Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-17 / 297. szám

2 NÉPÚJSÁG 1983. december 17. PANORÁMA A övő évi tervről tanácskozott a SZOT (Folytatás az 1. oldalról) több és színvonalasabb im­porthelyettesítő , áruval egé­szítse ki kínálatát. A szakszervezetek tudomá­sul veszik — mondotta, hogy az ismert kedvezőtlen körül­mények miatt növekvő árak­kal kell számolnunk. Rámu­tatott, hogy továbbra is fenn kell tartani a vállalati szo­ciális ellátás elért színvona­lát. A szakszervezetek javas­latai alapján lehetővé válik, hogy a kommunista műsza­kok bevételét is a jóléti alap­ba helyezhessék, a jóléti in­tézmények bevételéből szár­mazó eszközökkel együtt. Le­hetőség nyílik a vállalati jó­léti létesítmények közös hasz­nálatának kiszélesítésére, a fenntartás költségeinek meg­osztására. Mód lesz tehát ar­ra, hogy a vállalatok meg­tegyék a legfontosabb intéz­kedéseket a munkakörülmé­nyek javítására, a lakáshoz jutás támogatására, valamint az üzemi étkeztetésben és a szociális ellátás más fontos területein. Fejlődésünk indokolttá te­szi a munkavédelemmel és a itársad alombiztosítással kap­csolatos állami és szakszer­vezeti feladatok közötti munkamegosztás pontosítá­sát. Ennek megfelelően a jö­vőben az ezekkel kapcsola­tos igazgatási jellegű teen­dőket az állami szervek vég­zik. Lényegesebb változás azonban csak az irányítási rendszer felső szintjén követ­kezik be. Az alapszervezeték- nél működő aktivisták háló­zata, a bizottságok munkája, a szakszervezeti irányítás nem változik. A munkavé­delemben a szakszervezetek társadalmi hálózatuk útján továbbra is nélkülözhetetlen érdekvédelmi, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet lát­nak el. A szakszervezteti mozgalom a gazdasági építőmunka fej­lesztését politikai, szervező, mozgósító munkájával segíti. Nagyon fontos, hogy a mun- kaverseny szervezését, érté­kelését, elismerését a meg­változott és nehezebb gaz­dálkodási feltételekhez, a tényleges érdekviszonyokhoz igazítsák. A munkamozgal­makban fellelhető formális elemeket akkor lehet kiiktat­ni, ha a munkaverse.ny még közvetlenebbül kapcsolódik a tényleges helyi feladatok­hoz, ha az anyagi, erkölcsi el­ismerés jobban arányban lesz a valóságos teljesítmények­kel. A szocialista brigádve­zetők VI. országos tanácsko­zása állásfoglalásának meg­felelően a Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB együt­tes határozatban korszerűsí­tette a munkaverseny szabá­lyozását. Ez lehetővé teszi a verseny résztvevőinek önál­lóságát a mozgalom szerve­zésében, az érdekeltségi rendszer formálásában. A szakszervezeteknek fo­lyamatos politikai szervező­munkát kell végezni azért, hogy a hazánk felszabadulá­sának 40. évfpr.dulóljára kez­deményezett munikaverssny- mozgalom sikeres legyen. Meg kell teremteni a szüksé­ges feltételeket ahhoz, hogy a szocialista brigádok, a kol­lektívák alkotó kezdeménye­zéseiket kibonta'koztaltíhaissá'k — mondotta a SZOT főtitkár- helyettese. Az ülésein Falu­végi Lajos is felszólalt. A Minisztertanács elnök- helyettese többek között el­mondotta: a mostani tanács­kozáson is joggal mutattak rá, hogy a gazdaság értéke­lésében és a jövő évi felada­tokra való felkészülésben nagyon szoros az együttmű­ködés a szakszervezetek ve­zető testületéinek képviselői­nek képviselői és a kormány között. Ennek is tulajdonít­ható, hogy a mostani nehéz helyzetben is reális tervvel, megalapozott gazdasági programmal állhatunk a köz­vélemény elé. A jövő évi tervnek több változatát vizsgáltuk meg közösen, köz­tük az életszínvonal alaku­lásának lehetséges variánsa­it. Nem mindig és nem min­denben értettünk egyet az első szóra, az együttes állás­pont azonban létrejött, s ha a szakszervezetek kívánsá­gait nem mindenben tudta a kormányzat teljesíteni, an­nak az az oka, hogy ma a jogos igények közül sem tel­jesíthető valamennyi. A kor­mányzati munka számára nagy segítség, hogy a szak- szervezetek álláspontja min­dig világos és következetes. Ennek azért is nagy a je­lentősége, mert a társadalom életében egyszerre jelent­keznek különféle részérde­kek, a szakszervezetek alkal­masak arra, hogy ezeket egy­mással és az össztársadalmi érdekekkel egyeztessék, és ennek alapján képviseljék a dolgozók érdekeit. Együttmű­ködésünk többnyire az el­osztáspolitika alakítására terjed ki, — ez természetes. Ám még lényegesebb a szak- szervezeteknek az a törekvé­se, hogy a gazdaságpolitika általános alakításába is egy­re erőteljesebben bekapcso­lódjanak, mert ez elősegíti, hogy a társadalom közremű­ködésével jó feltételeket te­remtsünk az életszínvonal megőrzéséhez, majd tovább­fejlesztéséhez — mondotta. A miniszterelnök-helyet­tes ezután arról szólt, hogy az intenzív fejlődéshez a gazda­sági életben sokféle változás­ra van szükség, köztük a ter­melési és a vállalati struktú­rák átalakítására. Mert új feladatokat régi módon ne­héz megoldani. A baj az, hogy bizonyos döntések las­san születnek meg. Ma sem lehetünk biztosak abban, hogy a vállalatok minden vonatkozásban igazodnak az új követelményekhez, s programjaik megfelelnek-e a ma és a jövő kívánalmai­nak. A miniszterelnök-he­lyettes az elhatározás felelős­ségéről is beszélt. Vélemé­nye szerint a kormányzati döntéseknél nehéz kimonda­ni az alacsony hatékonyságú tevékenységekkel kapcsolat­ban a végső szót, ehhez a leg- érdekeltebbek, a dolgozó kol­lektívák segítségére is szük­ség van. Sok kedvező tapasz­talat bizonyítja, hogy a szak- szervezetek a gazdasági élet legkülönbözőbb szintjein, kormányzati fórumokon, és a vállalati kezdeményezések szervezésében és felkarolá­sában egyaránt értékes tá­mogatást nyújthatnak. BUDAPEST Marjai Józsefet, az MSZMP Központú Bizottságának tag­ját, a Minisztertanács elnök- helyettesét 60. születésnapja alkalmából az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében pénteken köszöntötte Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság 'tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Ballai László, az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztályának vezetője. * A Magyar Villamos Művek Tröszt és az Energomasexport 'Külkereskedelmi Egyesülés képviselői Budapesten aláír­ták azt a szerződést, amely szerint a Szovjetunió jövőre 8,8 milliárd kilowattóra vil­lamos energiát szállít Ma­gyarországnak. Ez az ener­giamennyiség az ország 1984. évi várható viillamosenergia- fogyasztásának keréken egy­negyedét fedezi. PERING A Kínai Népköztársaság­ban a közelmúltban megje­lent Gyurkó László „Arckép­vázlat történelmi háttérrel” című könyvének kínai kiadá­sa. A könyv több fényképet is tartalmaz; ezek Kádár Já­nos életútjának egy-egy ál­lomását villantják fel. A művet a kritika elismeréssel fogadta és több recenzió ajánlatta a politikai kérdé­sek iránt érdeklődő olvasók figyelmébe. WASHINGTON Csao Ce-jang kínai minisz­terelnök január 10-én hiva­talos látogatásra az Egyesült Államokba érkezik. Teng Hsziao-ping miniszterei nök- helyetites 1979. évi látogatá- sa. ® lesz a legmagasabb 'Szintű kínai vendég az ame­rikai fővárosban. BEJRÜT „ Új „szilárd és állandó” tűzszünetet kötöttek péntek 'délelőtt Damaszkusziban a ,li­banoni 'polgárháborús ellen­felek, egyfelől a kormány­hadsereg és a jobboldali mi­líciák, másfelől az ellenzéki Nemzeti Megmenitési Eront és az Amial nevű síita szer­vezet katonai képviselői. A megállapodás létrejöttéhez hozzájárult Abdel Halim Haddiam szíriai külügymi­niszter és Rafik H ári rí sza- úd-arábiai közvetítő. A Pravda az európai nukleáris veszélyről Terjedelmes szerkesztőségi cikket közöl a Pravda pén­teki száma az Európát fenye­gető nukleáris veszélyről, amelyet az Egyesült Államok politikája rejt magában. A cikk emlékeztet rá, hogy Európában csaknem négy évtizede béke uralkodik, s ez elsősorban a Szovjetunió és más testvéri szocialista or­szágok békeszerető politiká­jának és erejének köszönhe­tő. Az ő kitartó, a békés egy­más mellett élést szorgalma­zó politikájukon, a kontinens háborúellenes mozgalmainak erőfeszítésein és a józanul gondolkodó nyugati politiku­sok realitásérzékén nyugszik az európai béke. A biztonsá­got és a stabilitást objektí­ve elősegítette a földrészen létrejött viszonylagos kato­nai egyensúly is. Az amerikai rakéták Euró­pába telepítése alapvetően új, a korábbiaknál sokkal veszélyesebb helyzetet terem­tett — állapítja meg a Prav­da. — A nukleáris fegyverek számának megszaporodása Európában előre nem látha­tó következményekkel fenye­get. A rakétatelepítéssel je­lentős sérelem éri azoknak a nyugat-európai országok­nak a szuverenitását is, ame­lyek befogadták az amerikai fegyvereket. A jelenlegi hely­zet kialakulását már eleve eldöntötte az Egyesült Álla­moknak az a szándéka, hogy lehetetlenné tegye a meg­egyezést az európai nukleá­ris fegyverzetekről folytatott tárgyalásokon. Ezek kudar­cáért a felelősség teljes mér­tékben Washingtont terheli, de osztoznak benne azok a politikai vezetők is, akik né­peik érdekeit figyelmen kí­vül hagyva elősegítik az amerikai kormányzat mili­tarista terveinek megvalósí­tását. Az első nukleáris csapás mérésére alkalmas rakétáit a szocialista közösség hatá1- raira telepítve az Egyesült Államok a „korlátozott” eu­rópai nukleáris háborúra vo­natkozó kalandor tervének megvalósításán munkálko­dik. A Szovjetunió és más szocialista országok kényte­lenek számolni ezzel a ve­széllyel. Nemcsak azért, mert az amerikai fegyverek elle­nük irányulnak, s nem is csupán azért, mert a törté­nelem összes tapasztalata, a második világháborúban el­szenvedett hatalmas áldoza­tok arra kötelezik őket, hogy mindent megtegyenek biz­tonságuk szavatolásáért. Az Európában kialakult katonai erőviszonyok megbontását a szocialista országok azért sem engedhetik meg, nehogy Washingtonnak az a veszé­lyes illúziója támadjon, hogy ténylegesen megkezdheti szo­cializmus-ellenes „keresztes hadjáratát”. Ezért volt szükség a Szov­jetunió által az amerikai ra­kétatelepítésre bejelentett válaszlépésekre. A Brüsszelben most véget ért NATO-ülésszak is azt bizonyítja, hogy az első ame­rikai rakéták megjelenése Európában csak kezdetét je­lentette annak a kampány­nak, amellyel veszélyes és gazdaságilag is súlyosan megterhelő fegyverkezési kampányt akarnak kénysze­ríteni Nyugat-Európára. Még szembetűnőbbé vá­lik az amerikai rakétatele- pitést engedélyezők felelőssé­ge, ha figyelembe vesszük, hogy „e lépéssel Nyugat- Európa biztonságát a kiszá­míthatatlan viselkedésű és kalandor lépésekre hajlamos washingtoni kormányzat ke­zébe tették le” — hangsú­lyozza a Pravda. — A raké­ták felhasználásáról ugyanis „azok az amerikai vezetők fognak dönteni, akik előbb lőnek, s csak aztán gondol­kodnak. Grenada, Libanon és Nicaragua példája mind azt bizonyítja, hogy „az Egye­sült Államokban az állami politika rangjára emelkedett a terrorizmus, s e politika hívei sem a nyugat-európai népeket, sem azok kormá­nyait nem fogják megkérdez­ni arról, hogy elkezdjék-e, vagy sem területükről a nukleáris háborút”. Nincs szó arról, hogy bár­ki .is gyűlöletet akarna szí­tani az Egyesült Államok el­len, de a tényekkel számol­ni kell. Az Egyesült Államok a világ egyetlen olyan orszá­ga, amely már alkalmazott atomfegyvert. Az amerikai hadsereg csaknem fele (43 százaléka) az ország határain kívül állomásozik, noha en­nek semmi köze az USA ál­lamhatárainak védelméhez. Ebből a helyzetből van ki­út — írja a Pravda —, em­lékeztetve rá, hogy ha az USA és más NATO-országok késznek mutatkoznak visz- szatérni az amerikai rakéták európai telepítéséneik meg­kezdése előtti helyzethez, ak­kor a Szovjetunió is kész lesz megtenni ezt. Akkor is­mét életbe lépnek a Szovjet­unió által korábban tett fegyverkorlátozási és -csök­kentési javaslatok, valamint az általa egyoldalúan vállalt, e célok elérését szolgáló kö­telezettségek. A Szovjetunió teljes hatá­rozottsággal és szilárdsággal kijelenti, hogy hű a fegyver­kezési, elsősorban nukleáris fegyverkezési verseny meg­fékezését, a nukleáris hábo­rú veszélyének csökkentését és végső soron teljes kikü­szöbölését szolgáló elvi poli­tikájához. Továbbra is min­den erőfeszítést megtesz e célok elérése érdekében — szögezi le a Pravda szerkesz­tőségi cikke. Befejeződött a művelődéspolitikai tanácskozás Befejeződött pénteken a politikai főiskolán az a két­napos tanácskozás, amelyet a Magyar Szocialista Mun­káspárt művelődéspolitikai irányelvei megjelenésének 25. évfordulója alkalmából ren­dezett az MSZMP Politikai Főiskolája, a Művelődési Minisztérium, az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya, Párttör­téneti Intézete, valamint Tár­sadalomtudományi Intézete. A második napon Knopp András, az MSZMP KB Tu­dományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának he­lyettes vezetője a szövetségi politika és az értelmiségi po­litika időszerű kérdéseiről, Ancsel Éva, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem ta­nára a művelődés és az ér­tékorientáció kapcsolatáról tartott előadást. Ezeket hoz­zászólások követték. A konferencián előadók és a hozzászólók elemezték az elmúlt negyedszázad törté­nelmi folyamatait, politikai tanulságait. Egyebek között megállapították, hogy a kul­túrában e 25 esztendőben nyugodt, sokirányú, új jelen­ségeket is felmutató fejlődés volt érzékelhető. A kultúra általánosságban ellátta a maga sajátos funkcióit a ma­gyar szocialista társadalom­ban. Ez nem jelenti azt, hogy ne lettek volna olykor zava­rok, amelyek ma is figyel­meztetnek arra: a szellemi életben nem lehet lemonda­ni az irányzatok közötti vi­táról. A negyedszázados fej­lődés bizonyíték arra, hogy lehet nyitott művelődéspoli­tikát folytatni, éspedig ered­ményesen, ha érvényesül a marxista párt eszmei irányí­tása, és a szocialista állam sokoldalú szervező-tervező- _támogató munkája. A műve­lődéspolitika a politika szer­ves része, s mint ilyen, szol­gálni tudta a magyar kultú­ra fejlődését, az értelmes szabadság, a gazdaságilag is megalapozott demokratizmus, az embert formáló igaz esz­mék ás nagy értékek szelle­mében. A két és fél évtized tapasz­talatai azt is bebizonyították, hogy a kultúra fejlődése el­választhatatlan a gazdasági, a társadalmi előrehaladástól, ugyanakkor a művelődés nem gyarapodik automatiku­san a gazdasági, társadalmi növekedéssel, fejlődéssel. A kulturális élet, az oktatás, a művészet, a tudomány, a közművelődés jövője annyi­ban létkérdés, amennyiben a művelődés segíteni tudja a nemzet, a társadalom fő fel­adatainak megoldását, amennyiben szocialista tar­talmú válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Szó volt arról is, hogy szükséges a párt értelmiségi politikájának megújítása an­nak érdekében, hogy meg­őrizhetők legyenek az értel­miségi politika alapvető vív­mányai, amelyeket a negyed százada megfogalmazott pártdokumentum is említett. Az ideológiának, a műve­lődéspolitikának a valóság által megfogalmazott kérdé­sekre kell választ adnia, fi­gyelembe véve a mai fiatal értelmiség sajátos helyzetét is. Míg a dokumentum meg­születésekor a szövetségi és az értelmiségi politika majd­nem azonos volt, mára meg­változott a helyzet, hiszen az értelmiség csaknem egy- harmada a párt tagja, tehát nem egyszerűen szövetségi kérdés az értelmiség és a párt viszonya. A tanácskozásoh Huszár István, a Társadalomtudomá­nyi Intézet főigazgatója mon­dott zárszót, amelyben meg­állapította, hogy az eszme­csere betöltötte hivatását, elemző módon, a jövőben is kamatoztatható tanulságokat levonva értékelte az elmúlt két és fél évtized művelődés- politikáját, annak legfonto­sabb eredményeit. (MTI) Koppenhága - kormány nélkül Péntek esti kommentárunk. Paul Schlüter konzervatív kormányát utolérte végzete: a dán kisebbségi kabinet — maratoni vita után alulmaradt a parlamentben. Január közepén Dániában idő előtti választá­sokat tartanak. Egy viszonylag kis tőkés államra, mint amilyen Dánia, a világgazdaságban tapasztalható recesszió ugyancsak súlyos hatást gyakorol. Hasztalan tartozik az ország mezőgazdasága a legfejlettebbek közé Európában, hiába termel némely ipar­ág világszínvonalon, a dán nemzetgazdaság egyre súlyosabb helyzetbe került. Különösen a mezőgazdasági termékek ér­tékesítése jár különösen nagy bonyodalmakkal. Nemrég a Közös Piac athéni csúcsértekezletén a tízek nem tudtak dű­lőre jutni a többi között abban a térnakörben, miként támo­gassák néhány állam agráriparát: a túltermelés különösen a tejtermékek eladását nehezíti. Dánia közismerten rendkívül fejlett mezőgazdasági ország, s ezen belül állattenyésztése, tejfeldolgozó ipara roppant jelentős. A kisebbségi konzervatív kabinet jövő évi költségvetését a nagyfokú takarékosság, a közkiadások drasztikus csökken­tése jellemzi. Az ellenzéki szociáldemokraták és más kisebb pártok nehezményezték a szociális vívmányok rovására ki­dolgozott költségvetési tervezet koncepcióját. S végül is ez okozta a kormány bukását. A 93:77 arány egyszersmind azt is híven tükrözik, hogy a konzervatív erők rendkívül komoly ellenzékre találtak a törvényhozásban. Hasonló módon a konzervatívok ellen voksoltak nemrég a nyugat-európai ra­kétatelepítések ügyében. Dánia ugyan tagja a NATO-nak, de a tömegpusztító fegyverek telepítése helyett a parlament a tárgyalások mellett foglalt állást, élesen szembehelyezkedve az Atlanti Tanács 1979. decemberi határozatának végrehajtá­sával, a robotrepülőgépek és a Pershing—2 rakéták angliai, NSZK-beli és olaszországi telepítésének megkezdésével. Elképzelhető, hogy a januári választásokon a Konzervatív Néppártot — Paul Schlüter pártját — vereség éri, s ismét a dán szociáldemokraták aratnak győzelmet. Koppenhágában a megfigyelők szerint élénk figyelemmel kísérik a szomszé­dos Svédországot, ahol Olof Palme szociáldemokratái már ko­rábban visszahódították a többséget a konzervatívoktól. Ezzel azonban — vagyis a feltételezett szociáldemokrata választási sikerrel — önmagában még nem oldódik meg Dá­nia súlyos problémája. A piacok beszűkülése, a mezőgazda- sági és az iparcikkek külföldi értékesítésének nehézsége Észak-Európa e hagyományosan jómódú és gazdag államát is komoly dilemmák elé állítja. GYAPAY DÉNES

Next

/
Thumbnails
Contents