Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-04 / 261. szám
1983. november 4. ^PÜJSÁG 3 Felavatták a paksi atomerőmű l-es blokkját (Folytatás az 1. oldalról.) dődhessék az épülő reaktor egyik legfontosabb üzembe helyezési szakasza: a nyomáspróba. Az üzemlátogatást követően az erőmű vezetői s az avatóünnepség vendégei munkásnagygyűlésen találkoztak a nagyberuházás megvalósításában részt vevő munkáskollektívák és az erőmű dolgozóinak a képviselőivel. Méhes La.ios megnyitójában arról szólt, hogy korszakos jelentőségű ez az avatás, mert egyben az atomenergia ipari alkalmazásának kezdetét is jelenti hazánkban. Az alapot ehhez a Szovjetuniónak az atomenergia békés célú felhasználásában elért kiemelkedő eredLázár — Iparunk fejlődésének jelentős állomásához érkeztünk. Felavatjuk hazánk első atomerőművének első reaktorblokkját, amely eleget téve az üzemi próbák szigorú követelményeinek, immár végérvényesen bekapcsolódik az ország villamosenergiarendszerébe —- mondotta elöliáróban, s átadta a nagygyűlés résztvevőinek, a vendégeknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, személy szerint Kádár János szívélyes üdvözletét és a Minisztertanács jókívánságait. Külön is köszöntötte a tudományos kutatókat, a tervezőket, a berendezések avártóit, az építőket, a beruházás megvalósításában közreműködő szovjet, bolgár. Csehszlovák, lengyel, NDK-beli barátainkat — mindazokat, akik szakértelmükkel, szorgalmukkal hozzájárultak e különlegesen igényes feladat eredményes megoldásához —, valamint az atomerőmű vezetőit, munkáskollektíváját, szocialista brigádjait. — Az épülő atomerőmű, amelynek első gépegységét avatjuk, nemcsak a beruházás méreteit és műszaki bonyolultságát tekintve egyedülállóan nagy vállalkozás, de újabb meggyőző példája a szocialista országok gyümölcsöző együttműködésének és fontos szerepet tölt be energiapolitikánk megvalósításában — hangsúlyozta Lázár György. — A tíz évvel ezelőtt bekövetkezett olajár- robbanás az egész világgazdaságban olyan nagy horderejű és tartós folyamatokat indított el, amelyek az országok többségében ■— így nálunk is — merőben új követelményeket állítottak a gazdaságfejlesztés, ezen belül az energiapolitika elé. — Ezekből a követelményekből kiindulva dolgoztuk ki a kormány energiaprogramját, amelynek végrehajtása már mérhető eredményeket hozott. Az utóbbi években új bányák megnyitásának eredményeként a szükségletek kielégítésében növekedett a szén és a hazai termelésű földgáz részesedése, az olajé pedig az 1978. évi 41 százalékról 33 százalékra csökkent. Figyelmet érdemlő előrehaladást könyvel- . hetünk el az energiával való takarékos gazdálkodásban is, ami abban jut kifejezésre, hogy az energia-felhasználás az utóbbi két évben mindössze körülbelül fél százalékkal növekedett, a nemzeti jövedelem egységére számítva pedig csaknem 5 százalékkal csökkent. — Energiapolitikánkban, az energiaforrások összetételének további átalakításában fontos szerepe van az atomerőműnek, amelynek első blokkja 1982 decemberétől ez év végéig csaknem 2 és fél milliárd kilowattóra áramot termel, az idei villamosener- gia-termelés tíz százalékát adja. Ez a részarány a kapacitás teljes kiépítése után meg fogja közelíteni a 30 százalékot. Az erőmű jelentőségét más megközelítésben jól érzékelteti, hogy egyetlen reaktorblokk egy év alatt annyi villamos energiát fejményei teremtették meg. Erre épülhetett az a KGST-or- szágok közötti sokoldalú' együttműködés, amely ebben a hatalmas — a feladat bonyolultságát, újszerűségét tekintve hazánkban egyedülálló — létesítményben öltött testet. Jellemző e munka méretére — mondotta —, hogy 167 ezer köbméter beton és kilenc Erzsébet-hídhoz elegendő acél- és vasszerkezet, 1500 kilométernyi kábel épült be a többi között az erőműbe. E rendkívüli szervezettséget, több mint 200 vállalat összehangolt együttműködését igénylő beruházás nemcsak a magyar ipar egészének műszaki színvonalára, fejlettségére gyakorolt ösztönző hatást, hanem új, szocialista várost is teremtett a Duna partján — hangoztatta a többi között Méhes Lajos. Ezután Pónya József vezér- igazgató jelentette a kormány elnökének az 1. számú reaktorblokk elkészültét, felidézve az ehhez vezető út legfőbb állomásait: 1982. december 28-án kapcsolták be a reaktorblckkot az országos villamosenergia-hálózat- ba, először 1983. május 9-én érte el a 100 százalékos teljesítményt. Az ez évre tervezett 1,6 milliárd kilowattórás termelést már túlteljesítették, csütörtökig 1,9 milliárd kilowattóra áramot adott az erőmű. A nagygyűlésen Lázár György mondott ünnepi beszédet. György beszéde Lázár György avatóbeszédét mondja leszt, amennyit 650—700 ezer tonna kőolaj elégetésével lehetne csak előállítani. — Az atomerőmű több más szempontból is megkülönböztetett figyelmet érdemel. Elegendő két tényre utalni. Egyrészt arra, hogy Paks a KGST-országok sokoldalú atomenergetikai gyártmányszakosítási együttműködésének az első igazi próbája. A kezdeti gondok ellenére — mert ezekből is van bőven — a tapasztalatok teljes mértékben igazolják annak a közös elhatározásunknak a helyességét, amely e téren is utat nyitott a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének meggyorsításához. Másrészt az atomerőművek építése — mint a tagországok mindegyikében — nálunk is új lendületet ad a tudomány fejlődésének, a műszaki haladásnak, a gyártási ágak egész sorában segíti elő a magas fokú műszaki kultúra és a legkorszerűbb technológiák meghonosítását. A kormány elnöke beszédében külön kitért egy, az atomerőművel kapcsolatos, s a közvélemény érdeklődésére is számottartó kérdésre: — az erőmű — akik részt vesznek építésében, jól tudják — a világ ma ismert nukleáris létesítményei között a legbiztonságosabbak közé tartozik. Ez annak köszönhető, hogy biztonsági rendszerének kivitelezésekor nem csupán az erőmű építésének elhatározása idején ismert módszereket, eljárásokat, eszközöket hasznosították, hanem azokat a tudományos eredményeket is, amelyek időközben születtek. Ez ugyan meghosszabbította az építkezés időtartamát és többletköltséggel járt, de olyan mértékben megnövelte az itt dolgozó emberek és a tágabb környezet védelmét, ami úgyszólván teljesen kizárja egy veszélyhelyzet kialakulását. Lázár György a továbbiakban a közelgő ünnepnapra utalva á Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét méltatta. Tisztelettel adózunk azoknak — hangsúlyozta —, akik 66 évvel ezelőtt megdöntötték a cári önkényuralmat, megteremtették az első munkás-paraszt hatalmat, ezzel új irányt adtak az emberiség fejlődésének. E békés fejlődést napjainkban, ismét veszély fenyegeti: a világ minden táján sokasodnak azok a jelek, amelyek arra mutatnak, hogy az imperializmus nem akarja tudomásul venni a történelem realitásait. A szélsőséges imperialista köröknek az új meg új tömegpusztító fegyverek hadrendbe állításával az a nem is titkolt céljuk, hogy katonai erőfölényre tegyenek szert. — Az imperializmus kard- csörtetői számításon kívül hagyják, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok minden lehetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy megakadályozzák a katonai erőegyensúly megbontását, biztosítsák a béke fennmaradását. Szerte a világon egyre nagyobb tömegek ismerik fel a fegyverkezési hajsza fokozásával járó veszélyeket, s mint a legutóbbi hetek eseményei mutatják, a tőkés országokban is százmilliók — köztük a józanul gondolkodó politikusok — azért szállnak síkra, mind határozottabban azt követelik, hogy ne kerüljön sor az amerikai közép- hatótávolságú rakéták európai telepítésére, kezdődjék meg a teljes leszereléshez vezető fegyverzetcsökkentés. — A békeszerető emberek körében tiszteletet és elismerést vált ki, hogy a Szovjetunió a gátlástalan úszító propagandakampány, a provokációk, a felszított feszültség és a politikai konfrontáció légkörében is józan igazsággal törekszik a párbeszéd fenntartására, a katonai szembenállás szintjének mérséklésére. Népünk a legközvetlenebb módon érdekelt ezeknek az erőfeszítéseknek a sikerében. — Az MSZMP Központi Bizottságának áprilisi ülése mélyreható alapossággal elemezte a XII. kongresszus határozatai végrehajtásának menetét, és kijelölte a további tennivalókat — mondotta ezután Lázár György. Az azóta eltelt jó fél esztendő megerősítette a központi bizottság helyzetelemzésének helyességét. Közvéleményünk megértéssel és egyetértéssel fogadta a Központi Bizottság állásfoglalását, méltányolja az alkotó munkára ösztönző, kiegyensúlyozott belpolitikai légkört, a szövetségi politika és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésére tett lépéAz ünnepi munkásgyűlés résztvevőinek egy csoportja seket. Népünk nagyra becsüli, hogy a tőkés országok gazdasági válságának elhúzódása, a világpiaci árak számunkra kedvezőtlen változásai, az eladási nehézségek ellenére is meg tudtuk őrizni országunk nemzetközi fizetőképességét, a létbiztonságot, szociális vívmányainkat. — Helyzetünkkel reálisan számotvetve azonban azt is látnunk kell, hogy a jelentős erőifeszítések ellenére sem tudtuk teljes mértékben ellensúlyozni a világgazdaság rosszabbodásának következményeit, megszüntetni azokat a veszteségeket, amelyeket az aszályos időjárás és saját munkánk gyengeségei okoztak. Fizetőképességünk megőrzését, az áruellátás biztosítását, népgazdaságunk egyensúlyának fenntartását csak az eddiginél hatékonyabb munkával érhetjük el. Helyzetünk azt kívánja, hogy az előttünk álló hetekben további erőfeszítéseket tegyünk ez évi céljaink elérése vagy megközelítése és jövő évi tervünk minél jobb megalapozása érdekében. A dolgozó emberekben ehhez meg van a készség és az akarat. Az irányító szervek és a vállalatok vezetőinek a kötelessége, hogy megteremtsék a jobb munka feltételeit, teret nyissanak a 'kollektívák kezdeményezéseinek. A iPaksi Atomerőmű első blokkja már áramot ad. A következő években azonban tovább folytatódik az erőmű építése. Még három reaktorblokkot kell üzembe helyezni ahhoz, hogy az erőmű elérje az 1760 megawattos teljesítményt. Az eddiginél könnyebb is, nehezebb is lesz az építők dolga. Könnyebb, mert sok értékes tapasztalat halmozódott fel, és nehezebb, mert a követelmények tovább nőnek, a mérce még szigorúbb lesz — mondotta befejezésül Lázár György; és még egyszer szívből gratulált az erőmű és a paksi atomváros megteremtésében részt vevő valamennyi dolgozónak. Alekszej Antonov felszólalása Az ünnepségen felszólalt Alekszej Antonov is. Rámutatott: az első magyar atomerőmű reaktorblokkjának avatása a Szovjetunió és Magyarország széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködésének, a dolgozó kollektívák közös munkáján alapuló állandó kapcsolatoknaK újabb nagy eredményét jelzi. Nemcsak Magyarország, 'hanem a szocialista közösAz ünnepségen felszólalt Alekszej Antonov, szovjet miniszterelnök-helyettes ség egésze számára jelentős ez az esemény, hiszen a közös erőfeszítéseket, a szocialista gazdasági integráció komplex programjának valóra váltását tükrözi. Ez az első olyan erőmű, amely berendezéseinek szállításában gyakorlatilag valamennyi állam részt vett, amely aláírta az atomenergetikai gyártásszakosításra és kooperációra vonatkozó KGSTegyezményt. így a reaktor Csehszlovákiából, a hőcserélő berendezések Lengyelországból, a biológiai védelemhez szükséges eszközök Bulgáriából, a technológiai szállítóberendezések az NDK- ból, a turbinák, gőzgenerátorok, szivattyúk a Szovjetunióból érkeztek Paksra, hogy a magyar ipar termékeivel együtt egységes egész- szé, termelő erővé váljanak. A szocialista közösség országai úgy vélik: az atomnak a békét kell szolgálnia. Erre bizonyság a paksi erőmű is — hangsúlyozta Alekszej Antonov. Kitüntetések A nagygyűlésen Lázár György kitüntetéseket nyújtott át a beruházás szervezése, megvalósítása során kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. Az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki Szabó Benjámint, a Paksi Atomerőmű Beruházás volt kormánybiztosát, az Országos Villamostávvezeték Vállalat vezérigazgatóját. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Baranya Sándor, a 22. sz. Állami Építőipari Vállalat miniszteri biztosa, Eichholtz András, az Erőmű Beruházási Vállalat főmérnöke, Halmos Sándor, ' a Gyár- és Gépszerelő Vállalat létesítményigazgatója, Hegedűs György, a Paksi Atomerőmű Beruházás pártbizottsági titkára, Kordis József, az Erőmű- és Hálózat- tervező Vállalat igazgatója, Láczai Szabó Tibor, az ipari minisztérium főmunkatársa, miniszteri főtanácsos, Pónya József, a Paksi Erőmű Vállalat vezérigazgatója, Szabó Péter, a Villampserőmű Tervező és Szerelő Vállalat főművezetője, Szabolcsi Géza, az Erőmű Beruházási Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Tóth Kálmán, a 22. sz. Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója és Zázrivecz István, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat lakatosa. Huszonnégyen a Munka Érdemrend ezüst, húszán pedig bronz fokozatát vehették át. A munkasikerben részes külföldi szakértők, dolgozók közül a Béke és Barátság Érdemrend kitüntetést kapta: Iván Prokopenko, a beruházás szovjet szakértői csoportjának vezetője, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült Viktor Nyikityin, a szovjet szakértői csoport helyettes vezetője, Iván Nyekipelov szerelésvezető* és Jan Lud- vig, a pilseni Skoda Művek vezérigazgatója.
