Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-12 / 267. szám

2 NÉPÚJSÁG 1983. november 12. Felhívás az európai biztonsági és együttműködési értekezleten résztvevő államok parlamentjeihez „A jó példa tovább gyűrűzhet...” Fred Sinowatz nyilatkozata magyarországi útja előtt Mi, a Varsói Szerződés tag­államai legfelsőbb törvény­hozó -szerveinek — a Bolgár Népköztársaság nemzetgyű­lésének, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság szövet­ségi gyűlésének, a Lengyel Népköztársaság szejmjének, a Magyar Népköztársaság or­szággyűlésének, a Német De­mokratikus Köztársaság népi kamarájának, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetsége Legfelsőbb Tanácsá­nak — az időszerű nemzet­közi kérdések megvitatására Szófiában összegyűlt képvi­selői kötelességünknek te­kintjük, hogy népeink aka­ratát kifejezve a következő felhívással forduljunk az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt­vevő államok parlamentjei­hez. Ebben a kritikus pillanat­ban dől el a kérdés: csök­ken-e a nukleáris szemben­állás szintje Európában, vagy folytatják-e fegyverek to­vábbi tömeges felhalmozá­sát. Komolyan ártana a béke ügyének, ha megvalósítanák -az új amerikai nukleáris ra­kéták közeljövőben tervezett európai telepítését. Mi az európaiak és vala­mennyi jóakaratú ember -leg­fontosabb és leghalaszthatat­lanabb feladatának tekintjük megakadályozni az esemé­nyek ilyen veszélyes alakulá­sát, amely a feszültség to­vábbi, még veszélyesebb éleződéséhez, a nukleáris ka­tasztrófa veszélyének fokozó­dásához vezetne. Mindannyi­unk érdekében nem szabad megengedni, hogy a nyugat­európai országok területe a szocialista országokra irány­zott amerikai nukleáris ra- kétafegyvere'k indítóhelyévé változzon, el kell hárítani az Eeurópát fenyegető nukleá­ris veszélyt, meg kell szilár­dítani a biztonságot földré­szünkön és az egész világon. Megállapodás elérése a célja és értelme annak a po­fi ikának, amelyet a szocia­A Varsói Szerződés tagál­lamai parlamentjeinek — a Bolgár Népköztársaság nem­zetgyűlésének, a Csehszlovák Szocialista Köztáraság szö­vetségi gyűlésének, a Len­gyel Népköztársaság szejm- jének, a Magyar Népköztár­saság országgyűlésének, a Német Demokratikus Köz­társaság népi kamarájának, a Román Szocialista Köztársa­ság nagy nemzetgyűlésének, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége Legfel­sőbb Tanácsának — képvise­lői 1983. november 9—11-én Szófiában találkozót tartot­tak. A találkozón mély aggoda­lommal és nyugtalansággal állapították meg, hogy az Egyesült Államok kormány­zata és legközelebbi szövet­ségesei militarista irányvo­nalának egyenes következ­ményeként veszélyes mérték­ben növekszik a nemzetközi feszültség és erősödik a nukleáris katasztrófa veszé­lye. A szocialista országokra irányított új amerikai közép­hatótávolságú rakéták euró­pai telepítését célzó tervek­kel kapcsolatban megkülön­böztetett figyelmet fordítot­tak az európai helyzetre. Ha nem sikerül megakadályozni ezeknek az első nukleáris csapás mérésére szánt raké­táknak a telepítését, akkor az európai nukleáris fegy­verkezési verseny újabb esz­kalációjára kerül sor^még ve­szélyesebb mértékben kiéle­ződik az egész nemzetközi helyzet. A találkozó résztvevői ki­lista országok állhatatosan folytattak és folytatnak az európai nukleáris fegyverek korlátozásának és csökken­tésének kérdéseiben. Síkra- szállnak a legradikálisabb megoldás, Európának mind a közép-hatótávölságú, mind a harcászati nukleáris fegy­verektől való teljes megsza­badítása mellett. A Szovjet­unió által a genfi tárgyalá­sokon előterjesztett javaslat megvalósítása teljes mérték­ben megfelelne az európai népek alapvető érdekeinek, hozzájárulna a világbéke megszilárdításához, a nem­zetközi stabilitás ás együtt­működés erősítéséhez. Minden korábbinál éleseb­ben vetődik fel ma a kér­dés, hogy a tárgyalásokon, amelyeket nem korlátoz sem­miféle önkényesen megálla­pított határidő, mielőbb jöj­jön létre kölcsönösen elfo­gadható megállapodás, amely előírja az új közép-hatótá­volságú nukleáris rakéták Európában történő telepíté­séről való lemondást és a meglevő közép-hatósávolsá- gú nukleáris eszközök radi­kális csökkentését. A nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetésére töre­kedve a Szovjetunió a szo­cialista országok támogatá­sával számos nagy horderejű és bátor kezdeményezést ter­jesztett élő, amelyek a nuk­leáris fegyverzetek tisztessé­ges, igazságos alapon törté­nő nagymértékű radikális csökkentésére irányulnak és ténylegesen figyelembe ve­szik valamennyi fél bizton­ságos érdekeit. Ezek közé tartozik a csökkentésre ke­rülő összes rakéta megsem­misítésére vonatkozó javas­lat is. Ezek a kezdeményezé­sek közvetlen hidat alkotnak a megegyezéshez. Az amerikai nukleáris ra­kéták európai telepítése ve­szélyeztetné azokat az ered­ményeket, amiket közös erő­feszítésekkel sikerült elérni az összeurópai folyamat ke­retében. E folyamat fejlesz­tésének távlatait nemrég ha- tÉuozták meg a madridi ta­lálkozón. Pozitívan értékelve az európai biztonság és együtt­működés kérdéseivel foglal­kozó ötödik interparlamen­táris konferencia eredménye­it, síkraszállunk az európai parlamentek közötti együtt­működés aktivizálásáért. Meggyőződésünk, hogy még mindig van lehetőség a megállapodásra. Ehhez poli­tikai akaratra és arra van szükség, hogy mindkét fél az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elve alapján megtart­sa azt az egyetlen, de elen­gedhetetlen követelményt, hogy az európai közép-ható­távolságú nukleáris fegyve­rek egyensúlyát nem szabad megbontani. E súlyos probléma megol­dásakor a parlamenteknek a lakosság széles rétegei véle­ményének figyelembevéte­lével kell kifejteniük állás­pontjukat, — annál is in­kább, mivel ez a kérdés lét- fontosságú minden ország, egész Európa és az emberi­ség számára. Azzal a nyomatékos felhí­vással fordulunk országaink parlamentjeinek nevében az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt­vevő államok parlamentjei­hez — akiknek hangját meg kell, hogy hallják —, hogy tevékenyeken járuljanak hozzá a tényleges nukleáris leszereléshez, tegyenek meg minden tőlük telhetőt a né­pek nyugodt, aggodalomtól mentes jövőjének biztosítá­sáért. A józan észnek kell fe­lülkerekednie. PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága táviratban üdvözöl­te Nagy-Britannia Kommu­nista Pártja Londonban szombaton kezdődő 38. kong­resszusát. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága ugyancsak táviratban köszöntötte a Martinique-i Kommunista Párt november 12-én kezdő­dő VIII. kongresszusát. * A Kínai Népi Bank meg­hívására november 1—11. között a Kínai Népköztársa­ságban hivatalos látogatást tett a Magyar Nemzeti Bank küldöttsége, amelyet Tímár Mátyás, az MNB elnöke ve­zetett. A küldöttséget fogad­ta Tien Csi-jün miniszterel­nök-helyettes. A Magyar Nemzeti Bank delegációja pénteken hazaérkezett. HELSINKI Púja Frigyes, hazánk Finn­országba akkreditált új rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete november 11-én átadta megbízólevelét Mauno Koivisto köztársasági elnök­nek. TOKIÖ Rónáid Reagan amerikai elnök, aki hivatalos látoga­táson Tokióban tartózkodik, pénteken beszédet mondott a japán parlamentben. Han­goztatta: a nukleáris fegy­verekre azért van szükség, -hogy használatukra soha ne kerüljön sor. Reagan elnök, az egyetlen országban, ame­lyet eddig — amerikai — atomcsapás ért, s ezért a nukleáris fegyverek kérdése igen érzékeny téma, ezzel a gondolatmenettel igyekezett igazolni az amerikai atom­fegyverkezés jogosságát. A Japán Kommunista Párt képviselői -bojkottálták az ülést. Leváltás A Minisztertanács Boni- fert Ádám igazságügyminisz­ter-helyettest hivatali beosz­tásával való visszaélés mi­att tisztségéből leváltotta. (MTI) Változások a bértarifa-rendszerben Emelkedik a bérkategóri­ák alsó és felső határa, egyes területeken megváltozik a dolgozók besorolási rendsze­re 1984. január 1-tól — je­lentette be pénteki sajtótájé­koztatóján Rácz Albert ál­lamtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. A bérkategóriák felső határa átlagosan mintegy 25 száza­lékkal, alsó határa pedig csaknem 10 százalékkal emelkedik, ez azonban nem jelent általános bérpolitikai intézkedést, hanem a munka szerinti differenciáltabb bé­rezésre használható fel. A bérkategóriák alsó és felső határainak emelése is diffe­renciáltan történik. A pálya­kezdő diplomások bértarifá­jának felső határa például a mostaninak másfélszerese lesz. Lényeges változás, hogy a fizikai dolgozók besorolá­sánál az eddigieknél jobban figyelembe veszik a munka- körülményeket, a feladatok nehézségi fokát. Minderre 1984. januárjától van lehe­tőségük a vállalatoknak, a gyakorlatban azonban csak akkor tudnak bért emelni, ha erre anyagi fedezetük is van. Az új besorolásokat azonban 1984. december 31- ig mindenképpen el kell ké­szíteniük, 1986. december 31- ig pedig biztosítaniuk kell, hogy dolgozóik alapbére leg- ' alább kategóriájuk új alsó határát elérje. Történelmi és nemzetközi jelentőségűek az Ausztria és Magyarország között kiala­kult kiváló kapcsolatok, azok sokrétű továbbfejlesztése a jelenlegi világhelyzetben kü­lönösen fontos — jelentette ki az osztrák kancellár. Fred Sinowatz, aki a kö­zeli napokban hivatalos lá­togatást tesz hazánkban, Bécsben magyar újságírók előtt hangoztatta: a két or­szág példás, kiemelkedően jó együttműködést alakított ki Európa olyan területén, amely egykor a legveszélye­sebbek közé tartozott. A tény, hogy kölcsönös szán­dékkal, ésszerű politikával a mi tájainkon sikerült nyugal­mat, jószomszédi együttmű­ködést teremteni, történelmi jelentőségű. „Mindent meg kell tennünk, hogy e kap­csolatokat tovább fejlesszük és nagyon derűlátó vagyok, hiszen ehhez mindkét olda­lon megvan a'jószándék” mondotta. Az áprilisban hivatalba lé­pett osztrák kormányfő, aki­nek e minőségében a buda­pesti az első hivatalos kül­földi látogatása, elmondotta: a világpolitikai légkör meg­romlása semmiképpen nem lehet ok arra, hogy osztrá­kok és magyarok ne folytas­sák töretlenül az együttmű­ködést, sőt, el is mélyítsék azt. „A tény, hogy az eny­hülési politika korszakában a lehető legjobban ki tudtuk használni az együttműködés előnyeit, annak is betudható, hogy igen sok személyes po­litikai kapcsolat alakult ki, s elmélyültek a kapcsolatok gazdasági és kulturális terü­leten is. Ez jó alap a tovább­lépésre egy világpolitikailag nehéz helyzetben. Ügy hi­szem, mindent meg kell ten­nünk, hogy kitartsunk a koo­peráció mellett, hiszen nem csak Magyarországról és Ausztriáról van szó. A példa, amelyet a különböző társa­dalmi rendszerű országok jó együttműködésére nyújtunk, tovább gyűrűzhet, minta le­het a világ más térségei szá­mára. A két ország kapcso­latai bizalomépítő tényezőt jelentenek olyan időkben, amikor ilyen példára szükség Jövőre nem változik lénye­gesen a vállalatok bér- és keresetszabályozási rendsze­re. Ennek jelenlegi formája a gyakorlati tapasztalatok szerint ösztönzően hat a vál­lalatok gazdálkodására, a belső érdekeltségi viszonyok javítására, az ésszerű lét­számgazdálkodásra, verseny- képes termékek előállítására. A vállalatoknak azonban to- v'bb kell javítaniuk bér- és létszámgazdálkodásukat, az általános bérfejlesztés nem lehet az ösztönzés eszköze — mutatott rá az államtitkár. A bérkategóriák határainak módosításával éppen azt kí­vánják a vállalatok számá­ra lehetővé tenni, hogy a ko­rábbiaknál bátrabban élje­nek a differenciálással a ki­emelkedően jó munkát vég­zők nagyobb anyagi megbe­csülése érdekében. Így köze­líteni lehet ahhoz a kívána­lomhoz, hogy a béreket ne járandóságnak tekintsék. 1984-ben az idén beveze­tett bér- és keresetszabályo­zási rendszer változatlan szerkezetben és változatlan mértékkel működik tovább. Eszerint az A, illetve a B kategóriás vállalatoknál jö­vőre 2,2 százalék, illetve 2,7 százalékos bérfejlesztést va­lósíthatnak meg adómente­sen. Mindössze néhány al- ágazat kerül át az ideitől el­térő bérszabályozási formá­ba. van” — húzta alá Fred Sino­watz. Budapesti útjának egyik célja, hogy jelezze, az áprili­si választások után alakult új osztrák kormány tovább kívánja ápolni azokat a ki­emelkedően jó kapcsolatokat, amelyek a két ország között az elmúlt években kialakul­tak. Napirenden szerepel majd a világpolitikai hely­zet, valamint a kétoldalú kapcsolatok egy sor kérdése, mindenekelőtt a gazdaság­ban. Az osztrák gazdaság vezetőiből álló népes kül­döttség kíséri el, mondotta a kormányfő, s a cél az, hogy az ipari kooperációtól az idegenforgalomig a gazda­ság minden ágazatában fo­kozottan kihasználják az együttműködésben rejlő to­vábbi lehetőségeket. Világpolitikai kérdésekre válaszolva a kancellár hang­súlyozta, hogy kormánya ki­tart azon politika mellett, amelyet elődje, Brúnó Kreis- ky alakított ki a Közel-Ke­lettel kapcsolatban. Ausztria Izrael teljes elismerését, ugyanakkor a palesztin nép nemzeti jogainak maradék­talan tiszteletben tartását igényli. Fred Sinowatz meg­ismételte kormányának fel­hívását a két nagyhatalom­hoz: a fenyegető fegyverke­zési verseny megfékezésére kössenek elvi megállapo­dást Genfben, majd tárgyal­janak tovább a fegyverkor­látozás részleteiről. „Nem tudom, lesz-e sikere felhívá­sunknak, de mindent meg kell tenni a fegyverkezési verseny megfékezésére” — hangoztatta. A kancellár, aki burgen­landi születésű és máig Neu- felden (Laj.taújfalu) él, köz­vetlen hangon szólt arról, hogy éppen a több nemzeti­ség, köztük magyarok lakta vidékről való származása, történészi tanulmányai miatt is mindig különösen érdek­lődött a szomszéd ország tör­ténelme, fejlődése iránt. „Szüleim még magyar isko­lába jártak, mindig sok kap­csolatom volt magyar bará­taimmal, Magyarország fej­lődése mindig fontos volt számomra” — mondatta nyi­latkozatában Fred Sinowatz. Jövőre a már működő két­féle vállalati kísérleti jöve­delemszabályozás mellett egy harmadik kísérleti formát is bevezetnek. Ebben a formá­ban a vállalati költségként jelentkező személyi jövedel­mek növeléséhez kapcsolódó adóterhek jelentősen mér­séklődnek, a vállalatok ki- egyensúlyozottabban gazdál­kodhatnak a termelési ténye­zőkkel. A kísérletben való részvétel kedvezőbb lehető­ségeket teremt a gazdálkodó egységeknek arra, hogy a ki­emelt feladatok teljesítésére az eddigieknél jobban ösztö­nözhessék dolgozóikat. Jövőre a dolgozók jelenle­gi 290, illetve a mezőgazdasá­gi szövetkezeti tagok 200 fo­rintos bérkiegészítését a nyugdíjjárulék átlagos mér­tékével 310, illetve 210 fo­rintra emelik, s azt pótlék­ként beépítik a bérekbe. Ez­zel egyidejűleg az átlagke­reset után fizetett nyugdíj- járulék határait 300 forinttal megemelik. A bérkiegészítés után a vállalatok eddig nem fizettek társadalombiztosítá­si hozzájárulást, mentesültek a munkabéreket terhelő le­vonásoktól, s ez torzította a gazdálkodás bér- és költség- szerkezetét. Ezért vált szük­ségessé a bérkiegészítés be­építése a bérekbe pótlékként. A különféle térítések — mint például az óvodai hozzájáru­lás — megállapításánál eze­ket a pótlékokat a jövőben sem veszik figyelembe. (MTI) Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek találkozójáról fejezték mély meggyőződé­süket, hogy a nukleáris fegy­vertáraknak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján történő csökkentése, a bizalom erősítése és a nem­zetközi együttműködés fej­lesztése megfelel Európa, va­lamennyi európai ország ér­dekeinek, az összes európai nép reményeinek. Rámutat­tak, hogy gazdasági szankci­ók alkalmazása az államok közötti kapcsolatokban el­lentmond a helsinki záróok­mány elveinek. A találkozó résztvevői egy­hangúlag megállapították, hogy a mostani nyugtalanító helyzetben különösen fonto­sak és időszerűek a szocia­lista országok külpolitikai kezdeményezései, amelyeket a Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testületé prágai ülésén, 1983. január 5-én elfogadott poli­tikai nyilatkozat és a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983. júni­us 28-i moszkvai találkozó­ján elfogadott közös nyilat­kozata tartalmaz. Ezek a kezdeményezések a nukleá­ris háború megakadályozá­sát, az enyhülési folyamat továbbvitelét és elmélyítését, a fegyverkezési — különösen a nukleáris fegyverkezési — verseny beszüntetését és a leszerelésre való áttérést, Európa és az egész világ biztonságának és együttmű­ködésének erősítését céloz­zák. A találkozó résztvevői hangsúlyozták, hogy ma min­den korábbinál jobban szük­ség van valamennyi állam parlamenti képviselői erőfe­szítéseinek fokozására annak érdekében, hogy az európai nukleáris fegyverek korláto­zásáról folyó genfi tárgyalá­sokon tényleges eredmények szülessenek. Kifejezték együttműködési készségüket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet valamennyi résztvevő orszá­gának parlamenti képvise­lőivel, e célok elérése érde­kében. A találkozó résztvevőinek mély meggyőződése, hogy a széles körben kibontakozó rakétaellenes mozgalom szemléletesen mutatja: az európai népek tudatában vannak az új amerikai ra­kéta-fegyverrendszerek eu- í rópai telepítését célzó tervek minden veszélyének. A találkozón felhívást fo­gadtak el, az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezleten résztvevő államok parlamentjeihez. A találkozó tárgyszerű, elvtársi légkörben zajlott le. A következő hasonló kon­zultatív találkozót Berlinben tartják meg. * Arjrc Antal, az országgyű­lés elnöke pénteken hazaér­kezett Szófiából, ahol részt vett a Varsói Szerződés tag­államai parlamenti elnökei­nek konzultatív találkozóján. Fogadására a Keleti pálya­udvaron megjelent Péter Já­nos, az országgyűlés alelnö- ke. Jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete.

Next

/
Thumbnails
Contents