ennek köszönhetően a váltakozó tanítás mértéke kismértékben csökkenthető lesz. Az általános iskolába járó tanulók 46 százaléka fog már napközi otthoni ellátásba (részesülni, és ezenkívül mód van szervezett, kedvezményes étkeztetésre a vendéglátóipar üzemeiben is. Az általános iskolai kiadások 11 százalékkal emelkednek. — A gyermek- és az ifjúságvédelemre fordított kiadások emelése 9 százalék. A növekmény többek közt a hivatásos pártfogók és a nevelőszülői felügyelők létszámának bővítését, az állami gondozásba vett gyermekek intézményi ellátásának javítását szolgálja. — Feszítő társadalmi goldunk és kiemelt feladatunk továbbra is a lakásépítés. Az új lakásgazdálkodási szabályok alkalmazásának tapasztalatai kedvezőek. A lakásépítésre fordítható állami pénzeszközök csökkenése ellenére a tanácsok meggyorsították, javították a területelőkészítést, a telekellátást, és minden feltétel megvan arra, hogy jövőre a tervezett 70—74 ezer lakás megépüljön. — Az 1984. évi költségvetés előirányzatai lehetővé teszik, hogy hazánk olyan gazdaságpolitikát folytasson, amely az elmúlt évekhez hasonlóan a jövő évben is támogatásra találhat a szocializmus építését igenlő minden állampolgár részéről és kivívja további nemzetközi megbecsülésünket — hangoztatta a pénzügyminiszter. HAJMER IMRE (Komárom m. 7. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépész- mérnöke, az országgyűlés tervi és költségvetési bizottságának tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója beszámolt arról: az országgyűlés állandó bizottságai az utóbbi hetekben megtárgyalták a hozzájuk tartozó ágazatok és főhivatalok jövő évi költségvetési előirányzatait. A terv- és költségvetési bizottság ülésén az 1984-re javasolt teljes költségvetést tűzték napirendre, s a vitában az állandó bizottságok képviselői is elmondták véleményüket. Az előadó részletezte a költségvetésből adódó főbb feladatokat, majd bejelentette: a terv- és költségvetési bizottság úgy foglalt állást, hogy a törvényjavaslatban meghatározott célok, az 1984. évi feladatok teljesítése szervezettebb, fegyelmezettebb munkát, egységesebb cselekvést kíván valamennyiünktől. Hajmer Imre végül a bizottság nevében javasolta a jövő évi költség- vetés tervezetének elfogadását. DR. BOZA JÓZSEF (Bács-Kiskun m. 18. vk.) az Áillampusztai Célgazdaság igazgatója a szőlő- és gyümölcstermelés szabályozó rendszerével kapcsolatos kérdésekről beszélt. SZABÓ ISTVÁN (Hajdú- Bihar m. 14. vk.), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a nádudvari Vörös Csillag Termelő- szövetkezet elnöke többek között rámutatott: a jövő év kulcskérdése lesz, hogy teljesül-e a 15 millió tonnás gabonatermesztési előirányzat. KÖKUTI FERENCNÉ (Fejér m., 10. vk.), a Videoton sárbogárdi gyáregységének műszerésze arról beszélt, hogy a következő esztendő gazdaságpolitikai céljainak köz- kinccsé tétele és a lakossággal való megértetése érdekében az eddiginél is hatékonyabb politikai felvilágosító munkára van szükség mindannyiunk részéről. STADINGER ISTVÁN (Bp., 6. vk.), a Fővárosi Tanács elnökhelyettese hangsúlyozta a jövő évi költség- vetés és terv eredményes teljesítése nagymértékben függ attól, hogy a központi szervek á szabályozás, a követelmények kialakításával, a vállalatok, a szövetkezetek pedig munkájukkal mennyire képesek a növekvő követelményekhez igazítani gazdálkodásunkat. SÖRÉS ISTVÁN (Szabolcs m., 10. vk.), a Növényolajipari Vállalat nyírbátori üzemének művezetője felszólalásában szóvá tette, hogy az idén az ipari üzemek termelését jelentősen befolyásolta — sokhelyütt ütemtelenné tette — az importkeretek fel- használásának bürokratikus infp7pcp KOVÁCS LÁSZLÓ (Pest m. 20. vk.) a Dunai Kőolajipari Vállalat táblakezedője arról szólt, miként sikerült egy újfajta bérszabályozási rendszer segítségével meggyorsítani a Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakk üzemcsoportjának beruházását. Az országgyűlés téli ülésszakának első napja — melyen a tanácskozást Apró Antal. Cservenka Ferencné és Péter János felváltva vezette — ezzel véget ért. A testület ma folytatja munkáját. Hetényi István beszéde
