Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-12 / 267. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 267. szám ÁRA: 1,80 Ft 1983. november 12., szombat PARKÉPÍTŐ SZEKSZÁRDIAK (4. old.) NEM HOLTIG TANULNI? (5. old.) TÉESZ-TAGOK AZ ÜZEMBEN HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (7. old.) (3. old.) Nemzetiségi kongresszusok Kongresszusra készülnek hazánkban a nemzetiségi szövetségek. Elsőnek a román szövetség tartja meg ta­nácskozását, november 12-én és 13-án, ezt követően a szlovákok, a délszlávok, majd a német nemzetiségi lakosság kongresszusára kerül sor, ez utóbbi már de­cember elején. Magyarországon a becslések szerint jelenleg 400—450 ezer nemzetiségi lakos él. A népszámlálás hivatalos adatai szerint számük ennél valamivel kevesebb. A legnépesebb csoport a németeké, számuk több mint 200 ezerre tehető, a szlovákok száma 100 ezer, a dél- szlávoké 80—100 ezer, míg a románoké 20—25 ezer. Ez az ország összlakosságának 4—4,5 százalékát jelenti. A nemzetiségi kongresszusok nemcsak arról adnak majd számot, hogy a két kongresszus közötti időszak­ban, tehát az utóbbi öt esztendőben milyen mértékben fejlődött tovább a gyakorlatban is a lenini nemzetiségi politika hazánkban, de ugyanakkor meghatározzák a tennivalókat a 'következő öt esztendőre is. Magyarországon a nemzetiségi jogok érvényesítése a nemzetiségek létszámától és számarányától független, elvi kérdés. Az MSZMP XII. pártkongresszusának ha­tározata kimondja: .^Pártunk a lenini nemzetiségi poli­tika érvényesítését változatlanul fontos feladatnak te­kinti. A nemzetiségek hazánk egyenjogú állampolgárai. A nemzetiségi szövetségek fontos politikai és kulturá­lis feladatot látnak el. Minden szükséges támogatást megadunk ahhoz, hogy a nemzetiségek továbbra is ak­tív részesei legyenek társadalmi, politikai életünknek, őrizzék és fejlesszék anyanyelvi kultúrájukat. A ha­zánkban élő nemzetiségek és a szomszédos országokban élő magyarság jelentős mértékben hozzájárulhatnak népeink barátságának és együttműködésének elmélyí­téséhez. A nemzetiségi kérdés internacionalista meg­oldásának fontos eleme a kétnyelvű, kettős kultúrájú állampolgárok szabad fejlődése...” A hazánkban élő nemzetiségek egyenrangú állampol­gárokként vesznek részt a szocializmus építésében és a politikai életben. Számarányuknak megfelelő képvi­seletet kapnak a vezető politikai, tanácsi és társadal­mi testületekben, szabadon használhatják anyanyel­vűket, ápolhatják nemzeti kultúrájukat, amelyhez min­den segítséget megkapnak. Megőrizhetik népszokásai­kat, hagyományaikat, gyermekeiket anyanyelvi isko­lákba járathatják. Ezek a nemzeti sajátosságok hazánk kultúráját is gazdagítják. Az elmúlt öt esztendő fejlődése bebizonyította, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek életében, munká­jában, törekvéseiben érvényesül a politikai, gazdasági, kulturális és állampolgári egyenjogúság. Ennek jegyei a kongresszus óta újakkal bővültek. Több mint száz község kapott nemzetiségi helységnévtáblát, németet, szlovákot, délszlávot, románt attól függően, hogy mi­lyen nemzetiségi él ott nagyobb számban. Mindenütt bővültek az anyanyelvi oktatás lehetőségei. Több tan­terem épült, új iskolák is nyíltak. Pécsett, az idei tanévben kezdte meg működését az ország második szerfo-horvát gimnáziuma. Hogyadél- szlávoknál maradjunk: a két kongresszus között a 1 szerb-horvát óvodák száma 38-ról 50-re, az óvónők szá­ma 75-ről 88^ra növekedett. A kétnyelvű iskolák tár­gyi feltételei megoldottak. Előrelépést jelent a felső­fokú intézményeknél, hogy a Szombathelyi Tanárkép­ző Főiskolán létrehozták a szlovén tanszéki csoportot. A Pécsi Tanárképző Főiskola, amely a délszláv pedagó­gusképzés központja, egyetemi rangra emelkedett. Hasonlóan kedvező helyzetről számolhat majd be az anyanyelvoktatási bizottság a német nemzetiségi szö­vetség kongresszusán is. A német nyelvű oktatásban részt vevő tanulók száma évről évre növekszik, de emelkedik a német nyelvoktatásban részt vevő magyar gyermekek száma is. Tervezik egy német oktatási köz­pont létrehozását. A kongersszus dönt majd arról, hogy ezt hol állítják fel, szóba jöhet több németlakta me­gye központja, vagy Budapest. A szlovák nyelvoktatást is számos új községbe ve­zették be az utóbbi öt esztendőben. Sátoraljaújhelyen új szlovák iskola és diákotthon épült. Kibővítették a békéscsabai szlovák diákotthont. Űj tantermekkel bő­vült a nagytarcsai és a vanyarci általános iskola. S ami igen figyelemreméltó: egyre magasabb színvonal jellemzi a szlovák tannyelvű iskolák olvasómozgalmát. Sokrétűbbé és szívonalasabbá vált a nemzetiségek kulturális tevékenysége. Művelődési klubok, amatőr színjátszó csoportok, táncegyüttesek, énekkarok mű­ködnek. A német nemzetiség kulturális tevékenységé­nek egyik legfontosabb területe például a klubmozga­lom. A német klubesteken intenzíven foglalkoznak az anyanyelv ápolása mellett a néprajzzal, a történelem­mel és a nemzetiségi kérdésekkel is. A szlovákoknál az énekkarok, a tánccsoportok és a hagyományőrző együttesek munkájában nemcsak a fiatalság, de a középkorú lakosság is nagy számban vesz részt, különösen a pávakörökben. Gazdag, színes, szemet gyönyörködtető a dél-szláv és a román folklór, országosan ismert nevű együttesek és tánccsoportok, énekkarok ápolják a népi hagyományokat. Nem ilenne azonban teljes a kép, ha nem szólnánk az állandó nemzetiségi rádió- és tévéadásokról, a nem­zetiségi hetilapok emelkedő példányszámáról és a most kibontakozóban lévő önálló irodalomról. Egyre nagyobb számban jelentkeznek fiatal költők és próza­írók, figyelemre méltó művekkel, önálló kötetekkel. I. S. Kádár János hazaérkezett Csehszlovákiából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, aki Gustáv Húsúknak, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének meghívá­sára november 10-én, baráti, •munkalátogatást tett Prágá­ban, pénteken hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi (Bizottságának tit­kára és Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pályaudvaron Aczél György, Havasi Ferenc, Ko­rom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagjai, a KB titkárai, Horváth István belügymi­niszter, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, a Központi Bi­zottság tagjai, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának ve­zetője és Urbán Lajos közle­kedési minisztériumi állam­titkár fogadta. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­te. ♦ Hírmagyarázónk írja: Jellemző epizódok nem ritkán tarkítják a magas rangú államférfiak külorszá­gokba tett látogatásait. Ezek minden szónál ékesebben be­szélnek a kapcsolatok szelle­méről. Ilyen értelemben Ká­dár János mostani prágai utazása során már a kü'lön- vonat útvonala is szimboli­kusnak tekinthető, hiszen a vonat a magyar—csehszlo­vák együttműködés sok je­les állomását érintette. Nem messze haladt Sturovótól, ahol a hatalmas papírgyár magyar víztisztítóművel mű­ködik. Látni lehetett a győri hátsóhidakkal felszerelt ne­héz Tátra gépkocsikat. És nyilván lehetne folytatni a sort a magyar építésű pozso­nyi Bratislava Szállodával, a kollégiumokkal egészen a prágai új diákvárosig, ahol szintén találkozhatunk ma­gyar építőmunkásokkal. A sok közül ez csak néhány példája a két nép barátságá­ban gyökerező közös munkál­kodásnak, amelyet ezúttal is méltattak a két ország veze­tői. Gustáv Busáknak az együttműködésért kifejtett fáradozásait ismerte él az a magas kitüntetés, amelyet ez alkalommal nyújtott át Ká­dár János csehszlovák ven­déglátójának. Vezetőink a két szomszéd ország kapcsolatainak erősí­tése végett gyakran találkoz­nak. Meggyőződésük ugyan­is — amit a mostani látoga­tásról kiadott közlemény is kifejezett —, hogy az MSZMP és a CSKP, országa­inknak a marxizmus—leni­nizmus és a proletár interna­cionalizmuson alapuló ba­rátsága és soköldalú együtt­működése mindkét nép javát szolgálja, egyben hozzájárul­va a szocialista közösség erő­sítéséhez is. Nem kétséges, hogy ma, a szocialista építés nehezebb belső és külső fel­tételei miatt ennek az együtt­működésnek számos kínál­kozó haszna lehet. Egyrészt gondjaink enyhítését szol­gálja a két vezető által is eredményesnek ítélt gazda­sági együttműködés, amely amint azt a közlemény is le­szögezte — különösen azok­ban az ágazatokban szélese­dik, amelyek elősegítik a gyorsabb ütemű tudomá­nyos-műszaki fejlesztést, a termelés hatékonyságának növelését. r A csütörtöki magyar—cseh­szlovák csúcstalálkozó jeles esemény a mai megromlott nemzetközi helyzetet tekintve is. Kádár János és Gustáv Husák kifejezhették aggodal­mukat amiatt, hogy tovább növekedett a feszültség a vi­lágban, mivel az amerikai imperializmus ismételt kísér­letet tesz az erőfölény meg­szerzésére. A két politikus elítélte az új amerikai nuk­leáris rakéták nyugat-európai telepítésének tervét, és síkra- szálltak amellett, hogy Géni­ben megállapodás szülessék az európai közép-hatótávol­ságú atomfegyverek korláto­zásáról. Kádár János és Gus­táv Husák ezzel országaink, az egyszerű emberek meg­növekedett békevágyának adott hangot a prágai vár­ban, amely — és ez is szim- bóliumszámba mehet — a második világháború utolsó napján szabadult csak fel. A mai helyzetben tehát fon­tosnak érezhetjük a tárgyalá­sokról kiadott közleményből azt a mondatot: „A két párt képviselői hangsúlyozták a Magyar Népköztársaságnak és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a Szovjet­unióhoz fűződő szoros inter­nacionalista együttműködé­sének, a szocialista közösség országai összefogásának és összehangolt fellépésének rendkívüli jelentőségét”. Nagy erő ez az összefogás a béke oltalmazásában, a leszerelés elérésében. Kádár János a csehszlovák köztársasági elnök kitünteté­sekor azt mondotta: „A szo­cializmus útján járó magyar, cseh és szlovák nép közötti barátság közös, nagy, felbe­csülhetetlen értékű vívmá­nyunk”. Nem kétséges, hogy ez a mostani, a munkakap­csolatok sorába jól illeszke­dőn, mondhatni hétköznapi látogatás ennek a történelmi vívmánynak a megőrzését, és további gazdagítását szolgál­ta. K. F. Nyárfa gyufának, falemezipari célra A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság szekszárdi erdészetében a tervek sze­rint folyik idén a 'kitermelés. A keselyűsi kerületben mint­egy tizenhat hektáron a nyárfát vágják. Az a cél, hogy az ipari hasznosításra érett fát kitermeljék, és vá­logatva küldjék a hazai és a külföldi megrendelőknek. A területről, amely most kivágás alatt van, mintegy 4500 köbméter rönköt hasz­nosítanak, azaz adnak el to­vábbi feldolgozásra. Idén ezer köbméter fát küldenek a gyárakba gyufának és lemez­nek. A kivágott rönk 60—70 százaléka felel meg export­célokra. A héten csaknem mindennap 2—3 vagont tud­tak megrakni, de szállítot­tak a szegedi gyufagyárnak is. A tolna-mözsi vasútállo­más a feladóállomása az er­dészetnek, mert most a Duna alacsony vízállása miatt uszályokra nem tudnák ra­kodni. A tizenhat hektáros terüle­ten Sára József nyolctagú brigádja dolgozik — eredmé­nyesen. Igaz, az időjárás is kedvező a fakitermeléshez, de a brigád nagy hozzáérté­se is szükséges ahhoz, hogy az óriásira nőtt nyárfákból a legjobban válogassák ki az ipari és a?" exportcélokra al­kalmas rönköket. — Pj—Gk — Takács Dániel kerületvezető erdész és Sára József bri­gádvezető egy rönk felda rabolásáról tanácskozik Itt válogatják a különféle célokra alkalmas részeket Küstler Ádám felvételező

Next

/
Thumbnails
Contents