Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-26 / 279. szám
2 MÉPÜJSÁG 1983. november 26, PANORÁMA \ Országos szövetkezeti konferencia Debrecenben Havasi Ferenc beszéde A megváltozott helyzet nem zárja ki az enyhülés folytatásának lehetőségét Erich Honecker felszólalása a KB ülésén Pénteken délelőtt Debrecenben megkezdődött a második országos szövetkezeti konferencia. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, valamint az Agrártudományi Egyesület által rendezett kétnapos tanácskozáson a három szövetkezeti ágazat két és fél millió tagjának képviseletében több mint haitszáz szövetkezeti szakember vesz részt. A konferenciát Szlame- nicky István, az OSZT soros elnöke, a SZÖVOSZ elnöke nyitotta meg, majd 'Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott bevezető előadást. Elismeréssel szólt a szövetkezetek tagjainak, dolgozóinak munkájáról, amellyel jól szolgálták és szolgálják a párt által kitűzött politikai és 'gazdasági feladatok megvalósítását. A szövetkezeti mozgalmon belüli változásoknak, így az elmúlt évtizedben végbement centralizációnak az eredménye, hogy a szövetkezetek erősebbek lettek, sikeresen lépést tartanak a műszaki-technikai haladással, javult a szakemberképzés színvonala, de van hátránya is a centralizációnak : lazább a tulajdonosi közérzet, gyengülték a demokratizmus szálad. A teendőkről szólva Havasi Ferenc elmondotta, hogy a fogyasztási szövetkezetekre megkülönböztetett feladat vár a falusi lakosság ellátásában, az ipari szövetkezeteknek nagyobb részt, kell vállalniuk a lakásfelújításokból, vagy a városrekonst- r.ukciókból, több figyelmet kell fordítaniuk a lakossági szolgáltatásokra. A Központi Bizottság titkára ezután hazánk gazdasági helyzetéről 'beszélt. Elmondotta, hogy az elmúlt években tett erőfeszítések nyomán sikerült megőrizni az ország fizetőképességét, megállítottuk az eladósodást, s kedvező tendenciák tapasztalhatók a külkereskedelmi mérlegünk alakulásában is, bár az idei rendkívüli aszályos esztendő sokat rontott a helyzeten. Céljaink között szerepel, hogy kitűzött programunkat sikeresen megvalósítsuk, ám ehhez nemcsak több és jobb miunkára van szükség, hanem arra is, hogy a nemzetközi helyzetben csökkenjenek a feszültségek. Havasi Ferenc ezután így folytatta: — A ma reggeli lapokban olvashattuk Andropov elvtárs nyilatkozatát az amerikai rakéták telepítésének megkezdésével összefüggésben kialakult helyzetről. Népünk és — ahogy erre Andropov elv társ is utalt — a második világháborúban sokat szenvedett Európa népei nagyra értékeli, hogy a kontinensen csaknem négy évtizede béke van. Ez egyaránt köszönhető a szocialista országok következetes béke- politikájának, a népiek növekvő békeakaratának és földrészünk reális módon gondolkodó politikusainak. Az európai béke és biztonság ügyének fontos tényezője, hogy a NATO és a Varsói Szerződés fegyveres erői között hozzávetőleges egyensúly áll fenn, beleértve a nukleáris fegyvereket is. A Szovjetunió az elmúlt években a NATO ismeretes kettős határozata óta meg-megújúló konstrutkív javaslatot tett az Európában lévő nukleáris fegyverek korlátozására. A szocialista országok minden lehetséges alkalommal kifejezésre juttatták azt az álláspontjukat, hogy a nukleáris fegyvereknek a felek egyenlő biztonságát szavatoló csökkentése mellett állnak. Ugyanakkor hangsúlyozták azt a közös és szilárd elhatározottságukat is, hogy nem engedik meg a történelmileg kialakult erő- egyensúly megbontását. Az erőegyensúly megőrzését nemcsak a szocialista országok biztonsága, szocialista vívmányaink védelme követeli meg, hanem ez felel meg az egész emberiség, a világ- béke érdekének is. Ezt a közös érdeket fejezd ki Andropov elvtárs nyilatkozata, s ezt szolgálják a bejelentett kényszerű ellenintézkedések is. Az adott gazdasági és külpolitikai helyzetben nekünk is végig kell gondolnunk le- hietőségeiriket, tennivalóinkat, hogyan tudjuk még jobban mozgósítani belső erőforrásainkat — hangsúlyozta befejezésül a Központi Bizottság titkára. A plenáris ülésen további három előadás hangzott el. Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese A vállalkozási készség és a hatékonyság növelése a szövetkezetekben, Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese A szövetkezeti és sezmélyi érdekeltségi és a demokratikus irányítási rendszer, Lehoczki Mihály, a TÓT főtitkárhelyettese Együttműködés a szövetkezeti ágazatok, szövetkezetek és állami vállalatok között címmel tartott előadást. A Hajdú-Bihar megyei szövetkezeti tapasztalatokat Szabó Imre, a megyei •tanács elnöke összegezte. Délután három szekcióban folytatódott a tanácskozás. Az előadók közül sokan foglalkoztak a termelékenység növelésével, a vállalkozási szemlélet elterjedésének fontosságával, a termelők együttműködésének tapasztalataival, a társulások eredményeivel. Többen szóltak arról: bátrabban szükséges a döntést, a hatáskört és a felelősséget megosztani, a szövetkezeteken belül az ágazatok, az üzemek, a telepiek, a kereskedelmi egységek érdekeltségét — a szövetkezet egészének érdekeltségével szinkronban — a nyereségességükhöz és hatékony működésükhöz is kötni. A szekcióüléseket ma délelőtt folytatják, majd ajánlások elfogadásával fejeződik be a kétnapos tanácskozás. BUDAPEST Oláh István vezérezredes, honvédelmi mi ni szterhelyet - tes meghívására november 21. és 25. között líbiai katonai küldöttség tartózkodott hivatalos, baráti látogatáson hazánkban Musztafa al-Kha- rubi dandártábornok, a líbiai fegyveres erők vezérkari főnöke, a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija forradalmi vezetésének tagja vezetésével. Musztafa al- Kharubit fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. * A csehszlovák „Pacem in Terris” papi békemozgalom delegációja Jozef Vrana címzetes püspök, olomouci apostoli kormányzó vezetésével — az Országos Béke- tanács Katolikus Bizottságának meghívására — látogatást tett hazánkban. A küldöttséget fogadta Sarlós István miniszterelnök-helyettes. A találkozón részt vett Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Biró Imre kanonok, az OBKB főtitkára. A delegáció pénteken elutazott Budapestről. TOKIÓ Kína rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a Japánnal, mint gazdasági hatalommal való kapcsolatok fejlesztésének — hangsúlyozta pénteken a tokiói parlamentben Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Hu Jao-pang az első kínai vezető, aki beszédet mondott a japán törvényhozás képviselői előtt. BONN A Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország a Szovjetuniót próbálja meg felelőssé tenni a genfi tárgyalások eredménytelen befejezéséért és miközben kiáll a nyugati telepítés végrehajtása mellett, a tárgyalások folytatását sürgeti a Szovjetuniótól. Jurij Andropov legújabb nyilatkozata azt tanúsítja, hogy a Szovjetunió ki akarja vezetni a világot abból a végzetes zsákutcából, ahová Washington hibájából jutott — állapította meg az NSZEP Központi Bizottságának ülésszakán elhangzott felszólalásában Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára. Honecker üdvözölte, és nagy jelentőségűnek nevezte Jurij Andropov csütörtökön este közzétett nyilatkozatát, amelyben a szovjet vezető levonta a szükséges következtetéseket a katonai-hadászati egyensúly megőrzése érdekében. Azok között a döntések között, amelyeket az újonnan kialakult helyzet következtében hozott a szovjet vezetés, található az, hogy az NDK és Csehszlovákia kormányával történt egyeztetés alapján ezeknek az országoknak a területén meggyorsítják a hadműveleti-harcászati rakéták telepítésére szolgáló előkészületi munkálatokat. Magától értetődő, — folytatta Honecker, — hogy ezek az intézkedések, — amelyek elkerülhetetlenek voltak az Egyesült Államok katonaihadászati fölényének meghiúsításához — nem keltenek ujjongást országunkban. A megoldás útját világosan és egyértelműen megmutatja Jurij Andropov nyilatkozata — hangoztatta Erich Honecker. Felhívta a figyelmet a szovjet vezetőnek arra a megállapítására, hogy a szovjet fél ellenintézkedései szigorúan megmaradnak azokon a kereteken belül, amelyeket a NATO-országok eljárása szabott meg. A Szovjetunió — mondotta — csak azt teszi meg, ami elengedhetetlenül szükséges, hogy ne boruljon fel a katonai egyensúly. Az NDK is megsokszorozott erővel folytatja harcát a nukleáris háború veszélyé-' nek száműzéséért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, a világbéke biztosításáért. A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikájával szemben a jövőben sincs ésszerű alternatíva — mondotta Erich Honecker. Folytatni kell a politikai párbeszédet mindazokkal, akik felelősséget éreznek népük és az emberiség sorsáért és készek a megegyezésre. Síkra szállunk azért, hogy kihasználjuk a tárgyalás valamennyi lehetőségét a fegyverkezési hajsza megállítására. A rakétatelepíitésről szóló döntéssel Helmut Kohl kormánya súlyos felelősséget vett magára. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy ez a döntés komoly károkat okoz az európai szerződések rendszerének, beleértve az NDK és az NSZK kapcsolatait szabályozó alapszerződést. Azon vagyunk, hogy a lehetőséghez mérten korlátozzuk ezt a kárt. A fennálló szerződés- rendszer a jövőben is jó alapja marad az államok békés kapcsolatai fejlődésének, ha megőrizzük az eddig elért eredményeket és tovább építjük azokat, összhangban a szerződésrendszer rendelkezéseivel. Az NSZEP KB főtitkára figyelmeztetite azokat a köröket — elsősorban Nyugat- Németországban —, amelyek az NDK-val szemben kalandor álmokat szövögetnek, hogy igyekezetük hiábavaló. A fenyegetéseket — mondotta — nem szabad lebecsülni, de nem szabad túlbecsülni sem. A realitások mát sem változtak, az NDK létezik és fejlődik. Az NSZEP KB főtitkára felszólalásának második részében az NDK belső helyzetével, gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Jurij Andropov nyilatkozatának nemzetközi visszhangja Reagan „kiábrándultsága” Szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be a nyugat-európai katonai létesítmények védelmére, mivel a rakétatelepítés megkezdése miatt a tiltakozási hullám erősödésére számítanak. Az amerikai katonák szögesdróttal vették körül az NSZK-beli Mut- langenben lévő légitámaszpontjukat is. (Telefotó) Jurij Andropov csütörtöki nyilatkozata után mértékadó washingtoni körökben végül is elismerték: nem valószínű, hogy a Szovjetunió visszatérne a genfi közép-hatótávolságú rakéta-tárgyalásokra. Korábban az Egyesült Államok ugyanis arról igyekezett meggyőzni szövetségeseit és az ország közvéleményét, hogy a tárgyalások folytatása a rakétatelepítés megkezdése után is lehetséges, sőt, éppen a telepítés gyakorol majd „nyomást” a szovjet félre az amerikai követelések elfogadása érdekében. Hivatalos forrásokból most olyan nézeteket sugallnak, hogy a hadászati fegyverekről folytatott genfi tárgyalásokat kell felhasználni a tárgyalási folyamat fenntartására. Az idézett források szerint tekintettel azonban arra, hogy az eurorakéták rendeltetésük szerint szintén hadászati jellegűek, a későbbiekben, a tárgyalások előrehalad ával ismét szóba kerülhetnek Genfben. Mint ismeretes, a hadászati rakétafegyverekről megkezdett genfi tárgyalás-sorozat folytatódik. Rónáid Reagan elnök csütörtöki nyilatkozatában „kiábrándultságának” adót hangot amiatt, hogy a Szovjetunió nem tér vissza az euro- rakéta-tárgyalásokra. Korábbi nyilatkozatától eltérően nem is próbálta kétségbe vonni a szovjet elhatározás véglegességét. A Jurij Andropov által bejelentett ellenintézkedéseket amerikai hivatalos személyek igyekeznek részint lekicsinyíteni, részint olyan lépéseknek feltüntetni, amelyeket a Szovjetunió mindenképpen megtett volna. Az amerikai érvelésnek a jelek szerint az a célja, hogy elkendőzzék: a NATO lépése a Szovjetuniót nem késztette valamiféle kapitulációra, mint ahogy azt Washington várta. A sajtómegfigyelők viszont aláhúzzák a szovjet ellenlépések jelentőségét. Az ABC- televízió csütörtökön „kemény szavaknak” nevezte az And- ropov-nyilatkozatot, tárgyilagosan megállapítva, hogy „Európa nem lesz biztonságosabb” az amerikai rakéták telepítése, és a szovjet válaszlépések után. John Chancellor, az NBC- televízió főkommentátora csütörtök este az NSZK-ból küldött helyszíni tudósításában megállapította: bár a nyugatnémet háborúellenes erők a Pershing-rakéták telepítésének megkezdésével „elvesztettek egy csatát, de a háború folytatódik”. Chancellor utalt arra, hogy a szovjet válaszlépések a nyugat-európai tömegeket megerősítik hitükben: meg kell akadályozniuk a fegyverkezés további eszkalációját. Andreasz Papandreu szocialistapárti görög miniszter- elnök Brüsszelben sajnálkozásának adott hangot a genfi tárgyalások megszakadása miatt. Bátorítónak nevezte, hogy továbbra is folynak a hadászati nukleáris fegyverzet korlátozásáról folyó genfi tárgyalások, és ő úgy vélekedett, hogy a tárgyalások ösz- szekapcsolásával folytatni lehetne a megbeszéléseket. Mauno Koivisto finn államfő Helsinkiben a finn hír- ügynökségnek nyilatkozva rámutatott: Nyugaton sokan abban reménykedtek, hogy a Szovjetunió a rakétatelepítés megkezdésével megváltoztatja álláspontját. Most megállapíthatjuk, hogy a Szovjetunió pontosan azt tette, amire idejekorán, előre figyelmeztetett. A brit külügyminisztérium csütörtökön igyekezett kisebbíteni a Jurij Andropov által bejelentett szovjet döntések jelentőségét. A külügyminisztérium közleménye azt állította, hogy a Szovjetunió mindenképpen hadrendbe akarta állítani azokat a megnövelt hatótávolságú harcászati-hadműveleti rakétákat, amelyek telepítésére megkezdték az előkészületeket az NDK-ban és Csehszlovákiában az új amerikai rakéták nyugat-európai megjelenésének ellensúlyozására. Az ellenzéki Brit Munkáspárt vezetői a folyamatban lévő amerikai rakétatelepítés „befagyasztását” indítványozták annak érdekében, hogy az eurohadászati rakéta-tárgyalások folytathatók legyenek. Ebben az értelemben nyilatkozott a Brüsszelben tartózkodó Neil Kinnock, a párt vezére és Denis Hea- ley, az „árnyékkormány” külügyi szóvivője. A pénteki olasz újságok egybehangzó megállapítása, hogy a szovjet bejelentés várható volt a korábbi figyelmeztetések után. „A Szovjetunió csak azt teszi, amit előre jelzett, ha a NATO megkezdi a rakétatelepítést” — írja a római La Repubblica. A torinói La Stampa szerint Andropov nyilatkozatában „gondosan került minden olyan megfogalmazást, amely akár a közép-hatótávolságú, akár a stratégiai fegyverekre vonatkozó genfi tárgyalások végét jelentené.” A L’Unitá, az OKP lapja szerint Andropov továbbra is nyitva tartja a kapcsolatfelvétel lehetőségét, de pontosan megfogalmazta a feltételeket is, s ez visszatérés a rakétatelepítés megkezdése előtti állapothoz. A japán kormány sajnálkozását fejezte ki a genfi tárgyalások megszakadása miatt, ugyanakkor a Szovjetunióra próbálta hárítani a felelősséget. Az állásfoglalás elhallgatta a nukleáris fegyverek korlátozása, az amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének megakadályozása érdekében tett szovjet javaslatokat. A külügyminisztérium kifejezte reményét, hogy a tárgyalások a telepítés megkezdése ellenére is folytatódhatnak. Peter Boenisch bonni kormányszóvivő szerint „a szovjet nyilatkozat távolról sem olyan éles, mint amilyennek az első pillantásra tűnik”. Boenisch a Bonnban tárgyaló nyugatnémet kancellár és francia elnök nevében azt a véleményt hangoztatta a közvélemény megnyugtatására, hogy a Szovjetunió néhány hónapon belül visszatérhet a tárgyalóasztalhoz. Karsten Voigt, az SPD parlamenti frakciójának külpolitikai szóvivője viszont kijelentette: az Andropov-nyi- latkozat egyértelműen bebizonyította a Kohl-kormány politikájának ..elhibázott és félrevezető jellegét”.
