Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-24 / 276. szám

2 NÉPÚJSÁG 1983. november 23. A bonni parlament rakétavitája Helyenként viharos körül­mények között folytatódott kedden Bonnban a Német Szövetségi Köztársaság par­lamentjének vitája az ame­rikai közép-hatótávolságú fegyverek tervezett NSZK- beli telepítéséről. A Zöld baloldali tömeg- mozgalom parlamenti frak­ciójának társelnöke, Ottó Schilly, az ülés elnapolását követelte, arra való hivatko­zással, hogy a rendőrség a parlament előtt őrizetbe vet­te a Zöld frakció 15 munka­társát (tehát nem képvise­lőit), akik az evangélikus egyház leszerelést követelő szöveget tartalmazó, lila sál- ját viselték. A képviselők többsége elutasította a Zöldek indítványát. A keddi vita — a hétfőihez hasonlóan — a telepítést tá­mogató kormánypárti és az azt elutasító szociáldemokra­ta, illetve Zöld felszólalók összecsapásának jegyében zajlott le. Manfred Wörner keresz­ténydemokrata hadügymi­niszter „egyeduralomra” való törekvéssel vádolta a Szovjet­uniót, és azt állította, hogy az Egyesült Államok kormánya eddig is komoly megegyezési szándékkal tárgyalt Genfben az európai közép-hatótávol­ságú fegyverek korlátozásá­ról és a jövőben is kész kompromisszumos megoldás elfogadására. Wörner szerint ebben jelentős szerépet ját­szott a Kohl-kormány is amely — úgymond — szintén a megegyezés híve. Willy Brandt, a szociálde­mokrata párt elnöke, szen­vedélyes és meggyőző érve­léssel utasította el a telepítés tervezett megkezdését, köve­telve ahelyett a genfi tárgya­lások meghosszabbítását. Brandt ezúttal is rámuta­tott: a genfi tárgyalások eredménytelenségének fő oka az, hogy a Reagan-kormány — és az azt támogató Kohl- kormány — fontosabbnak tartja a Pershing—2-es raké­ták telepítését, rriint a szovjet SS—20-as rakéták drasztikus csökkentését. A szociáldemokrata vezető azt az aggodalmát fogalmaz­Helmut Srhmidt, volt kancellár a Bundestag szónoki emelvényén, mögötte Helmut Kohl, a jelenlegi kancellár. (Telefotó) Miközben a nyugatnémet parlamentben a raketavita folyt, egymást érték a tiltakozó megmozdulások a Bun­destag épülete előtt Bonnban. A rohamremlörök tüntető­ket hurcolnak el. (Telefotó) ta meg, hogy az amerikai ra- káros hatással lesz a kelet- kéták telepítése rendkívül nyugati viszony jövőjére. Az NDK-ban jártunk Kráterek és hattyúk Akt az NDK városaiban jár-kel, az hamar észreveszi, hogy a németek legalább annyira szeretik a hattyút, mint mi, magyarok a gó­lyát. Alig akad olyan na­gyobb helység, ahol a góti­kus óvárosban ne találnánk egy szállodát, fogadót, leg­alábbis kisvendéglőt, amely­nek cégére a Fehér hattyú­hoz ván címezve. Talán csak a harminoegy- néhány ezer lakosú Senften- berg városka kivéted e sza­bály alól, ahol még a pará­nyi belváros immár megko­pott külsejű kis szállója is a Szerencse fel! — nevet viseli a homlokzatán, jelezve, hogy ez a helység olyan szerepet tölt bs az NDK-ban, mint .nádunk Komló. ELTÜNTETIK A SEBHELYEKET Ez a vidék — vagyis Cott- bus megye — az NDK szén- bányászatának központja. Márpedig tudvalévő, hogy az NDK a világ egyik legna­gyobb barnaszéntermelóje, vagy tízszer annyi tüzelő­anyagot hoz fel a mélyből, minit mi magyarok, az összes bányáinkból. Ez a száraz statisztikai fény akkor válik szemléle­tessé, amikor megállunk egy óriási kráter szélén. Több­ször elférne benne az egész gyöngyösvisonitai - külfejtés, óriásiak, vagy inkább döbbe­netesek a méretek. S még el- képesztőbb az, hogy bármi­lyen irányba is megyünk, jobbról és balról is ilyen fan­tasztikus méretű „holdkráte­rek” tekintenek ránk, jelez­ve, hogy végtélen mennyisé­gű szén rejlik itt a mélyben, amelyet fcűlfejtéises módszer­rel hoznak a felszínre. Ezek a kráterek mind ki­merült bányák. Kísérőnk, Hans J-Oachim Neumann, a megyei tanács munkatársa -— 45 év körüli, őszülő hajú, szikár férfi — útközben ar­ról beszél, hogyha nem ten­nének semmit, néhány évti­zed alatt kietlen krátervilág­gá válna a megye .területé­nek nagyobbik fele. Mivel az NDK-ban még kevesebb a művelhető ter­mőtalaj, mint nálunk, a bé- nyászkodást követően rövid idő alatt eltüntetik a föld hatalmas sebhelyeit. A MÁSIK MÓDSZER A rekultivációnak két alapvető módszere van. Az egyik: irdatlan mennyiségű termőfölddel töltik fel a gi­gantikus mélyedéseket, vagy­is azt teszik, ami nálunk is szokás a kimerült külfejté­sekkel. Ennek megfelelően, autóbuszunk ablakából ki­nézve, hol jobbról, hol bal­ról látunk feltöltött krátere­ket. Pontosabban csak hadi­juk, hogy itt bányászkodtak valaha, mert a felszínen bú­zatáblák zöldellnek, vagy gyorsan növő nyárfák alkot­ta erdők néznek vissza: sem­mi sem emlékeztet a hajdani külfejtésekre. Minthogy ez a terápia — persze a mi méreteinkben — nálunk is ismert, beszéljünk inkább a másikról! Erre Geierswalde szorb falucska határában találunk példát, amelynek — a szláv nemze­tiség nyelvén — Lejno a ne­ve. A kisközség temetőjétől nem messze óriási tó vizét fodrozza a szél. Hans Joa- cbiim Neumann megjegyzi; n a másik módszer. Hozzá­teszi: ez is igénybe vesz jó néhány évet. S nemcsak azért, mert meg kell váíni, amíg a jelenlegi ktülfejtéses bányákból idevezetik a sok­millió köbméter vizet, és a kráter egyáltalán megtelik. Ez még csak az első lépés. A második és nagyobb fá­radtságot igénylő munka ez­után következik: meg kell tisztítani a vizet. A FEKETE SZARKA SZÍNEVÁLTOZÁSA Hogy miért, az istnét uta­zás közben válik érthetővé. Az egyik itt kanyargó bővizű pataknak például Fekete szarka a neve. Ma már ta­lálóbb volna Vörös szarká­ról beszélni. A beleömlő erecskék ugyanis vörös szí­nűek a sok vastól. S mint­hogy akármerre nézünk, kö­rös-körűd mindenfelől gyár- kémények tekintenek ránk, nefn nehéz kitalálni: a szennyezésben az üzemek a ludasak. Ezeket a vörös vizeket tisztítják, illetve vezetik az egyik óriási tóba, onnan a másodikba, meg a harma­dikba. Nádast, füzeseket te­lepítenek a partjukra, a köz­beékelt szigetekre, s a vég­eredmény. Senftenberg ha­tárában kristálytisztává vá­lik a Fekete szarka vize. S ez folyik a majdan kútvíz minőségű hatalmas tóba. Ott, ahol gigantikus méretű, ki­etlen kráter volt valaha, most sétahajó szeli a hullá­mokat. A parton hétvégi há­zak épültek. Finom, laza ho­mok szegélyezi a strandot, csónakokat ringat a víz, szár­csák és hosszú nyakú méltó­ságteljes fehér hattyúk úsz­kálnak, amelyeket gyerme­kek etetnek... MAGYAR LASZLÖ Emlékülés Babits Mihály születésének 100. évfordulóján Babits Mihály születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából tudományos ülésszak kezdődött kedden az MTA nyelv- és irodalomtudomá­nyok osztálya, a Magyar írók Szövetsége és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság rendezésében az Akadémia felolvasótermében. A két­napos tanácskozáson az elő­adók nemcsak az utóbbi években megélénkült Babits- kutatás eredményeit összeg­zik, hanem választ keresnek a még nyitott vagy kevéssé feltárt kérdésekre is, s be­mutatják a legújabb kutatá­si eredményeket. Az emlékülést Szentágo- thai János akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta: Babits Mihály felelős Írástudó volt, az iro­dalomban és a tudományban egyaránt. Nemcsak az irodal­mi műfajok, s a tanulmány- írás magas fokú művelőié­ként tisztelhetjük, de olyan humanistaként is, aki az írást mindig az emberiség ügyének rendelte alá. A két világháború között írt esz- széiben érzékletesen rajzolta meg kora mély válságát, ideája az egységes emberi kultúra létrehozása volt. Mélyen átérezte a költő a gondolkodó súlyos felelőssé­gét. Most, mikor Babits Mi­hály alakját felidézzük, sa­ját közelebbi múltunkkal né­zünk szembe — mondotta végezetül az MTA elnöke. „Az elbocsátott vad” cí­mű pályakép-vázlatában Ke- resztury Dezső akadémikus kiemelte: Babits Mihály élet­művének mélységét, minősé­gét, sokrétűségét tekintve a kivételes nagyságok közé tar­tozik. Poéta doctusnak ne­vezték, s méltán: rendkívüli tájékozottsága nem értesült- ségen, hanem mély művelt­ségen alapult. Sokoldalú író volt; szépprózai művei, esz- széi, és bírálatéi egyenrangú­ak költői műveivel. Ha egyé­niségének fő vonásait, pálya­PANORÁMA BUDAPEST Borbánéi János, a Minisz- tertanács elnökhelyettese kedden hazaérkezett vietná­mi, kambodzsai és laoszi Hi­vatalos látogatásáról. A fe­rihegyi repülőtéren fogadá­sára megjelent Búi Tan Linh, a Vietnami Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­te és Kao Samreth, a Kam­bodzsái Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. PÉCS Baranya gazdaságaiban tett látogatással folytatódott kedden a miniszteri szintű magyar—jugoszláv határ­rhenti mezőgazdasági talál­kozó programja. A Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter vezette magyar küldöttség és a ju­goszláv delegáció — élén Mi- lorad Sztanojevics-csel, a szövetségi mezőgazdasági bi­zottság elnökével — Vajsz- ión megtekintette a Szentlő­rinci Állami Gazdaság új or­mánsági burgonyapelyhesítő üzemének működését, majd Baksán, az Ezüstkalász Ter­melőszövetkezet integrált háztáji gazdálkodásának programjával és a tsz agrár­elektronikai üzemágának te­vékenységével ismerkedett. SZÓFIA A Bolgár Hazafias Front meghívására kedden Szófiá­ba érkezett a Hazafias Nép­front küldöttsége, Pozsgay Imre főtitkár vezetésével. ja egészét meghatározó kife­jező erőit keressük, mégis fő­ként az utóbbiak sorát kell követni. Sokáig a formamű- vészt látták benne, holott mindvégig a nagy moralis­ták személyes hitelű pátosza határozta meg tevékenysé­gét. Legnagyobb tudós-vál­lalkozását, s egyben legjel­legzetesebb lírai alkotását, „Az európai irodalom törté­netét” a személyes élmény, s a vallomás hevessége teszi máig lebilincselővé. Ebben többször is kiemelt helyen foglalkozik Adyval, akit mint „Talán utolsó nagy, népszerű lírikust” emel ma­gasra, s határol el egyben magától: nem tudja, s nem is akarja betölteni ezt a sze­repet. Pedig Ady halála után ez a szerep öröklődött rá a forradalom felé haladó út reformkor vezérköltőjéről, akihez hűségét Babits min­den üldöztetés és csábítás el­lenére mindhalálig meg­őrizte. A továbbiakban Németh G. Béla akadémikus „A ké­sei Babits költőszerepének meghatározása” címmel tar­tott előadást, amelyben a költő egyik legjellemzőbb és legjelentősebb versének, a „Mint különös hírmondó­nak” jelentését, művészi versalkotó elemeit tárta a hallgatóság elé, bemutatva Babits utolsó korszakának érzelmi és gondolati élmény- körét, költői üzenetét, művé­szi módszereit. Nemes Nagy Ágnes „A hegyi költő” című referátumában, Rába György Babits, az alkotó, a világ- irodalom áramában című előadásában, is Lator László „A matéria Babits versei­ben” című referátumában emlékezett századunk Iro­dalmának egyik fő alakjára. Az emlékülés második ré­szében a regényíró Babits Mihályt mutatta be Sőtér István akadémikus. Előadá­sában hangsúlyozta, hogy Babits mindenben, így mm­(Folytatás az 1. oldalról.) dén rendezvényt, gyűlést, felvonulást. Amin Dzsemajel libanoni elnök a nemzethez intézett évfordulós üzenetében re­ménykellőnek minősítette a Genfben összehívott megbé­kélési konferencia kezdeti eredményeit Elsődleges fel­adatnak nevezte, hogy a nagyhatalmak, nevezetesen az Egyesült Államok segít­ségével elérjék az izraeli megszálló csapatok teljes kivonását. A következő cél pedig az — folytatta —, hogy Damaszkusszal egyetértésben kidolgozzák az országban tartózkodó szíriai fegyveres erők kivonásának az ütem­tervét. Szórványos lövöldözésektől eltekintve, kedden is tiszte­letben tartották a hétfőn meghirdetett négynapos tűz­szünetet az észak-libanoni Tripoliban szemben álló pa­lesztin csoportok. A harcok kiújulásától félő helybeli la­csak költészetünkben, de a regényírás művészetében is újító volt. Minden regénye szinte másféle irányt jelez: a „Gólyakalifa”, a freudizmus, a „Kártyavár" az expresszio- nizmus hatását mutatja. A „Tímár Virgil fiá”-han a klasszikus regény hagyomá­nyait folytatja Babits, s bár az „Elza pilóta” nem tartozik nagy regényei közé, érzelmi­leg fontos mű regényírói pá­lyáján. A „Halálfiai” nem­csak Babits, de a XX. század magyar regényei közül is ki­emelkedik, mintájául a pre- raffaelita angol regény szol­gált. Referátumában Sőtér István a regények és á ver­sek közötti fontos Összefüg­gésekre is rámutatott, ki­emelve, hogy a „Hálálfiai” különösen fontos e szem­pontból, hisz a felszabadult líraiság hatja át. „Humánum és valóság” című előadásá­ban Tolnai Gábor akadémi­kus emléketetett arra, hogy „Az európai irodalom törté­nete” című művé kiadásához Babits nem járult hozzá, mert az akkori fasiszta ren­delkezések értelmében az il­letékes minisztérium olyan döntést hozott, hogy a mű­ből hagyják ki a „zsidó fa­jú” írókat, így például Hei­nét, Preudot és Thornas Mannt. Az előadás további része arra válaszolt, miért választótta a költő a „Pró­fétáin! vagy nem prófétáim” vívódásának kifejezéséül ép­pen a bibliabéli Jónás köny­ve anyagát. Kabdebó Lóránt „Vonzások és választások” című előadásában felvázolta: Babits hogyan fogadta a Nyugat új nemzedékét és bemutatta a költőnek Sza­bó Lőrinccel és Illyés Gyulá­val való barátságát. Babits nemzetfelfogásáról, amely­nek alaprétege a századfor­duló úri nacionalizmusának elutasítása volt, Szabó Mik­lós, a Tanácsköztársaság és Babits viszonyáról pedig Sí­pos Lajos tartott előadást. ■ * . ­kosság azonban az átmeneti nyugalmat kihasználva, tö­megesen menekül az ostrom­gyűrűbe zárt városból. A tűzszünetet egyébként a li­banoni vallási-politikai ve­zetők, az ellenzéki Nemzeti Megmentési Front ismételt felhívására fogadták el Jász- szer Arafat hívei és ellen­felei. Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke ked­den felszólította Jasszer Ara­fat táborát és ellenzékét, hogy minden áron vessenek véget a testvérháborúnak, azonnal távozzanak el Észak- Libaiionból, és a Palesztina! Felszabadítás! Szervezet vá­lasztott fórumain, demokrati­kus úton rendezzék fegyve­res konfliktussá fajult belső viszályukat. Az El-Fatah palesztin szer­vezetben kezdődött, de fél év múltán a PFSZ egységét is súlyosan veszélyeztető válság politikai rendezésére széles körű arab és nemzetközi erő­feszítések bontakoztak ki. Személyi változások a lengyel kormányban Kedden a szejm változta­tásokat hajtott végre a len­gyel kormány személyi ösz- Szetét elében. Miután Wojciech Jaruzels- ki lemondott a nemzetvédel­mi miniszteri tisztségről, a lengyel parlament őt válasz­totta meg az Országos Hon­védelmi Bizottság elnökévé. Nemzetvédelmi miniszter Flórian Siwicki vezérezredes, eddigi miniszterhelyettes lett. A parlament felmentette Zbigniew M adej mi nisz terei- nök-helyettest, valamint Ja- nusz Obodowskit a tepdoi- zottság elnöki funkciójából. Obodowski marad miniszter­elnök-helyettes. Felmentet­ték Sylwester Zawadzki igazságügy-minisztert is. Miniszterelnök-helyettes és egyben á tervblzottság el­nöke lett Manfrétí Gorywo- dta, és mlnisztferelnök-he- lyettes Zbigniew Messnen Közvetítési kísérletek a PFSZ viszályának rendezésére

Next

/
Thumbnails
Contents