Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-27 / 280. szám
1983. november 27. ^ÉPÜJSÁG 3 Száz éve született Babits Mihály A költő nevét viselő szekszá rdi általános iskola diákjai is megkoszorúzták Babitsnak a művelődési ház előtt álló szobrát (Folytatás az 1. oldalról.) idézte: Levelek írisz koszorújából. Aligha lehetett volna találóbban fogalmazni, értékelőn összegezni a kiál- Htott alkotásokat, mint ezzel a címmel. íriszt Babits lelke régi istenségének nevezi, írisz, kinek mosolya a szivárvány. Himnusz íriszhez című versében ennek hangot is ad. Ezer égi és földi képet kér a költő a színek bontójától, a viharok barátjától. Ezen a kiállításon, ha nem is ezer, de százhetven alkotás látható. Száztíz képzőművész hozta lelke gyümölcsét bronzplakett, égetett agyag, feszített vászonra festett olajképek formájában. Valamennyi Babitsból egy- egy mozaik. A tárlat egésze ad a képzőművészet nyelvén, eszközeivel egy teljesebb Babits képet. A kiállítás pályázati jellegéből adódóan a beküldött alkotásokat díjazásban részesítette a bíráló bizottság. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus a díjfelajánló szervekkel egyetértésben a Művelődési Minisztérium tizenötezer forintos díját Fehér László festőművész, Komárom megye azonos összegű díját Les- senyei Márta szobrászművész, Tolna megye Tanácsának szintén tizenötezer forintos díját Reich Károly grafikusművész kapta. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának tízezer forintos díját megosztva kapta két, megyénkben élő fiatal művész, Farkas Pál szobrász és Fusz György keramikus. A Babits Mihály Megyei Művelődési Központ ötezer forintos díját pedig Kéri Imre grafikusművésznek ítélték. A centenáriumi ünnepség napi eseményei ugyancsak egy országos rendezvénnyel, még lapzárta után is folytatódtak. A vers- és prózamondóverseny országos döntőjéről kell még szólni, amelyet a televízió december első napjaiban közvetít. A felvétel tegnap készült a megyei művelődési központ színháztermében, Babits szülővárosában. A Művelődési Minisztérium, a Magyar Rádió és Televízó, a KISZ Központi Bizottsága és a Babits Mihály művelődési központ által kiírt verseny debreceni, győri, esztergomi, kecskeméti, szegedi és pécsi középdöntői után tizenhét versmondó állt a televízió nyilvánossága elé. a szekszárdi döntőben. Komárom, Fejér, Győr-Sopron, Heves, Nógrád, Csongrád, Hajdú- Bihar, Békés, Veszprém megyék és Budapest versenyzői között Tolna megyeit is köszönthettünk az indulók sorában, Szokolay Zoltán személyében. A zsűri szerepét Fodor András, Domokos Mátyás, Kohut Magda, Babar- czy László és Debreczeni Tibor vállalta. A műsort Rap- csányi László vezette. DECSI KISS JÁNOS Fotó: BAKÓ JENÓ Keresztury Dezső nyitotta m eg a centenáriumi képzőmü vészeti kiállítást ÁIB-határozat az 1984. évi ifjúsági parlamentek megrendezéséről Az Állami Ifjúsági Bizottság a közelmúltban határozatot hozott arról, hogy a soron következő ifjúsági parlamenteket 1984. márciusa és decembere között (az oktatási intézményekben az 1984/85-ös tanév első félévében) kell megtartani. A fórumoknak változatlanul az az alapvető feladatuk, — hangsúlyozza a határozat —, hogy a fiatalok közéleti tevékenységének kibontakoztatásával, a kötelességek és a jogok kölcsönös érvényesítésével szolgálják a szocialista demokrácia fejlesztését. Ennek jegyében a parlamentek alkalmat adnak arra, hogy a fiatalok — az állami-gazdasági vezetés beszámolója és a tételes írásbeli elszámolás alapján — értékeljék az ifjúsági törvény és annak végrehajtását szolgáló helyi intézkedési tervek megvalósítását, a vállalati, intézményi pénzeszközök ifjúságpolitikai célú felhasználásának tapasztalatait. A parlamenten részt vevő fiatalok megvitatják a következő munkahelyi-oktatási intézményi parlamentekig — 1986 végéig — érvényes intézkedési tervek tervezetét. Az ÁIB határozata az ifjúsági parlamentek feladatává teszi, hogy mozgósítsanak a munkahelyek előtt álló tennivalókról, a jól szervezett munkára, a munkafegyelem erősítésére, a munkaerő gazdaságosabb felhasználására, az ésszerű energia- és anyag- takarékosságra, az oktatási intézményeikben pedig az oktatás reformjának meggyorsítására, a tanulmányi fegyelem erősítésére. A határozat mellékletében az Állami Ifjúsági Bizottság szabályozta a jövő évi ifjúsági parlamentek megrendezésének alapvető szervezési és eljárási kérdéseit. Az ÁIB — a KISZ KB-val és a SZOT-tal közösen — a jövő évi tanácskozások megrendezésének segítésére módszertani kiadványt készít, s azt valamennyi illetékes szervhez eljuttatja. Itt akarunk élni... Séta Kisdorogon Járható utak, szaporodó garázsok Ismét viharveszélyes volt Kisdorogon ez év elején a falugyűlés, amelyen újólag került terítékre a lakóház- építésre alkalmas telkek hiánya. A helybéliek ugyanis csaknem erre vezetik vissza a szülőfalujuk, lakóhelyük népességének csökkenését. Bár ha jobban ■ szemügyre vesszük a dolgot, a lakossági lélakszám apadozásának a beépíthető telkek hiánya csak részbeni, bár nem jelentéktelen okozója. Azokat, akik innen eltelepültek, sokkal inkább veszényeltók Bonyhádra, meg Szekszárd- ra, vagy Hőgyészre azok az igények, amelyeket az urbanizáció életmódváltást is ránk kényszerítő folyamata hozott magával, itermelt ki. Ezért is nem érzi e sorok írója létjogát olyan számadatok pontos ci-tálásának, melyek tervidőszakról-terv- időszakra haladva mutatják Kisdorog lakosságának csökkenését. Ha mégis citátum következik, azért van, mert alapjában véve rokonszenves — túlzásai ellenére is — a kisdorogiak faluféltése. Aztán meg; több ez annál, mint amin még szó nélkül át lehetne lépni. A faluféltés tü- zét ugyanis az idősebbek éltetik, mert az ő szívüknek az a legszebb, legjobb helye -az életnek, ahova születtek és ugyan, „...mennyire szereti az az ember a tágahb hazát, aki a szűkebb pátriát nem szeretné lakhatóságán kívül többnek is tudni?!” Nos, Kisdorognak 1970-ben még 1227 lakója volt. Ez év derekán pedig 1020. A mínusz 207 eredője nemcsak az, hogy az emberélet végesre szabott, mert majd ugyanannyian raktak fészket munkáltatójuk főleg városi székhelyén, ahányan a temetőben vettek maguknak „öröklakást”. — Tán nem lenne annyi bajunk, ha megmaradt volna a község önállósága — mondják az öregek. Más és más megfogalmazásban sokszor volt módom ezt hallani, kivált a közeli években, amikor is „úgy megszaladt” a székhelyközség fejlődése a kisdorogiak szerint, hogy Teve! menten bekapná Kisdorogot is, Bony- hádvarasdot is, ha nem lenne megbízható védőtávolság az a pár -kilométer, ami a társközségeket elválasztja egymástól. A „megszaladás” -tény. Az azonban nem mentes a túlzástól, hogy a községtársak ráfizettek a társulásra. A lemaradásnak más az oka Varasdon és megint más Kisdorogon, aminek életére például a foglalkoztatás dolgábán igencsak kihatott mindig Bonyhád és Högyész közelsége, vagy a megyeszékhely mind könnyebb megközelítése. Sértés ne essék a társulásit megelőzően a kisdorogi- ak tanácsa nem túl eredményesein élt az önállósággal. Ebből fakadóan fejlesztés tekintetében igen szép „terjedelmű” restanciát jussölt meg a Tevelen székelő közös tanács, melynek munkáját óvakodnék hibátlannak feltüntetni. De... módosultak ám azért az élet keretei Kis- dorogon akkor is, ha a „nem elég”, ha a „több kell” optikája a használatos itt. Illés Ferenc vb-titkár mondja, aki kisdorogi tesites- tül-lelkestül: — Üj a művelődési ház, új az áfésznek az a boltja, amelyik öniikszolgáló rendszerben dolgozik, élelmiszert és vegyes cikkeket forgalmaz. Korszerűsítettük a rendelőt és az orvoslakást, a termelőszövetkezet új irodákat épített és az addig általa használt Dőry-kastélyt eladta a Hőgyészi Állami Gazdaságnak. — Mozdultak-e a .házhelykialakítás frontján? — A napokban fejeztük be azt a rendezést, amelynek folytán 14 házhely biztosítható az itt építeni szándékozóknak. — Allergikus pont volt az utak állapota is... — Való igaz. De e téren is van fejlődés. Elkészült 700 plusz 540 folyóméter szilárd útburkolat. Utóbbi a Petőfi utcában és folyik a Dózsa és Rákóczi utcákban 1400 folyóméteren az utak alapkövezése. Ezt a munkát a kisdorogi tanácstagok szervezték úgy, hogy házanként 4000 forintot fizettek az érdekeltek. Ebből tudtuk megvásárolni az anyagot. Az utat társadalmi munkában terveztettük meg, a padkarendezés is társadalmi munkában történik. Az útfelület teljes lezárására 1966-ban kerülhet sor, de a makadám járhatóvá teszi az említett utcákat. — Hát ez az — mondja néhány negyedórával később Boda Keresztély nyugdíjas tanár, a falu szülötte, aki nemrégiben történt nyugdíjazása előtt, 1937 óta tanított Kisdorogon. — Mire rákerül az útalapra a szőnyeg, addigra tönkre is mehet, ki- gödrösödhet a makadám. Később már arról esik közöttünk szó, amit a Boda Keresztényei egyidősek — a 60—70 közöttiek —, meg egykori tanítványai fájlalnak. Gsökken a hét teremben, összevont osztályokkal működő iskola tanulóinak a létszáma. Ez ugyan természetes következménye annak, hogy a fiatalok odahagyják a falut. De megállítható-e ez a folyamat csupán új házhelyek kialakításával, a szolgáltatások, alapellátás javításával? Elegendő munkalehetőség is kelL Kisdorognak 606 munkaképes lakója van, aktív keresője 452. Az aktív keresők közül helyben dolgozik — munkáltatójuk a Kossuth Tsz és a Hőgyészi Á. G. — 202. Eljárnak a kenyér után 252-en. Nehéz lenne felbecsülni, hányán vannak a 252-ből azok, alkik potenciális elköltözők, illetve akik esetleg lakni is ott akarnak, ahol dolgoznak. Ezt az igényt egyébként még fél évtizeddel ennek előtte is gyerekeikbe táplálták a szülők. Táplálták? Végtelen szorgalmuk révén tisztesen támogatták is a forintjaikkal. Most ugyanezek a szülők némi megütközéssel kezelik azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy növekszik a városi nyugdíjasok körében a falusi ingatlanok ázsiója a csönd- és nyugalomigényen túl a ház körüli gazdálkodás lehetőségei miatt. Ha emlékezetükbe idéznék Illyés Gyulának azon szavait, melyekkel arra utal, hogy valahányunk őse pásztor, vagy parasztember volt, nyomban könnyebb lenne a falu iránt fölhorga- dó honvágyat megérteni. — Az az út, ami elvezet a faluból, visszafelé is vezet — találtam mondani többször is a sétaközbeni beszélgetőtársaknak, noha a bölcsek köve nem az én zsebemben van. Gondolom, az idő majd mégis igazol. A múló idő ugyanis azt ígéri, hogy Kisdorog népességmegtartó, mi több, népességcsalogató ereje nem csökkenni, hanem növekedni fog. Amit a rövid séta alkalmával láthattunk és halhattunk, már ma azt igazolja, hogy a 40 tagot számláló közös tanácsban nem vattaként van jelen a 13 kisdorogi tanácstag. Időnként haroolniok kéll? Azért — azért is — lettek tanácstagok! Szántóból hasított telek, növekvő falakkal Utcakép, amit a megújított régi házak uralnak LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: Gottvald Károly
