Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-24 / 276. szám
1983. november 23. i^ÉPÜJSÁG 5 Hogyan védekezhetünk a babzsizsik kártétele ellen? A dísznövénytermesztés munkái - nevemkerben Fóliaházban hajtatott palánta Az elmúlt esztendőkben megyénkben rs nagymértékben elszaporodott a babzsizsik, egyre gyakrabban találkozni kártételével. Egészen a legutóbbi időkig raktári kártevőként tartották számon, de újabban már a szántóföldön is előfordul, különösen házikertekben és háztájiban, ahol kukorica köztesként babot is termesztenek. A babzsizsik 3,5 milliméter hosszú, zömök testű bogár. Alapszíne barna, de fedőszőrzete sárgás-szürkés-zöld. A pete színe fehér. A lárva 4—5 milliméter hosszú, vörösbarna fejű, zömök testű, ráncos, lábatlan kukac. A bogár a babszemek közelében helyezi el tojásait, a kikelő lárva a babszembe fúrja magát, és ott kifejlődéséig károsít. Egy babszemben 10—12 lárva is él. Ilyenkor már csak a rágcsálékot és ürüléket tartalmazó mag héja marad meg. Az ilyen mag sűrűn „ablakos”, lyukas. A fertőzés megakadályozása érdekében a védekezést már a szántóföldön meg kell kezdeni. Az első permetezést zöldhüvelyes stádiumban, a második permetezés a hüvelyek pergamen érésekor végezzük el. A védekezésre felhasználható szeAz összes vágósertés több mint felét hizlaló kistenyész- tők egy része vásárokon szerzi a hízóalapanyagot, a választott malacot. Hogy nem saját kocájának malacai kerültek a hizlaló ólba, az szempillantásnyi idő alatt feltűnik, mert bizony eltérő nagyságúak és színűek, s formájuk is elárulja, hogy nem azonos fajtájúak. Ez több ok miatt is baj. Nagy csoportban csak egyforma nagyságú és korú sertéséket célszerű hizlalni. Ha életkori és fejlettségi különbség van köztük, akkor a vályútól való elmarás, a visz- szamaradás elkerülhetetlen. Nagy csapatban nem lehet arra számítani, hogy a gyengébbek majd utolérik az erősebbeket, inkább nő köztük a különbség. Ha értékesítés előtt nem válogatja őket a gazda — márpedig nem szereti válogatni, mert nyűgös dolog — akkor az átvevőnél, a mérlegelésnél érheti meglepetés. Lesznek majd súlyhatárt túlhaladó állatai és súlyhiányosok is, márpedig ez jelentős árkülönbséggel jár együtt. További hátrány a gazdára nézve, ha sertései élve mehettek volna exportra, de •nem mehetnek, mert a tarka-barka jószágok erre nem alkalmasak. Pedig az exportra élve kerülő sertésekért több pénz jár, előirás viszont, hogy csak a pigmenttől — bőrfestéktől — teljesen mentesek kerülhetnek vagonokba. Nem azért, mintha a tarka, a foltos, az öves sertés rossz lenne — nem rossz az, nagyon is jó — hanem, mert rek: Chinetrin 25 EC (10 liter vízhez 1 ampulla), Bi—58 EC 0,1 százalék, Anthio 33 EC, 0,2 százalékos töménységben. A réztartalmú szerek (Rézoxiklorid 50 WP, Bordói por) 2—3 alkalommal történő használatával is eredményt lehet elérni, mert riasztó hatásúak a kártevőre, és a baktériumos megbetegedések ellen is védelmet nyújtanak. A jobb tapadás és a szerek hatástartalmának fokozása érdekében ajánlatos a rovarölő szerekhez tapadószert is keverni. A kezeléseket úgy kell időzíteni, hogy a betakarítás előtt 10 nappal befejeződjék. A bab korai és pergésmen- tes betakarításával csökkenteni lehet a szabadföldi fertőzés veszélyét. Nagy gondot kell fordítani a száraz bab tárolására is. A tárolóhelyet ki kell takarítani, fel kell deríteni a fertőzés forrását. A szellőzőnyílásokat ajánlatos sűrű szövésű szúnyoghálóval borítani. A raktározásra lehetőleg alacsony hőmérsékletű (2—5 Celsius fokos) és kis páratartalmú helyiségeket kell választani A fertőzött babtételek zsi- zsiktelenítésére — egyben a megelőzésre is — a következő módszerek alkalmazhatók: ilyen feltételű az exportszerződés. Talán soha annyifajta sértésit nem tartottak hazánkban, mint mostanában, ami önmagában nem volna baj; a malacot vásárló számára azonban mégiscsak az, mert ahogy nyurgulni kezdenek a piacon még gömbölyű kismalacok, úgy derül ki, hogy ki tudja, milyen fajták. Nem is nagyon tudható. A nagyüzemek sertéstelepein általában keresztezettek a hízók, s nem ritkán közülük válogatják azokat a .kocasüldőket, amelyeket a húsipar kérésére vemhesítetten kihelyeznek a kocát tartani akarókhoz. A következmény: akad turcsi és hosszú orrú, zsírra hízó és csak húst gyarapító, vékony és óriás sonkát növesztő egyaránt. Az egyik szemlátomást gyarapszik, a másik csak lassan. Ha ahizlalással foglalkozó akár családitagjai, akár rokonai segítségével meg tudja oldani az állatok folyamatos gondozását, akkor legcélszerűbb, ha kocát is tant, saját portáján neveli fel a hízóba fogandó malacokat. A kocatartás számtalan előnynyel jár: kiszámítható időben várható a malac, ismerjük az anya- és apaállat fajtáját, az utódok korát, „előéletét” — voltak-e betegek, kaptak-e gyógyszert vagy sem —, az egy alomból származók könnyebben nevelhetők, hí zilálhatok együtt; nem marakszanak, nem okoz számukra törést a hely- és ta- kiarmányváltozás. Ha jó kocákra tesz szent — vagy nevel saját állományából — a kistenyésztő, hat-nyolc fiaKis babmennyiség esetén a hűtőgépben egy hétig történő fagyasztással elpusztíthatjuk a károsítót. Hasonló eredmény érhető el az étkezési célra szánt bab esetében a magvak 10—15 perces időtartamra 60 Celsius fokos sütőbe történő helyezésével. Nagyobb mennyiséget kettős falú fóliazsákokban széndioxiddal gázosíthatunk. Két fóliazsákot egymásba csúsztatunk, majd a belső fólia- zsákba helyezett babra két kilogramonként egy szifonpatron tartalmát ürítsük. Kezelés után légmentesen zárjuk — külön a belső és külön a külső — zsák száját. E műveletet egy hónap elteltével ismételjük meg. Végül felhívjuk a termelők és fogyasztók figyelmét arra, hogy a babzsizsik veszélyes kártevő, és a MÉM 43/ 1968. sz. rendelete szerint még a legcsekélyebb fertőzés esetén is kötelező ellene a védekezés. A háztartásokban befertőződött babtételeket tehát semmiképpen ne öntsük ki a szeméttárolókba, mert ezzel a kártevő felszaporodását elősegíthetjük, hanem tüzeljük el, vagy más módszerrel semmisítsük meg. DR. KOZMA ERZSÉBET' Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás lás időtartamára elvetette a malacvásárlás gondját. A kocatartásban gyakorlatlanok leginkább attól tartanak, nem tudják majd ter- mékenyíttetni anyaállataikat, hiszen túl sok településen nincsenek kihelyezett apaállatok, a mesterséges termékenyítést végzők pedig hétvégeken nem dolgoznak, márpedig ilyenkor is szükség lehente rájuk. Akadnak sertéstartók, akik még nem .tudják; ha a kismalacokat hét végén — pénteken, szombaton — választják el, akkor kocájuk 3—7 nap múlva ivarzik, hét közben tehát, amikor dolgozik a termékenyítést végző körjárat. A hizlalás jövedelmezősége természetes követelmény. Ennek javítására törekszik az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat is: már az idei nyár elején meghirdette, hogy 1984. januárjában és februárjában kilónként egy forinttal többet fizet a kistermelőknek a szerződéssel értékesített hízott sertésekért. Meghirdette a kistermelők vágóállatnevelését szervező nagyüzemek, áfé- szek ösztönző prémiumát is abból a célból, hogy a Jeszer- ződöttnél több hízott sertés előállítását ösztönözzék. Még több vágóállatta van szükség. Ennek tudatában érdemes a sentéshdzlalássai foglalkozóknak számítást végezni: hogyan alakulna, ha nemcsak vásárolt malacokra alapoznák tevékenységüket, hanem kocatartással is kombinálnák: a kétféle munka két hasznáért gazdálkodásuk még kifizetődőbb lenne. A itavaszi ültetéshez készítsük elő a talajt a kertben. Gladiólusz közismert nevén kardvirág és hagymagumó- termesztéséhez gyomtól, betegségektől és kártevőktől mentes terület alkalmas. A kardvirág legjobb elővetemé- nyei a kapásnövények; rossz elővetemény viszont a burgonya, a paprika, a paradicsom, az uborka és a dinnye. A területre őszi mélyszántás előtt szórjuk ki a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat. Maradjon a terület hantosán, csak a tavasz folyamán gereblyézünk. A kardvirágtermesztésre szánt területre 7—7 kilogramm foszfor- és káliumműtrágyát szórjunk ki 100 négyzetméterre. Nitrogéntrágyát nem érdemes adagolni, mert az a hóiéval, illetve az őszi-tavaszi csapadékkal bemosódik a talajba. ősszel vagy korán tavasz- szal vessük el a vadrózsa előzőleg rétegezett magját; 100—120 centiméteres ágyakba 5—6 sor kerüljön. Célszerű a vetést forgáccsal takarni. A fóliaház talajába novemberben ültethetők a tulipán- hagymák. Néhány centiméterrel kerüljenek a talaj felszíne alá. Beöntözés után vastag rétegben szalmával vagy forgáccsal takarjuk. A termesztés gazdaságosságát befolyásolja a négyzetméterenként ültetett hagymák száma. Lá- dás hajtatás, de a fóliaház talajába történő ültetés esetén is célszerű arról gondoskodni, hogy egy négyzetméterre legalább 120 hagyma kerüljön. Kis lombú fajtából többet is ültethetünk. A haj tatásra szánt jácintot is novemberben ültetjük. Az időpontot tartsuk be, mert a túl korai ültetés alacsonyabb növényeket ad. Az ország déli részén fólia alatt hajtatják. Ez kétféleképpen lehetséges, ládában vagy a fóliasátor talajában. Az előbbi esetben a fóliaházat még más növénnyel is hasznosíthatjuk. Hajtatáshoz 12—15 centiméter mély ládák szükségesek. A hagymákat úgy ültetjük, hogy egyharmad- vagy felerészük kiólljon a talajból. A fóliaház [talajába 10—12 centiméter mélyre ültessünk, mert a jácint — a tulipántól eltérően — a fagyra érzékenyebb. Négyzetméterenként 70—90 hagyma kerüljön a földbe. A ládás jácintot, beültetés után gyö- kereztetőhelyiségben helyezzük el, 9 Celsius-fok hőmérsékleten, mint a tulipánt. A növényházzal rendelkezők télen szaporíthatják kéz- benoltással is a rózsát. Az eljárás a következő: ősszel a 8—12 milliméter vastag alanyokat fagymentesen elverni elünk. Januárban-február- ban kétrügyes vesszőket ha- sítékoltással vagy kecske- lábékezéssel, avagy párosítással ráoltunk. A sebet öl- tóviasszal bekenjük, majd gyümölcsrekeszbe, nedves tőzeg közé vermeljük. A ládákat 12 Celsius-fokon tartjuk, amíg a rügyek meg nem pattónnak. Ekkor 11—12 centi- rhéteres cserepekbe ültethető az állomány és 15—18 Celsius-fokon hajtatjuk. Tápoldattal öntözzük, és április- májusban az időjárástól függően szabadföldbe — a későbbi virágoztatás sor- és tőtávolságának megfelelően — kiültetjük. Már ősszel virágot ad ez az állomány. Tulajdonképpen a cserepes előnevelés is lehetséges fólia alatt. A nagy teljesítményű rózsavirágoztatás elengedhetetlen feltétele, hogy első osztályú növények és ha lehetséges a válogatás, akkor ebből is csak az extra minőségűek kerüljenek Mültetés- re. A postán érkező növények csómagját azonnal bontsuk ki, és a gyökerek lehetőleg ne maradjanak egy percig se a levegőn, mert gyorsan veszítenek nedvességtartalmukból. Az ültetés időpontja és módja szintén befolyásolja a terméseredményeket. Célszerű a rózsát ágyrendszerben termeszteni, Az ültetés sűrűségét a fényviszonyok határozzák meg. Az ágyak között legalább 50 centiméteres út maradjon szabadon. Az utak és az ágyak szélessége jelentősen befolyásolja a hasznos felületet. Az 50 centiméteres út — 120 centiméter széles ágyak között — a felület 30 százalékát foglalja el. A 60 centi- méteres út már megközelítően 40 százalékét. Kisebb termetű rózsák (mind rózsák) esetén 120 centiméteres, nagyobb termetűek (teahibridek) ültetéséhez 150 centiméteres ágyak a célravezetőek. Természetesen az égyszéles- séget a fóliaház mérete is befolyásolja. Egy 7,5 méter széles fóliaház .beosztása a következő lehet: 60 centiméter + 120 centiméter + 50 centiméter + 120 centiméter 4- 50 centiméter + 120 centiméter + 50 centiméter + 120 centiméter + 60 centiméter. Lényeges a négyzet- méterenként ültethető darabszám is. Azokból a fajtákból, amelyek kevés hajtást hoznak (például a bac- carából), kevesebb ültethető. Négyzetméterenként az előbbiek szerint 12—15 növény ültetése ajánlatos. Fényszegény helyeken ikersarban ültessünk. így a növények alsó része nem kapaszkodik fel, és több fényt kap az állomány, Ültetés előtt a gyökereket kissé meg kell kurtítani, a gyenge hajtások pedig eltávolítandók. Az első osztályú oltvány 3—4 érett vesszővel rendelkezik. A vásárolt töveket általában már visszavágták, ha saját anyagot ültetünk, akkor 15— 20 centiméterre vágjuk visz- sza. Fólia alatti termesztésben ősszel a töveket takarjuk. ősszel kerül kiültetésre a szabadföldi vágásra szánt rózsa is. Iker sorba ültetve 80 + 30x30 centiméter sor- és tőtávolságra. Ezután takarjuk a töveket. Célszerűbb az őszi ültetés, mert tevasz- szal az esetleges korai szárazság megviseli a növényt. Nem helyes a helybe .telepített alanyok szemzése. Kiesés esetén ugyanis bonyolultabb a pótlás. Novemberig befejeződik a hajtatott rózsa virágzása. Ezután nem szabad azonnal abbahagyni a fűtést. Fokozatosan csökkentsük a hőmérsékletet és az öntözést. Ezután a töveket takarjuk, és a foliapalástot távolítsuk el, mert ellenkező esetben a hó nélküli száraz hideg kárt tehet a vesszőkben. Fontos, hogy a vesszők még a nagyobb hidegek előtt beérjenek. Saját malacot hizlalni kifizetődőbb Egy szép alom, Hungahib sertésekből Könyv Bogyós gyümölcsűek: szamóca, málna, szeder, ribiszke, köszméte A házi és háztáji kertekben — a család szükségletének kielégítésére vagy piacra — termelt bogyós gyümöl- csűek mennyisége országos viszonylatban is jelentős. A még jobb minőségű és nagyobb mennyiségű áru előállítása nemcsak a kistermelők, hanem népgazdasági ér- dék is. Termesztésük sikeréhez jól kell ismerni biológiai sajátosságaikat, szaporításmódjukat, az egyes fajták tulajdonságait, termesztési értéküket, talaj- és égbajlatigé- nyüket, gondozásukat. Mivel érett gyümölcsük gyorsan romlik, szinte termesztésük velejárója a feldolgozás is. A szerzők mondanivalóját a 127 rajz és fotó, valamint a 38 táblázat még szemléletesebbé, áttekinthetőbbé teszi. Elsősorban a házikertben kentészkedők érdeklődésére tarthat számot. Elősegíti a bogyós gyümölcsűek termelésfejlesztését a háztáji és kisegítő gazdaságokban. Alkalmas azonban arra is, hogy a nagyüzemi kertész szakemberek is haszonnal forgathassák mindennapi munkájuk során. A szerzők sok jó — a háztartásokban is alkalmazható — technológiai eljárást közölnek a bogyós gyümölcsűek tartósításával, a gyümölcsborok készítésével kapcsolatban.
