Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-24 / 276. szám
AnÉPÜJSÁG 1983. november 23. Szekszárdi jazz - a képernyőre Stark Tibor vezényel Nagy sikerű és magas művészi színvonalú jazz- est színhelye volt november 20-án, vasárnap este a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ színházterme. A Szekszárdi Jazz trió, a Jazz kvartett, a Spirituálé együttes, a Big Bánd, továbbá a Pécsi Nevelők Háza Rézfúvós kvintettjének műsorát vette fel az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója. A jazz-hangversenyen a Pécsi Balett művészei is felléptek. Kapfinger András képriportja bepillantást nyújt az est felejthetetlen perceibe. Részlet a Pécsi Balett bohózatából ötéves a Big Bánd SOMOGYI^ Az év végéig teljesíti exportkötelezettségeit a Kaposvári Húskombinát — mondották azon a tanácskozáson, amelyen a húskombinát szakemberei és a Fogyasztók Somogy megyei Tanácsának tagjai tárgyaltak Somogy megye húsellátásáról és az exportról, A kombinát vezetői elmondták: az exporttervet csak úgy tudják teljesíteni, ha a tervezett 440 ezer sertésen felül még ötvenezret dolgoznak fel. Ez nem oldható meg ötnapos munkahéttel — szombatokon és vasárnapokon is dolgoznak az üzemben. A nehézségek ellenére az év végéig 3 ezer tonna dobozolt sonkát, ugyanennyi darabolt és friss húst, ötezer tonna félsertést és különböző konzerveket szállítanak tőkés piacra. Szó esett a jövő évi tervekről is. Az ideinél többet, 520 ezer sertést dolgoznak fel. Húskészítményekből teljes egészében ki tudják elégíteni a megye lakóinak igényeit. A kistelepülések húsellátásáról szólva megállapították, hogy a hiányosságok egy része kereskedelmi okokra vezethető vissza. A beszámolókat követő hozzászólásokban a Fogyasztók Somogy megyei Tanácsának tagjai tapasztalataikat, illetve a hozzájuk beérkezett panaszokat sorolták fel. Javasolták többek között, hogy javítsák a termékek fűszerezését. Kérték az egyenletesebb szállítást a boltokba, s azt hogy legyen több az olcsóbb termék, nagyobb a belsőségek választéka. Javasolták azt is: rendszeresen tartsanak termékbemutatót a kereskedelem szakembereinek azért, hogy megismerhessék a termékválasztékot. A tanácskozáson megállapították: az ilyen jellegű beszélgetések, tapasztalatcserék segítik az ellátás javítását. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Dunavidéki Vendéglátó Vállalat éttermeiben naponta százezer ember ebédel. Szeptember végéig az elmúlt évhez képest hat százalékkal növelték az árbevételüket és az év végéig összesen 800 millió forgalmat, valamint 30 millió forint nyereséget várnak. Mindezt annak ellenére érik el, hogy a pénzszűke — és hiost az van — leghamarabb a vendéglátóiparban mutatkozik meg. Üzletpolitikájuk egyszerű: úgy kell dolgozni, hogy a vendég is jól járjon. Ennek érdekében négy feladatot tűztek maguk elé: az egyenletes hálózatfejlesztést, a jövedelemorientált gazdálkodást, a vonzó üzleti fogások elterjesztését és ösztönző bérezéssel a_ termelékenység növelését. Mostanában, amikor országszerte elszaporodnak a kifőzdék, a hangulatos kiskocsmák, ételspecialitásokat kínáló kisvendéglők, úgy tűnik, hogy több száz személyes éttermeket építeni ráfizetéses vállalkozás. A meglévők okoznak elég gondot, hogy rentábilissá tegyék őket. Persze, megoldás van, csak keresni kell. A vállalat vezetői közétkeztetéssel kapcsolták egybe a kereskedelmi vendéglátást. Délben előfizetéses étkeztetés van e nagy vendéglőkben, este pedig műsorokkal, vacsoraestekkel csalogatják a vendégeket. Az elmúlt egy-két évben jórészt stabilizálták a nagy egységek forgalmát. Egyedül a Velencén nemrég átadott Ifjúsági étterem zár majd ráfizetéssel. Napi ötezer vendégre tervezték, a nyáron nem volt annyi vendég, mint amennyit vártak. A vállalat vezetői azt mondják: az üdülőkörzet évről évre nő, néhány éven belül beigazolja az Ifjúsági étterem a szükségességét. Persze, addig sem tétlenkednek: élelmiszertermeléssel töltik ki a hatezeradagos konyha szabad kapacitását. Naponta 15 mázsa zacskós rántást, nagy tömegű párolt káposztát, és vajasleveles tésztákat készítenek a hűtőiparnak. A nagy étterem, a presszó esti forgalmának fellendítésére megszervezték a „Velence Színpadot”. Ezek az irodalmi- és sanzonestek az első hónap tapasztalatai s?erint beváltak Velencén. Hasonló műsorok rendezésével „fűszerezik” a jövőben a többi étterem tevékenységét is. PETŐFI NÉPE Az újításoknak köszönhetik, hogy az elmúlt évihez képest az idén 30 százalékkal tudták növelni a termelékenységet az Üjpesti Gépelemgyár kecskeméti gyárának dolgozói. Az újításnak itt hagyományai vannak, a gyár dolgozói szívügyüknek tekintik a saját erőből történő műszaki fejlődést. 1981 óta ötvennégy újítást nyújtottak be. Tizenkilencet ebből már jól hasznosítanak, tizenhetet elutasítottak, a többi bevezetése folyamatban van. Az újítások bevezetésével nemcsak termelékenységnövekedést értek el, sajáterős célgépesítéssel 8,5 millió forintot is megtakarítottak. Hamarosan elkészül az idei esztendő legjelentősebb terméke, a védőgázas félautomata hegesztő herendezés. Az új gép kezelése a hagyományosokénál egyszerűbb és 100 százalékosan pontos munkát végez. Az ehhez hasonló, tőkés importból származó 600—800 ezer forintba kerül, ők 240 ezer forintért állítják elő. Ezeknek az igen hasznos gépeknek, és a dolgozók szorgalmas munkájának köszönhető, hogy a múlt évi 107 millió forintos termeléssel szemben az idén elérik a 112 milliós értéket. Dunántúli napló Fázisjavító berendezésekkel láttak el minden jelentősebb elektromos berendezést, pontos tervet dolgoztak ki, hogy melyik áramigényű berendezésük mikor dolgozhat és mennyi csúcsteljesítménnyel, a közvilágítási hálózatúkat már évek óta a beépített alkonykapcsolók vezérlik. Már e néhány mondatból is 'kiderül, hogy a Pécsi Állami Gazdaságban jó ideje felismerték ml az, amiben lépniük kell. .Energiaprogramjuk vezérelve: leggazdaságosabb az időben elvégzett mezőgazda- sági munka, csakis így lehet a gépeket, eszközöket a legolcsóbban használni. ZIL-ko- csijalk már dízelüzeműek, diagnosztikai műszerpark segíti a gépkocsivezetőket, traktorosokat, hogy minél kevesebb Üzemanyaggal végezhessék ia munkájukat. A gépkocsivezetőket, a traktorosokat érdekeltté tették, hogy minél kevesebb üzemanyaggal dolgozzanak. Energia-megtakarítás az is, hogy a tehenészetükben felszámolták a hígtrágyakezelést és áttértek a kif izetődőbb almos tartásra. Javában végzik az energiaitakarékos Sirokkó—2000 szá- rítótoronnyal a kísérleteket és ugyancsak újdonságként megkezdték a kukorica hűtve tárolásának nagyüzemi próbáit. Mindkettőtől jelentős fűtőolaj-megtakarítást várnak. Ha a hűtve tárolás beválik — 7500 tonnát tárolnak az új eljárással — akkor újabb hasznot is elkönyvelhetnek: a kukorica magasabb beltartalmi értéke miatt mintegy 10 százalékkal kevesebb takarmányra lesz szükség egy kiló súlygyarapodáshoz. jfeTflMEOBCKflSI nPHBflfi „Dombokon, a tiszta vizű Cna folyó partján van ez a nagy falu, Csernjanoje” — így kezdődik az a televíziós dokumentumfilm, amely Három szép nap címmel erről a faluról készült és amelyet a központi televízió többször is bemutatott — írja testvér- lapunk, a Tambovszkaja Pravda. Csernjanoje 1623-tól szerepel a dokumentumokban. Múzeuma ettől az időtől mutatja 'be az itt élő emberek életét, szokásait. Itt láthatók a kolhozalapítás, a Nagy Honvédő Háború dokumentumai. Több mint ezer csernjanojei küzdött a fasizmus ellen, a Szovjetunió, a világ népeinek szabadságáért. Négyszázan haltak hősi halált a frontokon. A múzeumban találkozhatnak a látogatók Tolna megyei dokumentumokkal is. A kolhoz kollektív tagja a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Csernjanoje sok-sok híres embert adott a Szovjetuniónak. Itt született többek között a matematikai és fizikai tudományok doktora, a 102- es izotóp felfedezője. J. A. Akimov, N. G. Dutov olimpiai bajnok. Híres orvosaik, pedagógusaik, mérnökeik vannak és amire szántén büszkék: csernjanovojeiek dolgoznak Bajkonurban és Dubnában is. Kell a jó könyv - harmadszor Ismét meghirdeti „Kell a jó könyv” pályázatát a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A felszabadulás 40. évfordulójához kapcsolódó olvasópályázat — amelyet a Művelődési Minisztériummal, a Hazafias Népfronttal, az írószövetséggel, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésével, valamint az Állami Ifjúsági Bizottsággal karöltve indítanak útjára — elsődleges célja az orosz és a szovjet irodalmi alkotások népszerűsítése. A pályázatra harminc művet tartalmazó ajánlólistát állítottak össze, amelyben Gorkij drámakötetéből a Mamond című, a kortárs szovjet költők verseit összefoglaló antológiáig, Bakunyin Gyónás című alkotásától Ajt- matov legújabb kötetéig számos nagy sikerű könyv szerepel. A üstét 400 ezer példányban adták ki, s valamennyi könyvtárban, könyvesboltban megtalálható. Az olvasópályázaton résztvevők a pályaművekről kérdőívet töltenek ki — ezek ugyancsak a könyvtárakban szerezhetők be, s ugyanoda juttathatók vissza. Lehetőség nyílik az olvasók benyomásainak, élményeinek rögzítésére is: egy-egy, általuk kiválasztott alkotásról rövid műelemzést készíthetnek. A sikeres részvételhez segítséget nyújtanak a könyvtárak dolgozói: a következő hetek- ben-hónapokban számos helyen szerveznek beszélgetéseket, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, kis vetélkedőket. Első ízben tizenkét éve, majd 1977-ben hirdette meg az MSZBT — ugyancsak több más intézménnyel közösen — a „Kell a jó könyv” pályázatot. A társaság munkatársai úgy ítélik meg, hogy az újabb kezdeményezés további olvasókkal gyarapíthatja a könyvtárlátogatók sorát. Kamerák és közönséf Lőrinczy Gyula Kocsis Antal Dr. Kadnai Tibor Dr. Hulin István össztűz
