Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-17 / 297. szám

1983. december 17. Képújság 9 A zuvucsi matuzsálem Niftulia Agajev az azer­bajdzsán! Zuvucs faluban betöltötte századik életévét. Százötven tagot számláló hatalmas család feje. Az ag­gastyán, aki egész életében dolgos ember volt, ma is ak­tívan él: erejéhez mérten dolgozik a földeken. Sok fi­gyelmet szentel a dédunokák seregének nevelésére, mun­kára szóik tatására. A gyere­kekkel együtt készítik el a télire való tűzifát, a háziál­latok 'takarmányát és tartják rendben a kertet. Szabad ide­jében meséket és a saját éle­téből való igaz, lebiiincselő- en érdekes történeteket me­sél Agajev apó a falubéli gyerekeknek. A hosszú életű Niftulia Agajev étrendjének legfőbb alkotóeleme az .aludttej és a belőle készített tejtermékek, a gyümölcs és a kenyér. 'Niiftuilla Agajev egyike az azerbajdzsáni lerikszi járás­ban élő 140 matuzsálemnek — a vidék éghajlata és a táplálkozási szokások itt ked­veznek a magas kornak. Románia ismeretlen Enescu művek George Enescu — a világ­hírű román zeneszerző és he­gedűvirtuóz — összes műve­inek megjelentetését 1981- ben, születésének centenári­uma alkalmából fejezte be a bukaresti Electrocord Hang- lemezkiadó. Nemrégiben azonban két eddig teljesen is­meretlen darabja került a pi­acra a kiadó gondozásában. A váratlan és nagy érdek­lődést kiváltó felfedezés Re- mus Georgescu román kar­mesternek és zeneszerzőnek köszönhető, aki már évek óta a temesvári Enescu Múzeum levéltárának anyagát tanul­mányozza. így került kezébe a zeneszerző eddig ismeretlen remekének, A természet hí­vása című szimfonikus köl­teményének egy darabja, őszi felhők az erdő felett megnevezéssel. Későbbi kuta­tásai során sikerült még egy részletre rábukkannia amely­nek címe Fény a mezők felett. A felfedezett töredékes jegy­zetek tanúsága szerint Enes­cu egy nagyszabású szimfoni­kus költemény megírását ter­vezte. A feltehetően négyré­szes ciklus még hiányzó da­rabjaira eddig nem sikerült rátalálni. Remus Georgescu, aki a te­mesvári Bánátul Filharmoni­kus Zenekar igazgatója, to­vább folytatta kutatásait. Így került napfényre a második ismeretlen Enescu-mű is: A kastély című szvit. Ez a da­rab is, akárcsak a másik: be­fejezetlen szimfonikus költe­mény, melyet a Bánátul Fil­harmonikus Zenekar Geor­gescu vezényletével előadott Temesvárott, Bukarestben és külföldön is. Ez a mű hallha­tó a másik hanglemezfelvéte­len. Magyar Területi Színház A harmincadik születésnap A Magyar Területi Színhá­zat tevékenységéért a 30. szü­letésnapon kitüntetéssel ju­talmazták. Katarina Galovská A dél-szlovákiai Komá­romban (Komárno) harminc­éves fennállását ünnepli a Magyar Területi Színház. Ez idő alatt 220 művet mutatott be, 7000 előadást tartott, s ezeket több mint hárommil­lió néző tekintette meg. Ti­zennégy évvel ezelőtt testvér­színpada llétesült, a kassai Thália Színház. E számok és tények mögött a színház egész együttesének rendkívül igényes munkája áll. Előadásaival Szlovákia igen távoleső vidékeire, a legkisebb falvakba is eljut. Mivel a lakosság túlnyomó többsége itt mezőgazdaság­gal foglalkozik, gyakran mu­tat be falvak problémáival foglalkozó műveket. Ez per­sze nem jelenti azt, hogy a színház repertoárja egyolda­lú. — Színházunk elsőrendű feladata az — mondja Ta- káts Emil igazgató —, hogy a Csehszlovákiában élő ma­gyarnyelvű nézőkhöz köze­lebb hozza a kortárs szlovák, cseh, magyar és szovjet szín­műveket, valamint a klasszi­kus drámairodalom legki­emelkedőbb alkotásait. Együttesünk arra törekszik, hogy elvhű és elkötelezett művészi munkát produkál­jon, a bemutatott művek közvetítésével minden kor­osztályhoz szóljon, s öreg­bítse a jó színművészet hír­nevét. — A Magyar Területi Szín­ház sikerekben gazdag utat tud maga mögött, amelyben Ján Solovic szlovák szerző: S. O. S. avagy Szörnyen ké­nyes helyzet című darabjában a színház egyik kiváló­sága, Ferenczy Sedliková Anna érdemes művész minden egyes évadnak saját arculata van. Milyen volt az elmúlt évad az igazgató sze­mével nézve, s mivel gazda­gítja nézőit a színház az 1983—84-es szezonban? — A múlt szezonban a be­mutatott darabok változatos­ságával, a drámai szöveg és a színrevitel sokrétűségével akartuk magunkra felhívni a nézők figyelmét. Drama­turgiai tervünkben egyaránt szerepeltek kortárs szovjet, szlovák és cseh darabok, de ugyanúgy klasszikus és mai magyar szerzők művei is. Az új évadban a magyar drámai művek közül Vörösmarty Mi­hály: Czilleiek és a Hunya­diak, Mészáros László: Ta- núbeidézés, Kertész Ákos: Névnap című művét mutat­juk ibe. Színre visszük Iván Bukovoan szlovák szerző mű­vét, a Mielőtt a kakas .szól című darabot, valamint Gol- donitól A legyezőt, Brechttől a Koldúsoperát, Jan Jilek cseh szerzőtől a Szép Borbá­lát. A Magyar Területi Szín­ház az előadott darabok két­harmadát vendégjáték for­májában mutatja be, a többit a komáromi és a kassai szín­házban. E két színház falu- járó jellege nagy követelmé­nyeket támaszt a színpad- technikai megoldásokkal szemben, az együttesnek mindig talpraesetten kell reagálnia az adott feltételek­re. Tekintettel arra, hogy a szép magyar színpadi beszéd igen fontos, a színház egyre jobban fejleszti kapcsolatait a budapesti Színművészeti Főiskolával, valamint a po­zsonyi Művészeti Főiskolá­val. Igen nagy segítséget je­lent számunkra a győri és a miskolci színházzal fenntar­tott baráti kapcsolat. A ko­máromi és kassai bemutatók nagy részét e két testvérszín­ház rendezői tanították be. Különösen a fiatal nézőközönség körében igen sikeres Csokonai Vitéz Mihály: özvegy Karnyóné című bohó­zata. A százesztendős Agajev falubeli gyermekek körében Óriásgépek a szénbányászatban Donyeckben, Ukrajna egyik központi városában rendez­ték meg a Szén—83 nemzet­közi kiállítást. A szovjet ki­állítók mindenekelőtt ia nyílt- színi fejtéseknél alkalmazha­tó nagyteljesítményű beren­dezésekkel jelentkeztek. A teljes szovjet szénkiter­melés 40 százalékát biztosí­tó külszíni fejtések nagyobb­részt az ország keleti terüle­tein találhatók. Ezek a lelő­helyek igen gazdagok. Így az észak-kaukázusi ekibasztuzi medencében működő Cent- rálnij és Bogatir fejtések évi hozama elérd a 22, illetve 50 millió tonnát. A hatvanas évek közepéig az ekibasztuzi szenet egyput- tonyos exkavátorokkal fejtet­ték. Ez a műszaki felszerelt­ség azonban elégtelennek bi­zonyult a hatalmas tartalé­kok kitermeléséhez. A telje­sítmény növelése érdekében — a kemény kőszén fejtésé­hez korábban nem alkalma­zott — rotoros exkavátorok­kal próbálkoztak. A kísérle­tek során azonban kiderült, hogy az akkori szovjet és kül­földi gyártmányú ilyen típu­sú exkavátorok teljesítmé­nye és ereje kevés ahhoz, hogy hosszú időn keresztül és hatékonyan alkalmazzák azokat a kőszénf ej tűseknél. Alacsony ugyanis a termelé­kenységük és a nagy terhelés következtében gyakran el­romlanák. Üj, korszerű technika lét­rehozása vált szükségessé, ami egy sor bonyolult mű­szaki feladat megoldását is megkövetelte. Többek között kétszeresére kellett fokozni a marási erőkifejtést, úgy, hogy a tartóelemek szilárd­sága és tartófeszüdtsége. vál­tozatlan maradjon. Napjainkban az ekibasztu­zd medencében húsz rotoros exkavátor működik. Közülük a legnagyobb teljesítményű a tízemeletes ház magasságú ERSRD—5000 típusjelzésű berendezés, amelynek órán­kénti 5000 köbméteres telje­sítménye egy egész bánya Rotoros exkavátor munka közben napi teljesítményével ér fel. Ezek az óriás szénfejtő gépek közvetlenül a fejtéshez ve­zető vasútvonalakon álló va­gonokba rakodnak. Negyven másodperc alatt egy 63 ton­nás vagont töltenek meg. Az exkavátor-rotor elviek­ben új — centrifugál megol­dású — konstrukcióját a kö­zelmúltban próbálták ki az ekibasztuzi fejtéseken. A ko­rábban alkalmazott gravitá­ciós rotorral szemben ez jó­val kisebb méretű és na­gyobb a forgási sebessége. A centrifugális erő biztosítja az átrakodást a szállítószalagra. Az ekibasztuzi medencé­ben bejáratott .számtalan be­rendezést másutt is alkal­mazták. De van ahol na­gyobb teljesítményre is szük­ség van, a feltáró munkála­tok és az ipari kitermelés so­rán. Jelenleg két, óránként 5250 köbméter teljesítményű rotoros exkavátor felszere­lése van folyamatban. A da­rugém fesztávolsága 65 mé­ter és a 4000 kW teljesítmé­nyű hajtómű négyzetcenti­méterenként 14 kilós erő ki­fejtésére alkalmas. De még ez az óriás sem jelenti a szénfejtő gépek to­vábbi fejlesztésének felső határát. A Szovjetunióban jelenleg folynak az óránként 12 és fél ezer köbméter fej­tési teljesítményű gép fej­lesztési munkálatai. wmmmmmm Mongólia Kulturális hírek A harmincas években egyetlen színház működött Mongóliában, ez is a főváros­ban, Ulánbátorban. Napja­inkban esténként 18 színház­ban megy fel a függöny az előadások kezdetén. A leg­újabb a központi Ajmakban létesült. A közelmúltban megnyitott kulturális intéz­mény zenés és prózai színház is egyben. A hivatásos társu­latok mellett még számos amatőr együttes, úgynevezett népszínház szórakoztatja a közönséget. Az ulánbátori népszínház sikerrel kísérlete­zik klasszikus szerzők darab­jainak színpadra állításával. ♦ C. Namszrajdzsav, hazája legnépszerűbb komponistája és karmestere, számos filmze­ne, dal és szimfónia szerzője, ö alapította meg az első mon­gol szimfonikus zenekart. Ze­neszerzői tevékenységét át­szövik a mongol népzene sa­játos elemei. Méltán tartják a nemzet zeneszerzőjének. Művei közül legnevezetesebb „A forradalom hősi menete” című zenedrámája, amely gyakran szerepel a zenés színházak repertoárján. KNDK Egészségügyi ellátás A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban az el­múlt évtizedek során jelentő­sen fejlődött az egészségügyi ellátás. Korábban egész számok­ban ki sem volt fejezhető a 10 ezer lakosra jutó orvosok és az ezer lakosra jutó kór­házi ágyak száma. Ma 10 ezer lakosra 24 orvos és ezer lakosra 13 kórházi ágy jut. Az átlagos életkor pedig — amely a felszabadulás előtt 38 év volt — most 74 évre tehető. A népi szólás azt tart­ja: ma a hatvanéves ember még fiatal, az öregség kapu­ján csak kilencven évesen lép át. Az egészségügyi ellátás magas színvonalú, a legtávo­labbi falucskában és a szi­geteken is. A rendelőinté­zetek mellett jól felszerelt kórházak állnak a gyógyítás szolgálatában. Az egyik legrégibb, és je­lenleg a legnagyobbak közé tartozó gyógyintézmény a Koreai Vöröskereszt Kórház. A japán uralom alól felsza­badulva ez volt az első jelen­tős gyógyító központ. Később ugyan az amerikaiakkal ví­vott háborúban elpusztult, de csakhamar újjáépítették. Jelenleg száz különböző rész­lege és osztálya van. A kór­ház több száz orvosa és egészségügyi szakdolgozója eredményesen küzd az egy­kor legyőzhetetlennek tartott népbetegségek ellen. A Koreai Vöröskereszt Kórház nagyhírű intézmény, ahol 1700 ágy áll a betegek rendelkezésére. A legkorsze­rűbb technikai eszközök és gyógyszerek mellett a hagyo­mányos keleti gyógyító eljá­rásokat is alkalmazzák.

Next

/
Thumbnails
Contents