Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 267. szám ÁRA: 1,80 Ft 1983. november 12., szombat PARKÉPÍTŐ SZEKSZÁRDIAK (4. old.) NEM HOLTIG TANULNI? (5. old.) TÉESZ-TAGOK AZ ÜZEMBEN HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (7. old.) (3. old.) Nemzetiségi kongresszusok Kongresszusra készülnek hazánkban a nemzetiségi szövetségek. Elsőnek a román szövetség tartja meg tanácskozását, november 12-én és 13-án, ezt követően a szlovákok, a délszlávok, majd a német nemzetiségi lakosság kongresszusára kerül sor, ez utóbbi már december elején. Magyarországon a becslések szerint jelenleg 400—450 ezer nemzetiségi lakos él. A népszámlálás hivatalos adatai szerint számük ennél valamivel kevesebb. A legnépesebb csoport a németeké, számuk több mint 200 ezerre tehető, a szlovákok száma 100 ezer, a dél- szlávoké 80—100 ezer, míg a románoké 20—25 ezer. Ez az ország összlakosságának 4—4,5 százalékát jelenti. A nemzetiségi kongresszusok nemcsak arról adnak majd számot, hogy a két kongresszus közötti időszakban, tehát az utóbbi öt esztendőben milyen mértékben fejlődött tovább a gyakorlatban is a lenini nemzetiségi politika hazánkban, de ugyanakkor meghatározzák a tennivalókat a 'következő öt esztendőre is. Magyarországon a nemzetiségi jogok érvényesítése a nemzetiségek létszámától és számarányától független, elvi kérdés. Az MSZMP XII. pártkongresszusának határozata kimondja: .^Pártunk a lenini nemzetiségi politika érvényesítését változatlanul fontos feladatnak tekinti. A nemzetiségek hazánk egyenjogú állampolgárai. A nemzetiségi szövetségek fontos politikai és kulturális feladatot látnak el. Minden szükséges támogatást megadunk ahhoz, hogy a nemzetiségek továbbra is aktív részesei legyenek társadalmi, politikai életünknek, őrizzék és fejlesszék anyanyelvi kultúrájukat. A hazánkban élő nemzetiségek és a szomszédos országokban élő magyarság jelentős mértékben hozzájárulhatnak népeink barátságának és együttműködésének elmélyítéséhez. A nemzetiségi kérdés internacionalista megoldásának fontos eleme a kétnyelvű, kettős kultúrájú állampolgárok szabad fejlődése...” A hazánkban élő nemzetiségek egyenrangú állampolgárokként vesznek részt a szocializmus építésében és a politikai életben. Számarányuknak megfelelő képviseletet kapnak a vezető politikai, tanácsi és társadalmi testületekben, szabadon használhatják anyanyelvűket, ápolhatják nemzeti kultúrájukat, amelyhez minden segítséget megkapnak. Megőrizhetik népszokásaikat, hagyományaikat, gyermekeiket anyanyelvi iskolákba járathatják. Ezek a nemzeti sajátosságok hazánk kultúráját is gazdagítják. Az elmúlt öt esztendő fejlődése bebizonyította, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek életében, munkájában, törekvéseiben érvényesül a politikai, gazdasági, kulturális és állampolgári egyenjogúság. Ennek jegyei a kongresszus óta újakkal bővültek. Több mint száz község kapott nemzetiségi helységnévtáblát, németet, szlovákot, délszlávot, románt attól függően, hogy milyen nemzetiségi él ott nagyobb számban. Mindenütt bővültek az anyanyelvi oktatás lehetőségei. Több tanterem épült, új iskolák is nyíltak. Pécsett, az idei tanévben kezdte meg működését az ország második szerfo-horvát gimnáziuma. Hogyadél- szlávoknál maradjunk: a két kongresszus között a 1 szerb-horvát óvodák száma 38-ról 50-re, az óvónők száma 75-ről 88^ra növekedett. A kétnyelvű iskolák tárgyi feltételei megoldottak. Előrelépést jelent a felsőfokú intézményeknél, hogy a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán létrehozták a szlovén tanszéki csoportot. A Pécsi Tanárképző Főiskola, amely a délszláv pedagógusképzés központja, egyetemi rangra emelkedett. Hasonlóan kedvező helyzetről számolhat majd be az anyanyelvoktatási bizottság a német nemzetiségi szövetség kongresszusán is. A német nyelvű oktatásban részt vevő tanulók száma évről évre növekszik, de emelkedik a német nyelvoktatásban részt vevő magyar gyermekek száma is. Tervezik egy német oktatási központ létrehozását. A kongersszus dönt majd arról, hogy ezt hol állítják fel, szóba jöhet több németlakta megye központja, vagy Budapest. A szlovák nyelvoktatást is számos új községbe vezették be az utóbbi öt esztendőben. Sátoraljaújhelyen új szlovák iskola és diákotthon épült. Kibővítették a békéscsabai szlovák diákotthont. Űj tantermekkel bővült a nagytarcsai és a vanyarci általános iskola. S ami igen figyelemreméltó: egyre magasabb színvonal jellemzi a szlovák tannyelvű iskolák olvasómozgalmát. Sokrétűbbé és szívonalasabbá vált a nemzetiségek kulturális tevékenysége. Művelődési klubok, amatőr színjátszó csoportok, táncegyüttesek, énekkarok működnek. A német nemzetiség kulturális tevékenységének egyik legfontosabb területe például a klubmozgalom. A német klubesteken intenzíven foglalkoznak az anyanyelv ápolása mellett a néprajzzal, a történelemmel és a nemzetiségi kérdésekkel is. A szlovákoknál az énekkarok, a tánccsoportok és a hagyományőrző együttesek munkájában nemcsak a fiatalság, de a középkorú lakosság is nagy számban vesz részt, különösen a pávakörökben. Gazdag, színes, szemet gyönyörködtető a dél-szláv és a román folklór, országosan ismert nevű együttesek és tánccsoportok, énekkarok ápolják a népi hagyományokat. Nem ilenne azonban teljes a kép, ha nem szólnánk az állandó nemzetiségi rádió- és tévéadásokról, a nemzetiségi hetilapok emelkedő példányszámáról és a most kibontakozóban lévő önálló irodalomról. Egyre nagyobb számban jelentkeznek fiatal költők és prózaírók, figyelemre méltó művekkel, önálló kötetekkel. I. S. Kádár János hazaérkezett Csehszlovákiából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki Gustáv Húsúknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghívására november 10-én, baráti, •munkalátogatást tett Prágában, pénteken hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi (Bizottságának titkára és Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pályaudvaron Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Horváth István belügyminiszter, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője és Urbán Lajos közlekedési minisztériumi államtitkár fogadta. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. ♦ Hírmagyarázónk írja: Jellemző epizódok nem ritkán tarkítják a magas rangú államférfiak külországokba tett látogatásait. Ezek minden szónál ékesebben beszélnek a kapcsolatok szelleméről. Ilyen értelemben Kádár János mostani prágai utazása során már a kü'lön- vonat útvonala is szimbolikusnak tekinthető, hiszen a vonat a magyar—csehszlovák együttműködés sok jeles állomását érintette. Nem messze haladt Sturovótól, ahol a hatalmas papírgyár magyar víztisztítóművel működik. Látni lehetett a győri hátsóhidakkal felszerelt nehéz Tátra gépkocsikat. És nyilván lehetne folytatni a sort a magyar építésű pozsonyi Bratislava Szállodával, a kollégiumokkal egészen a prágai új diákvárosig, ahol szintén találkozhatunk magyar építőmunkásokkal. A sok közül ez csak néhány példája a két nép barátságában gyökerező közös munkálkodásnak, amelyet ezúttal is méltattak a két ország vezetői. Gustáv Busáknak az együttműködésért kifejtett fáradozásait ismerte él az a magas kitüntetés, amelyet ez alkalommal nyújtott át Kádár János csehszlovák vendéglátójának. Vezetőink a két szomszéd ország kapcsolatainak erősítése végett gyakran találkoznak. Meggyőződésük ugyanis — amit a mostani látogatásról kiadott közlemény is kifejezett —, hogy az MSZMP és a CSKP, országainknak a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmuson alapuló barátsága és soköldalú együttműködése mindkét nép javát szolgálja, egyben hozzájárulva a szocialista közösség erősítéséhez is. Nem kétséges, hogy ma, a szocialista építés nehezebb belső és külső feltételei miatt ennek az együttműködésnek számos kínálkozó haszna lehet. Egyrészt gondjaink enyhítését szolgálja a két vezető által is eredményesnek ítélt gazdasági együttműködés, amely amint azt a közlemény is leszögezte — különösen azokban az ágazatokban szélesedik, amelyek elősegítik a gyorsabb ütemű tudományos-műszaki fejlesztést, a termelés hatékonyságának növelését. r A csütörtöki magyar—csehszlovák csúcstalálkozó jeles esemény a mai megromlott nemzetközi helyzetet tekintve is. Kádár János és Gustáv Husák kifejezhették aggodalmukat amiatt, hogy tovább növekedett a feszültség a világban, mivel az amerikai imperializmus ismételt kísérletet tesz az erőfölény megszerzésére. A két politikus elítélte az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének tervét, és síkra- szálltak amellett, hogy Géniben megállapodás szülessék az európai közép-hatótávolságú atomfegyverek korlátozásáról. Kádár János és Gustáv Husák ezzel országaink, az egyszerű emberek megnövekedett békevágyának adott hangot a prágai várban, amely — és ez is szim- bóliumszámba mehet — a második világháború utolsó napján szabadult csak fel. A mai helyzetben tehát fontosnak érezhetjük a tárgyalásokról kiadott közleményből azt a mondatot: „A két párt képviselői hangsúlyozták a Magyar Népköztársaságnak és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a Szovjetunióhoz fűződő szoros internacionalista együttműködésének, a szocialista közösség országai összefogásának és összehangolt fellépésének rendkívüli jelentőségét”. Nagy erő ez az összefogás a béke oltalmazásában, a leszerelés elérésében. Kádár János a csehszlovák köztársasági elnök kitüntetésekor azt mondotta: „A szocializmus útján járó magyar, cseh és szlovák nép közötti barátság közös, nagy, felbecsülhetetlen értékű vívmányunk”. Nem kétséges, hogy ez a mostani, a munkakapcsolatok sorába jól illeszkedőn, mondhatni hétköznapi látogatás ennek a történelmi vívmánynak a megőrzését, és további gazdagítását szolgálta. K. F. Nyárfa gyufának, falemezipari célra A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság szekszárdi erdészetében a tervek szerint folyik idén a 'kitermelés. A keselyűsi kerületben mintegy tizenhat hektáron a nyárfát vágják. Az a cél, hogy az ipari hasznosításra érett fát kitermeljék, és válogatva küldjék a hazai és a külföldi megrendelőknek. A területről, amely most kivágás alatt van, mintegy 4500 köbméter rönköt hasznosítanak, azaz adnak el további feldolgozásra. Idén ezer köbméter fát küldenek a gyárakba gyufának és lemeznek. A kivágott rönk 60—70 százaléka felel meg exportcélokra. A héten csaknem mindennap 2—3 vagont tudtak megrakni, de szállítottak a szegedi gyufagyárnak is. A tolna-mözsi vasútállomás a feladóállomása az erdészetnek, mert most a Duna alacsony vízállása miatt uszályokra nem tudnák rakodni. A tizenhat hektáros területen Sára József nyolctagú brigádja dolgozik — eredményesen. Igaz, az időjárás is kedvező a fakitermeléshez, de a brigád nagy hozzáértése is szükséges ahhoz, hogy az óriásira nőtt nyárfákból a legjobban válogassák ki az ipari és a?" exportcélokra alkalmas rönköket. — Pj—Gk — Takács Dániel kerületvezető erdész és Sára József brigádvezető egy rönk felda rabolásáról tanácskozik Itt válogatják a különféle célokra alkalmas részeket Küstler Ádám felvételező
