Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-05 / 262. szám

1983. november 5. * NÉPÚJSÁG 5 A harmadik a házasságban Bélyeggyűjtőknek Méretre szabott katalógus A gyűjtők érdeklődési te­rülete többnyire hazájukra és a környező országokra korlá­tozódik. Ezt felismerve a Svájcban megjelenő Zum- stein katalógust négy kötetre bontották. Némi önkényes­séggel égtájak szerint tör­tént a felosztás. Az új rend­szert a kiadó méretre sza­bottnak jelölte, mert a gyűj­tő kiválaszthatja magának a megfelelő kötetet és nem kell teljes Európa-katalógust vásárolnia, aminek az ára 2200 forint. A hazai gyűjtők nagy fi­gyelemmel kísérik a Zum- stein katalógus értékelését. A nyugati gazdasági gondok miatt kevés bélyeg érték- emelkedésével találkozunk, sőt nyugati országok — itt­hon kedvelt — sorozatai, blokkjai némileg veszítettek korábbi áraikból. A magyar bélyegek viszonylag kedve­zően állnak, több sorozat, blokk jegyzését emelték. A klasszikusok közül a rézvö­rös 15 krajcáros, valamint a levélborítékrajzú bélyegek közül néhány jobban szere­pel az elmúlt évinél. Éppen a felével lett értékesebb az 1931. évi Zeppelin sor. Jól vizsgáztak a vágottak, a ró­mai olimpia blokkja most 150 (előbb 90), a Duna-bizott- ság 600 (500), az 1971. Vadá­szati világkiállítás 60 (45) svájci frank. Karriert csinált az 1980. Bélyegmúzeum bé­lyeg, fogazottan majd felével, vágottját háromszorosára ér­tékeli. Sokan úgy vélik, jól si­------------ került házasság­ban nem kerülhet sor annak a bizonyos harmadiknak a belépésére, aki megbonthat­ja a párkapcsolat egyensú­lyát. Ez csak a sikertelen házasságokban fordulhat elő, ahol lassan-lassan kicsú­szik a talaj a házasság épít­ménye alól. S okszor váratlanul merül fel egy új személyiség a férj vagy a feleség életében. Kíváncsiságot kelt, s vá­gyat ébreszt a közelebbi megismerésre, ám a szimpá­tiát csak egy lépés választja el a szerelem fellobbanásától. Eleinte még fel sem ébredt az új érzelem, csak ártatlan­nak tűnő érdeklődést ta­pasztal a párkapcsolatból ki- kitekintgető fél. Am az ér­deklődés, a pszichológia szaknyelvén, érzelmileg hangsúlyos odafordulást je­lent egy személy iránt, s ha az érdeklődés tartósul, az érzelmi odafordulás is erő­södik. A feleség vagy férj egyszer csak felfigyel arra, hogy valaki felkeltette a tár­sa érdeklődését, s fogva is tartja, és a hatodik érzéke megsúgja, ez az érdeklődés veszedelmessé is válhat ket­tőjük együttese számára. Van, akit a gyanakvás rög­tön megkísért, leskelődni kezd a másik után, informá­ciókat próbál szerezni közös ismerősöktől, barátoktól, munkatársaktól. S ha indu­latossága hőfoka növekszik; az sem ritka, hogy eleve kész tényként fogja fel, hogy a társának van valakije. Sosem mindegy, mennyire ura érzelmeinek az ember, mennyire tartja értelme el­lenőrzése alatt. Ennek meg­felelően kezdődik meg az ott­honi konfliktusjátszma is, most már hivatkozási alapul használva a másoktól hallott híreket, vélekedéseket. Nők is, férfiak is, a panasz, a vá­daskodás végpontján a síró- górcsig is eljuthatnak, saj- náltatják magukat, valódi önsajnálatot élve át, hiszen erre minden okuk meg is van. Ám a panaszkodó, vá­daskodó, magát sajnáltató házas fél általában nem azt éri el, amit szeretne: meg­értést, gyengédséget, rész­vétet, hanem éppen ellenke­zőleg, haragot vált ki a má­sikból. E harag hátterében szinte kivétel nélkül bűntudat hú­zódik meg, melyet a házas­ságból éppen kifelé tekintő, kilépni vágyó érez az általa elhanyagolt vagy elhagyni szándékozott fél iránt. A bűntudatot az ember szeret­né elhárítani, hiszen kelle­metlen, negatív élmény. Megpróbálja kisebbíteni sa­ját hibáját, s felnagyítani a másikét, hogy így ideológiát gyártson új érdeklődése és érzelmei fellobbanásának in­dokolására. Férjek ilyenkor fedezik fel feleségük szépsé­gének hervadását, esti fá­radtságát, s azt, hogy előny­ben részesíti vele szemben a gyerekeket, netán a munká­ja túl sok időt rabol el a családtól. A feleségek viszont úgy ér­zik, hogy a férjük elveszíti a hűség értékét, megbomlik értékrendje, nemcsak őt, hanem a gyermekeket is el­hanyagolja, velük szemben is árulóvá válik. így hát védőpajzsként tartja maga elé a gyermekek érdekeit, felcsillantja a rendezett csa­ládi légkör eszményét, fel­emlegeti a közösen teremtett otthon tárgyi értékeit, a be­leölt tervezgetés, a közös erőfeszítések, a múlt meg­annyi emlékét. Van, aki nyílt válasz­---------------- tás elé állítja tá rsát: vagy ő, vagy én, de döntsél, s lehetőleg azonnal. Aki nem bírja tartósan a megnövekedett érzelmi fe­szültségszintet, amivel min­den konfliktushelyzet jár, inkább választja a biztos rosszat, a szakítást, mint a bizonytalant, s új stratégiá­val próbálkozik. Nők is, fér­fiak is, hajlamosak arra, hogy ne a házastársukat, hanem a harmadikat, a csá­bítót okolják a házasság megromlásáért. Ilyenkor me- gintcsak az indulatokra hall­gatva, éppen azt kezdik szid­ni a párjuknak, akit ő nagy­ra értékel, s mint minden szerelem kezdetén, vakká, süketté válik hibáit illetően. Védeni kezdi hát az új kap­csolatot, s minden vádpont csak a harmadik személyisé­gének felértékelését mozdít­ja elő. Hiszen önvédelmi mechanizmus is található e viselkedésmód hátterében: aki neki szimpatikus, érdek­lődésre méltó, az nem lehet akárki! A harmadik személy fel­merülése gyakran a házas­ság lassú elszíntelenedésé­nek, szinte észrevétlen meg­romlásának a következmé­nye. Csökken a szerelem in­tenzitása, a szexuális vágy egymás iránt, s a megszokás hatalma tartja össze a há­zasfeleket. Szólnunk kell azokról a férfiakról, akik a „kapuzá­rás előtti” pánikba esve te­szik próbára vonzerejüket náluk fiatalabb lányoknál, bizonyítandó, h^gy még tetszhetnek másoknak. Amint észreveszi a feleség, hogy férje kalandba sodró­dott, súlyos dilemma elé ke­rül: visszaszerezni férjét, vagy engedni útjára. Van, aki egyenlíteni akar, s ma­ga is vadászútra indul, de ezzel a megoldást csak mesz- szebbre juttatja. Első feladata, hogy néz­zen alaposan a tükörbe! Ne csak testi mivoltában nézze meg magát, hanem lásson a baj mélyére is: kérdezze meg tükrétől, mit tett azért, hogy ébren tartsa férje ér­deklődését, mennyire tudott vonzó maradni az évek mú­lásával, eléggé megértő volt-e férjével. Természete­sen ez a konfliktushelyzet is fulladhat veszekedésekbe, unos-untig ismételt fenyege­tőzésekbe, ha a feleség en­gedi, hogy kudarcos állapo­tában az agresszió legyen úrrá. Agresszió agressziót szül, s eredményeként az emberi méltóságon is csor­ba eshet... Aki megfelelő önismeretre törekszik a vál­ságban, változtatni próbál kapcsolatukon, saját magán, életmódján, könnyebben ki­utat találhat. Figyelmeztető jel két ——------------------m ember v iszonyában a harmadik megjelenése, s a jelzés arra utal: vigyázat — vizsgáljuk felül házasságunkat, egy­máshoz tartozásunk teher­bírását. Rajtunk múlik, hogy a krízisből veszedelem válik, vagy alkalom a kapcsolat újjászervezésére, megújítá­sára. MIRTSE MÁRTA A MINDENNAPOK MŰVÉSZÉTÉ... Kézim u n ka-pályázat A Temaforg Vállalat, az Ez a divat c. folyóirattal közö­sen országos kézimunka-pályázatot hirdet. Ezen bárki részt vehet a Temaforg által gyártott, illetve forgalmazott fonalakból készített kézimunkákkal Pályázati kategóriák: nőt ruházat, férfiruházat, gyermekruházat, lakásdíszítő textíliák. Pályázati díjak: Nagydíj: két személy részvétele társas­utazáson fcb. 30 000 Ft értékben. Kategóriánként: I. díj: 5000 Ft. II. díj: 4000 Ft, III. díj: 3000 Ft, IV. díj: 2000 Ft, V. díj: 1000 Ft. Végül egy közönségdíj: 5000 Ft. A pályázatra készített kézimunkákat a név és a pontos lakcím feltüntetésével, 1984. március 1-e között, sze­mélyesen vagy postán kérjük eljuttatni a következő címre: Magyar Divat Intézet, Budapest, VIII., József krt. 29. 1428. Kérjük, hogy kézimunkájához mellékelje az Ez a divat c. folyóiratban található nevezési szelvényt, valamint annak a Temaforg-fonalnak a címkéjét is, amelyből a modellt készítette. (217) FŰSZERES TŰ RÓ KEVERÉK Hozzávalók 4 személynek: 20 dkg liptói túró, 5 dkg vaj, 1 fej hagyma, 1 evőkanál mustár, fél -citrom leve, 1 ká­véskanál porpaprika, 1 tojás sárgája, 2 evőkanál édes tej­szín, körítésnek néhány salá­talevél. A túrót villával összenyom­kodjuk és hozzákeverjük a vajat. A hagymát megtisztít­juk, és nagyon apró darabok­ra vágjuk. (Esetleg egy ke­veset meghagyunk díszítésnek nagyobb csíkkora vágva.) A hagymadarabokat mustárral, citromlével, paprikával, tojás sárgájával és tejszínnel ösz- szekeverjük és a túróhoz ad­juk. Megmosott salátaleve­lekre tálaljuk üvegtálon. Kenyeret vagy zsömlét fo­gyasztunk mellé. FŰSZERES TÚRÓ ÜVEGBEN Hozzávalók 4 személynek: -fél kg túró, 1 kávéskanál snidling, köménymag, bors, 1 kávéskanál bazsalikom, 1 fej hagyma, 1 kávéskanál mustármag, 4 evőkanál ecet, olaj, porpaprika. A túrót snidlinggel, bors­sal, bazsalikommal, porpap­rikával és hagymakarikákkal, mustármaggal, széles szájú üvegbe tesszük. Ecetet és olajat öntünk rá, hogy telje­sen ellepje. Az üveg száját bekötjük, légmentesen. Mini­mum 24 órát hagyjuk állni, hogy az ízek jól átjárják. Hűvös helyen tároljuk. BURGONYÁS NUDLI TÚRÓVAL Hozzávalók 4 személynek: 1 kg burgonya, 1 tojás, ne­gyedkiló liszt, 1 kávéskanál só, szerecsendió, sós víz, 5 dkg sertészsír, fél kg túró, 2,5 dl tej, 2 csomag snidling (apróra vágva). A burgonyát feltesszük fő­ni 20 percig, majd meghá­mozzuk és összetörjük. Ki­hűtjük. A tojást és a lisztet belekeverjük. Sóval és szere­csendióval fűszerezzük. A masszából hengereket formá­zunk és 2 cm-es darabokra vágjuk. A kis darabokat nud­li formájúra sodorjuk és sós vízben kifőzzük, amíg feljön a víz tetejére. Leszűrjük, és zsírban barnára sütjük. A tú­rót snidlinggel elkeverjük, sózzuk és mellé tálaljuk. GYÜMÖLCSÖS TŰRÓ Hozzávalók 6—8 személy­nek: 1 kg sovány túró, 1 cit­rom, 10 dkg porcukor, 2 cso­mag vaníliacukor, 6 cl cse­resznyelikőr, 1 doboz ősziba­rack befőtt, fél kg eper (do­bozos), 1 pohár tejszín. A túrót elkeverjük a cit­romlével, porcukorral, vaní­liacukorral és a likőrrel. Az őszibarack levét leöntjük és a barackokat vékony szele­tekre vágjuk. Az epret és az őszibarack szeleteket tálra tesszük, /és óvatosan hozzá­keverjük a kikevert túrót. A tejszínt kemény habosra ver­jük, és a csemege tetejére téve tálaljuk. Tetejére pár szem epret teszünk díszíté­sül. Divat és KRESZ Bemutatunk néhány figyelemfelkeltő színes ruhadíszt, amelyet kerékpározó, motorozó vagy az országutakon gya­logosan közlekedő fiataloknak ajánlunk. Fényvisszaverő szalagból vagy színes világítófelületű ragasztószalagból készíthetünk derékpántot átvetőszalaggal, hátunkon „X” formát mutató szalagmellényt (kerékpárosoknak javaslom). Az egyszínű széldzseki hátára, ujjarészére színes világító­szalagból geometriai mintát ragaszthatunk. A motoros si­sak egyszínű gömbfelülete szinte kínálja a lehetőséget, hogy néhány színcsíkdarabbal változatossá, észrevehető­vé varázsoljuk. Az ötletek, a figyelemfelkeltő színhatások variálhatók, és kifogyhatatlanok. Fűtés és egészség A lakások és a munkahe­lyek fűtésekor mindig olyan „mikroklíma” megteremtésé­re törekszünk, ami az ember­nek jó közérzetet, úgyneve­zett „komfortérzést” biztosít. Ehhez szükség van megfelez lő hőmérsékletre, több-ke- vésbé egyenletes hőelosztás­ra, kellő nedvességtartalom­ra, az égéstermékek mara­déktalan elvezetésére és a levegő rendszeres cserélődé­sére, a szellőztetésre. Hogy egy helyiséget milyen hőmérsékletre célszerű fel- fűteni, az elsősorban rendel­tetésétől függ. A szokványo­sán öltözött, nyugodtan ülő ember például általában 20— 22 °C között érzi jól magát, ez jelenti számára a „kom­fortzónát”. A lakószobák, irodák, hivatali helyiségek hőmérsékletét tehát ennek megfelelően kell beállítani. Ahol a dolgozók megerőltető fizikai munkát végeznek, ilyen hőmérsékletnél már ki­melegszenek, megizzadnak. Az izommozgás ugyanis — intenzitástól függő mérték­ben — fokozza az anyagcse­rét, növeli a szervezet hőter­melését. Műhelyekben, sze­relőcsarnokokban és hasonló munkahelyen ezért 12—18 °C közötti hőmérséklet látszik ideálisnak. A fürdőszobák­ban és a zuhanyozókban kö­rülbelül 24 °C-nak kell len­ni ahhoz, hogy az ott tartóz­kodók ne fázzanak. A hideg környezet szerepe a különböző hűléses betegsé­gek kialakulásában általáno­san ismert. A túlfűtés kóros egészségi hatásaival azonban már sokkal kevesebben van­nak tisztában. Annyit mind­annyian észreveszünk, hogy nagy melegben könnyen el­bágyadunk, elálmosodunk, csökken a figyelmünk. Ez hátrányosan befolyásolja az ember tevékenységét, sőt bi­zonyos munkakörökben ve­szélyes is lehet. Így érthető az is, miért fontos az egyenletes hőel­osztás. A lakószoba fűtése például akkor jó igazán, ha egyes pontjai között a hő­különbség nem több, mint 2—4 °C, a hőmérséklet na­pi ingadozása pedig nem ha­ladja meg a 3—6 °C-t. Az említett követelményeknek a központi, az etázs és a táv­fűtés felel meg legjobban. A gázkonvektorok is jól sza­bályozhatók, helyes üzemel­tetéssel ezek is eléggé egyen­letes hőelosztást biztosítanak. Cserépkályhával már jóval nehezebb úgy fűteni, hogy a hőmérséklet — a meteoroló­giai tényezőktől függetlenül — folyamatosan megfeleljen a „komfortklíma” követelmé­nyeinek. A térbeli hőelosztás is kevésbé egyenletes, azaz a kályha körül mindig mele­gebb van, mint a szoba tá­volabbi sarkában. Kedvező viszont, hogy a cserép hosz- szú időn át képes tárolni a hőt. Jól kezelt cserépkályhá­val ezért a hőmérséklet na­gyobb napi ingadozásai el­kerülhetők. A jó közérzetet biztosító mikroklímához feltétlenül hozzátartozik a levegő kellő nedvességtartalma. Ott, ahol a fűtőtest felületi hőmérsék­lete 80 °C fölé emelkedik, a légtérben állandóan jelenlevő por pörkölődik, ezért a leve­gő kiszárad. Ilyenkor gyako­ri a száj- és torokszárazság, a köhögési inger és a szom­júságérzés. Ez elsősorban á gőzzel üzemelő központi, il­letve távfűtés esetén jelent­kezik. Elektromos párásító készülékkel vagy egyszerűen kevés víz folyamatos páro­logtatásával lehet rajta se­gíteni. Központi, etázs- és távfű­tésnél káros égéstermékek­kel gyakorlatilag nem kell számolni. A kályhák haszná­latakor viszont nagyon lé­nyeges, hogy megfelelő huza­tuk legyen, ami biztosítja az égéstermékek maradéktalan elvezetését. Ennek érdeké­ben a kéményt évente, a kályhát pedig — tüzelő­anyagtól függően — meg­adott időközönként tisztítani kell. Ugyanilyen fontos az előírásoknak mgefelelő keze­lés, a helyes tüzelési techni­ka. A zárt, fűtött helyiségek­ben előbb-utóbb kedvezőtle­nül megváltozik a levegő összetétele. Csökken az oxi­gén- és emelkedik a széndi­oxidtartalom, az emberek bőréből, ruhájáról, valamint használati eszközökről kü­lönböző szennyező anyagok kerülnek a légtérbe. A leve­gő kellő felfrissüléséről az ablakok időnkénti szélesre tárásával gondoskodjunk. Dr. Katona Edit

Next

/
Thumbnails
Contents