Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-17 / 297. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXXIII. évfolyam, 297. szám Ara: 1,80 Ft 1983. december 17., szombat Mai számunkból RANDEVÚ EGY PÁRIZSI CSAVARGÓVAL (4. old.) DECEMBERI DOMBORI h (7. old.) ÓRIÁSGÉPEK A SZÉNBÁNYÁSZATBAN (9. old.) PIPÓ VÁRA ÚJJÁSZÜLETIK TÁJHÁZAK TOLNÁBAN (11. old.) (5. old.) Hétköznapok nemzeti egysége Napjainkban többször elhangzik, hogy a lakosság közérzete jó, a politikai hangulat kedvező a párt határozatainak végrehajtására. Ennek kimondására az ad alapot, hogy pártunk központi bizottsága nyílt, őszinte politikát folytat. Erősödő szocialista nemzeti egységünk a párt szövetségi politikájára épül. Ennek meghatározója a munkás—paraszt szövetség és teljes jogú részese az értelmiség, valamint az alkalmazottak és a kispolgárok, akik elfogadják szocialista céljainkat. Ez pedig nem más, mint hogy minden társadalmi erőt tömörítsünk az ország előtt álló feladatok megoldására. Azáltal is erősödik a kapcsolat a tömegekkel, hogy a megye alapszervezeteiben dolgozó kommunisták döntő többsége nyíltan kiáll a párt politikája mellett, de ezen túlmenően megvalósításában példaadóan részt vesz és környezetét is erre ösztönzi. A politikai célok a hosszú és középtávú tervek kimunkálása során az irányító pártbizottságok — a tömegszervezetek bevonásával a tanácsi szervekkel együttműködve — a lakosság köréből temérdek véleményt, javaslatot kapnak. Ez teszi lehetővé, hogy az anyagi lehetőségek, erőforrások és a társadalmi munkával kifejtett hozzájárulások alapján a legkedvezőbb célokat, tervkoncepciókat alakítsák ki. Az elsődleges gazdasági jelentőségük mellett mindezeknek igen fontos a társadalompolitikai kihatásuk. Ez abban jelentkezik, hogy a lakosság egy adott községben, városban értelmét látja véleményét elmondani, és kész az elhatározott célokért személyesen is társadalmi munkájával részt venni. A falugyűlések, az azokon elhangzott javaslatok, nyílt viták és az érdemi reagálás jó példákat adnak arra, hogy a különböző korú, foglalkozású és világnézetű emberek készek legyenek az együttes cselekvésre. így tetteikkel a szocialista építést, a szocialista nemzeti egységet szolgálják. A szocialista nemzeti egység további erősítése érdekében a pártszervezeteknek fontos kötelességük, iíögy mind nagyobb figyelmet fordítsanak az úgynevezett apró munkára, a brigádokban, csoportokban folytatott eszmecserékre, a párt politikai céljainak megértésére, elfogadtatására. A közömbös vagy visszahúzódó embereket is magunk mellé lehet állítani megfelelő meggyőzéssel. A szocialista építőmunka eddigi eredményei a XII. kongresszus reális célkitűzései, az idei áprilisi határozat szellemében, a meglévő nehezebb körülmények között is, feljogosítanak erre bennünket. Amikor a megyei pártbizottságok és ennek nyomán a pártszervezetek. felszínen tartják és érvényben levő határozatok alapján megvitatják, magyarázzák a társadalmunkban végbement változásokat, s megkülönböztetett figyelemmel elemzik a munkásság, a tsz-paraszt- ság vagy az értelmiség körében végzett eszmei-politikai munkát, akkor minden esetben a nemzeti egységen is őrködnek. A tennivalókat elvi alapon, a szocializmus elvei alapján határozzák meg. A pártszervezeteknek érdemes arra gondolniuk, hogy ne csak az úgynevezett nagy politikai szinten vagy egyszerűen általánosságokban kezeljék egy-egy réteg, csoport sérelmét, esetleges értetlenségét. A helyi viszonyoknak megfelelően, az össztársadalmi érdekből kiindulva folytathatnak eredményes, meggyőző, nevelő munkát. A párt és az állam iránti bizalom megnyilvánulása, hogy országszerte a megyei, városi, községi tanácsüléseken a népképviseletet ellátó tanácstagok egyre aktívabban vesznek részt az előterjesztések vitáiban. Részesei és nem csak végrehajtói a tervezett politikai, beruházási célok alakításának. Sokoldalúan interpellálnak a lakosság, a néptömegek, dolgozó társaik véleménye alapján. Az esetek túlnyomó többségében érdemi és megnyugtató válasz, intézkedés követi felszólalásaikat. Ezáltal is erősödik a tanácsok és választóik kapcsolata, s növekszik a tömegek bizalma. Sajnos azonban még többször előfordul az is, hogy érzéketlenség tapasztalható a jogos helyi problémák iránt. Pedig az efféle magatartás idegen a mi rendszerünktől és nem is lehet sokáig megtűrni. A szocialista nemzeti egységet erősíthetjük azáltal is, ha tudatosítjuk, hogy eddigi eredményeink megbecsülése, tisztelete az alapja jövő munkánknak és biztonságunknak. A tanácsi, a tömegszervezéti fórumokon ezért is helyes, ha az kerül napirendre, ami ott a közvéleményt foglalkoztatja. Nem jó, ha kitérünk a kényes kérdések elől, hanem elvi alapokon, a párt politikájának megfelelően kell vállalnunk az érvelő vitát, keresve a közérdeknek megfelelő legjobb megoldást. Természetesen a törvényes és a rendelkezésre álló pénzügyi kereteken belül. Bátran és meggyőződéssel hirdethetjük pártunk marxista politikáját a mai nehéz gazdasági viszonyok közt is, mert éppen ez segít előre bennünket. Követnünk kell magatartásunkban azt a nyíltságot, őszinteséget és határozottságot, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága tanúsít és amelynek az idei áprilisi állás- foglalásában is jó példáját adta. Minden okunk megvan arra, hogy a pártszervek az eddigi politikára alapozva, megfelelő optimizmussal, szocialista céljaink ismeretében lássák el munkájukat, amellyel a fejlett szocialista társadalom építését és a szocialista nemzeti egység erősítését egyaránt szolgálják. DR. ARATÓ ANDRÁS A jövő évi tervről tanácskozott a SZOT A Szakszervezetek Orszá- bos Tanácsa pénteken ülést tartott, és megvitatta az 1984. évi népgazdasági tervvel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. A tanácskozáson részt vett Faluvégi Lajos, a Minsatenbanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. A napirendi pont előadója, Gál László, a SZOT főtitkár- helyettese rámutatott, hogy a szakszervezetek a jövő évi népgazdasági terv kidolgozásának valamennyi fázisában részt vettek. Észrevételeik többségét figyelembe vették a tervező munkában, jóllehet a romló nemzetközi gazdasági feltételiek miatt egyes elképzeléseik megvalósítása halasztást szenved. A szak- szervezetek teljes egészében egyetértenek azzal, hogy továbbra is kiemelt feladat a külgazdasági egyensúly megszilárdítása, ugyanakkor rámutatnak, hogy az egyensúlyt egyre inkább a termelés, a gazdálkodás javításával 'kell megalapozni. A jövő évben életbe lép a szak- szervezetek aktív közreműködésével összeállított új bértanifarendszer, ami nem jelent automatikus béremelést, de lehetővé teszi, hogy a vállalatok bérfejlesztés eszközeik felhasználásakor nem ütköznek a korábbi korlátokba. Az üzemi szakszervezeti szerveknek is szorgalmazniuk kell, hogy a magasan kvalifikált és nehéz munkafeltételek között dolgozók, ezenkívül a pályakezdők, továbbá a jól dolgozó vezetők bére az átlagosnál nagyobb mértékben növekedjen. Emelkednek a bérkategóriák alsó határai is, s ezek elérésére is meg kell tenni az első lépéseket. Ezután arról szólt, hogy a teljes foglalkoztatottság továbbra is fenntartható, sőt több ágazatban inkább a munkaerőhiány okoz gondot. A vállalatok munkaerő-megtartó képességét elsősorban a gazdálkodás eredményessége szabja meg. Ezzel összhangban a szakszervezetek támogatják az alacsony hatékonyságú vállalatok, szövetkezetek helyzetének érdemi rendezését szolgáló intézkedéseket, azzal a feltétellel, hogy az érintett dolgozókat indokolatlan hátrány ne érje. A területi szakszervezeti szervek még határozottabban támogassák a munkaerőmozgást irányító, közvetítő, a dolgozók képzéséről gondoskodó intézmények tevékenységét. A szakszervezetek segítik azokat az új munka- szervezési intézkedéseket is, amelyek a munkaerő és a feladatok közötti összhang megteremtését szolgálják. A vállalati gazdasági munkaközösségekről szólva kifejtette, hogy azok tevékenységét a szakszervezetek hasznosnak tartják. Már eddig is bizonyították, hogy a jelenlegi gazdasági feltételek között is lehetséges eredményesebb munkaszervezési megoldásokat alkalmazni. Sok helyen a gazdálkodás hiányosságaiból fakadó jelentős tartalékokat hoztak felszínre. A GMK-k tevékenysége ugyanakkor több problémát is felvet. Fontos feladat például, hogy mindenütt egyértelműen határolják el azt a munkát, amit az adott dolgozók alaptevékenységükben, illetve a gazdasági munkaközösségben végeznek, a vállalkozási díjak pedig legyenek összhangban a magasabb teljesítménykövetelményekkel. Kitért arra, hogy jövőre az iparban, az építőiparban és az államigazgatásban megkezdődik a 40 órás munkahét fokozatos bevezetése. A szak- szervezeti szervek gondosan vegyenek részt a bevezetés demokratikus előkészítésében, és mozdítsák elő, hogy mindenütt önerőből teremtsék meg az áttérés gazdasági feltételeit. Arra is törekedni kell, hogy a 40 órás munkahéten ne növekedjék, sőt ha lehet, csökkenjen a 'túlóra és a szabadnapi munka. Részletesen szólt az életszínvonal megőrzéséről, amelyben — mint mondotta — kulcsszerepe van a jó áruellátásnak. A kormány a jövő évre a jó élelmiszer-ellátás melllett az iparcikk-kínálat javítását is tervezi. Ez különösen egyes ruházaiti cikkek, tartós fogyasztási termékek és nem utolsósorban az építőanyagok esetében nagyon fontos. Szükséges, hogy a szakszervezeti szervek is eredményesebben foglalkozzanak a fogyasztók érdekeinek védelmével a termelésben és a 'kereskedelemben egyaránt. Mivel a fogyasztási cikkek importja jövőre is korlátozott lesz, a szakszervezetek szorgalmazzák, hogy a hazai ip>ar mind (Folytatás a 2. oldalon) Illést tartott a megyei pártbizottság Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság épületében kibővített ülést tartott az MSZMP Tolna megyei Bizottsága. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak Varga Jánosné, a megyei pártbizottság elhunyt tagja emlékének, majd az elfogadott napirendnek megfelelően K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkai a tájékoztatta a megjelenteket az MSZMP Központi Bizottságának 1983. december 7-i üléséről és szóbeli kiegészítést fűzött a „Beszámoló az 1983. évi megyei gazdasági munkáról. Javaslat az 1984. évi feladatokra” című írásos előterjesztéshez. A beszámolót vita követte. A második napirendi pont: Javaslat a megyei pártbizottság 1984. évi munkatervére — előadója dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság .titkára volt. A szavazást követően a megyei pártbizottság személyi ügyekben döntött: kiegészítették a munkabizottságokat és a megyei pártbizottság tagjai sorába kooptálták Kiss Magdolnát, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkárát. Ünnepeltek a 125 éves Szekszárdi Nyomda dolgozói Tegnap Szekszárdon, a Panoráma filmszínházban rendezett ünnepségen részt vettek a 125 éves Szekszárdi Nyomda aktív dolgozói, nyugdíjasai és a meghívott vendégek. Ott volt az ünnepségen — többek között — K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke, Hérái Tibor, a Nyomda-, Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete központi vezetőségének titkára és Kiss Magdolna, a megyei KISZ- bizottság első titkára. Az ünnepséget Falvai Ferenc, a Szekszárdi Nyomda pártalapszervezetének titkára nyitotta meg. majd Benizs Sándor, a vállalat igazgatója tartott ünnepi beszédet. Benizs Sándor ünnepi beszéde első felében a Szekszárdi Nyomda, pontosabban a szekszárdi nyomdászat történetéről adott áttekintést, A jubileumi ünnepség elnöksége emléket állítva azoknak, akik megalapozták az üzem jelenét. Elmondta, a vállalat tevékenysége arra irányul, hogy törekedjék a meglévő eszközökkel hatékonyan dolgozni, korrekt üzleti kapcsolatokat kialakítani és megfelelni a népgazdasági elvárásoknak. A nyomda mai termékcsoportja: könyv, folyóirat, napilap, tájékoztató nyomtatvány, ügyviteli nyomtatvány, zsebnaptár, asztali- és plakátnaptár, határidőnapló, agenda, évkönyv, leporelló, és műanyag könyvtábla. A tervek szerint ebben az évben mintegy hárommillió darab termék hagyja el a Szekszárdi Nyomdát, amelyhez közel 1400 tonna papírt használnak fel. Termelési értékük 1983- ban 82 millió forint. Az ösz- szehasonlítás kedvéért elmondta az igazgató, hogy 1957-ben ez az érték 1,7 millió, 1973-ban 39,5 millió forint volt. A nyomda össztermelésének hetven százalékát a naptár adja. Már az elődök is jó hírnevet szereztek ennek a terméknek, de most is részt vesznek széptermék-bemuta- tókon és több termékükkel díjat is nyertek. A megrendelők általában elégedettek a Szekszárdi Nyomda termékeivel. Hosz- szú idő óta korrekt, jó a kapcsolat a Gondolat Kiadóval, a Közgazdasági és Jogi Ki(Foflyitiatás a 3. oldalon.) Sokan eljöttek a nyugdíjasok közül is
