Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-13 / 268. szám

2 ^fePÜJSÁG 1983. november 13. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: A „Haza Pártjának” győzelmét hozták a török parlamenti választások — Gemajel libanoni elnök haza­utazott Párizsból — Feliipe González spanyol kormányfő tárgyalásai Bécsben. Kedd: Az ENSZ közgyűlése megkezdte a közép-ameri­kai helyzet vitáját — Az öbölmenti országok külügymi­niszterei közvetítési feladattal Damaszkuszba utaztak — Az utolsó kubai csoport hazatért Grenadábál — Az ame­rikai szenátus megszavazta a 253 milliárd dolláros kato­nai költségvetést. Szerda: Reagan elnök Tokióba érkezett és megkezdte tárgyalásait Nakaszone kormányfővel — Angol—nyugat­német csúcstalálkozó volt Bonnban — Ideiglenes kormány alakult Granadán — Trudeau kanadai kormányfő villám- látogatása Hágában és Brüsszelben. Csütörtök: Kádár János látogatása Prágában — Stone, amerikai elnöki különmegbízott San Josében találkozott az emigráns nicaraguai ellenforradálmárok képviselőivel — A Pravda szerkesztőségi cikkben emlékezett meg Leo- nyid Brezsmyevről, halálának első évfordulóján. Péntek: Szovjet—szír külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában — NATO-forrásokból kitudódott, hogy az év végéig 41 rakétát helyeznék el Nagy-Britanniában, Olasz­országban és az NSZK-ban — Sadli algériai elnök befe­jezte párizsi látogatását. Szombat: Reagan elnök megkezdte dél-koreai tárgyalá­sait — Trudeau nyugat-európai körútja során Bonnban és Londonban is a kelet—nyugati feszültség csökkentéséről folytatott eszmecserét — Mohieddin egyiptomi miniszter­elnök befejezte ausztriai látogatását — Bolgár—görög csúcstalálkozó Szófiában. A hét 3 kérdése 1. Van-e remény a palesztin mozgalom egységének hely­reállítására? A palesztin mozgalom válsága aligha választható el a nemzetközi helyzet általános éleződésétől, mégha az is bizonyos, hogy a kelet—nyugati hidegháborús ellentétek csak áttételesen és egyszer-másszor éppen paradox mó­don éreztetik hatásukat. Semmi esetre sem lehet úgy föl­tenni a kérdést: az imperialistáknak mi a jobb és ki a jobb? Az El-Fatah mérsékeltnek mondott szárnya és maga Arafat? Igazak lehetnek-e a vádak azok ellen, akik hosszú-hosszú éveken át a haladó arab mozgalom élvona­lában harcoltak? Az imperializmusnak csak egy valami lehet hasznára: a teljes libanoni zűrzavar és azon belül vagy a mellett a palesztin mozgalom válsága! így nyílik alkalom az inter­vencióra, a beavatkozásra, arra, hogy az USA hadserege megvesse lábát a Közel-Keleten, meg ez által indokolhat­ja Izrael Dél-Libanon véglegesnek szánt megszállását. A libanoni káoszhoz látványosan járult hozzá az izraeli hadsereg épp az által, hogy kivonult a Suf-hegység vidé­kéről, lehetővé téve a keresztény milíciák támadását, ami­re 100 százalékos biztonsággal a dfúzok ellentámadását lehetett megjósolni... No, természetesen Izrael nem tud beleszólni a palesztin mozgalom különböző szárnyainak hatalmi harcába, annál inkább megteszik ezt a feudális és imperialistabarát arab országok, amelyek most messzehangzóan Arafatot kezdték támogatni, kiszámítva, hogy az ilyen „mérgezett testvéri csókok” 'kiváltják Szíria és a PFSZ balszárnyának, vagy éppenséggel a balos, szélsőséges palesztin csoportoknak az ellenérzéseit. Ugyancsak túlságosan feltűnőnek látszanak felsorakozni Arafat mellett más nyugati erők is: Cheysson francia külügyminiszter sorozatos nyilatkozatai mellett fi­gyelmet érdemel, hogy az utóbbi napokban a francia hír- ügynökségek, az AFP adott mindig elsőnek hírt Arafat hollétéről és szándékairól... Hosszú távra a palesztin mozgalom egységének helyre- állítása jósolható, mert csak ez felél meg a palesztin nép érdekeinek, azok pedig nyomban érvényesíthetők lesznek, mihelyt a nemzetközi helyzetben enyhülés következik be. Addig azonban valószínű, hogy tovább tart a hatalmi harc, amelyet csak az enyhíthet, hogy kompromisszumra váló készségre figyelmezteti a szembenálló feleket a hala­dó világ. 2. Mi történik Grenadában? Az USA tartós katonai jelenlétre készül a kis, karib- fengeri szigetországban — ezt jelentik azok a nyugat­európai tudósítók, akik most már eljutottak Granadába. Az amerikai sajtó, enyhén szólva, elfogult vagy hiányos tájékoztatást adott több esetben, nem is beszélve arról, hogy a New York Times a minap azt jelentette: tömegsírt találtak, a holttestek között Bishop volt kormányfőt is fel­Nakaszone Jasszuhiro miniszterelnök és Rónáid Reagan maszkját viselő tüntetők azon a megmozduláson, ahol a felvonulók a fokozódó japán—amerikai katonai együttmű­ködés ellen tiltakoztak az amerikai elnök látogatása idején. ismerték... Két nap múlva maga az amerikai külügymi­nisztérium volt kénytelen cáfolni. Nem az Egyesült Álla­mok sajtója, rádiója, televíziója, hanem a nyugat-európai tudósítók számoltak be arról, hogy a tengerészgyalogosok és parancsnokaik a rendőrök és bírák szerepkörében tet­szelegnék, vagy hogy minden diplomáciai szokást lábbal tiporva megalázó módon bánnak azoknak az országoknak a diplomatáival, amelyeket Granada korábbi szövetsége­seinek minősítenék. AZ új fejleményekben kulcsszerepe van egy színesbőrű „angol arisztokratának”, Sir Paul Scoon-nak, a brit fő­kormányzónak, aki ideiglenes kormányt alakított. Pedig a grenadai alkotmány semmilyen jogot nem ad a fő­kormányzónak kormány létrehozására. Szenzációs leleplezést közölt egy kanadai hírügynökség Sir Paul Scoon-nak, az amerikai intervenció előtti állí­tólagos segélykéréséről. A főkormányzót a már partra szállt amerikaiak vitték egy hadihajó fedélzetére és ott ír­ta alá — washingtoni utasításra — a „segélykérő üze­netet”, persze antedatálva. Az amerikai sajtó változatlanul többségében az inter­venciót helyeslő, a reagani politikát dicsérő cikkeket kö­zöl, csak elvétve alvási bíráló megjegyzéseket. Aztán az USA közvéleménye többségében szintén az erőfitogtatás mellett van. A nyugat-európai szövetségesek azonban nemcsak sajtójukban, hanem felelős kormányférfiak nyi­latkozataiban is nyíltan bírálják az amerikai agressziót. 3. Milyen eredményekkel járt Reagan elnök látogatása Japánban? Az amerikai elnök távol-keleti utazása csak Japánnak és Dél-Koreának szólt, az eredetileg harmadiknak terve­zett állomás, a Fülöp-szigetek kimaradt az Aquino ellen­zéki vezér meggyilkolása miatt is hevesebbé vált Amerika- el'lenes hangulat láttán. Japánban sem csak barátságos mosoly fogadta a Fehér Ház urát. Tüntetők is, de az iga­zi Amerika-ellenesség tulajdonképpen az üzleti életben jelentkezik. No nem nyílt megütközés formájában, sőt! Japán abban a kereskedelmi háborúban, amelyet az USA piacának meghódításáért folytat, időnként visszavonulni kénytelen, vagy legalábbis megígérni, hogy önkéntesen csökkenti autóexportját, az elektronikai cikkek szállítá­sát, vagy akár az acéllemezekét. Aztán egy idő után az ígéret feledve: a japán áruk tovább önzönlenek Ameri­kába. Most például meg kellett fogadnia iNakaszonénak, hogy a jövőben kevesebb autót szállítanak a Csendes­óceán túlsó partjára. Nem kell jósnak lenni, jövőre kide­rül majd, hogy a japán kocsik mégis elárasztották Ame­rikát. Az amerikai elnök a japán fegyverkezés fokozását kö­vetelte vendéglátójától. Kettős szándékkal:-!. Amerikai fegyvereket vásároljanak, 2. Japán csatlakozzák a „sza­bad világ védelmében,, az imperialisták katonai koalíciói­hoz. Nakaszone nem mondott neme'.. Személy szerint 6 is igényli országa felfegyverzését. (Amit pedig a békeszer­ződés mindmáig tilt!) De itt is jellegzetes japán manőver figyelhető meg. Hogy az amerikai fegyverek megvásárlá­sa ne legyen „egyirányú üzlet”. Japán katonai rendelte­tésű elektronikai újdonságokkal tud és akar szolgálni a Pentagonnak. PÁLFY JŐZSEF Munkásemlékek századunk első harmadából (24.) Gyilkos szeméthegyek A Szociáldemokrata Párt fontos eseményre készült. Az év utolsó negyedére össze­hívták a XXVII. kongresz- szust. A szervezett és a szer­vezeten kívüli munkások egyaránt kíváncsian várták a párt legfelsőbb fórumának tanácskozásait. Remélték, hogy a kongresszus határo­zottan fellép és követeli majd a kormányzat intézke­déseit a munkanélküliség felszámolása érdekében, kö­vetelni fogja a munkanélkü­li segély fizetését, a lakbér­moratóriumot és a kilakolta­tások megszüntetését. A kongresszust megelőző hetekben, hónapokban to­vább romlott a gazdasági helyzet. A mi üzemünkben is új munkarendet vezettek be. Megkezdődtek a „kizeccölé- sek”. (A munkások ezzel a jelzővel illették azt az in­tézkedést, amikor megrende­léshiányra hivatkozva, he­tekre fizetetlen „pihenőre” küldték őket.) Az én mun­kahelyemen, a szerszám- és mintalakatos üzemrészlegben a dolgozók fele az egyik hó­napban munka nélkül lézen­gett, míg a következő négy "léten heti három napot dol­gozhatott. Majd váltás kö­vetkezett. A „kizeccöléses” heteket én 1930. április elsejével kezdtem. Az év hátralévő ré­szében dolgozhattam heti há­rom napot. Ilyen módon egy fél esztendő alatt összkerese- tem 57 pengő 60 fillérre rú­gott, amelyből — a Bere úr­nak fizetendő 16 pengő levo­nása után — létfenntartásra összesen 41 pengő 60 fillér maradt. Tehát alig hogy hoz­záigazítottam családom élet­vitelét a heti háromnapos munka révén felére olvadt keresetemhez, máris újabb katasztrófa fenyegetett. Min­den eddigi elképzelésem és számításom felborult. Alkal­mi munkához nem lehetett hozzájutni. Egyetlen lehető­ség maradt. A többi szűköl­ködővei együtt be kellett so­rolnom a Cséri-telepi szemét­hegyek turkálói közé. A Cséri-telep környékére tévedt és a körülményeket nem ismerő emberek ugyan­csak csodálkoztak az eléjük táruló látványon. Nem tud­ták elképzelni, hogy a ron­gyos, portól és szennytől négerbairna arcú emberek tömegei miért tyrják olyan dühös igyekezettel a szemét­hegyeket. A dühösen turkálók ha­dába azonban nem volt egy­szerű bejutni. A szeméthegy minden talpalatnyi területé­nek csoportgazdái voltak és csak valamelyik „bányarész- tulajdonos banda” jóvoltából lehetett besorolni. Én is egy régi szaktársam és barátom, Eckert József segítségével állhattam közéjük. Ö már hónapok óta kvagyizott tíz­tagú csoportjával és a töb­biek az ő ajánlatára fogad­tak be. Barátom felkészített az új „munkakörre”. Elmondta, hogy kemény munka vár rám, de némi pénzt kereshe­tek, sőt a család téli tüzelő­szükségletét is biztosíthatom. Számomra nem volt más választás. Hivatalosan nem számítottam munkanélküli­nek, hiszen ha keveset is, de dolgozhattam gyárbeli mun­kahelyemen. nem voltam te­hát jogosult arra a néhány hetes segélyre, amelyet a szakszervezetek fizettek tag­jaiknak munkanélküliség esetén. Usztyinov beszéde a nemzetközi helyzetről (Folytatás az 1. oldalról.) szágok címére intézett út- széli kijelentések. Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány a növekvő veszély körülményei közepette szilárdan és követ­kezetesen küzd a béke meg­óvásáért és megszilárdításá­ért. Ugyanakkor válaszlépése­ket is tesz, hogy biztosítsa a Szovjetuniói és szövetségesei biztonságát. Ha az új, köze­pes hatótávolságú amerikai nukleáris rakétákat Európá­ba telepítik, akkor a Szovjet­unió beszünteti azt a mora­tóriumot, amelyet hasonló közepes hatótávolságú eszkö­zeinek európai telepítésére mondott ki. Az NDK és Csehszlovákia kormányaival létrejött meg­állapodások alapján ezen or­szágok területén már meg­kezdődtek a hadműveleti­harcászati rakétakomplexu­mok telepítésének előkészítő munkálatai. A Szovjetunió kénytelen lesz más intézke­déseket is tenni, köztük olya­nokat, amelyek szemléletesen bizonyítják, mennyire illuzó­rikusak az Egyesült Államok­nak a földrajzi tényezőkre, területének feltételezett sért­hetetlenségére épített számí­tásai. Sor kerül a szovjet fegyveres erők készültségé­nek fokozására is. A szovjet nép biztos lehet abban, hogy ellenségeinek semmilyen lé­pése sem éri váratlanul. A szovjet fegyveres erők képe­sek megsemmisítő csapást mérni bármely agresszióra, bárhonnan is induljon ki. A szovjet emberek békés mun­kájának megbízható garan­ciái vannak — hangsúlyozta beszédében Dmitrij Usztyi­nov. Tanácskozik az amerikai KP kongresszusa Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának 23. kongresszusán a plenáris üléseken és a munkabizott­ságokban kibontakozott ak­tív vitában eddig közel szá­zan szólaltak fel a párt 'tö­megmunkájával, a szakszer­vezetekben végzett tevé­kenységgel, a békeküzdelem széles körű kibontakoztatá­sával kapcsolatban. A ta­nácskozás Clevelandben szombaton folytatta munká­ját. Több felszólaló állást fog­lalt amellett, hogy a pártnak önálló arculata fenntartásá­val kell részt vennie az el­nökválasztási harcban. Egy­szersmind — abból kiindul­va, hogy a fő veszélyt a je­len kormányzat jelenti — po­zitívan értékelték azt, hogy az AFL—CIO szakszervezeti szövetség a demokrata párti Walter Mondale-t javasolta elnökjelöltnek, és azt is, hogy Jesse Jackson néger vezető jelöltként való fellépése a fekete lakosság nagyfokú ak­tivizálódásához vezethet a választási harcban. A tanácskozáson az ideo­lógiai harc kérdéseivel fog­lalkozott felszólalásában Ja­mes Jackson, a politikai bi­zottság tagja, a központi bi­zottság titkára. Rámutatott: a szovjetellenesség, amelyet a jelenlegi kormányzat tuda­tosan szít és táplál, az embe­rek milióinak konfrontáció­ra, végső soron a háborúra való felkészítését szolgálja. Az MSZMP üdvözletét a kongresszusnak Hárs István, a KB tagja, a Magyar Rá­dió elnöke adta át. PANORAMA BUDAPEST A Luxemburgi Kommunis­ta Párt meghívására novem­ber 8—9-én látogatást tett Luxemburgban az MSZMP pártmunkás küldöttsége, élén Baranyai Tiborral, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagjával, a KB osztályveze­tőjével. A delegáció tárgya­lásokat folytatott René Ur- bany-val, az LKP elnökével és a párt több más vezetőjé­vel, s találkozott a párt ak­tivistáival. Az MSZMP pártmunkás küldöttsége a Belga Kommu­nista Párt meghívására no­vember 9—12. között Bel­giumba látogatott. A delegá­ciót fogadta Louis Van Geyt Sikerült gyorsan belerá­zódnom a szeméthegyeket turkálók mindennapjaiba. Itt megismerhettem, hogy mi­lyen emberhez méltatlan helyzetbe kényszeríti a mun­kásembert a kapitalizmus embertelensége. Több köbméternyi szeme­tet kellett eltávolítani, hogy kvagyihoz jussunk. Ezt a ne­héz, lapáttal, csákánnyal végzett, hihetetlen erőfeszí­tést igénylő robotmunkát csak csoportba szerveződve, jól összehangoltan lehetett végezni. A szeméthegyek átforgatá­sa életveszéllyel is járt. A kutatás során fellazított sze­mét gyakran lavinaként zú­dult vissza, s betemette a nyolc-tíz méteres mélység­ben dolgozókat. Az ilyen bal­esetek gyakran emberéletet követeltek. Egy alkalommal pesterzsébeti munkanélküli­ekből álló csoport öt tagját temette el a fellazult sze­méthalom. Ahányan csak hirtelenében összeverődtek, ásókkal, lapátokkal és puszta kézzel is dobálták az undo­pártelnök. Megbeszélésekre került sor Jan Debrouwere- rel, a politikai bizottság tag­jával, a KB titkárával, és Albert de Connick-kel, a KB tagjával. PRAGA A szocialista országoknak a gazdasági és társadalmi fej­lődés, valamint a béke meg­őrzése és a biztonság meg­szilárdítása felé vezető közös útja igen bonyolult folyamat, amely megköveteli, hogy a legmagasabb szinten rendsze­resen elvtársi véleménycse­rékre kerüljön sor. Ezek kö­zé tartozott Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárá­nak prágai tárgyalása Gustáv Husákkal, a CSKP KB fő­titkárával — írja szombati számában a Rudé Právo. rító masszát, hogy megment­sék sorstársaik életét. A sze­rencsétlenül jártak közül né­gyen még élve kerültek fel­színre, de ötödik társuk a szeméthalom alatt lelte ha­lálát. A haláleset híre per­cek alatt elterjedt. A ron­gyos, ragacsos, portól masza- tos arcú kvagyisok tömege nőttön-nőtt és döbbenten bámulták a halálgödör szélén heverő, újságpapírral leta­kart áldozat tetemét. Valaki felordított. Később — ami­kor a rendőrpribékek is meg­jelentek — már mindenki kiabált. Horthy fekete ruhás vitézei haladék nélkül ráve­tették magukat az elkesere­dett emberekre. Suhogó han­got keltve szelték a levegőt a rendőrkardok és tompán huppantak a szétszaladók rongyokba burkolt hátán. Nem sok idő telt el és az erőtől duzzadó vitézek elé­gedetten csúsztatták vissza fegyvereiket a kardhüve­lyekbe. Győztek. (Következik: A nyomorú­ság vámszedői.) HARMATI SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents