Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-21 / 300. szám
A KÉPÚJSÁG 1MS í (Im mlic M o. Nemzetiségi est A szekszárdi német nemzetiségi baráti kör az elmúlt hét végén ünnepelte ötéves évforuldóját. A jubileumi estet a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Köz. pont színháztermében rendezték. Az esten az ünnepeiteken kívül fellépett a báta- széki és a mórágyi nemzetiségi együttes, valamint a bonyhádi fúvószenekar és énekkar. Meglepetés volt a szekszárdi Honvéd utcai óvoda' gyermekeinek rövid műsora. Két éve folyik német nyelvoktatás ebben az óvodában, s ez volt az első alkalom, hogy nyilvánosan, nagy-1 közönség előtt is számot adtak tudásukról az óvoda nagycsoportosai. Új érettségi tárgy: népi iparművészet Érettségi tárgy lett a népi iparművészet — az országban elsőként — a pécsi Ko- marov gimnáziumban. A fakultatív tárgyat választó diákok az érettségi bizonyítvánnyal együtt „c” kategóriás díszítőművész szakkörvezetői engedélyt is kapnak. A szövéssel és hímzéssel a gyakorlatban, a néprajzzal elméletben foglalkoznak a diákok. A népi iparművészet tantárgy témaköreit és követelményrendszerét az iskolában tanító Nagy Józsefné Bakodi Erzsébet népi iparművész állította össze, a tankönyv megírására a Pécsett alkotó országos hírű néprajztudóst, Andrásfalvy Bertalant kérték fel. Az új tárgyat a harmadik osztálytól kezdve választhatják a tanulók. A heti egy tanórán kívül múzeumi gyakorlatra is járnak, a néprajzi múzeumban ismerkednek meg a gyűjtés, feldolgozás és raktárrendezés alapjaival,, módszereivel. A Baranya megyei Népművészeti Szövetkezetben részt vesznek a termelő munkában is, itt sajátítják el a szövés, hímzés munkafolyamatait a tervezéssel együtt. Jelenleg tizenhat negyedikes tanulja a népi iparművészetet, az iskolaév végére mindegyikük „mesterművet” — népi motívumok felhasználásával tervezett szőttest, hímzést — készít. Agrártörténeti kiállítás Agrántörténeti múzeum alakult az ország egyik legnagyobb gazdaságában, a Bólyí Mezőgazdasági Kombinátban. Az állandó kiállítás a Mohács—Boly—Siklós közötti baranyai táj — a kombiinát maii területe — mezőgazdálkodásának történetét mutatja be, különös tekintettel a múltbeli nagyüzemek gazdálkodására. A múzeum stílszerűen ,a kombinát egyik legrégibb pusztáján, a Bolyhoz tartozó Békás-pusztán kapott helyet, s kedden nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A tájban szigetként elhelyezkedő Békás-puszta maga is hiteles reliktuma a feudális jellegű agrártermelésnek. A tipikus dunántúli majorság máig megőrizte sajátos arculatát, ezért a kombinát agrártörténeti emlékhellyé fejleszti. A rekonstrukció során megőrzik jelenlegi gazdasági funkcióit és újabbakkal is bővítik. Leányok tánca a mórá gyi együttes műsorából Kiszámolójáték német nyelven Az ünnepelt kórus PETŐFI NÉPE A korábbinál jóval kedvezőbb tárgyi feltételek között látja el feladatát Kecskeméten 1982. október végétől a Szalvay Mihály Üttörő- és Ifjúsági Otthon. Üj típusú intézmény a megyében, amely nemcsak a gyermekeknek nyújt új programot, hanem a fiatálaknak is. A körükben végzett munkát a működés kezdetétől eltelt időben az útkeresés jellemezte, viszont így is jelentős részt vállalt a KlSZ-mozgalmi képzésből, módszertani munkából. Ez év őszétől pedig az úgynevezett szakági tevékenységben is tehetnek valamit a fotózás, a kerámia- és tűzzománc-készítés, valamint famegmunkálás fejlesztése érdekében. A szervezett szabadidős programok rendezésében rendelkezik a legtöbb tapasztalattal az otthon. Viszont rá kellett a szervezőknek jönni, hogy a KISZ-fiatalokat — érdeklődési körük és igényük megváltozása miatt — a „nagy rendezvények” nem vonzzák igazán. Ezért a kisebb csoportos munkát lesz érdemes meghonosítani. A szabadidős ifjúsági programok egy része a tudományos ismeretterjesztés körébe tartozik, amellyel az iskolában tanulták megerősítésére, kiegészítésére törekednek. Rendezték pszichológiai, rooktörténeti, filmtörténeti szabadegyetemet, amelyhez filmsorozat is kapcsolódott. Az elmúlt hetekben voltak az agráregyetemi napok. Ennek eredményeképpen a kari tájékoztatók, kihelyezett órák, a felsőfokú intézmények kulturális bemutatkozásai alapján reális kép alakulhatott ki az érdeklődőkben. A földrészek estjei című sorozat eddig a Közél- Kelet, Távol-Kelet és az afrikai földrész embereinek szokásaival, kultúrájával ismertette meg a látogatókat. A fiatalok /társadalomba való beilleszkedését, közéletivé válását jól szolgálják a várospolitikai pályaválasztási sajtófórumok, amelyeknek a továbbiakban is nagy szerepet szánnak. A szabadidős tevékenységi formák egy csoportja a művészeti nevelés jegyeit hordozza magán. Ügy tűnik, megtalálta helyét a mozgalommá szélesedett társastánc. Egyre szebb eredményeket ér el a hírős táncklub. Megkezdte munkáját az amatőr színjátszók köre, és álakul a színházbarátok társasága. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az idei úttörőévben először különítettek el három nagy szakaszt a mozgalomban. Az első, a társadalmimunka-ak- oiók szakasza az országos út- törőkonferenciávál zárult. A Fejér megyei általános iskolák, csapatok munkáját a megyei úttörőelnökség értékelte, összegezte. A társadalmi munkában 145 úttörő- osapat, 54 ezer 420 kisdobos és úttörő vett részt. Felada- * itul tűzték ki azt is, hogy a korábbinál nagyobb számban vonják be a felnőtteket, úttörővezetőket, pártoló tagokat egyaránt. Csaknem tízezer felnőtt kért részt a gyermekek munkájából, nyújtott segítő kezet. A termelőszövetkezetekben, üzemekben vállalt munkákkal 1 millió 364 ezer 747 forint értéket termelitek a megye úttörői. Ezt az összeget a csapatok maguk használhatják fel. A védnökséggel, karbantartási munkákkal megtermelt érték több mint 5 millió forint. S ez mind a megye gazdagodását, szépítését szolgálja. A csapatok a pénz jelentős részét saját céljaikra használják fel: csapatotthonok, nyári táborozási lehetőségek megteremtésére fordítják. Ezenkívül több mint 200 ezer forintot ajánlottak fel szolidaritási, megyei közösségi célokra és a Nemzeti Színház felépítésére. SOMOGYI'*"" E napokban az átlagosnál is többen fordulnak meg a böhönyei takarékszövetkezetben. A betétesek, a kölcsönök és más pénzügyeiket intézőkön kívül vásárlók és sorakoznak az üzletházban: könyvbarátok böngésznek a mai magyar és a világirodalom remekei között. Sokan vásárolnak útikönyveket, mesekönyveket is. Könyvvásárlók a takarék- szövetkezetben. Nem egyedülálló dolog ez Somogybán, de rendkívül hasznos. A böhönyei takarékszövetkezeti központ dolgozói szocialista brigádban végzik munkájukat, s kulturális vállalásuk szerint árusítanak könyveket. Szerződést kötöttek a marcali áfész könyvesboltjával, így az újdonságokból is jut Böhönyére. Nemcsak kölcsönert járnak ide a tagok, hanem a tudásért is. A/, idén december elejéig hetvenezer forint értékűt adtak el Nemcsak a központ, hanem a kisebb községekben levő kirendeltségek is foglal koz- ' nak könyvterjesztéssel. A mesztegnyői, nemesvidi és tapsonyi kirendeltség is a marcali könyvesboltból, az iharosberényi kirendeltség pedig a csurgóiból kapja az olvasnivalót. Könyvforgai- muk eléri a harminc—ötvenezer forintot évente, összességében tehát a .takarékszövetkezet dolgozói több mint kétszázezer forint- értékű könyvet adnak el ügyfeleiknek. Példájuk követésre méltó. Dunántúlt napló A Magyar Posta, így a Pécsi Postaigazgatóság is ígéri, hogy az ünnepek előtt két nappal feladott minden küldeményt és csomagot eljuttat a címzettekhez. Az év vége a postáknál a lakosság ugrásszerűen megnövekvő levél-, csomag-, táviratváltásának gyors és pontos lebonyolítását jelenti. Erről beszélgettünk Csermely Lászlóval, a Pécsi Postaigazgatóság forgalmi osztályának vezetőjével. Az ünnepek alatt a levélpostai és iképeslapforgalom hat-nyolcszorosára, a csomag- küldemények pedig két-há- romszorosára nőnek. Ez jelentős 'terhet ró a felvételi, illetve kézbesítői szolgálatra. Erre az időre a posta a munkaszervezés területén, valamint egyéni és brigádfelaján- lások igénybevételével egyaránt felkészült. A nagy ..tömegű küldemények ellenére a munka minősége és pontossága egyként javul, hiszen többségében ajándékcsomagokról van szó. Ez úgy a városokban, mint a községekben tapasztalható lesz. A szállítást biztosító géppark felkészítése is megtörtént. A lakosság segítsége már évek óta érezhető, és a posta most is kéri támogatásukat mindannyiunk érdekében. Ez pedig a küldemények mielőbbi feladásából áll, remélve, hogy a külföldre szántakkal ez már meg is történt. A torlódások elkerülése érdekében a posta új távbeszé- lő-szölgáltatást is kínál. A külföldön élő rokonokat, barátokat, ismerősöket köszöntendő, már most előre bejelenthetjük a beszélgetést napra, órára. A 22-én feladott küldeményeket minden címzett megkapja másnap. December 24- én csak hírlapot, ajándékcsomagot, illetve táviratot kézbesítenek, ugyanakkor ha az aj án dé kosom agok menn yi sé - ge indokolja, a posta akár kétszeri indítással is továbbítja a címzetthez. A posta 25-én és 26-án csak táviratot és expresszlevelet kézbesít. Színész a fővárosban és vidéken Ismét egy „vidéki” produkció vonta magára a színház- szeretők figyelmét: Az ember tragédiája zalaegerszegi bemutatója. Nemcsak a közönség érdeklődik, a hivatásos nézők, a bírálók sem fukarkodnak általában a dicsérettel. Akadt olyan kritikus — nem is túlzott talán —, aki korszakos jelentőségűnek minősítette Ruszt József rendezését, s azt írta, ez után az előadás után többé nem lehet úgy játszani a Tragédiát, mint eddig. A vidék tehát ismét nagyot dobott! De vajon vidéki-e az eger- szegi Tragédia? Es egyáltalán bészélhetünk-e ma á korábbi szóhasználat szerinti vidéki színjátszásról, vidéki színházi életről? A kérdéseknek aligha van ma alkalmasabb megválaszolja, mint Gábor Miklós, a Nemzeti Színház tagja. Nem elsősorban azért, mert ő a zalaegerszegi előadás megjelenésében és gondolatiságában is újszerű Luciferé, sokkal inkább azért, mert négy évtizedes művészi pályájának négy idényét vidéken töltötte. Ha az időt tekintjük, ez mindössze egy tized, ha azonban a pályaszakasz eredményességét, akkor rendkívül jelentős. Gábor Miklós is úgy emlékszik a kecskeméti esztendőkre, hogy azok mind színészi munkája, mind általános emberi tapasztalatszerzés szempontjából rendkívül fontosak voltak. — Hogyan látja a vidéki— fővárosi kérdést? — Azt hiszem, ma már nem lehet hagyományos értelemben vidéki színházról beszélni. Már csak azért sem, mert a legjobb vidéki színházak egyike Budapest belvárosában működik: a Katona József Színház. Ezzel a kissé talán groteszknek tűnő kijelentéssel arra szeretnék utalni, hogy a vidéki—fővárosi megkülönböztetés egyre kevésbé jelent minőségbeli, színvonalbeli különbséget. Lényeges különbségek azonban vannak, amelyek részint előnyt, részint hátrányt jelentenek a vidék számára. — Kétségtelen, hogy egy vidéki színházban bizonyos értelemben jobbak az igazi művészi műhelymunka kialakulásának lehetőségei. A vidéki színészek — ez eléggé közismert, s nagy hangsúlyt kapott a néhány éve lezajlott vidéki színház kontra fővárosi színház vitában, illetve olykor álvitában — jóformán a színházukban élnek. Ez részben kényszerűség, hiszen vidéken nincs filmgyár, Szegedtől, és Pécstől meg néhány más várostól eltekintve nincs televízióstúdió, illetve rádióállomás sem, s így különösen azok, akik a budapesttől távol fekvő városokban dolgoznak, jóformán kizárólag csak színházukban találnak maguknak művészi feladatot, és egyben pénzkereseti lehetőséget. — Ez — mint már mondtam — egyrészt jó, mert például egy pályakezdő színész, ha tehetséges és törekvő, valósággal kénytelen a saját fejlődésére, művészi kiteljesedésére összpontosítani, Pesten viszont — különösen, ha sikeresen indul, s a rendezők rákapnak — könnyen vállalhat magára túl sokat, hamar elkezdhet gyorsan kifejlődő rutinjára támaszkodni, az egyik feladattól a másikhoz rohanva, igényességéből engedni. — Ha valaki — akár a pálya kezdetén, akár beérkezett művészként — vállalja a „vidékiséget”, az komoly lemondásokkal jár. És nemcsak anyagiakkal! Az embernek vállalnia kell, hogy csak egy lényegesen kisebb közönségnek játszik. — Hozzám közel áll a vidéki színészi életforma, és nagyon megértem azokat a fiatal kollégákat, akik nagy vidéki sikerek után fölszerződtek Pestre, jó szerepeket játszottak, jó színházakban, s egy idő múlva mégis visz- szamentek a vidéki színház fészekmelegébe. — Nem szeretném azonban a vidéket idealizálni. Egy fiatal színész, ha le tud szerződni — mondjuk — a Nemzetibe, vagy a Madáchba, szerződhet azzal a vággyal, hogy egész pályáját abban a színházban futja meg. Elképzelhető-e azonban, hogy egy fővárosi vagy — teszem azt — celldömölki illetőségű fiatalember azzal az igénnyel szerződik valamely vidéki város színházába, hogy abban a városban akar egzisztenciát teremteni, oda akar házasodni, illetve férjhez menni, ott akarja leélni az életét? Aligha. — A fiatal színészek rendszerint azért igyekeznek egy-egy vidéki színházhoz, mert ott olyan rendezőegyéniség dolgozik, akinek csapatába szívesen állnak be. Egy- egy vidéki színházat sokkal inkább az fémjelzi, ki dolgozik benne, s nem az, mely városban működik a színház. Aligha véletlen, hogy valóságos kis csapatok követték a fővárosba Székely Gábort Szolnokról, Zsámbéki Gábort Kaposvárról. Csiszár Imre is jó néhány kollégát vi tt magával Szolnokról Miskolcra, s akik ma Zalaegerszegre jöttek, elsősorban Ruszt József kedvéért jöttek, Kecskemétre viszont Jancsó Miklós hívei igyekeztek. — Ez bizonyos szempontból rendjén van így, azonban a rendezők, a vezetők többnyire nem kapnak annyi időt az egyhelyben maradásra, hogy igazán megvalósíthassák elképzeléseiket Jószerivel Kaposvár az egyetlen kivétel, ahol megvan a folytonosság. — Ha a vidéki színházakról ejtünk szót: arról is beszélni kell, hogy az illető város vagy megye vezetői hogyan vélekednek a színházról, felmérik-e, milyen fontos a színház, s ennek megfelelően támogatják-e anyagilag, erkölcsileg, lehetőségeik szerint. Nekem, mind Kecskemétet, mind Zalaegerszeget — egyébként szülővárosomat — illetően jók a tapasztalataim. Remélhetőleg egyre több helyen van, vagy lesz hasonló a helyzet, MORVAY ISTVÁN r ' : i Gábor Miklós a zalaegerszegi Tragédiában
