Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 302. szám ÁRA: 1.40 Ft 1983. december 23., péntek Mai számunkból I HETVENMILLIÓRA TERVEZIK A TÁÉV NYERESÉGET (3. old.) AZ ÉN SZAKMÁM: SZŰCS (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT MIT TESZÜNK MIT VESZÜNK? (3. old.) Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Napirenden az alkotmány módosítása, a választási törvény és a jövő évi költségvetés Markója Imre Az ülésterem A beterjesztett törvényjavaslatot kiemelkedő politikai és jogi jelentősége miatt különös gonddal készítettük elő, s e munka sarán maximálisan igyekeztünk érvényesíteni a itörvényelőkészítés demokratizmusára vonatkozó követelményeket. A választójogi törvényjavaslat soha nem tapasztalt érdeklődést váltott ki közvéleményünkben, ez a tömeges érdeklődés egyértelműen jelezte, hogy a szocialista demokratizmus elmélyítése társadalmi és gazdasági fejlődésünknek egyre inkább folyamatosan érvényesülő alapvető elemévé, illetve igényévé válik — mondotta Markója Imre. Emlékeztetett rá, hogy a törvénytervezetet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa más társadalmi szervekkel együttműködve széles köKádár János és rű országos társadalmi vitára bocsátotta. A több mint 1300 fórumon több tízezer résztvevővel lezajlott vitákon mintegy 25 ezer észrevétel és javaslat hangzott el. A tapasztalatok számbavétele egyértelműen bizonyította, hogy választási rendszerünk lényegében jól szolgálta a néphatalom, a szocialista nemzeti egység megvalósulását, ugyanakkor arra is ráirányította figyelmünket, hogy az alkotmányban és a választási törvényben meg- fogialmazott céljainkat nem mindig sikerült töretlenül, következetesen valóra váltanunk. A választásokkal kapcsolatos politikai szemléletünkben és módszereinkben, de a jogi szábályozásban is indokolt előbbre lépnünk, bizonyos változtatásokat bevezetnünk. Lázár György A képviselői és a tanácstagi választásokon két, vagy több jelölt állítását hatályos rendelkezéseink is lehetővé teszik, s most az új választási törvényjavaslat jogi eszközökkel is biztosítani kívánja, hogy az egyéni választókerületekben a képviselők és a helyi tanácstagok választásakor mindenütt két vagy több jelöltet állítsanak. A törvénytervezet értelmében a társadalmi életben jelentős szerepet játszó kiemelkedő személyiségek köréből képviselőnek javasoltak egy részét — az ország- gyűlési képviselők mintegy tíz százalékát — az országos választási listán jelölnék és választanák meg. Jogaik és kötelességeik természetesen teljesen azonosak lennének az egyéni választókerületekben megválasztottak jogaival és kötelességeivel. Visszahívásukról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az országgyűlés döntene. A választási rendszerben bekövetkező lényeges módosulások szükségessé tették a szavazás módjának megváltoztatását is. A jövőben a választás alkalmával minden választópolgár három szavazólapot kap: egyet-egyet a választókerület országgyűlési képviselőjének, a helyi tanácstagnak, valamint az országos választási listán jelölt képviselőknek megválasztásához. A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a községi közös tanácshoz tartozó, s nem a közös tanács székhelyén lévő társközségben a megválasztott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tagjává válik, a törvénytervezet tehát e rendelkezésével a társközségekben bevezeti az elöljáróság intézményét. Tapasztalati tény, hogy a testületek működésének tartalmát a testületek tagjainak száma is befolyásolhatja. A túl magas létszámú testületek nem válhatnak elég vitass munkaképes fórumokká. A törvényjavaslat azt indítványozza, hogy a tanácsi tes(Folytatás a 2. oldalon) Csütörtökön a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Legfelsőbb törvényhozásunk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az Időközi választásokról szóló jelentését. Megállapította, hogy a megválasztott képviselők megbízólevele a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolta a képviselők igazolását. Az országgyűlés Boros László, Sztrapák Ferenc, Zahorecz József és Czi- bere Tibor országgyűlési képviselőket igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Minisztertanács benyújtotta az alkotmány módosításáról, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról, valamint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Ennek megfelelően az országgyűlés ülésszakának napirendje: L Az alkotmány módosításával foglalkozó törvényjavaslat; 2. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával foglalkozó törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. Az alkotmány módositásáról szóló expozét Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő. polgárokra is kötelező rendelkezéseket adhassan ki. Az Elnöki Tanács titkára kitért az alkotmány módosításáról szóló javaslatnak arra a részére is, amelynek alapján megszűnik a megyéknek járásokra történő tagozódása. Ez kedvező feltételeket teremt a helyi tanácsok önkormányzati jellegének kibontakozásához. Utalt az országgyűlés másik naoirendi témájára, amely választási rendszerünk továbbfejlesztéséről szól. Ennek kapcsán a/ alkotmányt ki kell egészíteni azzal a rendelkezéssel, amely előírja, hogy az országgyűlési képviselőket választókerületenként és országos listán, a helyi tanácstagokat pedig választókerületenként választják. Az országos választási listán megválasztott képviselő visszahívásáról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az országgyűlés dönt. A törvényjavaslat végül arról is rendelkezik, hogy az alkotmányt módosító új szabályok 1984. január 1-én, a választásokkal kapcsolatos új rendelkezések pedig az 1985. évi általános választás kitűzésének napján lépnek hatályba — mondotta. DR. ANTALFFY GYÖRGY (Csongrád m., 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a jogi, igazgatási és igazságügyi bízott-Katona Imre beszéde — A ma érvényben lévő alkotmányunkat 1949-ben iktatta törvénybe az országgyűlés, ez történelmi jelentőségű vívmány volt: szentesítette a néphatalmat, és célul tűzte ki a kizsákmányolástól mentes társadalom, a szocializmus felépítését. Az azóta eltelt 34 év alatt csak egyszer került sor az alkotmány módosítására, amikor 1972-bén a megelőző több mint két évtizedes, az egész társadalomban lényegi változást hozó fejlődés ezt szükségessé tette. Népi alkotmányunk alapelvei ma is érvényesek. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy szocialista állam- és jogrendszerünk, politikai intézményrendszerünk szilárd alaptörvényre épül — mondotta bevezetőben Katona Imre. Szocialista társadalmunk fejlődésének eredményeként ismét időszerűvé vált, hogy állami életünkben több új szervezeti megoldást vezessünk be. Az alkotmányosság védelmének hatékonyabbá tételét segítheti elő egy újonnan létesítendő önálló szerv: az alkotmányjogi tanács, mely jellegénél fogva sajátos feladatot lát el: a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja. Az alkotmányjogi tanács az országgyűlés megbízásából működik. Ez erősíti a legfelsőbb államhatalminépképviseleti testület irányító és ellenőrző szerepét. Az Elnöki Tanács titkára ezután az ellenőrzési rendszerről szólt. Megállapította: ellenőrzési rendszerünk általában megfelel a követelményeknek, ez azonban — természetesen — nem jelenti azt, hogy továbbfejlesztésére, hatékonyabbá tételére ne tegyük meg a szükséges intézkedéseket. A jelenlegi szabályozás szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait az országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa választja meg. A javasolt módosítás elfogadása esetén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Miniszter- tanács tagja lenne. Katona Imre szólt arról is, hogy már korábban lehetőséget teremtettek az államtitkári jogalkotói tevékenységre; mint mondotta, indokolt megteremteni annak lehetőségét, hogy az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár államság titkára kiemelte, hogy az alkotmány módosításáról beterjesztett törvényjavaslat a szocialista törvényesség jegyében irányozza elő állam- életünk korszerűsítését, egyes alkotmányos intézményeink továbbfejlesztését. A javaslat egyaránt kiterejd a jogszabály-alkotásra, a végrehajtásra, a választási rendszerre, s a közigazgatás szervezetére, vagyis egymással összefüggésben álló alapvető intézménveket érint. Az alkotmányjogi tanácsról szólva megállapította: ilyen intézmény mindeddig nem szerepelt jogi életünkben, s lényegében a jogalkotás központi és utólagos ellenőrzését valósítja meg. Az alkotmányjogi tanács nem „bíróságként”, hanem az ország- gyűlés egy sajátos szerveként kísérné figyelemmel a jogszabályok alkotmányosságát. A bizottság egyetértett azzal, hogy erősödjék a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alkotmányos jogállása, s hasonló egyetértés alakult ki az államigazgatási rendszer átalakításának kérdésében, valamint választási rendszerünk korszerűsítését illetően is. A napirendhez több hozzászóló nem volt. Az ország- gyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvényiavasla- tot egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Markója Imre igazságügy-miniszter terjesztette elő az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény- javaslatot. Markója Imre beszéde Az igazságügy-miniszter bevezetőben kiemelte: a választási rendszer és a választójog minden államban hű kifejezője az uralkodó társadalmi és gazdasági viszonyoknak, s egyik alapvető eszköze a politikai hatalom gyakorlásának. Így van ez a szocialista társadalmakban is, ahol a választási rendszer és a választójog a munkás- osztály, a dolgozó nép hatalmának fontos megtestesítője és megvalósítója. Törvényszerű, . hogy pártunk és kormányunk társadalmunk egészét, s ezen belül is elsősorban a gazdaság- irányítás rendszerét és a politikai intézményrendszert illetően folyamatosan keresi azokat az újszerű megoldásokat, amelyek révén eredményesebben megvalósíthatjuk társadalompolitikai és gazdaságpolitikai elképzeléseinket.
