Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-13 / 268. szám
1983. november 13. NÉPÚJSÁG 3 A Minisztertanács napirendjén Módosul a jövedelemadózás rendje Adót fizetni soha nem tartozott a legnépszerűbb állampolgári teendők közé. Az adófizetés évszázadokig csak a szegényebb néprétegek kötelességei közé tartozott, s a közteherviselés bevezetése évtizedes küzdelem eredményeként valósult meg. A Bach-korszak idején pedig egyenesen hazafias cselekedetnek számított az adófizetés megtagadása. Jókai Mór ezt nagyon szemléletesen írta meg az Új földesúr című regényében. Hogy ezt az évszázados beidegződést menynyire nehéz megváltoztatni, meggyőzően bizonyítja, hogy három éve parlamenti beszámolójában már a pénzügyminiszter is beszélt arról a jelenségről, hogy az adófizetési 'kötelezettség alóli kibúvást ma is valamiféle cinkos és elismerő összekacsin- tással veszik tudomásul az állampolgárok, holott ma már mindenki tisztában van vele: az adók összege nyújt fedezetet az állami közkiadások 'legtöbbjére. MIÉRT KELL ÚJ SZABÁLYOZÁS? A felsorolás persze nem teljes, de érzékelteti, hogy az adózás —, ha nem is a legkellemesebb teendő —, fontos állampolgári kötelezettség, amelynek eleget tenni mindenkinek személyes érdeke is. Ehhez azonban szükséges az is, hogy adózási előírásaink, rendszabályaink könnyen áttekinthetőek, egyszerűek az egyén és a közösség számára egyértelműen elfogadhatók legyenek. Ez az oka annak, hogy az előírások fokozatosan változtak, igazodtak a mindennapi igényekhez. Az élet azonban sokszor gyorsabban változik, s a jelenleg érvényben lévő rendelkezések ma már számos ok miatt inkább gátat, mint ösztönzést jelentenek. Adózási rendszerünk ma már nincs összhangban sem a gazdasági, társadalmi változásokkal, sem az időközben kialakult új jövedelmi viszonyokkal. Bizonyos értékhatár fölött pedig egyenesen gátolja az adóköteles tevékenység folytatását, mivel az elvonás mértéke akkora, hogy a tevékenység folytatójának teljes jövedelmet adóként kell befizetni. További ellentmondás az a túlzott differenciálás, és indokolatlan megkülönböztetés is, amely különféle foglalkozások (pl. írók, képzőművészek, kisiparosok) után fizetendő adó eltérő nagyságában jelentkezik, s így az adórendszert egy sajátos presztízsrendszer részévé tette, ellentmondva ezzel a közteherviselés elvének. Azt sem lehet túlzottan szerencsésnek nevezni, hogy a többféle adóköteles tevékenységet folytatók különböző címeken fizették az adót, s így néha előnyösebb helyzetbe jutottak azoknál, akik azonos munkával szerzett jövedelmükkel néha az év első felében már elérték a maximális adót. iNem véletlen, hogy oly sok kisiparos szüneteltette néha fél évig is iparát, illetve különböző manipulációkkal igyekezett jövedelmét eltitkolni. Azt hiszem, ennyi is elegendő ahhoz, hogy levonjuk a következtetést: az általános jövedelemadónak és a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójának a jelenlegi szabályai sok tekintetben túlhaladottak. Ezért határozott úgy a Miniszter- tanács, hogy gazdasági, társadalmi fejlődésünket követő, egységes, új szabályozást alakít ki. ELŐNYÖSEBB A KIS JÖVEDELMŰEKNEK Az új szabályozás legfontosabb elve az arányosabb és teljesebb körű közteherviselés kialakítása. iBhhez egy új, egységes és a jelenlegi ár- és értékviszonyokkal jobban összehangolt jövedelemadórendszer szükséges, amely valamennyi adóköteles jövedelem összevonásával és egyetlen progresszív adókulcstáblázat segítségével mindenki számára áttekinthető, s egyben ösztönzőbb is. Az új progresszív adótábla előnyösebb a kisjövedel- műeknek, mert az eddigi leg20 ezer forintig 40 ezér forintig 60 ezer forintig 100 ezer forintig 200 ezer forintig 400 ezer forintig 600 ezer forintig 600 ezer forint felett KIK FIZETIK? Végezetül néhány mondatot arról, hogy kik adóznak 1984. január elsejétől kezdve az új szabályozás alapján? A válasz igen egyszerű: azok, akik eddig is általános jövedelemadó fizetésére voltak kötelezve. Vagyis továbbra sem kell adózniok a bérből és fizetésből élő millióknak a munkahelyükön, a napi munkaidőben megszerzett jövedelmük alapján. A háztáji és a kisegítő gazdaságokat sem érinti ez a szaalacsonyabb 6 százalékos adókulcs helyett 2 százalékkal kezdődik. Mérséklődik az adókulcs progressziója is. Jelenleg az általános jövedelemadó mértéke 6 százaléktól 75 százalékig terjed és már 200 ezer forinton felüli jövedelmeknél beáll a maximális elvonási mérték. Az új rendszerben mint már láttuk, a legalacsonyabb adókulcs 2 százalék, a legmagasabb pedig csak 65 százalék, és ez is csak a 600 ezer forintot meghaladó jövedelmek esetében áll be. Az adóköteles összeghatárok emelésének másik oka, hogy az új jogszabály szerint a különböző forrásokból származó jövedelmek után a jövőben összevontan kell adózni, összességében azonban a kulcsmódosítás általában adócsökkentést eredményez, bár az állam adóbevétele várhatóan így sem csökken, miután az új jogszabályok lehetővé teszik, egyfelől a tevékenységek bővítését —, s ezen keresztül a befizetések növekedését —, másfelől megteremtik az úgynevezett láthatatlan, de jogszabályokban nem tiltott jövedelmek (hálapénz, borravaló) megadóztatásának feltételeit. Ezzel párhuzamosan szigorodnak az adóeltitkolást szankcionáló előírások is. (Felemelt adóösszeg megfizetésére kötelezhetők a mulasztók.) 2 százalék 400 forint, és a 20 ezer forint feletti rész 6 százaléka 1600 forint és a 40 ezer forint feletti rész 10 százaléka 3600 forint, és a 60 ezer forint feletti rész 20 százaléka 11600 forint, és a 100 ezer forint feletti rész 38 százaléka 49 600 forint, és a 200 ezer forint feletti rész 50 százaléka 149 600 forint, és a 400 ezer forint feletti rész 60 százaléka 269 000 forint, és a 600 ezer forint feletti rész 65 százaléka bályozás. Viszont az új rend szerint adóznak a kisiparosok, művészek, írók, újságírók (az utóbbiak a más sajtóorgánumoknál publikált írásaik alapján), s az orvosok, ha magánpraxist folytatnak, illetve — amint említettük — a hálapénz után. Ugyancsak — az eddigi szokásoknak megfelelőien, de az új adókulcsok szerint — fizetnek adót a gazdasági munkaközösségek, -illetve a vállalati gazdasági munka- közösségek tagjai is, a gmk- ban, illetve vgmk-ban elért jövedelmük után. ARVAY TIVADAR AZ ÚJ ADÓKULCSOK Nézzük az 1984. január 1-től érvényes új adókulcsokat: Az ügyvédi kamara közgyűlése Péntek délután Szekszár- don tartotta meg beszámoló és tisztújító közgyűlését a Szekszárdi Ügyvédi Kamara. A megye különböző pontjairól megjelent, több mint harminc ügyvédet és a meghívott vendégeket a kamara doyenje, dr. Budavári Jenő köszöntötte. Köztük dr. Horváth Józsefet, az Országos Ügyvédi Tanács titkárát, dr. Pálmai Gyulát, az Igazságügyminisztérium ügyvédi ügyek főosztályának vezetőjét és dr. Bősz Endrét, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezetőhelyettesét. A köszöntő szavak után dr. Barabás János, a kamara elnöke megtartotta beszámolóját az elmúlt — három éve tartott — közgyűlés óta eltelt munkáról. Mint elmondotta, túlzás nélkül megállapítható, hogy a kollektív ügyvédi munka első lépéseitől a munkaközösségek mai formájáig az ügyvédség önként tette meg a kezdetben tétova, majd mind határozottabb lépéseket. Az 1958- ban hozott törvényerejű rendelet a továbbfejlődést már gátolta, ezért született meg az 1983. évi, 4. számú törvényerejű rendelet, ami a napokban vizsgázik, a beszámolóval és a választási ciklus lejártával egybeesik, így az új kamaravezetés megválasztása már az új jogszabály szellemében történik. A leköszönő elnökség nevében megköszönte a munkaközösség-vezetők támogatását, akik ötleteikkel, észrevételeikkel és ésszerű javaslataikkal hatékonyan segítették a kamara munkáját. A beszámolóból kitűnt, hogy sokat foglalkoztak az ügyvédjelöltek képzésével, nagy figyelmet fordítva szakmai fejlődésükre. A kamara a tagságutánpótlást ügyvédjelöltek képzésével oldotta meg. Foglalkozott a beszámoló a jogsegélyszolgálatot végző ügyvédek munkájával is, végül leszögezte: az ügyvéd szinte kirakatban él és dolgozik. Így munkájával képes az állampolgárok egymáshoz való viszonyát befolyásolni, őket a jogszabályok tiszteletére, önkéntes követésére nevelni. Ezt követően a pénzügyi beszámolót ismertette a kamara elnöke. A beszámoló utáni vitában felszólalt többek közt dr. Bősz Endre is, aki az ügyvédi karral szemben támasztott társadalmi, politikai igényt hangsúlyozta, és megállapította, hogy az ügyvédi kamara tagsága e követelményeknek eleget tesz, etikus magatartást tanúsít. Dr. Pálmai Gyula az új ügyvédi törvény lényegét ismertette, ami — mint megállapította — szintén hozzásegít az ügyvédi munka színvonalának emeléséhez. Dr. Barabás János vitaösszefoglalója után az ügyvédi kamara tagsága megválasztotta az új vezetőséget. A Szekszárdi Ügyvédi Kamara elnökévé újra dr. Barabás Jánost választották meg. A vezetőséggel együtt megválasztották a fegyelmi, az ellenőrzési bizottság tagjait és vezetőit, valamint az Országos Ügyvédi Tanács tagjává dr. Nemes Árpádot. A választás után dr. Horváth József köszöntötte az új tisztségviselőket, majd az ügyvédek közéleti tevékenységéről beszélt. Az ifjúsági takarékbetét és testvérei Mire gyűjtenek a fiatalok? Lehet, hogy a kérdés nem gyakorlati. Sőt, olyannyira az, hogy alig van olyan fiatal, aki egyedül vagy párosával ne gyűjtene valamire. Írásunkban ezúttal tiszteljük meg a fiatal házasok zömét, azokat, akik önmaguk erejében és az életlehetőségekben bízva kezdenek egy egy „újabb életet”. Ám, hogy vizsgálódásunk ne legyen mindenféle konkrétumoktól mentes, segítséget kértünk és kaptunk az OTP Tolna megyei Igazgatóságától. Nemrégiben az egyik szórakozóhelyen fültanúja lehettem egy rövid párbeszédnek. Két fiatalasszony lakásuk rezsijéről, és az éppen aktuális vásárlásokról beszélt. Az egyik közhírré tette, hogy ők még a színes televíziót is kölcsönből vették. A másik, mint mondta: „Mindent csak képéért, mert tartozni nem jó dolog.” Még véletlenül sem osztom a mindig készpénzzel fizető fiatalasszony nézetét. A legnyomósabb indokom az, hogy feleségemmel a hétévnyi közös fedél ideje alatt talán kétszer volt módunk valamit is készpénzért venni. Tartozni különben is nagyon praktikus dolog. Kereken tizenhárom évvel ezelőtt lépett életbe az ifjúsági takarékbetét és rövid időn belül népszerűvé vált. Az indulási évben Tolna megyében mindössze három- ezer-kettőszázhetven ifjúsági betétest tartottak nyilván, 1975-ben már tízezer-nyolc- százötvenet és az idei év végére húszezer-nyolcszáz betéttulajdonos várhatja pénzbetétére a kamatot és a prémiumot. Folytassuk még a számolást. 1975-ben hatvanhárom, 1980-ban már száznegyven- nyolc, az idén pedig kettő- száztizenötmillió forintot őriznek megyénk fiataljainak ifjúsági takarékbetétjeiben. A betétben őrzött megtakarítás nemcsak, hogy családindítási biztonságot ad a családoknak, hanem olyan lehetőséget is, amely újabb hitelt hoz a kedvezményezetteknek. Az ifjúsági betéttulajdonos lakásépítéshez, lakásvásárláshoz, valamint kedvezményes áruvásárláshoz külön kölcsön felvételére is jogosult. A Farkas házaspár a szekszárdi Wesselényi utca egyik lakásában él. Farkas Márta, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat propagandistája és dr. Farkas László, a Megyei Bíróság fogalmazója 1980 júniusában kötött házasságot. Azóta már hárman vannak. A kisfiú nemrégtől bölcsis, édesanyja pedig ismét dolgozó nő. Farkasék is, mint annyian, igénybe vették a fiatal házasok áruvásárlási kölcsönét. Elsőként természetesen azt kérdeztem Farkas Mártától, hogy miért volt szükség rá. — Egyszerűen azért — mondja a fiatalasszony —, mert be kellett rendeznünk a lakást. Ez az OTP-akció pedig ilyenre nagyon jó lehetőség. Bútorokat vásároltunk az összegből. Éppen most járt le az utolsó is. — összkeresetük arányában hogyan bírták a törlesztést? Farkas Márta nevet: — Ügy, hogy kifizettük az OTP-részleteket és majdnem a szülőkből éltünk. Témagyűjlésem során ugyanezeket a kérdéseket feltettem jó néhány más, szekszárdi fiatal, gyerekes házaspárnak. Azok, akik Farkasékhoz hasonlóan éltek ezzel a lehetőséggel, közel így válaszoltak. Hiába, a pályakezdés évei nem ragyogónk. A szűkös fizetés mellett is vállalták a hitelt, mert anélkül bizony bútor, világítótestek és másféle lakáskiegészítő tárgyak nélkül maradtak volna. Ök, mert nekik már van lakásuk. És akinek nincs? Ha ismét írásunk főcímére gondolunk, akkor majdnem kizárólagosan állíthatjuk, hogy a fiatalok nagy része természetesen lakásra gyűjt. És a gyűjtés sok-sok módját választják. Nekem egyáltalán nem szimpatikus az a fajta „gyűjtési módszer”, amelynek ez a lényege: a szülőktől a tőlük telhető anyagi javakat és a majdani öröklés következtében rájuk származó összegeket már most bekasszírozzák és ebből igyekszenek lakást szerezni, vásárolni maguknak. Természetesen, ez nem zárja ki a gyűjtésnek és a takarékosságnak azt a módját, amellyel a fiatalok nagy része él. A szülői segítség mellett igényt tartani az OTP szolgáltatására. Az ifjúsági takarékbetét életbe lépése óta az OTP Tolna megyei Igazgatósága negyvenhétezer-hatszáz fiatallal kötött ifjúsági takarékbetét-szerződést. Ha ezzel a számmal óvatosan bánunk, akkor is, megyénk fiataljai egyharmadának volt, vagy van napjainkban is ilyen szerződése. Az ifjúsági betéthez kapcsolódó kezdeményezés hitelnyújtásra -r- lakásépítéshez, lakásvásárláshoz — először 1975-ben nyílt lehetőség. Akkor nem több, mint tizennégy fiatal kapott különkölcsönt. Azóta ezer- egyszázan. Végül egy friss szekszárdi lakáshír. A közeljövőben saját beruházásban épülő társasház lakásainak tíz százalékát (tanácsi vevőkijelölés alapján a szekszárdi vevőkijelölés alapján a szekszárdi városi KISZ-bizottság javaslatára) az ifjúsági betéttel rendelkező fiat lók kapják. szűcs Fotó: Gottvald A legtöbb fiatal lakásra gyűjt Kötvényt bocsátott ki az Építőipari Innovációs Alap Forrásainak bővítésére, az építőipari, és építőanyagipari vállalatok innovációs tevékenységének gyorsítására 50 millió forint értékben bocsátott ki kötvényt az Építőipari Innovációs Alap. Az alap a kötvényt hétéves lejáratra, év.i 11,25 százalékos kamatozással bocsátotta ki. A százezer és egymillió forintos címletű értékpapírokat a vállalatok és szövetkezetek fejlesztési alapjukból vásárolhatják meg. A gazdálkodó szervezetek körében a kötvény szabadon forgatható, eladható, a lejárat előtti értékesítés esetén az építőipari innovációs alap segítséget nyújt. A kötvényeket 1983. december 31-ig lehet jegyezni és 1984. március 31-ig megvásárolni. A kötvényt az Építőipari Innovációs Alap három részletben — 1988, 1989, 1990. december 20-ig — vásárolja vissza. Az innovációs pénzintézetet az idén 300 millió forintos alaptőkével alapította az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Állami Fejlesztési Bank. Az alapból elsősorban olyan vállalkozásokat támogatnak, amelyek hozzájárulnak a devizabevétel növekedéséhez, elősegítik a gazdaságos importmegtakarítást, a termékszerkezet korszerűsítését, illetve biztosítják az anyag- és energiatakarékosabb termelést. A legígéretesebb pályázatok közül három szerződést már megkötöttek. A megállapodások alapján az innovációs kölcsönnél támogatja a Duna— Tisza-közi Építőipari Vállalatnál és a Mezőtúr Háziipari Szövetkezetnél egy-egy magyar találmány — a vákuumcsatornás szennyvízelvezetés, s speciális hőszigetelő beton gyártásának — megvalósítását. A harmadik szerződést az innovációs alap a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalattal kötötte. A vállalat az innovációs kölcsönből a gazdálkodással, a rendelések lebonyolításával kapcsolatos ügyviteli, szervezési folyamatokat számítógépesíti.