Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-13 / 268. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TQLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 268. szám ARA: 1,40 Ft 1983. november 13., vasárnap MÓDOSUL a jövedelemadózás RENDJE (3. old.) MIRE GYŰJTENEK A FIATALOK? (3. old.) GYERMEKBALESETEK (5. old.) RIBLI ÉS SZMISZLOV LONDONI SAKKCSATÁJA ELŐTT (6. old.) A SZOVJET TUDOMÁNY ÉS KULTÜRA HÁZA (4. old.) W Értékrendek Már nem emlékszem, ho­gyan került rá sor, gyerek- társaságban megkérdez­tem, hogy egy éppen ott nem lévőnek ki az apuká­ja. Elmondták, hogy ma­gas, erős ember, szemüve­get visel és bajusza is van. Hogy mi a foglalkozása, senki sem tudta. Némiképpen meglepett a dolog, aztán meg is örven­deztetett. Pláne, amikor összevetettem, a társadalmi hierarchiával kapcsolatos, nem kevés tapasztalatom­mal. Mindjárt a bevezető pél­da ellenpólusával is tudok szolgálni, két oldalról i,s. Ugyancsak egy beszélge­tés során bukott ki egy ember száján, amikor egy harmadikról ejtettünk szót: — No, ugyan már, ki volt az azelőtt?! Itt már nem meglepőd­tem, hanem egyenesen megdöbbentem. Mert ugyan, kit érdekel, hogy valaki ki volt „azelőtt”, annál inkább, hogy milyen ember ma. De úgy látszik, akadnak, akiket érdekel. Hogy ezért rossz a vélemé­nyem róluk? — attól még vannak ilyetén gondolkodó emberek. Másik példa a másik ol­dalról, más megközelítés­ben: öreg harcosok társa­ságában dicsérjük az egyik üzemi párttitkárt elvhűsé­géért, azért, hogy az iga­zán nehéz időkben is ge­rinces maradt. Közben egyikünk megkérdezi, hogy az, akinek az apja X nagy- kereskedő volt? Igen ő. Néhány ember arcán döbbenet, sőt egy általam nagyrabecsült elvtárs meg is jegyzi: találhattak volna párttitkárnak valaki prole­tár származásút is. Lehet, hogy igaza van, de az is lehet, hogy az nem lenne jobb. Persze, szó sincs arról, mintha akár ilyen, akár amolyan származás garan­cia lenne jóra vagy rossz­ra. Viszont az is bosszant, hogy újabban divatba jött a családfakeresés, és nem az egykori agrárproletár vagy munkás ősök után kutatnak a mai munkások, hanem egészen más körök­be nőtt meg az érdeklődés az egykor voltak iránt. Az se nagyon tetszik, amikor egyedül a szegény­sorból való származást te­kinti valaki valamiféle új arisztokráciának. Tetszenek azok a gyere­kek viszont, akiket egyál­talán nem érdekel, kinek miféle az apja-anyja, leg­feljebb elismeréssel szól­nak arról, hogy kedves, rendes ember. Az viszont érdekli a gyerekeket, hogy pajtásuk milyen tanuló, mennyire közösségi ember. ök már az új értékrend szerint osztályozzák egy­mást. Hogy is írta Illyés Gyu­la? „Hogy a nép fia vagy, igazolnod, sej ma nem az­zal kell, honnan jössz, az­zal ecsém, hová mész!” Lehet, hogy az idézet nem pontos, a gondolat vi­szont az. L. Gy. Usztyinov beszéde a nemzetközi helyzetről Ezekben a napokban el­csendesült a határ: már csak cukorrépából van jelentős mennyiség a talajban. A ré­paszedés mellett az őszi mélyszántás van még vissza, s szórják a szerves és mű­trágyát a nagyüzemi terüle­teken és a kiskertekben. Az őszi kultúrák vetése már az elmúlt héten befe­jeződött, s végeztek a szü­rettel is. Szőlőből egyébként idén az elmúlt évinél 10 szá­zalékkal kevesebb termett, de átlagosan 2 cukorfokkal jobb minőségű lett a termés. A kukoricatáblákon is már csak a szártépők dolgoznak, s szórják a műtrágyát. Mivél igen száraz a talaj, lassan halad a cukorrépa be­takarítása, s a kemény föld miatt gyakran meghibásod­nak a gépek is. Idén összesen 2740 hektáron termeltek a megye mezőgazdasági üze­meiben cukorrépát — tavaly 4333 hektár volt ez a terü­let. Az üzemek azért nem vállalkoztak szívesen ennek a kultúrának a termesztésé­re, mert idén már nem kap­tak töblettermés után cu­korprémiumot. A répa beta­karítása 65 százalék körüli, s Regölyben, Tolnanémedi- ben, Dombóváron, Várongon és Ozorán van még kinn na­gyobb mennyiség. A csapadékhiány szemmel- iátható az őszi vetésű növé­nyeknél: foltosán, egyenetle­nül keltek. A vetés és a be­takarítás befejezése után az üzemekben fokozódott az őszi mélyszántás üteme. A talajmunkákkal párhuzamo­san folyik a rekultiváció. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és állami gaz­daságok a termőföld védelmét szem előtt tartva éltek a tá­mogatás nyújtotta lehetőség­gel. Az üzemek részéről je­lentkező rekultivációs igény arra enged következtetni, hogy fokozott figyelmet for­dítanak, illetve kívánnak fordítani a termelés eredmé­nyeit kedvezően befolyásoló rekultivációs jellegű mun­kákra. dvm Fotó: Gottvald K. Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja pénteken Moszkvában beszédet mon­dott a hadsereg pártnapján. Beszédében a többi között ki­jelentette: Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei rendkí­vül agresszív politikát foly­tatnak a Szovjetunióval és más szocialista országokkal, a világ haladó erőivel szem­ben. Erről több tény is ta­núskodik: Először: az USA által más­fél évvel ezelőtt a kommu­nizmus, a Szovjetunió és más szocialista országok ellen meghirdetett keresztes had­járat nem pusztán jelszónak, hanem külpolitikai program­nak bizonyult. Fő célja, hogy biztosítsa a felkészülést a szocializmus megsemmisíté­sére. Ez vezérli ma az USA vezetőit gyakorlati lépéseik megtételében, és ezt tartják szem előtt más NATO-tag- államok vezetői is. Másodszor: az Egyesült Államok és NATO-szövetsé­gesei mindent megtesznek azért, hogy megbontsák a a Szovjetunió és az USA, a Varsói Szerződés és a NATO között kialakult katonai-ha­dászati egyensúlyt. A hadá­szati és közepes hatótávolsá­gú nukleáris fegyverzet új rendszereit hozzák létre. Ko­rábban nem tapasztalt mére­teket öltött az Egyesült Ál­lamok és a NATO hagyomá­nyos és általános rendelteté­sű fegyverzetének korszerűsí­tése. Terveket dolgoznak ki a világűr militarizálására is. Az USA 1985-ben 322,5 mil­liárd dollárra kívánja növelni a katonai kiadásokat, ami két és félszerese a három­négy évvel ezelőtti összeg­nek. Harmadszor: az USA és más NATO-országok vezetői, hogy szabad kezet kapjanak a háborús kalandokhoz, min­den manőverezési lehetősé­get kihasználnak, és nem hajlandók becsületes tárgya­lásokat folytatni a fegyver­kezési hajsza megszüntetésé­ről. A jelenlegi amerikai kormány hibájából félbesza­kadt, vagy zsákutcába jutott minden e kérdésről folytatott fontos tárgyalás. Az európai nukleáris fegyverzet korláto­zásáról folytatott tárgyaláso­kat a világ közvéleményének félrevezetésére használják fel. Negyedszer: az USA és a NATO fegyverzetének növe­lésével párhuzamosan na­gyobb méretűvé válnak a hadgyakorlatok. Ötödször: az amerikai há­borús készülődésbe mind szé­lesebb körben vonják be a világ legkülönbözőbb térsé­geinek más országait is. Az USA reakciós rendszereket juttat hatalomra az antiim- perialista és nemzeti felsza­badító mozgalom elnyomása céljából, s újjá akarja élesz­teni a japán militarizmust is, hogy hozzákapcsolja a NATO gépezetéhez. Az Egyesült Államok al­kalmassá akarja tenni fegy­veres erőit arra, hogy a világ bármely részén haladéktala­nul bevethetővé váljon. A Grenada elleni fegyveres tá­madással bizonyítani kívánta a világnak, hogy kész bevet­ni hadseregét mindenhol, ahol ezt szükségesnek tartja. Hatodszor: az USA és a NATO hatalmas méretű pszichológiai támadást indí­tott á Szovjetunió és a szocia­lista közösség országai ellen, így akadják elfogadtatni a nemzetközi közvéleménnyel, hogy elkerülhetetlen a hábo­rú a szocializmussal és a kommunizmussal. Ezt a célt szolgálják a rágalmak, ha­zugságok, a szocialista or­(Folytatás a 2. oldalon) MTESZ­tanácskozás A MTESZ üzemi és intéz­ményi szervezetei szombaton megtartották első országos tanácskozásukat az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A konferencián részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A csaknem 130 ezer hazai műszaki értel­miségi szakembert 600 üzemi szervezeti küldött képvisel­te, ezenkívül több száz vál­lalati vezető, és a miniszté­riumok, valamint társadal­mi szervek számos vezető tisztségviselője. Tóth János, a MTESZ fő­titkára beszámolójában hangsúlyozta, hogy napja­inkban kulcsfontosságúvá vált a gazdasági feladatok végrehajtása. Különösen fon­tos, hogy a hazai vállalatok az eddiginél fokozottabban járuljanak hozzá a magyar gazdaság nemzetközi ver­senyképességének javításá­hoz, amely többek között a műszaki fejlesztés meggyor­sításán, a termelés gazdasá­gosságának javításán, a bel­földi és külföldi piaci köve­telményekhez való alkalmaz­kodáson múlik. A főtitkár beszámolóját vita követte. kai, valamint gépjárműdiag­nosztikai jártasságból. kel­lett számot adniuk. Az el­méleti kérdésékre összesen negyven perc állt a verseny­zők rendelkezésére. A versenynek otthont adó paksi Volán összesen négy tehergépkocsit biztosított a döntő résztvevőinek. A mun­kafeladatok során két-két autószerelő dolgozott együtt. A zsűri — Sipter Géza, a szekszárdi 11. számú Volán Vállalat főmérnöke, Miszler János, a paksi Volán-kiren- de'ltség műszaki osztályveze­tője és Póczik Zoltán, a Szekszárdi Húsipari Vállalat dolgozója, a Tolna megyei K'ISZ-bizottság tagja — ter­mészetes, hogy munkájukat is együtt értékelte. Autószerelők versenyének megyei döntője Kovács István, a Paksi Építőipari Ktsz, és Váci Tibor, a paksi Volán dolgozója kettes szemlére készíti elő a ZIL- gépkocsit. Az ifjiúmumkásnapok ren­dezvénysorozat egyik prog­ramjaként tegnap délelőtt a paksi Volánnál rendezték meg az autószerelők verse­nyének megyei döntőjét. A korábban megrendezett elő­döntőkből, a járási és váro­si döntőkből továbbjutott legjobb tizenöt autószerelő szakmunkás mérte össze ere­jét és szaktudását mind el­méletből, mint pedig gya­korlatból. A megyei döntő reggel ki­lenckor két lépcsőben kezdő­dött. Az egyik csoport a gya­korlati feladatokkal, a másik pedig a paksi Volán könyv­tártermében írásbeli felada­tokkal kezdett. A verseny­zőknek szakmai és munka- védelmi ismeretekből, poditi­Az írásbeli feladatokat oldják meg a.versenyzők Eső kellene A földön már csak cakarrépa van Törik a betakarítógép Ferenc Antal, a mözsi téesz traktorosa szórja a műtrágyát azon a kukoricatáblán, ahol a betakarítást is végezte

Next

/
Thumbnails
Contents