Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-27 / 280. szám
ACtÜÉPÜJSÁG 1983. november 27. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szeksxárd, Postafiók: 71 tudni az új rehabilitációs rendelkezésről? Mit kell Ai új rehabilitációs rendelkezés megjelenése óta olvasóinktól több érdeklődő kérdést kaptunk. Nemcsak olyanok érdeklődtek, akik a rehabilitációra rászorulnak, hanem olyanok Is, akik egészségesek, akik fizikai és szellemi képességeik teljes birtokában vannak. Bizonyára azért volt ez az érdeklődés, mert bárki kerülhet a munkavégzés folyamán olyan helyzetbe, hogy eredeti szakmájában nem tudják foglalkoztatni, teljes értékű munka végzésére alkalmatlanná válik és ezért fokozott társadalmi gondoskodásra, rehabilitációra szorul. A rehabilitáció tulajdonképpen a megváltozott munkaképességű dolgozó testi, lelki helyreállítása, szakmai, társadalmi és gazdasági helyzetének rendezése, megmaradt munkaerejének ésszerű hasznosítása az egyén és a társadalom érdekében. Ez a tevékenység összehangolt egészségügyi, szociálpolitikai, munkaügyi, pénzügyi és oktatási intézkedéseket igényel, melyeket jogi szabályozással is rendezni kell. Ezt szabályozza az új rendelkezés, amelyről a Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság illetékeseitől a kővetkező tájékoztatást kaptuk: — Az első átfogó rehabilitációs rendelkezés az 1/1967. (XI. 22.) MŰM—EüM—PM számú rendelet volt, amelyet most, 1983-ban váltott fel egy, az elsőt hatálytalanító, korszerűbb jogszabály, amely 8/1983. (VI. 29.) EüM—PM számon jelent meg. A rendelkezés a munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban^ bedolgozói munkaviszonyban és bedolgozói tagsági viszonyban állókra terjed ki, ha nem részesülnek öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásban, vagy öregségi munkaképtelenségi járadékban. A rehabilitációs eljárást mindig annál a munkáltatónál, foglalkoztatónál kell kezdeményezni, ahol a csökTelefonszámunk: 16-211 kent munkaképesség megállapítása történt. Az eljárást kezdeményezheti a megváltozott munkaképességű dolgozó, a megyei főorvosi bizottság, és ahol működik, az üzemorvos. A megváltozott munkaképességű dolgozó rehabilitációja többféleképpen történhet: — a munkakörülmények módosításával, — áthelyezéssel, — átképzéssel, — betanítással, — szakképzéssel, valamint részmunkaidőben történő, vagy bedolgozóként! foglalkoztatással. Az eljárási módozatok költségei a munkáltatót, foglalkoztatót terhelik. A rehabilitációs eljárás alá vont dolgozó meghatározott ideig, vagy időbeli korlátozás nélkül — a feltételektől függően — keresetkiegészítés. e, vagy átmeneti keresetkiegészítésre válhat jogosulttá. Ennek összegszerű megállapítását, folyósítását a munkáltatóknál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyek — ha kifizetőhely nincs —, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság végzi a munkáltatói rehabilitációs adatszolgáltatás alapján. A rehabilitációs eljárás megindítását a csökkent munkaképességű dolgozó munkáltatója, foglalkoztatója vezetőjétől; vagy az általa megbízott személytől; rehabilitációs felelőstől, vagy rehabilitációs megbízottól kérheti. Azoknál a munkáltatóknál, ahol üzemorvos működik, a kérést a rehabilitációs bizottsághoz is be lehet nyújtani. A dolgozó rehabilitációját elsősorban munkáltatójánál, vagy annak működési területén belül kell megoldani. Ha erre nincs lehetőség — megyei városban — városokban működő helyi rehabilitációs bizottság gondoskodik a megváltozott munkaképességű dolgozó rehabilitációjáról. Fontos tudni azt, hogy a rehabilitációs eljárás tulajdonképpen közmegegyezésen alapul, mert ha a megváltozott munkaképességű dolgozó az eljárást nem fogadja el, a felajánlott lehetőségekkel nem él, úgy azok számára nem kötelező erejűek. Ilyen esetben természetesen a rehabilitációs anyagi támogatások sem illetik meg. Olyan eset is lehetséges, hogy a munkáltató, de a helyi rehabilitációs bizottság sem talál olyan megoldást, amellyel a megváltozott munkaképességű dolgozó rehabilitációja megoldható lenne. Ez esetben a társadalom rendszeres pénzellátással gondoskodik a dolgozóról. Melyek ezek a rendszeres ellátások, és milyen feltételekkel adhatók: — rendszeres szociális járadék, —átmeneti járadék. Az ellátások az alábbi feltételekkel állapíthatók meg: Átmeneti járadékra az a nem rehabilitálható dolgozó jogosult, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, de nem jogosult rokkantsági nyugdíjra. Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt (5) éven belül betölti (tehát férfi elmúlt 55, nő 50 éves) és munkaképesség-csökkenése az 50 százalékot elérd, munkaviszonya megszűnt, illetve a mező- gazdasági szövetkezeti tag a közös munkában már nem köteles részt venni. Az átmeneti járadék ösz- szege a várható öregségi nyugdíj összegének 75 százaléka, de nem lehet kevesebb, mint a rendszeres szociális járadék összege. Az átmeneti járadék addig folyósítható, amíg a dolgozó öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosultságot nem szerez, illetve addig, amíg munkaképesség-csökkenése az 50 százalékot eléri. A nyugdíjjogosultság megszerzésekor az átmeneti járadékot meg keli szüntetni, és nyugdíjat kell megállapítani. Rendszeres szociális járadék annak a dolgozónak adható, akinek munkahelyi rehabilitációját a rehabilitációs bizottságok nem tudják megoldani, és nem rendelkezik az átmeneti járadék megállapításához szükséges feltételekkel, de a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik és munkaképesség-csökkenése az 50 százalékot eléri. A rendszeres szociális járadék összege havi 1850 Ft. A járadék a munkaviszony megszűnésétől, illetve a közös munkában való részvételi kötelezettség megszűnésétől állapítható meg, és mindaddig folyósítható, amíg a munkaképességcsökkenés mértéke az 50 százalékot eléri és a dolgozó rehabilitációja nem oldható meg. Mind az átmeneti járadék, mind a rendszeres szociális járadék megállapítását a dolgozó lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál kell kérni, az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lap kitöltésével. A kérelem elbírálása, az ellátás megállapítása az igazgatóság nyugellátási osztályának a feladata. A megállapított ellátások folyósításáról a nyugdíjfolyósító igazgatóság gondoskodik. Az átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülő a járadék folyósítása mellett munkát végezhet, foglalkoztatására a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok érvényesek. Az új rehabilitációs rendelkezés azzal, hogy a társadalombiztosítás hatáskörébe utalta a rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék megállapítását, folyósítását, nem változtatta meg a rendszeres szociális segélyezés szabályait. Tehát az arra rászorulóknak rendszeres szociális segélyezését továbbra is a helyi tanácsok látják el, az ilyen irányú kérelmekkel közvetlenül a helyi tanácshoz kell fordulni. Ml VÁLASZOLUNK 1 1 • A tudományos 1oÍ közötökről és a tudományos minősítésről szól a Magyar Népköztársaság Elnöki Tané-1 csának 1983. évi 24. számú törvényerejű rendelete, a Minisztertanács 38/1983. (XI. 3.) számú rendelete pedig a törvényerejű rendelet mikénti végrehajtását szabályozza. Minthogy — megítélésünk szerint — e két jogszabály lapunk olvasói kisebb részének érdeklődésére tarthat számot, csupán arra utalunk, hogy tudományos minősítés keretében „tudomány kandidátusa” és „tudomány doktora” tudományos fokozat szerezhető, az említett két jogszabály részletesen meghatározza e két tudományos fokozat megszerzésének feltételeit, megjelöli, hogy milyen munka szolgálhat a tudományos fokozat elnyerésének alapjául, miként történik e munka elbírálása, de kimondja azt is, hogy: ,„Nem adományozható tudományos fokozat annak, aki a szocialista erkölcs szabályai óllen súlyosan vétett, illetőleg, aki a közügyektől eltiltást kimondó bírósági ítélet hatálya alatt áll.” A szövetkezeti tagok átlal jegyzett részjegyekről, célrészjegyekről és egyéb vagyoni hozzájárulásról szól a pénzügyminiszter 33/1983. (XI. 3.) PM számú rendelete, amely a befizetett részjegy után járó osztalékkal kapcsolatban kimondja, hogy ennek legmagasabb mértéke nem haladhatja meg a takaréklevélre elhelyezett ösz- szeg betéti kamatának mindenkori legmagasabb mértékét, a célrészjegy után fizetendő részesedés mértékét a jogszabály táblázatban tünteti fel, ugyanakkor kimondja, hogy az egy tag által jegyezhető célrészjegy összegének felső határa 200 000 Ft, az egy tag által befizethető termelési és fejlesztési hozzájárulás alsó és felső határát pedig a szövetkezet határozza meg. Hangsúlyozandó, hogy ha a szövetkezet a tagsági kölcsön vagy az egyéb vagyoni hozzájárulás után a tagnak kamatot fizet, ennek mértéke nem lehet magasabb az egy évre tartósan lekötött takarékbetétek után járó mindenkori legmagasabb kamatnál. A fenti valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny idei 50. számában jelent meg és kihirdetése napján — 1983. november 3-án — hatályba lépett. * Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 134. számú állásfoglalására, amely a dolgozók évi rendszeres sza. badságával kapcsolatos és amely kimondja, hogy a dől* gozónak évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőre alkalmazza Ha az ilyen módon alkalmazott dolgozó a hét minden, a jogszabály rendelkezése szerinti munkanapján munkát végez, a szabadság ugyanolyan mértékben megilleti, mint a teljes munkaidővel foglalkoztatott dolgozókat. Ha a nem teljes munkaidővel foglalkoztatott dolgozó ötnapos munkahéttel végez munkát, szabadságának kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha pedig a nem teljes munkaidővel fog. lalkoztatott dolgozó csak a hét meghatározott napjain végez munkát, a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanap a dolgozó heti egy szabadnapját, heti pihenőnapját és a munkaszüneti napokat kivéve. Az állásfoglalás, amely egyébként a szabadságidőre vonatkozó átlagkereset mikénti kiszámítását is taglalja, a Munkaügyi Közlöny 1984. évi 13. számában olvasható, megfelelő megismerése és alkalmazáa pedig minden bizonnyal megoldja a rész- munkaidőben foglalkoztatott dolgozók szabadságával kapcsolatban több munkáltatónál is felmerült problémákat. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi-járási szervezetének elnöke. A TITÁN KERESKEDELMI VÁLLALAT Tolna megyei Kirendeltsége (Szekszárd, Keselyűsi út) pályázatot hirdet KIRENDELTSÉG VEZETŐI MUNKAKÖRBE Feladata: a vállalat üzletpolitikai irányelveinek és jóváhagyott terveinek megfelelően szervezi és irányítja a kirendeltség egész tevékenységét, Áruforgalmi kirendeltségvezetö-helyettesi MUNKAKÖRBE Feladata: szervezi és irányítja a kirendeltség áruforgalmi (kiemelten értékesítési) munkáját, RAKTARHAZVEZETÖ kirendeltségvezetö-helyettesi MUNKAKÖRBE Feladata: szervezi és irányítja az áruk beérkezési, raktározási és kiszállítási munkáját. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — a kirendeltségvezetőknél: közgazdasági egyetemi, vagy kereskedelmi főiskolai végzettség, legalább 5 éves kereskedelmi és 3 éves vezetői gyakorlat, büntetlen előélet, — a kirendeltségvezető-helyetteseknél: szakirányú érettségi bizonyítvány, középfokú politikai végzettség, legalább 6 éves kereskedelmi gyakorlat, büntetlen előélet. A vállalat „B” kategóriájú tárcaközvetlen, vas-műszaki nagykereskedelmi tevékenységet végez. A részletes önéletrajzot tartalmazó pályázatot a vállalat személyzeti osztályára kérjük benyújtani a felhívás megjelenését követő 15 napon belül. Pécs, Megyeri u. 59. 7602. Pf.: 22. A pályázatokat bizalmasan kezeljük. KERESKEDELMI VÁLLALAT
