Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-09 / 264. szám
Mai számunkból munkásemlékek századunk ELSŐ HARMADÁBÓL (2. old.) Állattartótelepek KÖRNYEZETVÉDELME (3. old.) BEFEJEZŐDÖTT A IV. SÍPOS MARTON NEMZETKÖZI ŰSZÓVERSENY (6. old.) AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 264. szám ARA: 1,40 Ft 1983. november 9., szerda ÖTEZERÖTSZAZ KILOMÉTER A BARÁTSÁG VONATÁN (3. old.) Filytatjuk békepolitikáikat November első napjaiban hagyományainknak megfelelően tisztelettel és elismeréssel emlékezünk vissza azokra, akik 1917 őszén győzelemre vezették a cári Oroszország népeinek az elnyomás, az erőszak és a háború elleni harcát. Győzelmük új történelmi korszak: az egész emberiség igazi felemelkedésének kezdetét jelentette. A háború még nem fejeződött be, a harctereken még szembenálltak egymással a különböző erők, de a frontvonalak mögött az imperialista kormányok már előkészítették az első proletárállam elleni intervenciót. Hamarosan sor került a forradalom és az ellenforradalom nyílt és közvetlen összecsapására. Ebben a harcban a bolsevikok bebizonyították, hogy a XX. század elején az orosz forradalmi mozgalom mélyén olyan erő keletkezett, amely képes arra, hogy a nép élére állva kivívja a munkásosztály és szövetségeseinek hatalmát. 1917 októberét követően Magyarországon is és Európa más országaiban is megmozdultak azok az erők, amelyek követni akarták az orosz példát. Nem rajtuk, nem céljaik fogyatékosságán múlott az, hogy terveiket nem tudták megvalósítani. A tőkés országok kormányainak vezetésével a reakciós politikai erők szövetkeztek a va- lamennyiüket veszélyeztető forradalom ellen, és visszaállították, többek között Magyarországon is, a népelnyomó rendszert. A húszas évek elején bebizonyosodott: a reakció elérhet átmeneti sikereket, de véglegesen nem tudja legyőzni a forradalmat. A Magyar Tanácsköztársaságot vérbe fojtották, de nem sikerült tervük, a fiatal Szovjetunió legyőzése. Az intervenciósok vereséget szenvedtek, s ezzel lehetővé vált a forradalmárok nagy nemzeti programjának megvalósítása. A létrejött népi hatalom minden sikere arról tanúskodik: az emberiség képes arra, hogy megváltoztassa az évszázadok során kialakult társadalmi viszonyokat. A szovjethatalom létrejöttének első percétől új és minden nép számára ígéretes erőként jelent meg a nemzetközi politika színterén, akkor, amikor békefelhívással fordult a kormányokhoz és a népekhez. Már ekkor kidolgozták a szocialista külpolitika ma is érvényes elveit: az internacionalizmust, valamennyi nép egyenjogúságát és az országok közötti békés viszonyt. 1917-ben olyan nemzetközi politika jött létre, amely azt ígérte: ha a szovjet kormány kezdeményezéseinek szellemében alakulnak az országok közötti kapcsolatok, a világnak nem kell többé a háborúk kirobbanásától félnie. A tőkés országok kormányai nem vállalkoztak erre, mert fő ellenségüknek az épülő szocializmus országát tartották. Ezért megakadályozták azt, hogy nemzetközi méretű egységfront alakuljon ki az emberiség létét fenyegető fasizmussal szemben, amely végül is 1939-ben kirobbantotta a második világháborút. Ez a háború több tízmillió ember életét követelte, városokat, falvakat tett a földdel egyenlővé, évszázados értékeket semmisített meg, s nyomot hagyott Európa minden népének életében, de az Európán kívüli országok ma élő nemzedékének lelki és gondolatvilágára is befolyást gyakorolt. Az emberiséget akkor fenyegető veszély láttán felülkerekedett a józan ész, amely létrehozta az antifasiszta szövetséget. A Szovjetunió népeinek hallatlan erőfeszítése és a demokratikus hatalmak világméretű összefogása azzal az eredménnyel járt, hogy 1945-ben Európában és Ázsiában egyaránt sikerült legyőzni a fasizmust. Üj korszak kezdődött, amelynek az a jellemzője, hogy több felszabadult országban elkezdődött a szocialista társadalom felépítése; összeomlott a gyarmati rendszer, és világszerte megerősödtek a béke és a haladás ügyét szolgáló mozgalmak. A második világháborút követő évek elhozták Európa számára a béke korszakát, de a nagy feszültségek és a nagy összeütközések korszakát is. Emlékeznünk kell arra, hogy milyen hosszú ideig éltünk a hidegháború szorongató veszélyekkel teli korszakában, amikor látszólag nem volt annak lehetősége, hogy az együttműködés és a kölcsönös segítség jegyében éljenek egymás mellett a különböző társadalmi berendezkedésű országok. De a hidegháború idején is módunk volt arra, hogy erkölcsi, szellemi, fizikai erőinkre, alkotóképességünkre támaszkodva bebizonyítsuk: el lehet hárítani a háború veszélyét. A hidegháborút — a Szovjetunió folyamatos kezdeményezéseinek eredményeként — az enyhülés, az általános közeledés és gazdasági felemelkedés időszaka követte. De ekkor is voltak politikusok, akik szembefordultak az enyhülést erősítő törekvésekkel. Voltak olyan erők, amelyek a helyi háborúk kirobbantásával, feszültségek szításával megpróbálták visszafordítani a történelem ikerekét. Fokozták a bizalmatlanságot, elutasították az együttműködésre és a lefegyverzésre vonatkozó javaslatokat, és létrehozták a .mai, veszélyekkel terhes korszakot. Ma olyan korban élünk, amikor imperialista körökben gyakran hangzanak el nyilatkozatok a különböző hatóerejű fegyverek gyártásáról és telepítéséről. De olyan korban is élünk, amelyben minden országban akadnak háborúellenes nagy hatású békém ozgalmak. Ma a béke legfontosabb biztosítéka a szocialista országok léte, befolyása és ereje, ami visszariasztja a háborús gyújfogatokat attól, hogy a nukleáris kaland eszközeihez nyúljanak. A Szovjetunió és a szocialista országok változatlanul folytatják békepolitikájukat, ezzel nemcsak saját népeik, hanem az egész világ érdekeit szolgálják. A megegyezéshez megfelelő alapot adnak a Szovjetunió békekezdeményezései, valamint a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének prágai ülésén elfogadott javaslatai. A világ egésze olyan átalakulás folyamatában van, mely végül minden nép számára a békét, a biztonságot és a jólétet- fogja biztosítani. Mi 1945 óta olyan világrendszerhez tartozunk, amelyik új távlatokkal gazdagítja a világot. A Magyar Népköztársaság fejlődése kezdettől fogva a szocializmus irányába vezetett. Voltak törések ebben a fejlődésben, voltak buktatók azon az úton, amit végigjártunk, de az életet szerető, cselekvő, alkotó embert megnyilvánulásaiban mindig a célhoz, a szocializmushoz való közelítés szándéka vezette. Ezt tükrözik programjaink és mai feladataink is. Vállaljuk az ezekkel járó nehézségeket, hisz tudjuk, hogy fölöttük úrrá tudunk lenni és ha úrrá leszünk, akkor gazdaságunk ismét eljut a fellendülés korszakához. Ehhez olyan közösségi szellemű emberekre van szükség, akik fő céljuknak a haza üdvének szolgálatát tartják. Petőfi gondolata arról, hogy „a magyar név megint szép lesz, méltó régi, nagy híréhez”, a mi korunkban, a mi munkánk nyomán válik valósággá. Ma jó a hírünk a világban, elismernek és becsülnek bennünket. De az, amiért méltóak vagyunk erre, nem csupán a mi érdemünk, hanem azé a koré is, amelyben egyre inkább meghatározó az a tény, hogy az Októberi Forradalom következményeként társakra, szövetségesekre találtunk a Szovjetunióban és a többi szocialista országban. November 7-e alkalom arra, hogy ünnepeljünk, alkalom arra, hogy megerősítsük meggyőződésünket társadalomátalakító eszméinkben, s ügyünkhöz méltóan megújítsuk elhatározásunkat: részt veszünk a világ békéjének, nyugalmának megvédésében, részt kérünk az egyetemes emberiség jólétének szolgálatából. Hatvanhat év telt el 1917 októbere óta. Ez a hatvanhat év minden feszültsége ellenére azt bizonyítja, hogy a szocialista politikai elvek megvalósításával létre lehet hozni azt az együttműködést a különböző fajú, nemzetiségű, gondolkodású, világnézetű emberek között, amely az egyetlen biztosítéka annak, hogy ,a Föld az legyen, aminek lennie kell: az emberiség emberhez méltó hazája. Az ünnep alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, szocializmust építő dolgozó népünk nevében tisztelettel köszöntőm a testvéri Szovjetunió Kommunista Pártját, Legfelsőbb Tanácsát és kormányát, az egész szovjet népet. Kívánok minden szovjet családnak, minden szovjet embernek 'békés alkotó esztendőket, további sikereket és személyes boldogságot. * (Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének beszéde november 6-án hangzott el a Kossuth rádióban és a televízióban.) Világszerte megünnepelték a Nagy Október évfordulóját Moszkvaiak a felvonuláson (Telefotó) Nagyszabású katonai díszszemlével, színes, vidám ünnepi felvonulással köszöntötte a szovjet főváros a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulóját. A Szovjetunió minden városában, községében is felvonulást, népünnepélyeket tartottak. Az ünnepi díszbe öltözött Moszkvában, a verőfényes, november elején szokatlanul meleg időben már a reggeli órákban megindult a felvonulók menete a városközpont, a Vörös tér felé. A Vörös téren néhány perccel tíz óra előtt foglalták el helyüket a Lenin- mauzóleum mellvédjén az SZKP KB és a szovjet kormány vezetői, a szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta legmagasabb rangú parancsnokai. A szemlét Dmitrij Usztyi- nov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere fogadta. A honvédelmi miniszter a mauzóleum mellvédjéről ünnepi beszédet mondott. Szólt arról, hogy az SZKP és a szovjet állam állhatatosan folytatja lenini külpolitikáját, amelynek célja a béke biztosítása, a fegyverkezési hajsza megállítása, az államok közötti együttműködés kiszélesítése és elmélyítése. Az imperialista körök, s elsősorban az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei a békével és a népek szabadságával szemben ellenséges külpolitikát folytatnak — mondotta a szovjet honvédelmi miniszter. Senkinek sem engedjük meg, hogy katonai fölényre jusson velünk szemben. A közepes-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták európai telepítésére válaszul a Szovjetunió kénytelen kiegészítő intézkedéseket tenni saját és varsói sezrződésbeli szövetségesei biztonságának szavatolása érdekében. Kénytelen előkészületeket tenni a hadműveleti-harcászati rakétaegységek telepítésére az NDK és Csehszlovákia területén, e testvérországokkal létrejött megállapodás értelmében. A Szovjetunió újból és újból megerősíti, hogy békében kíván élni minden országgal. Nincsenek agresszív tervei, változatlanul a fegyverkezési hajsza beszüntetését kívánja és senkire sem erőlteti rá saját társadalmi rendjét — hangsúlyozta Usztyinov marsall. (Folytatás a 2. oldalon) Vízmosáskötő gát A bátai tanács megrendelésére vízmosáskötő gátat építenek a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének dolgozói Bátán, a Bődéi dűlőben. A gát megépítése az erózió elleni védelem és a talajlesodrás — amely már veszélyeztette az utat — megakadályozása miatt vált szükségessé. A 9,7 méter magasságú építményhez 230 tonna terméskövet használtak fel, betonba ágyazva. A nehéz körülmények között végzett muka befejezéshez közeledik. Apró Antal Szófiába utazott Apró Antal, az Országgyűlés elnöke, a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti elnökeinek konzultatív találkozójára kedden Szófiába, utazott. Búcsúztatására megjelent Péter János, az ország- gyűlés alelnöke, és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A Holland KP küldöttségének látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására november 2. és 7. között látogatást tett hazánkban a Holland Kommunista Párt küldöttsége. Elli Izeboud, a központi bizottság elnöke és Simon van den Helm, a központi bizottság tagja. A holland testvérpárt küldöttségét fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A holland pártvezetőkkel megbeszélést folytatott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és Horn Gyula, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. A holland vendégek találkoztak Sebestyén Nán- dornéval, az Országos Béketanács elnökével és Duschek Lajosnéval, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökével. A szívélyes, baráti légkörben, nyílt szellemben folytatott megbeszéléseken a két párt képviselői tájékoztatták egymást pártjuk helyzetéről, tevékenységéről, és az előttük álló feladatokról. Helyén van a 230 tonna terméskő
