Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-05 / 262. szám
aKépújság 1983. november S. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 CSÉB/80 > Kari Henrik bonyhád-ma- josi olvasónk a CSÉB-tagsá- gi könyvben ezt olvasta: „A nyugdíjba vonuló, ha részére a magyar társadalombiztosítási szerv öregségi (szolgálati) nyugdíjat, kivételes ellátást állapít meg, a nyugdíjmegállapítás hatályakor legalább 5 éves megszakítás nélküli CSÉB 80 tagsággal rendelkezett, 4000 forint egyszeri szolgáltatásra jogosult.” Többször járt a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál és az Állami Biztosítónál, ahol egy határozatot kértek a panaszostól, amivel igazolni tudja, hogy korkedvezményes öregségi nyugdíjat kap. A Társadalombiztosítási Igazgatóságtól kapott egy igazolást, de ezt az Állami Biztosító nem fogadja el, mivel nem formanyomtatványon közölték ezt. Papip Júlia, az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóság igazgatója a következőket válaszolta: „1944. november 10. napjától kezdődően állt ön munkaviszonyban a Mecseki Szénbányák Béta Bányaüzeménél, rokkantsági nyugdíjba helyezéséig. Rokkantsági nyugdíjat az ön részére 1981. szeptember 8. napjától kezdődően állapított meg és folyósít a Társadalombiztosítási Igazgatóság. A CSÉB 80 módozatú biztosítása alapján a biztosító az ön részére, a III. csoportbeli rokkantságának megfelelő 10 000 forint összegű szolgáltatást a nyugdíjba helyezésekor kiutalta. Tekintettel arra, hogy Ön bányász foglalkozású, így korkedvezménnyel történő nyugdíjazására is lehetősége lett volna ez év tavaszán. Sajnos e korkedvezmény időpontjának elérése előtt helyezték önt rokkantsági nyugdíjba, és jelenleg is rokkantnyugdíjasként kapja ön a társadalmi juttatásokat. Ezért külön, öregségi nyugdíjba helyezésére már nincs lehetőség, mivel a korkedvezményes időpont elérése" előtt önt már rokkantsági nyugdíjba helyezték. A CSÉB biztosítás alapján az öregségi nyugdíj szolgáltatás kifizetésére sajnos ezért nincs lehetőségünk. Ezen túlmenően is ön a kért szolgáltatás felvételére csak akkor lehetne jogosult, ha a Társadalombiztosítási Igazgatóság — a rokkantsági nyugdíjba helyezést tartalmazó határozaton kívül — az ön részére öregségi (korkedvezményes) nyugdíjhatározatot hozna és ezt a határozatot a biztosítónál ön bemutatná. Intézményünknél sajnos a határozatok bemutatása előírás, ilyen irányú kérelem a szolgáltatási összegek kiutalásának feltétele. Ilyen határozat azonban ez- ideig nem állt és nem áll rendelkezésünkre. E határozat nélkül, a kérelmében szereplő újabb szolgáltatást sajnos nem áll módunkban az ön részére teljesíteni.” A szomszéd építkezése Petróczki József Bátaapáti, Dózsa Gy. u. 19. szám alatti lakos problémája: „A szomszédom házat épít. A határt kőművessel mérette ki, aki 30—40 cm-es lefolyót hagyott a két telek között, ha jön a víz, az az én kertemet lepi el.” Ömböli Sámuelné bátaapáti lakos szintén erre a szomszédra panaszkodik. „A szomszédom, Lovász János a lábazatnál tart az építkezésben, ehhez pedig a betonkeverő használata előnyös. Az ehhez szükséges áramot a második szomszédból ablakon keresztül az én kapumon és kerítésemen át vezeti, megkérdezésem nélkül.” Sebestyén Lajos, a Bony- hád városi Tanács műszaki osztályának osztályvezetője válaszolt.1 „Lovász János az általunk kiadott, jogerős építési engedély alapján építi lakóházát. Az építési engedély egy-egy példányának megküldésével a szomszédokat is értesítettük határozatunkról, ellene fellebbezéssel nem éltek. A Bátaapáti, Dózsa Gy. u. 20. szám alatti telek oldalhatáron álló, családi házzal történő beépítésre alkalmas, erre biztosít jogot az építési engedély. Az eddig elvégzett munka során az engedélyezett tervtől .Lovász János nem tért el. A szomszédok érdekét az engedélyezési eljárás keretében is. — majd a bejelentés alapján ismételten — megvizsgáltuk. Jogos érdeket a megkezdett építési munka egyik szomszéd esetében sem sért. Petróczki József telkére — állításával szemben — átépítés vagy ráépítés nem történt. A több évtizede álló kerítés által meghatározott telekhatárt — mely egyezik a térképi állapottal — Petróczki József is elismeri. Ezt alapul véve Lovász János épületének kitűzésekor helyesen jártak el. A helyszínen valamennyi érdekeltet tájékoztattam arról, hogy az építéssel összefüggő munkák végzését a szomszéd köteles eltűrni, még akkor is, ha emiatt a szomszéd telkére rá kell menni. Az építtető köteles a munkát úgy végezni, hogy szomszédját azzal a lehető legkisebb mértékben zavarja és köteles a tevékenységével okozott kár (pl. zöldkár) teljes összegű megtérítésére. Az ömböli Sámuelné által kifogásolt elektromos kábelt időközben lebontották. A két szomszéd állítása a kábelvezetéssel kapcsolatban egymásnak ellentmond, utólag nem volt módomban megállapítani, hogy melyik fél állítása valós.” Háztáji Egy murgai olvasónk leveléből: „Édesanyáin nyugdíjas termelőszövetkezeti tag volt. Márciusban meghalt. Jár-e a részére az egész évi háztáji föld, vagy csak a két hónapra?” Horváth József, a Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkára az alábbi választ adta: ..A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott [21977. (III. 12.)] MÉM számú rendelet 77. § értelmében a termelőszövetkezet vezetőségének mérlegelési jogkörébe utalja a tagsági viszony év közbeni megszűnése esetén a döntést a háztáji föld használatáról. illetve a terményjuttatás kiadásáról. A termelőszövetkezet vezetősége 1983. augusztus 30- án tartott ülésén 33 1983. számú határozatával a hivatkozott jogszabály, illetve a szövetkezet alapszabályának rendelkezése alapján a háztáji terményjuttatás időarányos részének a kiadását határozta meg elhalt édesanyja után. Az időarányos terményjut- tatás kiadását elrendelő vezetőségi határozat megfelel a jogszabályi és alapszabályi előírásnak, így helyes döntést tartalmaz." Május havi nyugdíj Egy diósberényi olvasó leveléből: „Feleségem júniusban meghalt. A májusi nyugdíját nem fizették ki azzal az indokkal, hogy elhunyt. Az illetékes tanácsi szerv tanácsára kérvényeztük, de nem kaptunk választ." Nagy Zoltán, a Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója a következő választ adtai „Felesége ez év június közepén halt meg, feltehető, hogy a május havi nyugdíját még májusban megkapta, mert május végén a május havi ellátást kézbesítik. Június hónapban a júniusi ellátás került kiutalásra, amelyet már nem kaphatott meg. Ha május hónapban sem kapott ellátást, akkor azt a június havi nyugellátással együtt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kell kérni.” Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek, valamint a felvásárló telepek pénzkezeléséről szól a belkereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter 11/1983. (X. 13.) Bk. M—PM számú rendelete, amely szerint az üzletet fenntartó szervezet vezetőjének az Üzemi Munkarendben meg kell határoznia az üzleti pénztárak és ellátmánypénztárak kezelésére, elszámolására és nyilvántartására, a pénztárban elhelyezhető kész- pénzösszegekre, a pénztárzárlat készítésére, a felvásárlási ellátmány folyósítására, a pénztárgép és pénztári elszámolások ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. A felvásárlási ellátmányt értékhatárra tekintet nélkül riasztó jelzést adó pénzszállító táskába kell szállítani, s a jogszabály azt is előírja, hogy az ilyen ellátmányt — annak összegére tekintettel — hány fő szállíthatja. illetve meghatározott összeg felett az csak gépkocsiban szállítható. A rendelet kihirdetése napján — 1983. október 13-án — hatályba lépett, az abban előírt őrzési és szállítási technikai feltételeket 1984. március 31-ig kell megteremteni. Az igazságügyminiszternek a Büntetésvégrehajtási Szabályzat módosításáról szóló 9,1983. (X. 13.) IM számú rendeletének arra az előírására hívjuk fel a figyelmet, amely szerint a vállalatnál foglalkoztatott elítéltet teljesítménybér vagy időbér rendszerben kell díjazni úgy, hogy munkadíja fejezze ki a tényleges munkateljesítmény és a végzett munka minőségét. Egyébként a dolgozó elítéltet is minden héten egy pihenőnap és egy szabadnap illeti meg. Ez a rendelet is kihirdetése napján — 1983. október 13-án lépett hatályba, s mindkét fenti jogszabály a Magyar Közlöny idei, 46. számában jelent meg. A Magyar Közlöny idei, 47. számában olvasható a Minisztertanács 1041/1983. (X. 16.) számú határozata a lakosság építési telekellátottságának rendjéről. A határozat megjelöli a telekellátás főbb feladatait, és e körben kihangsúlyozza, miszerint a tanácsoknak gazdasági és hatósági eszközök összehangolt alkalmazásával elsősorban arra kell törekedniük, hogy az állami telekkínálat elégítse ki a lakásépítési telekigényeket, ezeket az igényeket, valamint a kielégítésükhöz szükséges lehetőségeket és forrásokat a tanácsoknak fel kell tárniuk. Kimondja a határozat, hogy az állami tulajdonban álló építési telkek magánszemélyek részére nem értékesíthetők, az ilyen telket tartós használatbaadás útján kell hasznosítani, majd részletesen felsorolja azokat az eseteket, amelyekre a fenti tilalom nem vonatkozik, s itt csupán példaként említjük meg, hogy nem vonatkozik az értékesítési tilalom a vegyes (részben állami, részben nem állami) tulajdonban álló lakó- és üdülőtelkeken fennálló tulajdoni hányadokra. Előírja a jogszabály azt is, hogy a tanácsoknak felül kell vizsgálniuk a fennálló építési tilalmakat, és azokat a lehetséges legkisebb mértékre kell csökkenteni, továbbá gondoskodni kell a telekalakítással és telkek beépítésével kapcsolatos hatósági eljárások egyszerűsítéséről és meggyorsításáról. Az állami építési telkek tartós használatba adásáról szól az építési és városfejlesztési miniszter, a pénzügy- miniszter és az igazságügyminiszter 16/1983. (X. 16.) ÉVM—PM—IM számú együttes rendelete, amely ugyancsak a Magyar Közlöny idei, 47. számában jelent meg. A rendelet meghatározza, hogy annak alkalmazása szempontjából mi tekintendő lakóteleknek, és mi üdülőteleknek, kimondja, hogy a használatba adható építési telkeket a helyi tanács végrehajtó bizottsága jelöli ki, amely köteles a tartós használatba adható telkeket a helyben szokásos módon meghirdetni, illetőleg közzétenni. A kijelölés során meg kell határozni — többi között — a beépítésre vonatkozó előírásokat, a használatbavételi díj összegét. A beépítési kötelezettség teljesítésére három évnél rö- videbb határidő nem állapítható meg, üdülőtelkeknél viszont a beépítési kötelezettség előírása mellőzhető. Megjelöli a jogszabály, hogy használóként ki választható ki (melyek a kiválasztás feltételei), s hogy a lakás-(üdülő-) építő szövetkezet használatba adás során előnyben részesítendő. r A rendelet kihirdetése napján — 1983. október 16-án — hatályba lépett. DR. DEAK KONRAD a TIT városi-járási szervezetének elnöke A társadalmi megbízatások a napi munkát foglalják össze A Hazafias Népfront fad- di nagyközségi bizottsága mellett működő nőbizottság az egyike a legjobbaknak. A bizottság elnöke és motorja Ádám Imréné óvodavezető, aki munkája elismeréséül tavasszal megkapta a Népfrontmunkáért kitüntetést. A munkát nemigen adminisztrálják, és foglalják ülések közé, sokkal inkább csinálják. A harminc tagú bizottság ebben a formában a legutóbbi választáskor alakult újjá, Ádám Imréné tagja a megyei nőbizottságnak is. Semmit sem végeznek külön, céljuk éppen az, hogy tevékenységük belesimuljon az intézmények életébe és a község közéletébe. Ezt sikerült is elérniük. A nőtoizottság kezdeményezése volt sok évvel ezelőtt a kézimunka szakkör, amit egy kiállítás indított el. Akkor kaptak kedvet az asszonyok, hogy együtt dolgozzanak és még többet tanuljanak egymástól. A szakkörnek épp úgy mint a nyelvtanfolyamoknak a művelődési ház ad otthont. A művelődési ház célja is mindig az volt, hogy kiszolgálja a jelentkező igényeket, azon túl, hogy igyekszenek új igényt is teremteni. Most az óvodásoknak van német nyelvtanfolyam, amit az óvodában egy óvónő vezet, Adám Imréné de a művelődési ház működteti, ami jelen esetben az anyagi feltételeket jelenti. Szoros az együttműködés az iskolával is, az SZMK elnökei egyúttal tagjai a nőbizottságnak is, ugyanígy párhuzamos a tanácsi dolgozók hivatali és társadalmi munkája. Legutóbb közösen mérték fel a hetven éven felülieket azzal a céllal, hogy megismerjék az anyagi körülményeiket. A tanácstól a rászorulók segélyt, a nőbizottságtól törődést kapnak, személyre szólóan, és szervezetten egyaránt. A nőbizottság szervezi évről-évre az öregek napját' az idősek napközi otthonában. Ez Faddon komoly hagyomány, amit ajándékkal, meghívott művészek, zenekar és a nevelőotthon legjobb diákjainak közreműködésével szerveznek meg. Jó kapcsolat alakult ki a gyerekek és szocialista brigádok között, minden óvodai csoportnak, úttörő rajnak van patronáló brigádja. Velük együtt dolgozott a nőbizottság is az új öregek napközijének átalakításán. Ádám Imréné, a fentebb felsoroltakon kívül pártvezetőségi tag alapszervezetében, az iskola munkaügyi döntőbizottságának elnöke, és tagja a nagyközségi párt- bizottság fegyelmi bizottságának. — Ezen kívül még bábcsoportot is vezet iskolásoknak, szintén a művelődési házban. Nem sok ez? — Nekem nem, a társadalmi megbízatásaim a napi munka összefoglalását jelentik. Nem olyan sok ez, hiszen valamennyi összefügg egymással. Szeretem az embereket, szeretek velük foglalkozni, és lehetőleg jól csinálni a munkámat és jót tenni az emberekkel. Nem vagyok eredendően faddi, az óvodai munkában pedig fontos, hogy ismerje az ember a gyerekek családi körülményeit. Ebhez hozzásegített a hetven éven felüliek A nőbizottság is dolgozott az őregek napközijének csinosításán felmérése, amivel különben nem vagyunk még készen, mert már többen szóltak, hogy kimaradtak. Dolgozom a KSH-nak is, a népességnyilvántartásban és reprezentatív felmérésekben. Legutóbb szabadidő-mérleget készítettünk, hatvan családot mértem fel, ez is hozzájárult ahhoz, hogy jobban megismerjem az embereket. Az üzemekkel a napi munkában is kellene tartani a kapcsolatot, úgyszintén az iskolával, hiszen arra készítjük elő a gyerekeket. Az enyémek már nagyok, az egyik gimnazista, a másik szakmunkástanuló, most a szabadidőm is több. — Hogyan került kapcsolatba a népfronttal? — A párt javaslatára kezdtem el hivatalosan a népfrontban tevékenykedni, .persze már azelőtt is részt vettem ebben-abban. Ügy gondolom, a nőbizottság feladata, hogy jelezzen, kezdeményezzen és aztán hagyja az ügyeket a maguk folyásán haladni, a szakemberekre bízva. Most, az asszonyok főzőtanfolyamot szeretnének, megbeszélem a művelődési házzal, hogy meg tudjuk-e oldani? — Van még valami, amit csinál? — Tavaly belevágtam a főiskolába, gyógypedagógia kiegészítő szakra járok, nagyon tetszik, sokkal alaposabban tanulunk gyereklélektant, mint az óvónőképzőben. Jól tudom hasznosítani a munkámban. Végezetül, lehet, hogy azért javasoltak engem ennyi funkcióra, mert mindig kimondom, amit gondolok, az a véleményem, hogy amiről nem beszélünk, azt nem is tudjuk megoldani... Ihárosi
