Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-21 / 300. szám

1983. december 21. / TOLNA \ — _ S^ÉPUJSAG Gazdasági kérdések a francia belpolitika előterében Tiltakozásul az elbocsátások ellen, továbbra is sztrájkol­nak a.munkások a francia Talbot autógyárban. (Telefotó) Az év vége közeledtével ismét a gazdasági kérdések kerültek a francia belpoliti­ka előterébe, annál is in­kább, mert novemberben mintegy 50 ezerrel emelke­dett a munkát keresők szá­ma. Franciaországban az el­múlt két évben mintegy két­milliós szinten mozgott a munkanéküliség, és a kor­mány egyik eredményének könyvelte el azt, hogy a sú­lyosbodó nemzetközi gazda­sági válság közepette is vál­tozatlan szinten tudják tar­tani a munkanélküliek szá­mát. A gazdasági tevékeny­ség lelassúbbodása, a beru­házások jelentős csökkenése miatt azonban a jövő évben előreláthatólag még komo­lyabb problémát okoz majd a munkanélküliség emelke­dése. Sok vállalat az új tech­nológiák bevezetésére hivat­kozva munkáselbocsátásokat hirdet, illetve már be is je­lentette azokat. Az utóbbi napokban a Peugeot-konszern Talbot gépkocsigyárában robbant ki súlyos konfliktus emiatt. Az igazgatóság 2900 munkást el akart bocsátani. Az FKP és a Szocialista Párt december elején tartott csúcstalálkozóján fontos sze­repet játszott az a kérdés, hogy az ipar korszerűsítésé­vel együttjáró létszámcsök­kentéseket hogyan egyeztes­sék össze a munkanélküliség elleni küzdelem céljaival. A kiadott közös nyilatkozat le­szögezi, hogy a két párt te­kintettel van a súlyos nem­zetközi gazdasági válságra, és számításba veszi az ipar modernizálásához szükséges „technológiai mutációkat”, ugyanakkor őrködni fog azon, hogy azok szociális kö­vetkezményei elhárítására megfelelő intézkedéseket dolgozzanak ki a dolgozók érdekeinek figyelembevételé­vel. Georges Marchais, az FKP főtitkára hétfőn másfél órás megbeszélést folytatott Fabi- us ipari és kutatási minisz­terrel ezekről a problémák­ról, elsősorban a Párizs kör­nyéki iparvidék halvzetéről, ahol csaknem háromszáz ki- sebb-nagyobb üzemet fenye­get a bezárás veszélye. Marchais később kijelen­tette, ho°y a megbeszélés po­zitív eredménnyel zárult, s rövidesen tárgyalásokat kez- • denek az érintett gyárak szakszervezeti képviselőivel a Párizs környéki iparvidék problémáinak megoldásáról. Az FKP főtitkára hangsú­lyozta, hogy a technológiai fejlődés természetesen szük­ségessé tesz átszervezéseket, de ezeket nagyon felelősség- teljesen és a dolgozók érde­keit szem előtt tartva kell végrehajtani. A gyárosok azonban, nagyon agresszív módon viselkednek. Tulaj­donképpen azt szeretnék el­érni a baloldali kormánytól, hogy ugyanolyan iparpoliti­kát folytasson, mint Giscard d’Estaing. Ez ellen a kommu­nisták küzdeni fognak. Az FKP mindig a dolgozók ol­dalán áll, amikor azok fele­lősségteljes küzdelmet foly­tatnak munkahelyeik és élet- színvonaluk védelmében — mondotta Marchais. Ülést tartott a TÁÉY pártbizottsága A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizott­sága tegnap ülést tartott. A végrehajtó bizottság három héttel ezelőtt véleményezte a vállalat 1984. évi tervét, s ezzel kapcsolatosan Rubányi János titkár kiegészítő állás- foglalást terjesztett elő, ame­lyet a pártbizottság egyhan­gúlag elfogadott. A pártbi­zottság tagjait Villányi Jó­zsef igazgató tájékoztatta az újabb, a tervbe bedolgozandó intézkedésekről, amelyeket elfogadtak. Személyi kérdésekben is döntött a pártbizottság. Ru­bányi János titkár nyugál­lományba vonulása alkalmá­ból titkárrá Izsó Mihályt .vá­lasztották meg. Részt vett a testület munkájában Li- povszki Gyula, a szekszárdi városi pártbizottság titkára Ts. PANORAMA BUDAPEST A rakétatelepítésről és az európai katonai biztonságról tanácskozott kedden az Or­szágos Béketanács leszerelési bizottsága a HNF székházá­ban. Tolnay László, a bizott­ság elnöke vázolta az ame­rikai közepes hatótávolságú atomfegyverek Nyugat-Euró- pába telepítésének várható politikai és katonai hatását. Megvitatták a leszerelési bi­zottság hazai, valamint a nemzetközi kapcsolataiban jelentkező új feladatait. WASHINGTON Az ENSZ közgyűlése hét­főn Magyarországot az ENSZ iparfejlesztési tanácsának tagjává választotta. A meg­bízás három évre szól. Az iparfejlesztési tanács, ame­lyet 1965-ben hoztak létre, elsősorban a fejlődő országok iparának fejlődésével kap­csolatos problémákra össz­pontosítja a figyelmet. BONN Ottó Lambsdorff, a Német Szövetségi Köztársaság meg­vesztegetéssel gyanúsított gazdasági minisztere csak ab­ban az esetben mond le. ha a bonni tartományi bíróság az előzetes vizsgálat alapján úgy dönt, hogy a Lambsdorff elleni vádirat kellően meg­alapozott, s ezért bírósági tárgyalást kell indítani. Az ezzel kapcsolatos döntést Helmut Kohl kancellár hozta meg Ottó Lambsdorffal és Hans-Dietrich Genscherrel, a Szabaddemokrata Párt elnö­kével folytatott megbeszélése alapján — jelentette be keddi sajtóértekezletén Peter Boe- nisch, a bonni kabinet szó­vivője. Az illetékes bíróság előzetes vizsgálata előrelát­hatóan több hónapig is el­tarthat. SAN FRANCISCO Sikertelenül végződött a Tomahawk-típusú robotre­pülőgéppel hétfőn végrehaj­tott újabb kísérlet. Kalifor­nia csendes-óceáni partjainál végzett próba során a kilőtt robotrepülőgép hamarosan irányíthatatlanná vált és le­zuhant. Békenagygyűlés a Kossuth Lajos téren (Folytatás az 1. oldalról.) zat 'kiemelkedő rendezvénye- kénit kedden délután fáklyás felvonulást és békenagygyű­lést rendezett a budapesti Kossuth Lajos téren az Or­szágos Béketanács, a KISZ Budapesti Bizottsága, a Ha­zafias Népfront budapesti bizottsága és a Szakszerve­zetek Budapesti Tanácsa. A belváros utcái már kora dél­után megteltek, s egyre töb­ben és .többen érkeztek a vá­zat kiemelkedő rendazvénye- Az V. kerület terein gitáros, politikai dalokat éneklő fia­talok teremtettek lelkes han­gulatot. A városra leszálló szürkületben ezer és ezer fáklya gyulladt meg, s nem sokkal négy óra után a bel­városi utcákban várakozó felvonulók sokasága megin­dult a Kossuth Lajos tér fe­lé. öt órára jánt, .amikor a hömpölygő emberitömeg utol­só csoportja is a Parlament elé ért, s a fáklyákkal fel­vonuló több mint 60 ezer bu­dapesti benépesítette a Kos­suth Lajos teret. A békenagygyűlés résztve­vőit az ünnepi fényben pom­pázó Országház lépcsőjéről Kovács Jenő, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára köszöntötte, majd Tárcsa Gyula, a KISZ budapesti bi­zottságának első titkára lé­pett a mikrofonhoz. i— Mii budapestiek, fiata­lok, ma este itt az ország házánál hitet ítészünk a bé­ke, az emberi haladás, a szo­cializmus ügye mellett — mondatta. — Szándékunk, hogy e békegyűlésünkkel is kinyilvánítsuk: egyetértünk a Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Magyar Népköz- társaság kormánya és a szo­cialista országok békepoliti- kájávall. Hirdetjük: Ragasz­kodunk legalapvetőbb embe­ri jogunkhoz, a békéhez! A béke a jövőnk! Mi a szocia­lizmust választottuk. Azt a társadalmat, amely a békét, a biztonságot jelenti az em­beriség számára. — Az Amerikai Egyesült Államok és a NATO agresz- szív körei úgy döntöttek, hogy — semmibe véve a vi­lág népeinek akaratát — Nyugat-Európában új ameri­kai közép-hatótávolságú ra­kétákat telepítenek. Ezek a lépések ellentétesek az embe­riség érdekével, növelik a nemzetközi feszültséget. Sok millió társunkkal együtt túl-# .takozunk az amerikai raké­ták nyugat-európai telepíté­se ellen! — Szövetségeseinkkel együtt a feszültség csökkené­sét akarjuk. Ezt a politikát a szocialista országok népei és hazánk lakossága támo­gatja. Ha szóval tárnádnak ellenünk, vitázunk. Ha új fegyverekkel céloznak ránk, védekezünk. Nem tűrjük, hogy az imperializmus erői veszélyeztessék hazánkat, né­pünket, testvéreinket, bará­tainkat. Ezért egyetértünk a Szovjetunió, a szocialista or­szágok biztonságunkat szol­gáló intézkedéseivel, melyek a mi békénket is szavatol­ják. — Most, itt, az Országos Béketanács és a Magyar Kommunista Ifjúsági ^Szövet­ség Központi Bizottsága fel­hívásának támogatói, a mai békedemonstráció résztvevői nevében szólunk: támogat­juk pántunk és kormányunk következetes békepolitikáját — mondotta Tarcsi Gyula, majd átadta Apró Antalnak, az Országgyűlés elnökének több mint két és féli millió honfitársunk aláírását, kér­ve, hogy továbbítsa a, béke- akarat e bizonyítékát a ma­gyar országgyűlésnek. Ezután Apró Antal mon­dott beszédet. — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és az Or­szágos Béketanács felhívását az aláírásokkal együtt a Ma­gyar Népköztársaság ország­gyűlése képviseletében átve­szem és azt én is aláírom — hangsúlyozta. — Ezek az aláírások kife­jezik a magyar nép — köz­te ifjúságunk — tiltakozását az amerikai atomrakéták eu­rópai telepítése ellen és azt a kívánságunkat, hogy az észak-atlanti szövetség a te­lepítés előtti helyzet vissza­állításával tegye lehetővé a tárgyalások folytatását, az atomfegyverek folyamatos kivonását kontinensünkről. A tárgyalások fontosságára rámutatott pártunk Közpon­ti Bizottsága is, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi feszültség enyhí­tését, a béke megszilárdítását az szolgálná, ha a NATO- országok érdemi választ ad­nának a szocialista közösség országainak kezdeményezé­seire;' A vitás kérdések tár­gyalásos rendezéséhez szük­séges bizalmat erősítené, ha a Varsói Szerződés szerveze­te és az Észak-Atlanti Szö­vetség között megállapodás jönne létre az erő alkalmazá­sának lemondásáról, a békés kapcsolatok erősítéséről. — Az itt átadott aláírások, a felhívás, valamint a fele­lősséget és eltökéltséget tük­röző budapesti és vidéki nagygyűlések újból megerő­sítettek mindannyiunkat ab­ban, hogy hazánkat, hazánk békéjét védeni kell. Védeni kell békés építőmunkánkat, s az emberiséget is a hábo­rús veszély, az atomkataszt­rófa előidézésétől. — Bejelentem a nagygyű­lésnek, hogy kérésüknek örömmel teszek eleget és az Országgyűlés soron követke­ző ülésszakán bemutatom azt a felhívást, amelyet dolgozó népünk, ifjúságunk két és fél millió aláírással hitelesí­tett. Egyben javasolni fogom, hogy az országgyűlés elisme­réssel nyugtázza ifjúságunk felelősségteljes és eltökélt ki­állását békénk, építőmun- _kánk védelme és a más né- "pekkel való békés együttmű­ködés mellett. Biztosíthatom a nagygyűlés minden részt­vevőjét, hogy a Magyar Nép- köztársaság országgyűlése, mint hazánk legfelsőbb tör­vényhozó testületé, támo­gatja dolgozó népünk, ifjú­ságunk országszerte meg­nyilvánuló békeakaratát — mondotta befejezésül Apró Antal, boldog, békés új esz­tendőt kívánva a téren meg­jelent sok tízezernyi buda­pestinek. Törvényesíteni a törvénytelent Kedd esti kommentárunk. Nicaraguában ismét harcolnak. Újabb ellznforradalmá- rok szivárogtak be Honduras felől az országba, a hír bár­milyen sajnálatos, nem meglepő. A contrák, vagyis a san­dinista rendszer ellenfelei, nyílt amerikai támogatással hónapok óta folytatják hadműveleteiket a haladó nicara- guai rendszer ellen. Főként, a szomszédos Honduras te­rületén épültek ki támaszpontjaik, ahonnan időről időre kisebb csoportokban hatolnak be Nicaragua területére. Többször intéztek már légitámadást az ország stratégiai­lag fontos célpontjai ellen, s kommandóik több szabo­tázscselekményt követtek el. Mostani akcióik az amerikai hadsereg „árnyékában" folynak. A Pentagon által vezényelt Nagy fenyő—II. el­nevezésű hadgyakorlat még véget sem ért, máris újabb erőfitogtatást helyezett kilátásba a hondurasi fegyveres erők főparancsnoka. Hatezer amerikai katona áll készen­létben a térségben, s aiz ellenforradalmárok azt a paran­csot kapták, hogy minden áron vessék meg a lábukat Ni­caraguában. Ha ugyanis sikerülne elfoglalni és tartósan birtokolniuk egy jelentősebb települést az országban, ott — ez az akció nyilvánvaló rendeltetése — alkalom kínál­koznék az ideiglenes kormány létrehozására. Ahhoz pe­dig nem férhet kétség, hogy a contrák „vezérkarának" első teendője lenne Washingtontól katonai segítséget kér­ni. így törvényesíteni tudnák a törvénytelent: azt az ame­rikai szándékot, hogy megdöntsék a sandinista rendszert. A jelekből ítélve nagyszabású előkészületek folynak en­nek a tervnek a végrehajtására. Hondurasban erőltetett ütemben új repülőtereket, támaszpontokat és katonai rak­tárakat építenek. Egyre több amerikai katonai tanácsadó érkezik az ellenforradalmárok bázisaira. A kétezer contra beszivárgásával megkezdett újabb agresszióval azt a lát­szatot kívánják kelteni, hogy Nicaraguában polgárháború folyik. A washingtoni elképzelések azonban nem érik váratla­nul Nicaraguát. A sandinista kormányzat hadserege és a népi milioia — akárcsak eddig — a jövőben is megvédel­mezi az országot az ellenforradalmárok agressziójától. Ma- nagua nagylelkűen amnesztiát hirdetett az ellenforradal­márok nagy többsége számára: ha leteszik a fegyvert, szabadon visszatérhetnek hazájukba. Akik viszont erő­szakkal támadnak a sandinista rendszerre, azok szemben találják magukat a nicaraguai néppel. GYAPAY DÉNES Évforduló - új szemszögből Ahogy közeledik decem­ber 26-a, Mao Ce-tung szü­letésének 90. évfordulója, egyre több írás foglalkozik a kínai sajtóban az 1976 szep­temberében meghalt kínai vezetővel. A megemlékezé­sek annak ellenére követik egymást, hogy a Mao nevé­vel fémjelzett „kulturális forradalmat”, a zűrzavar és a hatalmi harc időszakát — amely életének utolsó évti­zedében az ő kezdeményezé­sére alakult ki — egyértel­műen elutasítják, „hosszan tartó és súlyos hibának” mi­nősítik Kínában. Az új év­fordulós irodalom viszont, amelyet a Mao születésének 90. évfordulójára készült film tesz teljessé, alapvetően pozitívan értékeli a kínai párt egykori vezetőjét, ugyanakkor pedig szinte visszájára fordítja szellemi örökségének javát. A jelenség magyarázatát maga Teng Hsziao-ping, a jelenlegi kínai vezetés leg­befolyásosabb politikusa ad­ja meg. Ö, akit Mao életé­ben kétszer is leváltottak és eltávolítottak a hatalomból, nyáron közzétett megjegyzé­seiben azt hangoztatta, hogy minden hibát Maóra .háríta­ni nem lenne logikus, mivel ezekben tükröződnek a ve­zetés kollektív hibái is. Mi­vel pedig Mao Ce-itung a for­radalmi háborúban a győ­zelmek kovácsa is volt, „a munkások, parasztok és ka­tonák” nem értenék meg, ha most megtagadnák mindezt — ez az egész pártot érinte­né. Annak idején — mint ezt a párt történetét újra érté­kelő 1982-es dokumentumban is elismerték — Mao Ce-tun- got lényegében maga a párt emelte maga fölé, szinte ab­szolút haltaimat és tekintélyt biztosítva számára. Ezt a pártokmányit többek között a feudalista eszmék hatásával magyarázta — magyarán az­zal a hittel, hogy a meg­döntött kínai császár helyé­be kell állítani egy másik tévedhetetlen vezetőt. Ma­gának a Mao -kultu s znaik is ilyesfajta szerepe vált: a hí­res piros könyvecske javát olyan idézetek adták, ame­lyek önfeláldozásra,, kemény munkára buzdították a kí­nai milliókat. A „kulturális forradalom” azonban — akárcsak koráb­ban a „nagy ugrás”, ame­lyet szintén Mao ösztönzött — nemhogy nem gyorsította fel az ország fejlődését, hanem ellenkezőleg, lelassította, ma Kínában „tíz elvesztett év­nek” tekintik ezt az' idősza­kot. Ezért ma Mao hosszú tevékenységéből más idősza­kokat emelnek ki. Gyakorlatilag az 1949 és 1966 közötti időszakot tekin­tik mérvadónak, illetve eb­ből a korszakból azokat a beszédeket, cikkeket, ame­lyek kiegyensúlyozott, mér­sékelt fejlődés mellett száll­tak síkra — ugyanakkor ma Kínában figyelmen kívül hagyják vagy éppenséggel el­ítélik azokat a megnyilatko­zásokat, amelyek (valahány-^- szór Mao személyi pozíciója megerősödött a párton be­lül) a fejlődés ugrásszerű gyorsítására, az elosztás egyenlősítő elveinek alkal­mazására szólították, az „osztályharc” éleződését és a pánton belüli harcot hirdet­ték, ösztönözték. így ma a Maórái szóló megemlékezések végső soron annak számos ponton való felülvizsgálatát is jelentik, amit az előző évtizedben — Mao életében — a maoizmus képviselt. így az évfordulós cikkek keretében a Hungcsi, a kínai párt elméleti folyó­irata leszögezte, hogy ma Kínában nem az osztályharc, hanem a növekvő igények és a termelékenység alacsony foka közötti ellentmondás a döntő; hogy a tervgazdálko­dás mellett kiegészítő funk­ciót kell biztosítani a piaci szabályozóknak; hogy nyitni kell a külvilág felé, még ha küzdeni is kiéli a gazdasági, politikai és kulturális terü­leten beszüremlő „szellemi szennyeződés” ellen; hogy a szocialista demokrácia ki­építése a modernizálás alap­vető célja és feladata. Csupa olyan cél, amely ellen körömszakadtáig küz­döttek a Mao zászlaját és kultuszát magasba emelő „balosok” a néhai pártelnök életében. Az évforduló vi­szont alkalmat ad az új szemlélet kifejtésére. BARACS DÉNES

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents