Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-27 / 280. szám

1983. november 21. ( TOLNA A-2 KÉPÚJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Szovjet—iraki külügyminiszteri találkozó Moszk­vában — L.EMP KB-ülés, ‘amelyet a szejm tanácskozása követ — Űjabb tiltakozások az észak-ciprusi török kü­lönállóm kikiáltása ellen. Kedd: A nyugatnémet parlament kereszténydemokrata —szabaddemokrata többsége elfogadja a rakétatelepítést, kezdetét veszi a iPershing-program, folytatódnak a béke- tüntetések egész íNyugat-Európában. Szerda: Géniben megszakadnak az eurorakéta-tárgya­lások — A Brit iNemzetközösség állam- és kormányfőinek találkozója Űj -Delhiiben — 'Hu Jao-pang kínai pártelnök Japánban — Faruk Kaddumi moszkvai látogatása. Csütörtök: Jurij Andropov nyilatkozata a szovjet vá­laszintézkedésekről és a tárgyalások jövőjéről — Palesztin —izraeli fogolycsere. Péntek: A szíriai és szaúdi kiüilügymdniszter közvetíté­sével megállapodás történik a béke helyreállításáról Tri- poli körzetében, az El-Fatah lázadói ellenzik a megegye­zést — Husak, illetve Honecker nemzetközi kérdésekről (beszél a prágai és berlini pártplénumokon. Szombat: 'Nicaraguái javaslatok a közép-amerikai vál­ság békés rendezésére — Az izraeli miniszterelnök wa­shingtoni útja — Papandreu 'Bonnban. A hét 2 kérdése 1. Milyen új fejleményeket hozott a „rakéták hete”? Ritkán mondhatjuk el, 'hogy néhány nap jelentős változá­sokat hoz a nemzetközi helyzetben. Most azonban így tör­tént: ha az 1983-as esztendőt előszeretettel nevezik a ra­kéták évének, az elmúlt napokra jogos a meghatározás, hogy ez a „rakéták hete” volt. Összesűrűsödtek az események: a nyugatnémet parla­mentben a 'kormánytöbbség — figyelmen kívül hagyva a nagyarányú béketüntetéseket, s a közvélemény-kutatás jelzéseit — hozzájárulását adta a rakétatelepítéshez. Már másnap bejelentették, hogy megkezdődött a Pershing—2 rakéták rendszerbe állítása az NSZK területén. Nagy- Britanniába is megérkeztek az amerikai robotrepülőgépek alkatrészei. A telepítés gyakorlati megindulása természe­tesen értelmetlenné tette a genfi tárgyalásokat az európai közép-hatósugarú nukleáris eszközökről (INF). Reagan sietve beszédet mondott, s ezúttal a „tárgyalá­sok bajnokának” mezét öltötte magára. Csupán azt hagy­ta figyelmen kívül, hogy ezek a genfi megbeszélések a telepítés megakadályozása céljából folytak. Tárgyalni, mi­közben telepítenek, nem lenne más, mint a világ ébersé­gének elaltatása. A legfelsőbb szinten hangzott el a moszkvai vélemény is: Jurij Andropov nyilatkozott a Pravdának. Bejelentette a szovjet válaszintézkedéseket, ezek részben politikaiak (a genfi párbeszéd megszakadása), részben katonaiak. (Ra­kétatelepítés az NDK és Csehszlovákia területén, az eddig önként vállalt szovjet rakéitatelepítési moratórium fel­függesztése, telepítés az óceánokon, vagyis atomtenger­alattjárókkal ugyanolyan veszélyeztetettségi szint előidé­zése az Egyesült Államok számára, mint amilyen a Szov­jetuniót fenyegeti az amerikai eurorakétákkal). A határo­zott szovjet válasz továbbra is párosul a tárgyalási kész­séggel. Erre utal, hogy a Szovjetunió mindig az amerikai kihívások arányában teszi meg válaszlépéseit (az ame­rikai telepítést 1988-ig tervezik), s Moszkva hangsúlyoz­za, ha visszaáll a telepítések megkezdése előtti helyzet, akkor újra érvénybe lépnek az összes kompromisszumos szovjet javaslatok, ismét tág tér nyílik a párbeszédre. A rakétatéma uralja a világsajtó kommentárjait is, a vissza-visszatérő kérdés, mennyiben alakult ki új helyzet, milyen távlati kilátások várhatók. A kép meglehetősen összetett és bonyolult, a találgatások és jósolgatások alig­ha helyénvalóak. Ezért csupán néhány fontos megállapítás összegzésére vállalkozhatunk: 1. Az események azt bizonyítják, s ez a legjelentősebb tényező, hogy a stratégiai egyensúly változatlanul meg­bonthatatlan a világban és Európában. Miután bármilyen egyoldalú amerikai előny kalandor lépéseket sugallhatna, ez az egyensúly elejét veszi a háborús veszély növekedé­sének a legproblametikusabb területen. 2. A kialakuló új helyzet azonban mégis növeli az ag­godalmakat, hiszen az egyensúly a lehetséges alacsonyabb szint helyett sokkal költségesebb és veszélyesebb körül­mények 'között valósul meg. Mindent meg kell tenni azért, hogy visszafordítsák a fegyverkezési verseny fokozódásá­A bonni parlament elfogadta az új amerikai nukleáris ra­kéták telepítésének tervét. Helmut Kohl kancellár és Genscher külügyminiszter (balra) a Bundestag kétnapos vitáján. nak irányzatát — ezt szolgálják a szocialista országok kez­deményezései, s ezért folytatja tevékenységét, újult erővel, a nemzetközi békemozgalom. 3. A tárgyalások a genfi INF-konferencián nem foly­tatódhatnak az eddigi alapokon. A megbeszélések során különben is kitűnt: az Egyesült Államok nem a tárgya­lásoktól teszi függővé a telepítést, hanem telepítésit akart, s ezért állt érdekében tárgyalási eredmény elérése A genfi fejlemények azonban nem jelentik a tárgyalásos diplomácia végét, feléértókelődhetnek a többi kelet—nyu­gati fórumok, például a másik genfi konferencia, Bécs, a januárban kezdődő európai értekezlet Stockholmban. Tár­gyalási lehetőségek tehát továbbra" is rendelkezésre áll­nak, viszont a komoly tárgyalási szándék hiányzik az Egyesült Államok és a NATO részéről. A gazdasági helyzet alakulásáról tárgyalt a héten a LEMP KB 14. plénuma. Wojciech Jaruzelski is felszólalt az ülé­sen, ahol többek között személyi változásokról döntöttek. 4. Mindebből 'következik: súlyos, de nem jóvátehetetlen lépések történitek a washingtoni politika részéről. Marad­tak nyitva álló ajtók, de ehhez a józan ész és felelősség felülkerekedése szükséges az Egyesült Államok vezetőkö- rei'ben. 2. Mi a helyzet Tripoli körül? A képernyőkön napokon át .megjelenő filmrtudásítások drámai pillanatokat örökítettek meg: utcai harcokat, ádáz küzdelmet, halottakat, sebesülteket. Minden háború fel­kavar, de különösképpen nagy visszhangja lehet a .test­vérháborúnak, méghozzá egy olyan nép fiad között, akik­nek az ellenséggel annyi fronton kell szembenézniük. Miként lehetséges a palesztin belháború? Az okokról sok sző esett már: a palesztin társadalom is megosztott: miközben valamennyien síkraszállnak egy független pa­lesztin államért, nem egységesek abban, hogy milyen le­gyen ennek a Palesztinának a politikája, s melyek a jár­ható utak e cél elérésére. Számos nézeteltérés mutatko­zik a PFSZ szervezeti, anyagi, személyi kérdései körül is. Ezek az ellentétek nem mai keletűek, de a viszonylagos önállósággal rendelkező bejrúti központ megszűnése, a ta­valyi háború sokkja nyomán rendkívüli módon kiéleződ­tek. A legfontosabb most, hogy a vitákat békés úton, vér­ontás nélkül lehessen .rendezni. Jelentkeztek közvetítők a palesztin mozgalom keretein belül is, például a Habbas és Havatmeh által vezetett palesztin szervezetek. A pa­lesztin probléma szóba került a szíriai .külügyminiszter és a PFSZ „külügyminiszterének”, Kadduminak moszk­vai látogatása során is, a Pravda hosszabb cikket szentelt a palesztin egység helyreállításának. Az arab világ, ha úgy tetszik, két különböző pólusát képviselő Szíria és Szaúd-Arábia dolgozott ki közös béketervet: ez előirá­nyozza a szembenálló felek kölcsönös visszavonulását Tripoli körzetéből, és a véleményeltérések békés rende­zését. Először úgy tűnt, hogy a javaslat megvalósítását semmi sem gátolja, de azután az Arafattal szembenálló erők elutasították. Egyelőre nehéz lenne megjósolni, va­jon valóra válhat-e a hárompontos rendezési terv, hely- reáll-e a béke Tripoli körül. Közben megélénkültek az amerikai—izraeli tárgyalá­sok: a héten Herzog államfő tette tiszteletét a Fehér Ház­ban, a napokban pedig Samir miniszterelnök és Arensz hadügyminiszter tárgyal majd ott. Felvetődött a két or­szág közötti stratégiai szövetség erősítése, s olyan felhí­vások hangzanak el a hivatalos Washingtonhoz, hogy az arab világ zavaros és nyugtalan állapota miatt támasz­kodjon még jobban és közvetlenebbül izraeli szövetsége­sére, Az arab és palesztin erők tehát újabb figyelmeztetést kaphattak belviszályuk felszámolása érdekében. Minde­nekelőtt a Tripoli körüli harcoknak kell véget vetni, s hátravan még a kérdések hosszú távra történő rendezése is. Ez nem ígérkezik könnyűnek és egyszerűnek: Arafat- nak és híveinek eltávolítása a libanoni frontvonal köze­léből, a lázadók bizonytalan magatartása túl sok kérdő­jelet állít fel már a közeljövőre vonatkozólag is. RÉTI ERVIN Harci zászló lelt a neve Emlékezés a 80 éve született Fürst Sándorra Nyolcvan évvel ezelőtt, 1903. november 27-én született a Vas megyei Rum községben, s 1932. július 29-én halt kommu­nista meggyőződéséért mártírhalált Fürst Sándor, a magyar kommunista mozgalom kimagasló alakja. Budapesten érettségizett, s azután a Ruggyantaárugyár tisztviselője lett. Nagy hatással voltak politikai érdeklődésére a Magyar Tanácsköztársaság küzdelmei, s így — alig 22 éve­sen — o fővárosban, a Szociáldemokrata Pártban, a magán- tisztviselők baloldali ellenzéki csoportjában, valamint a munkások különböző kulturális szervezeteiben kezdett tevé­kenykedni. 1926-ban tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának, majd alig két esztendővel később beválasztották az illegálisan dolgozó párt központi bizottságába. Csakhamar a magyar munkásmozgalom egyik legkiválóbb szervezőjévé, s a párt eszméinek legeredményesebb propagandistájává vált. Kitűnően tudta összekapcsolni a legális szervezetekben való munkát a párt kényszerű illegalitásából adódó konspirációi követelményekkel. Ez a kettős feladat — vagyis az egyidejűleg végzett légár lis és illegális munka — akkor szűnt meg az életében, amikor 1928-ban, majd a következő évben újra letartóztatták. Sza­badulását követően a régi Fürst Sándor eltűnt az emberek szeme elől, hogy illegális iratokkal — Brandt György házi­tanítóként — a józsefvárosi Tűzoltó utcában béreljen magá­nak lakást. A külföldről időközben hazatért Sallai Imrével és Karikás Frigyessel, Killián Györggyel, az újpesti Tung­sram gyár fiatal lakatosával, s többek között Dési Huber Ist­vánnal, Derkovits Gyulával, József Attilával, valamint Szabó Ferenc zeneszerzővel az újpesti, csepeli, az erzsébeti mun­kásság legáldozatkészebb fiataljaival együtt most már teljes erővel a kommunista üzemi és területi pártcsoportok kiépí­tésére, az illegális pártsajtó megteremtésének szentelte min­den idejét és energiáját. Az ellenforradalmi rendszer 1931 kora őszén — a biatorbá- gyi vonatrobbantás ürügyén — életbe léptette a statáriumot. Jóllehet, nem sokkal később Bécs ben elfogták a hírhedt Ma- tuska Szilvesztert, a vasútrobbantót, a rögtönítélő bíráskodást továbbra is fenntartották. Amikor azután 1932. júliusában a KMP itthoni vezetőit sorban letartóztatták, Sallai Imrét és Fürst Sándort statáriális bírósági eljárással halálra ítélték. S hiába volt a becsületes, lelkiismeretes emberek megmozdu­lása, a világ haladó közvéleményének szenvedélyes tiltako­zása, mindezek ellenére a hírhedt Töreky-tanács által „a törvényes rend erőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló bűntett elkövetése miatt” hozott halálos ítéletet végrehajtották. Tragikusan rövid, s mégis oly tartalmas, gazdag életútját felmérve, azt mondhatjuk: ha közvetlenül nem is lehetett már a 30-as, 40-es évek politikai küzdelmeinek részese, köz­vetve továbbra is az maradt. Tovább élt és hatott, s harci zászló, bátorító mementó lett a neve, viharos tüntetéseken jelszóként harsogva és dalba is foglalva: „Sallaira és Fürstre emlékezz, proletár!” Ü. L. PANORÁMA BUDAPEST Szombaton az MSZMP Po­litikai Főiskoláján megkez­dődött a Magyarországi Dél- sz’ávok Demokratikus Szö­vetségének IX. kongresszusa. A küldötteket és a meghívott vendégeket, köztük Korom Mihályt; az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, aki a vitában Szekszárdon az MSZMP Központi Bizottsá­gának üdvözletét tolmácsol­ta, Rusz Márk elnök köszön­tötte. * A Magyar Távirati Iroda és az NDK-beli Allgemeiner Deutscher Nachrichtendienst között új megállapodás jött létre, amely az 1968-as szer­ződés helyébe lép. Szabályoz­za a két hírügynökség kö­zötti hír- és fotócserét, vala­mint bővebb keretet biztosít az együttműködésre. A meg­állapodást a két intézmény vezérigazgatója, Burján. Sándor és Günter Pötschke írta alá. Áramhiány Romániában Súlyos energiahiány miatt Romániában 50 százalékkal csökkentik a lakossági ener­giaszolgáltatást, határozott intézkedésekkel felére kíván­ják leszorítani a nem terme­lési jellegű energiafogyasz­tást. Erről az RKP KB PVB, az államtanács és a kormány pénteki együttes ülésén elfo­gadott, szombaton nyilvános­ságra hozott határozata in­tézkedik. A határozat szerint elegendő mennyiségű energia áll rendelkezésre ahhoz, hogy „jó feltételek mellett folytat­ni lehessen a teljes ipari te­vékenységet” — s ezért nem fogadták el azt, hogy bárme­lyik vállalat vagy üzem meg­szakítsa termelését. Romániá­ban a tavaly novemberi sz;át­néz képes: t százalékkal több energia áll rendelkezésre, s a szárazság miat fellépő ener­giahiányt fokozottabb vil­lanyáram-termeléssel, sőt kő- olajimporttal pótolták. Az országban november eleje óta lehet fokozottabban érzékelni az energiahiányt. Jelenleg már több mint 1500 megawatt az energiahiány, amit főként a rendkívüli szá­razság, a vízi erőművek víztá­rozóinak kiapadása idézett elő. A pénteken tartott ta­nácskozáson az RKP KB PVB, az államtanács és a kormány kérte a helyi párt- szervezeteket, minden felelős tényezőt, hogy széles körű po­litikai tevékenységet kifejtve magyarázza meg és világítsa meg a most hozott intézke­déseket. Egyidejűleg nyoma­tékosan sürgették a lakossági fogyasztás ésszerűsítését. Az országban ugyanakkor nem enyhül a hetek óta tartó hideg idő: jelenleg Bukarest­ben havazik, s szombaton reggel mínusz öt fok volt. A lakásokat körülbelül átla­gosan 15—16 fokra tudják fel- fűteni, de számos kerületben akadozik a távfűtés, s ott a hőszolgáltatás nem éri el ezt a szintet sem. Már eddig is több helyütt előfordultak ki- sebb-nagyobb áramszünetek.

Next

/
Thumbnails
Contents