Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-17 / 297. szám
2 NÉPÚJSÁG 1983. december 17. PANORÁMA A övő évi tervről tanácskozott a SZOT (Folytatás az 1. oldalról) több és színvonalasabb importhelyettesítő , áruval egészítse ki kínálatát. A szakszervezetek tudomásul veszik — mondotta, hogy az ismert kedvezőtlen körülmények miatt növekvő árakkal kell számolnunk. Rámutatott, hogy továbbra is fenn kell tartani a vállalati szociális ellátás elért színvonalát. A szakszervezetek javaslatai alapján lehetővé válik, hogy a kommunista műszakok bevételét is a jóléti alapba helyezhessék, a jóléti intézmények bevételéből származó eszközökkel együtt. Lehetőség nyílik a vállalati jóléti létesítmények közös használatának kiszélesítésére, a fenntartás költségeinek megosztására. Mód lesz tehát arra, hogy a vállalatok megtegyék a legfontosabb intézkedéseket a munkakörülmények javítására, a lakáshoz jutás támogatására, valamint az üzemi étkeztetésben és a szociális ellátás más fontos területein. Fejlődésünk indokolttá teszi a munkavédelemmel és a itársad alombiztosítással kapcsolatos állami és szakszervezeti feladatok közötti munkamegosztás pontosítását. Ennek megfelelően a jövőben az ezekkel kapcsolatos igazgatási jellegű teendőket az állami szervek végzik. Lényegesebb változás azonban csak az irányítási rendszer felső szintjén következik be. Az alapszervezeték- nél működő aktivisták hálózata, a bizottságok munkája, a szakszervezeti irányítás nem változik. A munkavédelemben a szakszervezetek társadalmi hálózatuk útján továbbra is nélkülözhetetlen érdekvédelmi, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet látnak el. A szakszervezteti mozgalom a gazdasági építőmunka fejlesztését politikai, szervező, mozgósító munkájával segíti. Nagyon fontos, hogy a mun- kaverseny szervezését, értékelését, elismerését a megváltozott és nehezebb gazdálkodási feltételekhez, a tényleges érdekviszonyokhoz igazítsák. A munkamozgalmakban fellelhető formális elemeket akkor lehet kiiktatni, ha a munkaverse.ny még közvetlenebbül kapcsolódik a tényleges helyi feladatokhoz, ha az anyagi, erkölcsi elismerés jobban arányban lesz a valóságos teljesítményekkel. A szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása állásfoglalásának megfelelően a Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB együttes határozatban korszerűsítette a munkaverseny szabályozását. Ez lehetővé teszi a verseny résztvevőinek önállóságát a mozgalom szervezésében, az érdekeltségi rendszer formálásában. A szakszervezeteknek folyamatos politikai szervezőmunkát kell végezni azért, hogy a hazánk felszabadulásának 40. évfpr.dulóljára kezdeményezett munikaverssny- mozgalom sikeres legyen. Meg kell teremteni a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a szocialista brigádok, a kollektívák alkotó kezdeményezéseiket kibonta'koztaltíhaissá'k — mondotta a SZOT főtitkár- helyettese. Az ülésein Faluvégi Lajos is felszólalt. A Minisztertanács elnök- helyettese többek között elmondotta: a mostani tanácskozáson is joggal mutattak rá, hogy a gazdaság értékelésében és a jövő évi feladatokra való felkészülésben nagyon szoros az együttműködés a szakszervezetek vezető testületéinek képviselőinek képviselői és a kormány között. Ennek is tulajdonítható, hogy a mostani nehéz helyzetben is reális tervvel, megalapozott gazdasági programmal állhatunk a közvélemény elé. A jövő évi tervnek több változatát vizsgáltuk meg közösen, köztük az életszínvonal alakulásának lehetséges variánsait. Nem mindig és nem mindenben értettünk egyet az első szóra, az együttes álláspont azonban létrejött, s ha a szakszervezetek kívánságait nem mindenben tudta a kormányzat teljesíteni, annak az az oka, hogy ma a jogos igények közül sem teljesíthető valamennyi. A kormányzati munka számára nagy segítség, hogy a szak- szervezetek álláspontja mindig világos és következetes. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a társadalom életében egyszerre jelentkeznek különféle részérdekek, a szakszervezetek alkalmasak arra, hogy ezeket egymással és az össztársadalmi érdekekkel egyeztessék, és ennek alapján képviseljék a dolgozók érdekeit. Együttműködésünk többnyire az elosztáspolitika alakítására terjed ki, — ez természetes. Ám még lényegesebb a szak- szervezeteknek az a törekvése, hogy a gazdaságpolitika általános alakításába is egyre erőteljesebben bekapcsolódjanak, mert ez elősegíti, hogy a társadalom közreműködésével jó feltételeket teremtsünk az életszínvonal megőrzéséhez, majd továbbfejlesztéséhez — mondotta. A miniszterelnök-helyettes ezután arról szólt, hogy az intenzív fejlődéshez a gazdasági életben sokféle változásra van szükség, köztük a termelési és a vállalati struktúrák átalakítására. Mert új feladatokat régi módon nehéz megoldani. A baj az, hogy bizonyos döntések lassan születnek meg. Ma sem lehetünk biztosak abban, hogy a vállalatok minden vonatkozásban igazodnak az új követelményekhez, s programjaik megfelelnek-e a ma és a jövő kívánalmainak. A miniszterelnök-helyettes az elhatározás felelősségéről is beszélt. Véleménye szerint a kormányzati döntéseknél nehéz kimondani az alacsony hatékonyságú tevékenységekkel kapcsolatban a végső szót, ehhez a leg- érdekeltebbek, a dolgozó kollektívák segítségére is szükség van. Sok kedvező tapasztalat bizonyítja, hogy a szak- szervezetek a gazdasági élet legkülönbözőbb szintjein, kormányzati fórumokon, és a vállalati kezdeményezések szervezésében és felkarolásában egyaránt értékes támogatást nyújthatnak. BUDAPEST Marjai Józsefet, az MSZMP Központú Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnök- helyettesét 60. születésnapja alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága nevében pénteken köszöntötte Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság 'tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. * A Magyar Villamos Művek Tröszt és az Energomasexport 'Külkereskedelmi Egyesülés képviselői Budapesten aláírták azt a szerződést, amely szerint a Szovjetunió jövőre 8,8 milliárd kilowattóra villamos energiát szállít Magyarországnak. Ez az energiamennyiség az ország 1984. évi várható viillamosenergia- fogyasztásának keréken egynegyedét fedezi. PERING A Kínai Népköztársaságban a közelmúltban megjelent Gyurkó László „Arcképvázlat történelmi háttérrel” című könyvének kínai kiadása. A könyv több fényképet is tartalmaz; ezek Kádár János életútjának egy-egy állomását villantják fel. A művet a kritika elismeréssel fogadta és több recenzió ajánlatta a politikai kérdések iránt érdeklődő olvasók figyelmébe. WASHINGTON Csao Ce-jang kínai miniszterelnök január 10-én hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezik. Teng Hsziao-ping miniszterei nök- helyetites 1979. évi látogatá- sa. ® lesz a legmagasabb 'Szintű kínai vendég az amerikai fővárosban. BEJRÜT „ Új „szilárd és állandó” tűzszünetet kötöttek péntek 'délelőtt Damaszkusziban a ,libanoni 'polgárháborús ellenfelek, egyfelől a kormányhadsereg és a jobboldali milíciák, másfelől az ellenzéki Nemzeti Megmenitési Eront és az Amial nevű síita szervezet katonai képviselői. A megállapodás létrejöttéhez hozzájárult Abdel Halim Haddiam szíriai külügyminiszter és Rafik H ári rí sza- úd-arábiai közvetítő. A Pravda az európai nukleáris veszélyről Terjedelmes szerkesztőségi cikket közöl a Pravda pénteki száma az Európát fenyegető nukleáris veszélyről, amelyet az Egyesült Államok politikája rejt magában. A cikk emlékeztet rá, hogy Európában csaknem négy évtizede béke uralkodik, s ez elsősorban a Szovjetunió és más testvéri szocialista országok békeszerető politikájának és erejének köszönhető. Az ő kitartó, a békés egymás mellett élést szorgalmazó politikájukon, a kontinens háborúellenes mozgalmainak erőfeszítésein és a józanul gondolkodó nyugati politikusok realitásérzékén nyugszik az európai béke. A biztonságot és a stabilitást objektíve elősegítette a földrészen létrejött viszonylagos katonai egyensúly is. Az amerikai rakéták Európába telepítése alapvetően új, a korábbiaknál sokkal veszélyesebb helyzetet teremtett — állapítja meg a Pravda. — A nukleáris fegyverek számának megszaporodása Európában előre nem látható következményekkel fenyeget. A rakétatelepítéssel jelentős sérelem éri azoknak a nyugat-európai országoknak a szuverenitását is, amelyek befogadták az amerikai fegyvereket. A jelenlegi helyzet kialakulását már eleve eldöntötte az Egyesült Államoknak az a szándéka, hogy lehetetlenné tegye a megegyezést az európai nukleáris fegyverzetekről folytatott tárgyalásokon. Ezek kudarcáért a felelősség teljes mértékben Washingtont terheli, de osztoznak benne azok a politikai vezetők is, akik népeik érdekeit figyelmen kívül hagyva elősegítik az amerikai kormányzat militarista terveinek megvalósítását. Az első nukleáris csapás mérésére alkalmas rakétáit a szocialista közösség hatá1- raira telepítve az Egyesült Államok a „korlátozott” európai nukleáris háborúra vonatkozó kalandor tervének megvalósításán munkálkodik. A Szovjetunió és más szocialista országok kénytelenek számolni ezzel a veszéllyel. Nemcsak azért, mert az amerikai fegyverek ellenük irányulnak, s nem is csupán azért, mert a történelem összes tapasztalata, a második világháborúban elszenvedett hatalmas áldozatok arra kötelezik őket, hogy mindent megtegyenek biztonságuk szavatolásáért. Az Európában kialakult katonai erőviszonyok megbontását a szocialista országok azért sem engedhetik meg, nehogy Washingtonnak az a veszélyes illúziója támadjon, hogy ténylegesen megkezdheti szocializmus-ellenes „keresztes hadjáratát”. Ezért volt szükség a Szovjetunió által az amerikai rakétatelepítésre bejelentett válaszlépésekre. A Brüsszelben most véget ért NATO-ülésszak is azt bizonyítja, hogy az első amerikai rakéták megjelenése Európában csak kezdetét jelentette annak a kampánynak, amellyel veszélyes és gazdaságilag is súlyosan megterhelő fegyverkezési kampányt akarnak kényszeríteni Nyugat-Európára. Még szembetűnőbbé válik az amerikai rakétatele- pitést engedélyezők felelőssége, ha figyelembe vesszük, hogy „e lépéssel Nyugat- Európa biztonságát a kiszámíthatatlan viselkedésű és kalandor lépésekre hajlamos washingtoni kormányzat kezébe tették le” — hangsúlyozza a Pravda. — A rakéták felhasználásáról ugyanis „azok az amerikai vezetők fognak dönteni, akik előbb lőnek, s csak aztán gondolkodnak. Grenada, Libanon és Nicaragua példája mind azt bizonyítja, hogy „az Egyesült Államokban az állami politika rangjára emelkedett a terrorizmus, s e politika hívei sem a nyugat-európai népeket, sem azok kormányait nem fogják megkérdezni arról, hogy elkezdjék-e, vagy sem területükről a nukleáris háborút”. Nincs szó arról, hogy bárki .is gyűlöletet akarna szítani az Egyesült Államok ellen, de a tényekkel számolni kell. Az Egyesült Államok a világ egyetlen olyan országa, amely már alkalmazott atomfegyvert. Az amerikai hadsereg csaknem fele (43 százaléka) az ország határain kívül állomásozik, noha ennek semmi köze az USA államhatárainak védelméhez. Ebből a helyzetből van kiút — írja a Pravda —, emlékeztetve rá, hogy ha az USA és más NATO-országok késznek mutatkoznak visz- szatérni az amerikai rakéták európai telepítéséneik megkezdése előtti helyzethez, akkor a Szovjetunió is kész lesz megtenni ezt. Akkor ismét életbe lépnek a Szovjetunió által korábban tett fegyverkorlátozási és -csökkentési javaslatok, valamint az általa egyoldalúan vállalt, e célok elérését szolgáló kötelezettségek. A Szovjetunió teljes határozottsággal és szilárdsággal kijelenti, hogy hű a fegyverkezési, elsősorban nukleáris fegyverkezési verseny megfékezését, a nukleáris háború veszélyének csökkentését és végső soron teljes kiküszöbölését szolgáló elvi politikájához. Továbbra is minden erőfeszítést megtesz e célok elérése érdekében — szögezi le a Pravda szerkesztőségi cikke. Befejeződött a művelődéspolitikai tanácskozás Befejeződött pénteken a politikai főiskolán az a kétnapos tanácskozás, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikai irányelvei megjelenésének 25. évfordulója alkalmából rendezett az MSZMP Politikai Főiskolája, a Művelődési Minisztérium, az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya, Párttörténeti Intézete, valamint Társadalomtudományi Intézete. A második napon Knopp András, az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának helyettes vezetője a szövetségi politika és az értelmiségi politika időszerű kérdéseiről, Ancsel Éva, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem tanára a művelődés és az értékorientáció kapcsolatáról tartott előadást. Ezeket hozzászólások követték. A konferencián előadók és a hozzászólók elemezték az elmúlt negyedszázad történelmi folyamatait, politikai tanulságait. Egyebek között megállapították, hogy a kultúrában e 25 esztendőben nyugodt, sokirányú, új jelenségeket is felmutató fejlődés volt érzékelhető. A kultúra általánosságban ellátta a maga sajátos funkcióit a magyar szocialista társadalomban. Ez nem jelenti azt, hogy ne lettek volna olykor zavarok, amelyek ma is figyelmeztetnek arra: a szellemi életben nem lehet lemondani az irányzatok közötti vitáról. A negyedszázados fejlődés bizonyíték arra, hogy lehet nyitott művelődéspolitikát folytatni, éspedig eredményesen, ha érvényesül a marxista párt eszmei irányítása, és a szocialista állam sokoldalú szervező-tervező- _támogató munkája. A művelődéspolitika a politika szerves része, s mint ilyen, szolgálni tudta a magyar kultúra fejlődését, az értelmes szabadság, a gazdaságilag is megalapozott demokratizmus, az embert formáló igaz eszmék ás nagy értékek szellemében. A két és fél évtized tapasztalatai azt is bebizonyították, hogy a kultúra fejlődése elválaszthatatlan a gazdasági, a társadalmi előrehaladástól, ugyanakkor a művelődés nem gyarapodik automatikusan a gazdasági, társadalmi növekedéssel, fejlődéssel. A kulturális élet, az oktatás, a művészet, a tudomány, a közművelődés jövője annyiban létkérdés, amennyiben a művelődés segíteni tudja a nemzet, a társadalom fő feladatainak megoldását, amennyiben szocialista tartalmú válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Szó volt arról is, hogy szükséges a párt értelmiségi politikájának megújítása annak érdekében, hogy megőrizhetők legyenek az értelmiségi politika alapvető vívmányai, amelyeket a negyed százada megfogalmazott pártdokumentum is említett. Az ideológiának, a művelődéspolitikának a valóság által megfogalmazott kérdésekre kell választ adnia, figyelembe véve a mai fiatal értelmiség sajátos helyzetét is. Míg a dokumentum megszületésekor a szövetségi és az értelmiségi politika majdnem azonos volt, mára megváltozott a helyzet, hiszen az értelmiség csaknem egy- harmada a párt tagja, tehát nem egyszerűen szövetségi kérdés az értelmiség és a párt viszonya. A tanácskozásoh Huszár István, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója mondott zárszót, amelyben megállapította, hogy az eszmecsere betöltötte hivatását, elemző módon, a jövőben is kamatoztatható tanulságokat levonva értékelte az elmúlt két és fél évtized művelődés- politikáját, annak legfontosabb eredményeit. (MTI) Koppenhága - kormány nélkül Péntek esti kommentárunk. Paul Schlüter konzervatív kormányát utolérte végzete: a dán kisebbségi kabinet — maratoni vita után alulmaradt a parlamentben. Január közepén Dániában idő előtti választásokat tartanak. Egy viszonylag kis tőkés államra, mint amilyen Dánia, a világgazdaságban tapasztalható recesszió ugyancsak súlyos hatást gyakorol. Hasztalan tartozik az ország mezőgazdasága a legfejlettebbek közé Európában, hiába termel némely iparág világszínvonalon, a dán nemzetgazdaság egyre súlyosabb helyzetbe került. Különösen a mezőgazdasági termékek értékesítése jár különösen nagy bonyodalmakkal. Nemrég a Közös Piac athéni csúcsértekezletén a tízek nem tudtak dűlőre jutni a többi között abban a térnakörben, miként támogassák néhány állam agráriparát: a túltermelés különösen a tejtermékek eladását nehezíti. Dánia közismerten rendkívül fejlett mezőgazdasági ország, s ezen belül állattenyésztése, tejfeldolgozó ipara roppant jelentős. A kisebbségi konzervatív kabinet jövő évi költségvetését a nagyfokú takarékosság, a közkiadások drasztikus csökkentése jellemzi. Az ellenzéki szociáldemokraták és más kisebb pártok nehezményezték a szociális vívmányok rovására kidolgozott költségvetési tervezet koncepcióját. S végül is ez okozta a kormány bukását. A 93:77 arány egyszersmind azt is híven tükrözik, hogy a konzervatív erők rendkívül komoly ellenzékre találtak a törvényhozásban. Hasonló módon a konzervatívok ellen voksoltak nemrég a nyugat-európai rakétatelepítések ügyében. Dánia ugyan tagja a NATO-nak, de a tömegpusztító fegyverek telepítése helyett a parlament a tárgyalások mellett foglalt állást, élesen szembehelyezkedve az Atlanti Tanács 1979. decemberi határozatának végrehajtásával, a robotrepülőgépek és a Pershing—2 rakéták angliai, NSZK-beli és olaszországi telepítésének megkezdésével. Elképzelhető, hogy a januári választásokon a Konzervatív Néppártot — Paul Schlüter pártját — vereség éri, s ismét a dán szociáldemokraták aratnak győzelmet. Koppenhágában a megfigyelők szerint élénk figyelemmel kísérik a szomszédos Svédországot, ahol Olof Palme szociáldemokratái már korábban visszahódították a többséget a konzervatívoktól. Ezzel azonban — vagyis a feltételezett szociáldemokrata választási sikerrel — önmagában még nem oldódik meg Dánia súlyos problémája. A piacok beszűkülése, a mezőgazda- sági és az iparcikkek külföldi értékesítésének nehézsége Észak-Európa e hagyományosan jómódú és gazdag államát is komoly dilemmák elé állítja. GYAPAY DÉNES
