Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-09 / 264. szám

PANORÁMA ilfePÜJSÁG 1983. november 9. Világszerte megünnepelték a Nagy Október évfordulóját Magyar—Csehszlovák kapcsolatok A Skodától Bajáig Pontosan egy hónappal Lázár György miniszterelnök prá­gai tárgyalásai után Kádár Jánost várják hivatalos, baráti látogatásra a csehszlovák fővárosba. Az MSZMP KB első titkára legutóbb januárban, a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének ülése alkalmával járt Prágában, ven­déglátójával, Gustáv Husákkal pedig tavaly ősszel Budapes­ten folytatott megbeszéléseket. A vezető magyar és csehszlo­vák politikusok tárgyalásainak időbeli közelsége és gyakori­sága már magában is jelzi a két ország kapcsolatainak szo­rosságát. S magunk is napról-napra tapasztalhatjuk, hogy együttműködésünk gyakorlatilag az élet minden területére kiterjed, s kiegyensúlyozottan fejlődik. Mindehhez alapot biz­tosít a két párt szoros együttműködése, az azonos ideológia, az azonos célok, a szomszédságból adódó természetes előnyök kihasználása. Hozzájárul ehhez az is, hogy Magyarországon a szlovák, Csehszlovákiában a magyar nemzetiség az össze­kötő' kapocs szerepét tölti be a két ország között. Hosszan sorolhatók a példák a mindennapi közvetlen em­beri kapcsolatoktól kezdve a meghatározó jelentőségű gaz­dasági szerződéseken át a magas szintű tárgyalásokig, ame­lyeken rendszerint kiemelt figyelmet szentelnek a gazdaság kérdéseinek. Indokoltan, hiszen Magyarország negyedik leg­jelentősebb kereskedelmi partnere Csehszlovákia. A hasonló prágai listán hazánk az ötödik helyet foglalja el. A mostani ötéves tervre előirányzott forgalom értéke 5,7 milliárd rubel, ami 22 százalékkal több az előző időszakban teljesített szál­lításoknál. A két fővárosban gyakran emlékeztetnek arra, hogy az árucsere nem egy esetben meghatározó módon hozzá­járul a népgazdasági tervek teljesítéséhez, vagy a lakosság ellátásához. A fejlődésről tanúskodó adatok azonban koránt­sem jelentik azt, hogy már minden lehetőséget kölcsönösen kihasználtunk, vagy, hogy nem lenne szükség az újabb, haté­konyabb módszerekre. Kétségtelen az is, hogy a tartalékok gyakorlati kiaknázása ma talán a korábbinál is nagyobb aktivitást, rugalmasságot igényel. A gazdaság megoldásra váró feladatai a két ország­ban sok tekintetben azonosak, vagy hasonlóak. Csehszlová­kiában is elsőrendű szempont a valóban hatékony népgazda­sági struktúra kialakítása, a külpiaci egyensúly fenntartása. A változó feltételekhez való alkalmazkodás átmeneti gondo­kat is okozhat a kétoldalú forgalomban, de mint ahogy a prágai miniszterelnöki találkozón is elhangzott, ez az élet és a fejlődés természetes velejárója. Mindkét részről szorgal­mazzák a korszerűbb együttműködési formák erősítését. Ma­gyar és csehszlovák vállalatok, intézmények között jelenleg 30 kooperációs és szakosítási egyezmény van érvényben. Kö­zülük kiemelkedik a járműipari, valamint az építő- és mező- gépipari együttműködés. Csak két példa a csehszlovák sajtó­ból a kapcsolatok bővítésének lehetőségére. A pozsonyi Pravda elképzelhetőnek tartja, hogy magyar vállalatok be­kapcsolódjanak az új Skoda személyautó gyártásába, és az újság bíztatónak ítéli azt is, hogy a két ország gyárai közösen fejlesszenek ki, illetve állítsanak elő univerzális mezőgazda- sági traktort. Ami a mezőgazdaságot illeti, bizonyára nem pusztán udvariassági gesztus volt, hogy a csehszlovák tele­vízió október végén indult magyar nyelvű adásának első szá­mában az együttműködés tapasztalatairól kérdeztek egy bajai szakembert. Dél-Szlovákiában már most is nagy területen alkalmazzák a bábolnai vagy a bajai kukoricatermesztési rendszert, és a csehszlovák agrárszakemberek szerint további lehetőségek is vannak a magyarországi tapasztalatok átvé­telére és elterjesztésére. Az együttműködés erősítését és hatékonyságának növelését jelentheti a közös vállalatok alakítása, a harmadik piaci együttműködés kiépítése, a lakossági ellátást szolgáló áruházi kapcsolatok bővítése, vagy a földrajzi előnyöket kihasználó határmenti kapcsolatok szélesítése. Mindez természetesen hozzájárul a statisztikával nehezen, vagy sehogy sem mérhető közvetlen emberi-baráti kapcsolatok kialakulásához, fejlődé­séhez, vagyis egymás jobb megértéséhez és megismeréséhez. A magas szintű magyar—csehszlovák találkozók eddig is bizonyították, hogy a hagyományosan jó, széles körű együtt­működés a szocialista építés szükségleteinek megfelelően fejleszthető, gazdagítható, és mind Magyarországon, mind Csehszlovákiában változatlan a törekvés a kölcsönösen elő­nyös lehetőségek kihasználására. Kádár János és Gustáv Hu- sák közelgő prágai találkozója minden bizonnyal újabb hoz­zájárulást jelent a két párt és a két ország együttműködésé­nek bővítéséhez. U. Sz. Példátlan erőkoncentráció Súlyos háborús feszültség a Közel-Keleten (Folytatás az 1. oldalról.) A honvédelmi miniszter szavaira a felsorakozott dísz­egységek dörgő éljenzéssel válaszoltak. Felcsendült a Szovjetunió himnusza, tü­zérségi ütegek díszsortüzet adtak, majd megkezdődött a katonai egységek felvonulása. A moszkvai katonai zene­iskola dobosai és harsonásai mögött a szemlét a hagyo­mányoknak megfelelően a Frunze katonai akadémia tisztjei nyitották meg. A gyalog felvonulókat a gépesített alakulatok követ­ték. Menetüket a tamanyi gárdahadosztály páncélozott csapatszállító járművei nyi­tották meg. Repülőgépről bevethető járműveiken kö­vették őket a deszantalakula- tok, majd a kantyemirovkai páncélos hadosztály korszerű harckocsijai dübörögtek át a •téren. A tüzérség nagy erejű ágyúkkal és reaktív sorozat­vetőkkel vonult fel, majd a díszszemlét a légvédelmi ra- kétaütegék felvonulását kö­vetően a harcászati és had­műveleti-harcászati rakéta­egységek zárták. A díszszemlét követően a moszkvai dolgozók képvise­lői érkeztek a térre, több mint egyórás, színes, életvi­dám felvonulásukkal téve még emlékezetesebbé az ün­nepet. A Szovjetunió miniszterta­nácsa november 7. alkalmá­ból hétfőn fogadást adott a Kreml Kongresszusi Palotá­jában. A fogadáson megje­lentek a Szovjetunió párt- és állami vezetői, az SZKP ve­teránjai, a Szovjetunió mi­niszterei és főhatóságainak vezetői, a párt-, tanácsi és társadalmi szervezetek ve­zetői. Jelen voltak a szovjet ■tudományos és kulturális élet kiemelkedő személyisé­gei. Részt vett a fogadáson számos külföldi vendég is, aki az Októberi Forradalom évfordulóján rendezett ün­nepségekre érkezett a szov­jet fővárosba. Megjelentek a Moszkvában akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetői is. A fogadáson Nyikolaj Tyi- honov, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke mondott be­A Salgótarjáni Kőszénbá­nya Rt. mint főrészvényes, hamarosan érvényesítette el­képzelését a gyár életében. Sorra követték egymást a munkásokat sújtó intézkedé­sék. Súlyosan érintett — persze a munkatársaimat is —, hogy rendeléscsökke­nésre hivatkozva bevezették a heti 24 órás munkaidőt. Hetenként tehát mindössze három napon dolgozhattunk, ki az első, ki az utolsó há­rom napján a hétnek. Ezzel az intézkedéssel a kereset éppen a felére csökkent. Az igazgatóság megnyug­tatásként közölte, hogy a dolgozók létszámapasztására nem gondol — bár a helyzet egy ilyen intézkedést is in­dokolttá tenne —, hanem nagy erőfeszítések árán biz­tosítani akarja, hogy a dol­gozók keresethez jussanak. Előfordulhat azonban — szólt a közlés —, hogy beáll a teljes rendeléshiány. Erre az esetre az igazgatóság fenntartja magának a jogot, hogy egyes dolgozókat vagy egész műhelyrészlegeket időlegesen . fizetés nélküli szabadságra küldjön anél­kül, hogy az érintetteket tö­rölnék a gyár alkalmazottai­nak kötelékéből. Szakszervezeti csoportunk — amelynek ülésén mint a szerszám- és mintalakatos részleg bizalmija vettem részt — hosszú vita után ar­szédet. Az SZKP Központi Bizottságának, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének és a Szovjetunió minisztertaná­csának nevében üdvözölte a megjelenteket, átadva nekik az ünnepségekről távolma­radó Jufij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Lefelsőbb Tanács Elnöksége elnökének személyes jókí­vánságait is. Beszédében Nyikolaj Tyi­honov hangsúlyozta, hogy a szovjet nép nagyszerű mun­kasikerekkel, a békés alkotó­munka útján magabiztosan haladva köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 66. évfordulóját. A központi bizottság, a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége és a minisztertanács nevében őszinte köszönetét mondott mindazoknak, akik munká­jukkal gyarapítják a Szov­jetunió gazdagságát, erősítik védelmi képességeit és elő­segítik nemzetközi tekinté­lyének növekedését. Meleg szavakkal külön is megem­lítette Vlagyimir Ljahovot és Alekszandr Alekszandrovot, a Szaljut—7—Szojuz T—9— Progressz—18 űrkomplexum két lakóját, további sikere­ket kívánva világűrben vég­zett munkájukhoz. A továbbiakban Nyikolaj Tyihonov rámutatott arra, hogy a világ napjainkban nyugtalanító időket él át. Az imperialista körök soha nem látott méretű fegyverkezési hajszát kezdtek, beavatkoz­nak más államok ügyeibe és saját feltételeiket akarják diktálni nekik. Országunk! a béke megőr­zésének világos, realista programját állítja szembe ezzel a politikával — hang­súlyozta a szovjet miniszter- elnök. — A világ államai, s elsősorban a nukleáris fegy­verekkel rendelkező államok vezetőinek politikáját meg­győződésünk szerint nem a nukleáris háború gondolatá­nak elfogadtatására tett fe­lelőtlen kísérleteknek kell jellemezniük, hanem azok­nak az erőfeszítéseknek, amelyek célja a nukleáris katasztrófa elhárítása, az emberek élethez való jogá­nak biztosítósa. A szovjet állam nevében szeretném mégegyszer meg­erősíteni, hogy mi békére és ra a következtetésre jutott, hogy tudomásul kell venni az intézkedést. Ugyanakkor a tanácskozás azt is megál­lapította, hogy a jelenlegi körülmények között nincs mód megakadályozni azt, hogy a válság terhelt a mun­kások vállára rakják. Elha­tározás született viszont, hogy amennyiben fiz igazga­tóság az ígérete ellenére újabb elbocsátásokat szán­dékozna végrehajtani, akkor ezt erélyes tiltakozással igyekszünk megakadályozni. A háromnapos munkahét bevezetése után számba kel­lett venni, hogyan tartsam fenn magamat és családomat a felénél is kevesebb jövede­lemből. A válság kiéleződé­se előtti hónapokban gyako­ri volt a halaszthatatlan és sürgős munkavégzés. Ilyen esetekben — amely nem volt ritka — napi 12 órát, sőt időnként a vasárnapokat is munkával töltöttem. Előfor­dultak 56—60 órás munka­hetek is. Ilyenkor 30—35 pengőt is kerestem és az már tűrhető életvitelt bizto­sított. Egy rövid elszámolás a jövedelmet és a szükséglete­ket illetően, minden szónál többet mond akkori helyze­temről, amely munkatársa­iméhoz hasonlított. A heti kereset 60 filléres órabér mellett, 24 órai mun­ka után 14 pengő 40 fillért együttműködésre törekszünk minden néppel. A Szovjet­unió minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy enyhítse a nemzetközi feszültséget, megőrizze a bé­két és az enyhülést. Ezt a politikát következetesen, sza­kadatlanul tovább folytatjuk. Ez a politika megértésre és támogatásra talál mindazok részéről, akik számára kedves a világ békéje — mondotta Nyikolaj Tyihonov, aki tolmácsolta a szovjet em­berek üdvözletét a szo­cialista országok népei­nek, mindazoknak, akik a szabadságért, a társadalmi haladásért, s a békéért küz­denek. Világszerte ünnepi felvo­nulásokon, nagygyűléseken emlékeztek meg hétfőn a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulójá­ról. Szófiában a bolgár fővá­ros dolgozóinak hagyomá­nyos felvonulását a szeptem­ber 9-e téren tartották meg. Ulánbátorban több ezren vonultak fel a november 7-e tiszteletére rendezett de­monstráción. Bukarestben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója tiszteletére ünnepi nagygyű­lést tartottak. Kubában több mint kétmillióan ünnepelték november 7-ét kommunistá műszakkal vasárnap. A nap záróeseményeként nagysza­bású szovjet—kubai barát­sági nagygyűlést tartottak. Több nyugat-európai fővá­rosban is megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. Több ezren vettek részt Da- maszkuszban. Addisz-Abe- bában és Bissauban, Bissau- Guinea fővárosában a no­vember 7-e tiszteletére szer­vezett nagygyűléseken. Li­mában a legnagyobb perui színházteremben ünnepelték a közélet képviselői a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 66. évfordulóját. A berlini Német Opera­házban hétfőn délután nagy­szabású díszünnepséget tar­tottak. A rendezvényen — amelyen megjelentek az NDK párt- és állami vpzetői — Günter Mittag, az NSZEP Politikai Bizottságának tag­ja, a központi bizottság tit­kára tartott beszédet. tett ki. Levontak kereseti adó és betegsegélyzői jára­dék címén 2 pengő 40 fillért. A maradék 12 pengőből pe­dig négy pengőt kellett fizet­nem a Bede úr féle részle­tekre. Summa-summárum, hazavihettem nyolc egész pengőt. A család minimális szük­ségletének adatai pedig a következők voltak: az albér­leti szoba havi bére 24 pen­gő. Ezt az összeget az új helyzetben három hét alatt kerestem meg. Naponta há­romszor enni is kellett, ha mást nem, kenyeret, burgo­nyát, babot, néha-néha tész­tát is. Télen — még ha kor- gott is a gyomrunk — tüze­lőt is venni kényszerültünk. A felsorolt minimális szük­ségletek költsége mintegy harminc pengő volt. Minder­re azonban csak 8 pengőnk maradt, miután az albérlet kifizetése nem volt elmu­lasztható. A családi költségvetés helyzete a számvetés után csődöt sejtetett. Tennem kel­lett valamit. A legfontosabbnak látszott megszabadulni a lakbérfize­tés terhétől. Fel kellett hát kutatnom egy olyan jobb­módú polgárt, aki lakása rendben tartásáért hajlandó valamilyen bútorozott szobát adni. Hosszú utánjárás ered­ményeként ráakadtam a kispesti Zrínyi utcában öz­BUDAPEST Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nöke a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a párt elmé­leti-tudományos folyóirata, a Nowe Drogi szerkesztősé­gének meghívására kedden Varsóba utazott. * Marjai József miniszterel­nök-helyettes kedden Olaszor­szágba utazott. Részt vesz az ottani magyar hét eseménye­in, s találkozik az olasz po­litikai és gazdasági élet több vezető személyiségével. * Elutazott hazánkból a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság küldöttsége, amely Ar- nold Grennek, az SZMBT el­nökhelyettesének, az Észt SZSZK miniszterelnök-he­lyettesének, az SZMBT észt tagozata elnökének vezetésé­vel a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 66. évfor­dulója alkalmából rendezett hazai ünnepségeken vett részt. A küldöttség, amelyet fogadott Apró Antal, az MSZBT elnöke, a főváros X. kerületében, valamint Tolna megyében MSZBT tagcsopor­tokat látogatott meg. VARSÓ A magyar párt- és kor­mányküldöttség lengyelor­szági látogatása a pártközi kapcsolatok fejlesztésének kiemelkedő eseménye volt — hangoztatja a LEMP KB Po­litikai Bizottsága a Kádár János vezette magyar dele­gáció lengyelországi hivata­los. baráti látogatását érté­kelő állásfoglalásában. A LEMP KB PB méltatja az MSZMP és a LEMP ideoló­giai és politikai kapcsolatai­nak jelentőségét, s hangsú­lyozza: a felek a marxizmus —leninizmus, a proletár in­ternacionalizmus szellemé­ben cseréltek véleményt a szocialista építés, tapasztala­tairól. ANKARA A Turgut Özal vezette Ha­za Pártja szerezte meg a szavazatok többségét a va­sárnap tartott törökországi választásokon. A szavazatok 90 százalékának összeszámlá- lása után a párt mintegy 45 százalékot mondhat magáé­nak. vegy Kassay Lajosnéra, aki­nek szüksége volt takarító­nőre. A megállapodás perceken belül megtörtént, hiszen bár­milyen feltétel elfogadására rákényszerültem. Feleségem feladata lett a négyszobás lakás rendben tartása, én pedig az utcai járdát tisztí­tottam. Ellenszolgáltatásként Kassayné a háza végéhez tá­maszkodó, féltetős, 4x4 mé­teres építményt adta, amely néhány legszükségesebb bú­tordarabbal volt berendezve. A sikeres lakásfelfedezés­nek örültünk, mert ennek eredményeként mentesültünk a lakbérfizetéstől és a meg­maradt összeg nagyjából fe­dezte élelmiszerszükségle­tünk költségeit. Örömünk azonban korainak bizonyult, özvegy Kassayné fűzőkészí­tő kisiparos volt, s kihasz­nálva szorult helyzetünket, rövidesen azt követelte, hogy a feleségem a lakástakarítós mellett kapcsolódjon be a fűzőkészítés munkájába is. Ellenértékként ebédet és reggelit biztosít neki. Az új követelményeket el kellett fogadni. Nem volt mit tenni. Egyébként kiszámoltam, hogy az általunk elvégzett munka értéke többet képvi­selt, mint amennyit egy két­szobás lakásért fizetnünk kellett volna. De mert kere­setem erre nem futotta, az új és új zsaroló manővereket szó nélkül tűrnünk kellett, különben könnyen megkap­hattuk volna: ..ha nem tet­szik, le is út, fel is út!”. (Következik: A munkás­egységért.) HARMATI SÁNDOR A Szíria-ellenes fenyegeté­sekkel párosuló amerikai és izraeli katonai előkészületek rendkívül súlyos háborús fe­szültséget idéztek elő a Kö­zel-Keleten. A következő napokban harmincra növelik a libano­ni partoknál horgonyzó ame­rikai hadihajók számát. Az Eisenhower repülőgép-anya­hajóhoz csatlakozó Kennedy és Independence anyahajó együttesen 300 harci gép be­vetését teszi lehetővé. A má­sodik világháború óta pél­dátlan erőkoncentráció való- színűsti azokat a washingtoni jelentéseket, amelyek szerint az Egyesült Államok — az amerikai tengerészgyalogo­sok ellen elkövetett bejrúti bombamerénylet ürügyén — megtorló csapást akar mér­ni a libanoni nemzeti-haza­fias erőkre és a velük szövet­séges Szíriára. Az izraeli hadvezetés eb­ben a kritikus helyzetben jelentette be, hogy a követ­kező napokban — öt év óta először — nagyszabású moz­gósítási gyakorlatot tart. Több Tél Aviv-i vezető meg­erősítette, hogy a libanoni palesztin támaszpontok el­len végrehajtott múlt pénte­ki légitámadással nem tekin­tik befejezettnek a tyri fő­hadiszállást rombadöntő bombamerénylet megtorlá­sát. Válaszul a konkrét for­mát öltő amerikai és izraeli fenyegetésekre, a készültség­be helyezett szíriai hadsereg rádiófelhívások útján hétfőn megkezdte a tartalékos állo­mány általános mozgósítását. Musztafa Tiassz hadügymi­niszter tájékoztatta a kor­mányt a térségben kialakult katonai helyzetről, majd ki­jelentette: Szíria képes bár­milyen agresszió elhárításá­ra. Izraeli sajtóelemzések sze­rint Szíria amerikai, vagy iz­raeli, vagy együttes amerikai —izraeli támadásra számít. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államok és Izrael beható tárgyalásokat kezdett a stratégiai együttműködés fejlesztéséről. Munkásemlékek századunk első harmadából (22.) CsaládI költségvetés

Next

/
Thumbnails
Contents