Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-25 / 278. szám
1983. november 25. nÉPÜJSAG 3 A szekszárdi tanács vb tárgyalta Szekszárdi műszergyár Kemény év, hajrával Tőkés exportra — az osztrák Festő cég részére — készül* nek a manométerek Pár hónapja korszerű hitelesítő berendezést állítottak üzembe Szekszárd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén meghallgatta és elfogadta az Egészség- ügyi Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat tevékenységéről szóló beszámolót. A testület javasolta, hogy az EGAMESZ szervezete törekedjen a költségkímélő, de egyben hatékonyabb gazdálkodási megoldások feltárásáA Magyar Jogász Szövetség és a TIT megyei szervezetének jogi szakosztálya tegnap Szekszárdom, a megyei bíróság dísztermében előadói konferenciát rendezett Tolna és Baranya megyei igazságügyi orvosszak- órrtők, valamint jogászok és rendőrök részvételével. Előadást dr. Magyar István egyetemi tanár, az Egészségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottságának vezetője, a téma kiemelkedő szaktekintélye tartott „Az elmeszakértői műMegkezdődöitt a ítéli szezon a konzervgyárakban. A 16 üzem többségében a szárazság miatt kiesett zöldség- alapanyagot most gyümölcskészítményekkel igyekeznek pótolni, ezekből viszonylag bőven termett, s ezt a lehetőséget használják ki az üzemek. A kényszerű termék-átcsoportosítás nyomán az eredetileg tervezettnél kevesebb zöldséget, ám több gyümölcsöt szállítanak a szocialista partnereknek. így a szovjet és az NDK-beli megrendelésre most készülnek a meggy-, sárgabarack-, szilva-, és körtebefőttek, illetve a különféle vegyesbefőttek, többi között Nagykőrösön, Debrecenben és Nyíregyházán, Máshol — Békéscsabán és Kecskeméten — az orosz ízlésnek megfelelő savanyúságot, a zakuszkát töltik üvegbe. Az üzemek mindenütt gondot fordítanak a még meglévő belső tartalékok, lehetőra, segítse elő a szakmai színvonal emelését. Ezt követően Füredi Ferenc, a műszaki osztály vezetője adott tájékoztatót a szövetkezetek állami törvényességi felügyeletéről, és a műszaki osztály árellenőrzési munkájáról. Végül a soron- következő tanácsülés előkészítésével foglalkozott a testület. ködés problémái, nehézségei és hibái” címmel. Az előadást megelőzően dr. Magyar István orvos ezredest, a Tolna megyei Rendőr-főkapitányságon dr. Adrián Zsi,gmond megyei főkapitány, a Szekszárdi Megyei Bíróságon dr. Molnár István, a megyei bíróság elnöke és dr. Pájger Vince, a Tolna megyei Főügyészség vezetője fogadta. Az előadás nagy érdeklődést váltott ki a jelenvoltak körében és hasznos útmutatásokat adott további munkájukhoz. ségek feltárására. Kecskeméten és Nagykőrösön a paradicsom-feldolgozás során keletkező korábban veszendőbe ment magot összegyűjtik, szárítják, s jó minőségű szaporítóanyagként értékesítik. Máshol a rostos gyümölcslevek gyártását fokozzák, annál is inkább, mert örvendetesen növekszik az efajta üdítők iránit a kereslet. A korszerű táplálkozásban mind nagyobb a szerepük, a gyermekélelmezési vállalatok, kitűnő étrendi hatásukat felismerve, leves helyett mind gyakrabban szolgálnak fel ivóleveket. Biztató a külkereskedők próbálkozása is; a közel-keleti piacokra akarnak betörni a békéscsabai, a paksi, a nagykőrösi és a kecskeméti gyárak gyümölcs üdítő italaival. Az almasűrítmény évek óta keresett cikk külföldön. Az üzemekben jelenleg három műszakban préselik ki az ipari almából a levet, s tartályokban szállítják exportra. Honismeret A Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága legutóbbi illésén a napirend első részében K. Balog János, a megyei levéltár igazgatója, megyei népfrontelnökségi tag előterjesztése alapján megvitatták a népfront honismereti tevékenységét és a feladatokat. A másik napirendi pont keretében —, melynek előadója Hanoi József, a megyei népfrontbizottság politikai munkatársa volt, a népfronitbizottság gazdaságpolitikai tevékenységéről tárgyaltak. Exportfejlesztés (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A testület munkatervének megfelelően, tegnap kihelyezett ülést tartott a Tolna megyei KISZÖV elnöksége a BONY KS Cipőipari Szövetkezetben. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a testület tagjai a helyiszínen is szerettek volna meggyőződni arról a tevékenységről, amely a szövetkezetben folyik, elsősorban az exportfejlesztő beruházás helyzetéről. E témában írásos előterjesztést készített Szeles! László, a szövetkezet elnöke. Ebből és a téma kapcsán kialakult vitából is kitűnt, hogy 1981. február 11-e jelentős esemény volt a kollektíva életében. Ekkor léptek kooperációs kapcsolatba az NSZK-beli Salamander céggel. A szerződés kemény feltételeket diktált, s arra kényszerítette a szövetkezetét, hogy a korábban elkészített exportfejlesztő beruházási tervüket, illetve ötéves tervüket a megnövekedett igényeknek megfelelően módosítsák. A jelentős termék- szerkezet-válitás mellett szükséges volt intézkedést tenni a gyártmánytervezés és gyártásszervezés területén. A közel 170 új gép beállítása, a különböző szalagok üzembe helyezése megkövetelte a meglévő épületeik lehető leggyorsabb bővítését, új telephely kialakítását. A beruházás befejezésének időszakát 1983. decemberéhen jelölték meg, — az akkor rendelkezésre álló információk szerint ez reális volt, sajnos rajtuk kívül állló okok miatt jelentős csúszás következett be. Tény azonban, hogy a már részben megvalósult és még nem realizált elképzelések nagyságrendileg nagyobb volument képviselnek, mint amit az elmúlt 15 év során a szövetkezeti beruházás tekintetében megvalósított. (Az építési és gépi beruházásra együttesen 37 millió 175 ezer forintot irányoztak elő). A KISZÖV elnöksége elismerését fejezte ki ezért a munkáért, továbbá a szövet- kezetpolitikai-mozgadmi feladatok eredményes megvalósításáért, amelyről ugyancsak írásos előterjesztést készített Lafferton Ernő, a szövetkezet elnökhelyettese. Az elnökségi ülés napirendjén szerepelt még — Szabó Zoltánnak, a szövetség ágazati és szolgáltatási osztályvezetőjének előterjesztésében — a szövetkezetek anyag- és energiatakarékossági 'intézkedései, s az intézkedések nyomán elért eredmények. Továbbá megvitatták — Benkó Zoltán ellenőrzési irodavezető előterjesztésében — a megye ipari szövetkezeteinek tulajdon- és vagyonvédelmével összefüggő kérdéseket. S. J. Az MMG—AM szekszárdi műszergyára évek óta kiegyensúlyozottan dolgozik. Nálunk a program szerinti termelést értékelik, lévén a nagyvállalat legnagyobb tömegtermelő egysége. Fontosabb a program szerinti árbevétel, mint a tervek forin- tális teljesítése. Ez annak a következménye, hogy a vállalati központban nagyberendezéseket gyártanak, nagy értékben, de ezeknek a bevételei osak szakaszokban jelentkeznek. Tehát az MMG —AM gazdálkodásához feltétlenül szükség van olyan gyárra, amelyik szinte naponként „hozza” a forintot. A szekszárdi gyár éves terve 320 millió forint körül alakul. Ebből mintegy 30 százaléknyi exportra kerül. Több mint 80 millió értékben szocialista, 11 millió értékben pedig tőkés piacra dolgoznak. Az előbbiekből is adódik, hogy a szekszárdiaknak olyan ütemterveknek kell megfelelniük, amelyet a kereskedelem diktál és megfelel azoknak a megrendelőknek is, amelyek a szekszárdi műszereket beépítik termékeikbe? Ilyen nagyüzemek a Hajdúsági Iparművek, a pápai Elekthermax, a csehszlovákiai Romo cég, a svédországi Aga, az osztrák Festő. A hazai cégeknek többnyire negyedéves, a csehszlovák vállalatoknak havi, a svéd és az osztrák cégeknek hetes ütemezésben szállítanak. Természetesen ez a szállítási ütemterv többször felborul. Nem is mindig a szekszárdiak hibájából. Tudjuk, hogy az 1983-as esztendő anyagellátása nem volt tökéletes. Ebben az esetben pedig nehéz, nagyon nehéz az ütemes termelést megoldani. Pedig az olyan cégek, mint a csehszlovákok, amelyek automata mosógépet gyártanak, vagy elektromos hőkandallót, nem veszik jó néven, ha egy szekszárdi gyár miatt állnak nagy értékű félig kész termékeik. Az évet összegezve mondhatjuk, hogy a szekszárdiak megfeleltek a tervekben előirányzottaknak. Vannak olyan termékeik, melyeket már egész évre legyártottak és folyamatosan tudtak, tudnak belőle szállítani. De van olyan, amelyhez még a napokban érkezik meg egy alkatrész. Ebből — visszavágásgátló patron — még szinte a teljes éves mennyiség legyártása visszavan. Sok gondjuk akadt a létszámmal. Ilyen feszített ütemtervek mellett szinte elviselhetetlen, hogy nyolc százalékkal csökkent a létszám. A feladat azonban nem módosult. Tehát valamilyen formában át kellett hidalni a létszámprobiémát. Változott a termékszerkezet is a gyárban. A nagyobb élőmunkaigényes műszereiket rendelték meg a kereskedelemben és a gyártó cégeknél. Természetesen ahhoz, hogy megfeleljenek az igényeknek, komoly feladatokat kellett gyáron belül megoldani. Gondokat, ami nem megy vita nélkül és néha kemény összecsapások nélkül. Át kellett csoportosítani embereket az egyik műhelyből a másikba. A nem fizikai állomány dolgozóit egy-egy hónapra „leküldték” a szereidébe. Jelenleg is 15-en dolgoznak nem saját munkakörükben. A másik nagyobb gond és a későbbiekben mindenképpen visszaüt a termelésre, hogy a nem termelő fizikai dolgozókat a termelésben foglalkoztatták. A szerszámműhely, a TMK dolgozói az alkatrészgyártásban dolgoztak több alkalommal is. Ez idő alatt azonban nem készültek új szerszámok, vagy nem tudták elvégezni a szükséges karbantartásokat. Az év elején kemény bérvita alakult ki a dolgozók és a vezetők között. Erről annak idején lapunkban is írtunk. A kemény feltételek a bérgazdálkodásba is „begyűrűztek”. A vita vége azonban eredményt hozott. Szeptember elsejétől a szereidé egyben már bevezették az új teljesítményrendszert. Az átlagos 10—20 százalékos normarendezés után 7—15 százalékos bérvisszatérítést kaptak a dolgozók, ez az alapbérükben jelentkezett. Ugyanezt a módszert vezetik be az alkatrészgyártásban december 1-ével. Ez a módszer azért is figyelemreméltó, mivel a gép- beállítók, csoportvezetők bérét is tudják emelni, olyan szintre hozni, mint a környező üzemekben van. A szekszárdi gyárnak erőteljes versenyt kell vívnia a többi szekszárdi gyárral a „bér- fronton” is. Meg kellett oldani a műszakiak és a közvetlen termelésirányítók bérének ügyét is. Mert az idei év is bebizonyította, hogy a gyárban a kockázatot vállaló vezetők nélkül nem lehet dolgozni, ehhez pedig az anyagi elismerés is szükséges. Év közben több új műszert fejlesztettek ki. A hőmérséklet-szabályzó családon belül a HÍM részére kifejlesztették a bojlerhőmérséklét-korláto- zót, ebből 10 ezer darabot már legyártottak, az év végéig még 35 ezer darabot küldenek el, de 1984-ben már 220 ezer darabot gyártanak. A csehszlovák Romo cég részére az automata mosógépek szabályozórendszerét fejlesztették ki. Az idén már 200 ezer darabot gyártottak ebből. Elkészült a svédországi Aga cég részére, és az első 500 darabos szériát el is küldték az új típusú hegesztő kazettából. Az 1983-as év keménynek bizonyult a szekszárdi műszergyárban. De összességében megoldották feladataikat. Helyenként az átlagosnál nagyobb rendelést kellett teljesíteniük, de az év végi utolsó hónap ennek ellenére feszített lesz. Vannak még olyan termékeik, amelyekből lemaradásban vannak, amit szin.tén átcsoportosításokkal oldanak meg. Az MMG—AM szekszárdi műszergyárának pártszervezete a közelmúltban összevont taggyűlésen értékelte az 1983-as évet és megállapította, hogy az év elején sokkal kilátástalanabb volt a helyzet a gyárban, mint ahogy sikerült végül is megfelelni az igényeknek. Ebben az eredményben benne foglaltatik az is, hogy a gyár 700 dolgozója mindenkor vállalta a többletfeladatot, az év közbeni viták során is leginkább a jobb munkavégzés érdekében hívták fel a vezetés figyelmét néhány hiányosságra, a külső körülmények mellett, a belső gondokat is látták, azt ötletekkel, javaslatokkal segítették megoldani és a létszámhiány ellenére is teljesíteni tudták program szerint a megrendeléseket és a 320 millió forintos bevételi tervet. H. J. — G. K. Előadói konferencia Új nyomda Mátyásföldön Sikeres próbagyártás után novembertől folyamatosan termel az Ofszet és Játékkártya Nyomda mátyásföldi üzeme. Az új, korszerű nyomdában nyereséges, exportképes termékek gyártására vállalkoznak. Kártyatermelésük több mint a felét külföldön értékesítik, 20 százalékkal növelik a poszterek előállítását, fokozzák a prospektusok, levelezőlapok, naptárak exportját. Téli szezon a konzervgyárakban A Hajdúsági Iparművek részére gyártják a bojlerhőmér- séklet-szabályzót
