Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-04 / 261. szám
2 ^NÉPÚJSÁG 1983. november 4. Hz ENSZ-közgyílés elítélte a Granada elleni intervenciót Fidel Castro a havannai repülőtéren az egyik Grenadá- ból hazaszállított sebesülttel beszélget. (Telefotó) Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszaka szerdán a Grenada elleni intervenciót elítélő határozatot fogadott el. Az el nem kötelezettek mozgalmához tartozó országok által kezdeményezett határozat „mélységes sajnálkozásának” ad hangot a szigetország ellen végrehajtott amerikai invázió miatt és követeli az idegen csapatok haladéktalan visszavonását Grenadá- ról. A Zimbabwe és Nicaragua által benyújtott határozati javaslatra, amelyet a közgyűlés vita nélkül fogadott el, 108 ország adta szavazatát. Ellene mindössze az Egyesült Államok, az invázióban résztvevő hat karibi ország, továbbá Izrael és Salvador szavazott. 27 állam, köztük a Német Szövetségi Köztársaság tartózkodott a szavazástól. A határozat — az Egyesült Államok nevének említése nélkül — követeli a fegyveres intervenció azonnali beszüntetését. Ugyanakkor sík- raszáll a „szabad választások” mielőbbi megtartásáért és a világszervezet támogatásáról biztosítja azt az elgondolást, hogy az inváziós csapatokat karibi és brit nemzetközösségi biztonsági erők váltsák fel. Szerdán megérkezett Havannába a grenadai harcok során amerikai fogságba esett kubai állampolgárok első csoportja. Az 57 sebesültet és 10 orvost szállító svájci repülőgép helyi idő szerint 16,15 órakor szállt le a kubai főváros nemzetközi repülőterén. A sebesülteket és az orvosokat a repülőtéren Fidel Castro kubai államfő, valamint a Kubai Kommunista Párt és'a kormány többi vezetője fogadta — katonai tiszteletadás mellett. A sebesültek közül mintegy tíznek az állapota súlyos. Valamennyi sebesültet a repülőtérről azonnal a kubai főváros legkorszerűbb kórházába szállították. Továbbra sincs hír a harcokban elesett kubaiak számáról, és azt sem lehet tudni, hogy mikor engedik szabadon a többi, továbbra is amerikai fogságban lévő kubai állampolgárt. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közlése szerint szerdán Grenadán befejeződtek a reguláris erők közötti harcok. Amerikai részről bejelentették, hogy a megszálló erők egy részét kivonják a szigetről. A hírügynökségi jelentésekből az is kiderül, hogy a grenadai hazafiak folytatják partizánakcióikat a megszálló amerikai erők ellen. Az amerikaiak újra meg újra átfésülik St. George’,s-t és más városokat, olyan személyek után kutatva, akik éjszakánként partizántámadásokban vesznek részt. A városokban egymást érik a házkutatások és a razziák, a megszállók letartóztatják a partizángyanús személyeket. Szémtanúk beszámolói sze- ripjf-a sziget mindennapi életére a megszállás nyomja rá bélyegét. Brit újságírók az amerikai katonák magatartását kihívónak minősítik. Munkásemlékek századunk első harmadából (21.) Bed© úr mosolya A radiátorgyárban boszszabb időre gyökeret eresztettem. Keresetem rendszeressé vált. Néhány hónap után biztos talajt éreztem a lábam alatt, önbizalmam megerősödött. Feleségemmel egy kispesti özvegyasszonynál szobát béreltünk és kialakítottuk életvitelünket. A legsúlyosabb gondoktól megszabadulva mind aktívabban kapcsolódtam a mozgalmi munkába. Első lépésként a lakásomhoz legközelebb működő pár talapszervezethez jelentkeztem át és a taggyűléseknek, pártnapoknak szorgalmas és aktív látogatója lettem. Néhány hónap után a pártalapszervezet agitáci- ós felelőse tisztségével bíztak meg, beválasztottak az alapszervezet vezetőségébe is. Az agitációs munka irányítójaként az alapszervezet tagjaival napi kapcsolatom alakult ki és a házi agitációk során fokozatosan megismerkedtem a környéken lakó munkáscsíjládok életével. A pártszervezetben végzett mozgalmi munkámra felfigyeltek és ennek következményeként két megtiszteltetés ért. A Kispesti Városi Pártvégrehajtó Bizottság beválasztott tagjai sorába és meghívott a pártnapi előadók gárdájába is. Az 1930-as esztendőben a gazdasági válság tovább mélyült. A munkáselbocsátások szünet nélkül tartottak. Én sem lepődtem volna meg, ha valamelyik szombaton a végelszámolással együtt kezembe nyomják a munkakönyvét. így ment ez szombatról szombatra. A kispesti Tendloff és Di- etrich, valamint a Lipták gyárak felszámolásával egy időben a Hoffner és Schrantz gyár is harmadára csökkentette munkáslétszámát. A gyárakat romboló válság minket, radiátorgyár-beli- eket is aggasztott. A nyugtalanság hétről hétre fokozódott. Egy. napon mindannyiunk szíve megremegett. Üzemrészenként összehívták a munkásokat- Mindenki meg volt győződve arról, hogy perceken belül közölni fogják a gyár bezárását, halálra ítéltetését. Szótlanul, néma csendben csoportosultunk a megadott műhelysarkokban és vártunk, mi fog történni. Hogy a gyülekezés perceiben mi játszódott le a fejekben, és milyen szorongás fészkelt a szívekben, az elképzelhető. De ezúttal csoda történt. A főművezető arról tájékoztatott, hogy a gyár részvényeinek többségét a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság és a mögötte álló pénzcsoport felvásárolta és a gyár további működtetését határozta el. Bejelentették, hogy a gyár eddigi adminisztratív és műszaki vezetésén belüli személyi változás nem lesz, a termelés profilja nem változik és - egyelőre nagyobb arányú munkáselbocsátásokra sem kerül sor. A megnyugtató bejelentést követő két hét elteltével azonban rendelésvisszaesésre hivatkozva csaknem minden gyárrészleg létszámát csökkentették. Reményem újra megingott, de Kutor főművezető megsúgta, hogy elégedett szakismereteimmel, szorgalmammal s ezért a lé't- számapasztásra vonatkozó megbeszélésen javasolta további foglalkoztatásomat. Ez azt jelentette, hogy műszaki elöljáróm beépített a jól használható szakmunkásgárda kollektívájába, és ez a szakmai elismerés büszkévé tett. Erősítette helyzetemet egy sajátos, gyáron belüli lehetőség kihasználása. Bede úr ugyanis, a felvételi és bérelszámoló hivatal vezetője, az egyik gyártulajdonos rokona, „mellékfoglalkozásként” ügynökösködéssel is foglalkozott. Eladásra kínálta a Szénási és Társa Petőfi Sándor utcai készruha és fehérnemű nagykereskedelmi vállalat cikkeit a munkásoknak heti részletfizetés ellenében. Fáradozásaiért jutalékot kapott. A Bede-féle lehetőséget rpagam is kénytelen voltam igénybe venni, hiszen családom és a magam ruhaállománya rfiár alapos felújításra szorult.- Byen módon a nagy munkáse’ibocsátások idején eléggé „Sáros” voltam. De Bede úr ’ nyugalomra intett, titokzatosan' piosolvgott és izgalom nélkül vonta le fizetésemből az esedékes részletet. Egyébként a részlet- ügyletből jelentős hasznot húzott a Szénási cég. az ügynökölő Bede úr, sőt a gyár tulajdonosa is. Az ő számára az is előnyt jelentett, hegy a részletre vásárló munkálok a szokásosnál szorgalmasabban dolgoztak, nehogy mun kájuk kifogásolható legyen é3 hogy a részlettartozásaikat ki tudják fizetni. A részlet- vásárláskor aláírt kötelezvény ugyanis tartalmazta, hogy egyetlen részletfizetés elmulasztása esetén a vásárolt árut vissza kell szolgáltatni és a már kifizetett részletösszegek használati díj címén, az eladót illetik. Bede úr titokzatos mosolyára gondolva reméltem, hogy az elbocsátás veszélye elhárult. Részlettartozásom ugyanis meghaladta kéthavi keresetem összegét. (Következik: Családi költségvetés) HARMATI SÁNDOR A lengyelországi látogatás után (2.) Barátságink emlékműve A varsói Nowotko gyár életéből Szerencsém volt. Az a magas, dús hajzatú, imponáló megjelenésű, kemény arcvonásaiban is lágy tekintetet hordozó férfi, aki mellé a Kádár János tiszteletére adott varsói díszvacsorán ültettek, a Nowotko gépgyár vezérigazgatója volt. S a program szerint másnap odavezetett párt- és kormány- küldöttségünk útja. így hát némiképpen előre ismerkedhettem ezzel a nagyhírű gyárral, amelyet 1952- ben neveztek el Marceli No- wotkóról, a Lengyel Munkáspárt egyik megalapítójáról, rövid ideig főtitkáráról, akit 1942 novemberében lengyel ellen,forradalmárok gyilkoltak meg. Ércbe formált hatalmas mellszobra — melyet a delegáció megkoszorúzott — a gyár előtti téren áll. Mai munkástestvérei öntötték ércbe a róla elnevezett gyárban, amely egyébként számos emlékmű végső formába foglalását is ellátja. Ez az itteni azonban most jelentősebb értelmű a többinél, mert olyan gyár előtt áll, amely — mint a vezérigazgató, Andrzej Kajka mondotta — a munkásmozgalmi hagyományok méltó hordozója és jelenleg is Varsó társadalmában kollektívájával kiemelt helyet foglal el. „Többezer fős összeforrott együttest alkotunk. Nem csak gyárként és egyik legnagyobb exportvállalatként, de olyan kollektívaként is néznek ránk, amelyre mindig lehet számítani: akár a mindennapi munkában, akár a nép számára nehéz napokban. EGYÉRTELMŰ JELEK Szavai igazát a viszonylag kis időre korlátozott látogatásból is érzékelni lehetett. A Kádár János vezette küldöttség fogadtatásának légköréből volt érezhető ez a szellem. Különösképpen a jónéhányszáz fős munkásaktíva gyűlésen. Mert sokszor nincs beszédesebb a csöndnél. Mint ezúttal is, amikor pártunk első titkára hazai tapasztalatainkat ismertette, amellyel annak idején mi is leküzdöttük a válságot, ahogyan párttagok és pártonkívüliek összefogtak, s ahogyan a szakszervezetek helye, szerepe kialakult. Feszült figyelemmel hallgatták, megértve, hogy az ő sorskérdéseiket is érinti mindez, hiszen közös az útunk, közösek az elveink, a céljaink, ha boldogulni akarunk. Aztán a kitörő tapsok ... és a gyűlés végén lengyelül—magyarul énekeltük együtt az Interna- cionálét.... Ebben a gyárban ma már az újjászületett szakszervezet csaknem másfél ezer tagot számlál, ami nem kis dolog, még akkor sem, ha a dolgozók összlétszáma négy és fél ezerre tehető. A konszolidáció, a kibontakozás jele ez így is. Mint ahogyan egyértelműen azt jelzi, hogy a gyár életében meghatározó BUDAPEST A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gyenes Andrásnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága elnökének több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemei elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából a Magyár Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést csü- i törtökön 3 Parlamentben.' Losonczi Páir < Elnöki Ta;- -ná-cs elnöke adta át. A kitüntetés átadása után ;az MSZMP Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága Gyenes András tiszteletére ebédet adott. G;'ejnes Andrást a Központi Bizottszerepet tölt be újból a Lengyel Egyesült Munkáspárt, amelynek 26 pártalapszerve- zete tevékenykedik itt. Tagjaik közül helyet foglalnak a városi pártbizottság és a Wola kerületi pártbizottságban is. Tadeusz Wysocki, gyári munkás pedig a LEMP Központi Bizottságának a tagja. És mit csinálnak most ezek a pártalapszervezetek? Megtudtuk, hogy igen határozottan összpontosítják erejüket a gazdasági reform bevezetésére, az inflációellenes és takarékossági kormányprogramok érvényesítésére és természetesen a termeléssel kapcsolatos számos teendőre, mert a munka nemhogy nem állhat le, hanem még jobban kell dolgoz- niok, ha boldogulni akarnak. Ezt az anarchiából éppen csak kilábalt embereknek napról napra megvilágítani, bizony nem mindig könnyű dolog. A pártszervezetek ezért is ápolják, építik emberi kapcsolataikat minden szférában. A SARKVIDÉKTŐL A SZAHARÁIG Mivel is foglalkozik egyébként ez a hatalmas gyárvállalat? Miközben a küldöttség jó félórás üzemlátogatást tett néhány csarnokban, sikerült a főbb vonásokkal megismerkedni. Talán egy hét is kevés lenne ugyanis ahhoz, hogy mindent megismerjünk, ami ebből az építőipart, energiaipart, vasutat, hajóépítőket egyaránt kiszolgáló nagy termelési komplexumból kikerül. Főként különböző típusú motorok és hajtóművek készülnek itt saját dokumentációk és külföldi licencek alapján. Egyre inkább specializálódnak azonban a geológiai kutatófúrásokra -szolgáló 4—500 lóerős fúrógépekre és hajtóművekre. Ezek a fúróberendezések — értesülhettünk róla — bármilyen éghajlati viszonyok közepette, a Sarkvidéken éppúgy, mint a Szaharában működnek, s hat kilométer mélységű fúrásra alkalmasak. Ugyancsak szakosodni kívánnak sorozatban gyártott 100 és 200 lóerős generátorcsoportokra, valamint hajtóműegyüttesekre a partmenti tengerjárók és folyami hajók alapján. Ezeket a hajtóműveket már ismerhetjük a Balatonon és a folyóinkon közlekedő hazai hajókról is. És még a tervekből? Már nem is annyira terv, hanem a kidolgozás stádiumában vannak nagyobb teljesítményű hajtóművek, amelyeket hamarosan gyártásra készítenek elő. Nem kis termelési kapacitással. Hallottunk ugyanis érdekes összehasonlító adatot, amely érzékeltet ebből valamit. Ezek szerint, ha a gyárban egy esztendő alatt előállított valamennyi hajtóművet -és berendezést összegyűjtenénk, akkor/ üzembeállításukhoz anny, villamos energiára lemh I PANORÁMA / ság nevérben Németh Károly, a Közc/o n Ellenőrző Bizottság neve. n Somogyi Imre köszöntötte. i * / . Csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában Pozsgay Imre főtitkár fogadta Francisco da Costa Gomes tábornokot, Portugália volt köz- társasági elnökét, a Békevilágtanács alelnökét. BÉCS A Magyar Nemzeti Bank bécsi leányvállalata, a szükség, mint egy 2—6 millió kilowatt teljesítményű vdl- lanyerőmű által előállított árammennyiség. HAJTÓMŰVEK 40 ORSZÁGBA Negyven ország ismeri a világon ezeket a termékeket, mert a -Marceli -Nowotko Gépgyár jelentős exportvállalat. Gyártmányainak 65 százalékát viszik külföldre. A legnagyobb vásárló a Szovjetunió és a többi szocialista ország, köztük hazánk is. Tulajdonképpen az export aránya még az előbb említettnél i,s nagyobb, mert a lengyel belföldi megrendelőknek szállított termékek mintegy 15 százaléka, számos gép és berendezés, például hajóalkatrész, szintén exportra megy. Különleges látvány az óriásgyár szíve: az öntöde, ahol évente 4100 tonna öntöttvas és 3300 tonna alumíniumötvözet készül. Ebből a saját szükségleteiken túlmenően még más hajtóműgyártással foglalkozó üzemnek is tudnak juttatni. S az öntésnek már szóltunk arról a speciális ágazatáról is, amely a művészet régióiba nyúlik. Amikor az ország számos pontján tisztelettel megállnak egy főhajtásra szobrok és emlékművek előtt, akkor — tudva vagy nem tudva — a Nowotko gyár munkásait is érinti a tiszteletadás. Kezük munkáját, szorgalmukat dicséri a szczecini „Voltunk, vagyunk, leszünk” emlékmű, valamint a munkásmozgalom több kiemelkedő harcosának, Rosa Luxemburgnak, Karol Swier- czewskinek, Ludwik Wa- rynskinek és másoknak a szobra. Most folynak az előkészületek egy több mint negyventonnás emlékmű elkészítéséhez. Ez az 1943-ban a Szovjetunióban megalakult Tadeusz Kosciuszko lengyel hadosztály -hősiességének adóz majd azon a helyen Varsóban, ahol ütközetüket vívták a fasiszta haderővel szemben. BESZÉDES EPIZÓD Külföldön felállított alkotás is hirdeti már az e gyárban szívvel végzett -munkát: a norvégiai Narvikban magasodik a Lengyel Tengerész szobra. S a -magyar párt- és kormányküldöttség látogatása után most már itthon is lesz a kezük munkájából. Igaz nem nagy, csupán az a kis félméternyi, a békét szimbolizáló szép bronzszobor, amit az aktívagyűlésen Kádár Jánosnak nyújtott át a munkások nevében Jozef Vojsterowicz, vala -ennviük megbecsülésének é risztéiért tének a kifejezéséi . íjy'nem kevésbé eg^etáhtéséül. Jel- képessége.,' ' ezért is növeli nagyra^/a korunkban új tar- Jialfommal telítődő .magyar— lengyel barátság valódi emlékművévé. LÖKÖS ZOLTÁN Central Wechsel und Kreditbank Ag. új szállodát épít Bécsben. A nyolcemeletes szálloda — amelynek építése az év elején -kezdődött meg a Rennwegen — B kategóriás, azaz négycsillagos lesz és 310 ággyal fogadja majd a vendégeket. Az átadás határideje: 1984. augusztus. MOSZKVA Csütörtök reggel, moszkvai idő szerint 6 óra 47 perckor Ljahov és Alekszandrov ismét kiszállt a világűrbe, s 2 óra 55 perces munkával újabb kiegészítő napelem- egységet rögzített a Szaljut— 7-re. \ 1 s
