Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-25 / 278. szám
A KÉPÚJSÁG 1983. november 25. ^SZERV^ élet Hírek - események — A TÁÉV-nél megtartott főbizalmi-értekezleten tájékoztatás hangzott el az elmúlt időszak szakszervezeti munkájáról, különös tekintettel az üdülési év, valamint a szakszervezeti napok tapasztalatairól. Az elkövetkezendő időszak tennivalói között elsősorban az 1983/1984-es oktatási év beindításával kapcsolatos feladatok szerepeltek. — A PATEX tolnai gyárában a szakszervezeti bizottság nyugdíjas találkozót rendezett. A gyár szakmunkástanulói műsorral köszöntötték a volt dolgozókat. A találkozón a nyugdíjasokat megvendégelték és ajándékozással > tették még emlékezetesebbé az összejövetelt. A rendezvényen résztvevők száma 170 volt. — A közelmúltban ülése- ■zett a Pedagógusok Szakszervezete szekszárd járási nyugdíjas tagozata. Az értekezletet megelőzően a vezetőségi tagok meglátogatták a terű létükön élő nyugdíjasokat, elbeszélgettek velük gondjaikról, problémáikról. — A pincehelyi szakmaközi bizottság novemberi ülésén a nagyközségben folyó tömegsportmunkát tekintették át, meghatározták a jövő évi feladatokat is. Felhívás „Népszava” emléktűra A SZOT testnevelési és sportosztálya, a Népszava és a Magyar Természetbarát Szövetség 1984. január 29-én emléktúrát szervez a Természetbarátok Turista Társasága által 1910 januárjában rendezett és a Népszavában meghirdetett első túra emlékére. Az emléktúrán részt vehet mindenki, aki emlékezni kíván a sporttörténeti eseményre és a munkásmozgalma elődökre. Az egykori túra Párnáz— Csikóvár—Lajos-forrás—Dö- möskapu—Szentendre útvonalon vezetett Az emléktúra résztvevőinek a Lajos-forrás Ságvári turistaházat kell érinteni 10 és 14 óra között. Jelentkezéskor a résztvevők emléklapot kapnak. A túra teljesíthető szervezett túracsoportokban, egyéni túra során, vagy nyílt túra keretében. A nyílt túrákat az MTSZ karszalagos túravezetői vezetik Pomáz HÉV-állomás- tól 9.00 a szentendrei HÉV- állomástó! 9.30 órai indulással. VGM-ek szakszervezeti szemmel SZMT-etnökségi ütés Tegnap Szekszárdon ülést tartott az SZMT elnöksége. Az ülésen a közúti közlekedés megyei helyzetéről Pech József, a Volán Vállalat igazgatója tájékoztatta az elnökség tagjait. A megyei társadalombiztosítási igazgatóság munkájáról Napr Zoltán SZ TI-igazgató tartott tájékoztatót. A két elnökségi ülés között végzett jó munkát Horváth József vezető titkár ismertette. Bizalmi testületi ülés a Tolnai Selyemgyárban Október 27-én tartotta éves beszámoló testületi ülését a selyemgyár szakszervezeti bizottsága. A beszámoló részletes elemzést adott a gyár társadalmi, gazdasági munkájáról. Szólt az elért eredményekről, a szocialista brigádmozgalomban elért fejlődésről, de hangot adott a szervezettség nem kielégítő voltáról, mely elsősorban a nagyarányú fluktuációnak, az új belépők alacsony szociális szintjének következménye volt. A beszámolót több értékes hozzászólás követte. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál 1982. áprilisától a mai napig 40 VGM alakult. Ebből saját elhatározása folytán megszűnt 4 munkaközösség, döntően azért, mert tagjaik kiléptek a vállalattól, és magánközösséget alapítottak. A jelenlegi munkaközösségek 190 fős taglétszámmal dolgoznak, ez a vállalati létszám 7 százaléka. A szakszervezeti bizottság megtárgyalta a vgm-ek helyét és szerepét, és az alábbiakat állapította meg: — a nagy eszköz- és tőkeigényes szakmákban alakultak vgm-ek, mert vállalati gépek, berendezések, műhely nélkül, és főleg tetemes saját tőke hiányában működni önállóan nem tudnak, — sok vgm alakult azokban a szakmákban, ahol kurrens anyagokat használnak, s ezt csak vállalaton keresztül tudja megszerezni, pl. csőszerelő; — nem alakultak vgm-ek ott, ahol a szabadpiaci igény óriási, eszköz- és tőkeigényesség nincs, ezért adómentesen lehet nagy jövedelemhez jutni, pl. kőműves. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vgm-ek jelentős része jól funkcionál, betölti szerepét, tevékenységükre szükség, és dolgozói részről igény van. Ezen esetekben találkozott a vállalati és az egyéni érdek. A kedvező tapasztalatok mellett olyan kedvezőtlen jelenségek is mutatkoznak, amelyek hangulatilag negatívan hatnak: — felülvizsgálatot érdemelnek a vgm-ek árképzésre vonatkozó rendelkezései; — helyes lenne, ha a sajtó, a rádió, a tévé a kisvállalkozásokról szólva rámutatna arra is, hogy milyen nagy anyagi és erkölcsi felelősséget jelentenek a vgm-ek a vállalatok számára; — tudatosítani kellene a kisvállalkozókban azt, hogy a vállalkozásnak maga a kockázat is lényegi eleme, nemcsak egy kivételes lehetőség a jövedelemszerzésre, hanem kötelezettségekkel is jár. Mindezek alapján a vgm- ek létjogosultságát nem vitatva, azok működési és ellenőrzési feltételeinek módosítását javasolja a szakszervezeti bizottság. A KPVDSZ kulturális napok értékelése Megyénkben október X. és 31. között került sor immár huszonharmadszor a KPVDSZ kulturális napok megrendezésére, amely csúcspontja volt a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók egész éves, folyamatos, kulturális-nevelő tevékenységének. A sokszínű program a művelődés, szórakozás, a szabad idő hasznos eltöltésének széles skáláját kínálta 19 alapszervezetnél. Erőteljesebben kapott hangsúlyt a gazdaság- politikai és világpolitikai kérdéseket érintő ismeretterjesztés. Kulcsár István és Sugár András újságírók a szekszárdi áfésznek és a Népbolt Vállalatnak voltak vendégei. Szakszervezeti tisztségviselők és gazdasági vezetők „kérdezz—felelek” találkozója volt több áfész- nél. Fórumokon, kerekasztal- beszélgetéseken vitatták meg dolgozóink a vezetők és dolgozók munkakapcsolatát, az értelmiségi dolgozók helyét, szerepét, a szocialista munka verseny-mozgalom továbbfejlesztésének lehetőségeit. Cseh Gábor kiállításán lró—olvasó találkozót, irodalmi esteket rendeztek neves Írók és fővárosi művészek közreműködésével áfé- szeinknél. Különböző kiállítások sokszínűsége jelzi e forma népszerűségét. Báta- széken és Dombóvárait amatőr festők kiállítását, a Zöldértnél és a simontomyai áfésznél a dolgozók kézimunkáiból, régi pénz- és éremgyűjteményéből rendeztek kiállítást. A szekszárdi áfész dolgozói Cseh Gábor festőművész képeiből rendeztek tárlatot. Könyvkiállítás és -vásár is szerepelt több áfész programjában. Szakmai, szakszervezeti, politikai és Sugár András a szekszárdi áfésznél irodalmi ismeretek szerzésének a legnépszerűbb formái a vetélkedők voltak. Megjelent... A Népszava Lap- és Könyvkiadó 1984. évre szóló katalógusa, mely három önálló kiadványból áll. A szakszervezeti kiadványokat tartalmazó katalógusban találhatók a — nemzetközi- és magyar szakszervezeti mozgalom, — a gazdasági és életszínvonal-politika, — munkajog, jogi ismeretterjesztés, — társadalombiztosítás, — kulturális, agitációs- és propagandamunka. A korábbi években megkezdett sorozatok (Fórum, Vállalatunk, stb.) tovább folytatódnak. A munkavédelmi kiadványokat tartalmazó katalógusban találhatók azok a kiadványok, melyek a munkavédelmi tevékenységben nélkülözhetetlen, korszerű és időszerű feladatokat tartalmazzák. A továbbiakan is nagy teret szentelünk a munkavédelmi agitációnak és propagandának, melynek fő eszközei a plakátok és a diaprogramok. . Az 1984-es évtől kezdődően külön katalógust jelentet meg a kiadó a szépirodalmi és ismeretterjesztő kiadványokról. Továbbra is folytatódik a Népszava Könyvtár, az Expressz könyvek sorozata, lesznek szakácskönyvek, útirajzok, bűnügyi történetek és sok szép, érdekes könyv. SzakmüDkástanuló-képzés Szekszárdon Már 3 hónapja folyik a tanítás az ország iskoláiban. Lassan el is felejtjük a kezdés nehézségeit. Nincs ez másképpen az ország egyik legnagyobb iskolájában —, a szekszárdi 505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben sem. Minden év új gondokat hoz, minden kezdés alapos fejtörést az intézet vezetődnek. Körülbelül 900-an jelentkeznek évente, hogy majd 3 év múlva kész szakmunkásként hagyják ed az intézetet. A 900 jelentkezőből általában 720-a.t veszünk fel. Az elutasítottak nem mindig tanulmányi eredményeik miatt nem nyernek felvételt, ugyanis az iskola profiljából adódóan ipari szakmunkás- képzés folyik — így a jelentkező lányok — nem találva kedvező szakmát, másutt keresnek lehetőséget tanulmányuk folytatására. A beiskolázás nem kampány- szerű. Tervszerű előkészítés előzi meg. November elsejéig a munkaközösségekben szakmai ismertetést tart az iskola pályaválasztási felelőse, Nagy János igazgatóhelyettes. Ezzel is szeretnék megelőzni az úgynevezett divatos szakmákra való jelentkezés aránytalanságát, megszűntetni a sokszoros túljelentkezést. Még ma is vannak nehezen beiskolázható szakmák. Ilyenek a hegesztő, ács, esztergályos. szerszámkészítő, villanyszerelő, bádogos, szövő, vízvezeték-szerelő szakmák. E szakmák alaposabb megismerését, megszerettetését biztosítják azok a közös látogatások, amelyek módot adnak tanárnak és diáknak arra, hogy ismerkedjenek közelebbről a fenti szakmák szépségeivel. Általános iskolásaink rendszeres látogatói a tanműhelynek. A látogatások nem is eredménytelenek. Később tanulóként találkozunk velük a hétköznapokon. Tanulás és munka jellemzi e hétköznapokat. S a sikeres szakmunkásvizsga megszerzése után az első munkahely is biztosított. A beiskolázás első és legfontosabb adata az a létszám, amelyet a megye vállalatai igényelnek tőlünk. Találkozás Berkesivei A szakszervezetek megyei könyvtára jóvoltából különleges élményben volt része az Orion tamási gyáregységében rendezett író-olvasó találkozó mintegy ötven vendégének. November 2-án Berkesi András, az egyik legismertebb magyar író látogatott a gyáregységbe. Fordulatokban gazdag, humorral jócskán fűszerezett előadásával hamar magával ragadta hallgatóságát. Képsorokként vonultak előttünk életének főbb állomásai. A proletárgyerek sorsa, a világháború forgataga, szocialista életünk kezdeti évei, a konoepoiós perek, majd az ellenforradalom megpróbáltatásai, stb. Mindezek szinte magukban hordozták íróvá válásának majdhogynem törvényszerű voltát Pedig festőnek készült — pályázatot is nyert — s ma is egyik legkedvesebb időtöltése a rajzolgatás. Míg más az értekezleteken olykor kriksz-krakszökat firkálgat, ő a résztvevők portréit. Mindaz, amit elmondott, a szocializmus ügye melletti mélységes elkötelezettségéről vallott. Szavai társadalmi- gazdasági életünk hibáiról, erényeiről a valóság talaján álló önfeláldozó segítő szándékot tükrözték. Szavai a fiatalok felvilágosításáról, ebben a felnőttek felelősségéről, éles ellentétben voltaik a társadalomtól csak meggazdagodást várók, a sznobok, a karrierlovagok becstelen színeváltozásairól mondottakkal. Huszonhét regényének 7 nyelven megjelent több mint ötmillió elkelt példánya méltán emeli világszerte ismert íróink soréba. *
