Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-22 / 275. szám

2 Hépüjság 1983. november 22. Parlamenti vita Bonnban a rakéták telepítéséről (Folytatás az 1. oldalról.) Vasárnap tartott ülést a békemozgalom úgynevezett Izraeli légitámadás Libanonban Az észak-libanoni Tripoli látképe a hareok idején (Telefotó) A Német Szövetségi Köz­társaság kormánya, a kor­mányt alkotó koalíciós pár­tok a Szovjetuniót teszik fe­lelőssé az európai közép-ha­tótávolságú fegyverek korlá­tozásáról folyó genfi tárgya­lások eredménytelenségéért és ezért támogatják az új, amerikai nukleáris fegyverek NSZK-beli telepítését — je­lentette ki a nyugatnémet parlament hétfői ülésén el­hangzott kormánynyilatkoza­tában Helmut Kohl kancel­lár. Több, mint egyórás beszé­dében Kohl ismét felsora­koztatta kormánya minden jól ismert kijelentését erről a kérdésről. Miután Géni­ben nem született megálla­podás, „a Nyugat, az NSZK szabadságának és biztonsá­gának védelme érdekében” meg kell kezdeni a telepí­tést — mondotta, kiegészít­ve ezt azzal az állítással, hogy az 572 amerikai közép­hatótávolságú fegyver „nem jelent fenyegetést” a Szov­jetunió számára. A nyugatnémet kormány­fő azzal is igyekezett meg­nyugtatni a telepítés ellen tiltakozó erőket, hogy — sze­rinte — a tárgyalások folyta­tására, kompromisszum el­érésére mintegy öt esztendő áll még rendelkezésre, a nyugati telepítés teljes befe­jezéséig. Ennek megfelelően Hans-Jochen Vogel, a Né­met Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának el­nöke, meggyőző érvelésű be­szédében elutasította a kor­Húsz évvel a Kennedy- gyilkosság után, megannyi hivatalos és magánnyomo­zás ellenére még most is kér­dések áradata foglalkoztatja az amerikai közvéleményt a merénylettel kapcsolatban. Az ügyet lezáró hivatalos jelentés „magányos gyilkos” elmélete, amely szerint a ha­lálos lövéseket Lee Harvey Oswald adta le, méghozzá egyedül, sokakat nem nyug­tatott meg — írja az év­fordulóval foglalkozó össze­foglalójában Dávid Nagy, a Reuter hírügynökség munka­társa. Kongresszusi képvise­lők, magánnyomozók, újság­írók egész sora ma is váltig állítja, hogy az Egyesült Ál­lamok 35-ik elnöke összees­küvés áldozata lett 1963. no­vember 22-én Dallasban — ezek a teóriák azonban csak hipotézisekkel tudják össze­kötni azokat a .tényeket, amelyekre alapozódnak, nem képesek cáfolhatatlan bizo­nyításra. Egyesek szerint a 24 éves Oswald — aki még a bíró­sági felelősségrevonás előtt maga is gyilkosság áldozata lett — az amerikai katonai körök, vagy a befolyásos John Fitzgerald Kennedy többségi parlamentje, amely a lakosság többségének ne­vében elutasította a tervezett telepítést. felszólítja a Szovjetuniót, hogy a telepítés megkezdése után ne szakítsa meg a genfi tárgyalásokat. Azzal is meg­próbálta elfogadtatni a tele­pítés megkezdését az NSZK közvéleményével — amely­nek többsége közismerten ellenzi azt —, hogy az eset­leges további tárgyalásokon elérhető „közbülső megol­dás”, amelynek keretében mindkét fél csökkentheti ra­kétáinak számát. A kancellár éles szavakkal támadta a szociáldemokrata pártot, azt állítva, hogy az SPD a telepítés elvetésekor „átvette a Szovjetunió érve­lését”, és eltávolodott iá Nyu­gat és saját korábbi pozíció­jától. Kohl ugyanakkor ezúttal is, bár a korábbiaknál . ke­vésbé hangsúlyos formában, beszélt arról, hogy folytatni kell a kelet—nyugati párbe­szédet, a Kelettel való meg­értéskeresését. Azt mondot­ta, hogy „az erőegyensúly alapján a kapcsolatok új, jobb minőségére törekszünk a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tagállamá­val. A beszéd alatt a telepítést elutasító békemozgalom több ezer tagja tüntetett a parla­ment előtt. Az óriási létszám­ban kivezényelt karhatalmi erők vízágyúkat és könny­gázgránátokat vettettek be ellenük. mánypártok által támogatott rakétatelepítés megkezdését. A szociáldemokrata veze­tő, bár ő is a Szovjetuniót tette felelőssé a fegyverkezé­jobboldali olaj-lobby, esetleg a maffia akaratának végre­hajtója vélt Volt, aki kom­munistaellenes hisztériát próbált szítani és „szovjet vagy kubai ügynöknek” ki­áltotta ki Oswaldot. Mások azt állítják, hogy éppen azért ölte meg Kennedyt, mert úgy vélte, túlságosan „engedé­keny” volt Kubával szemben. Az Egyesült Államok leg­felsőbb bíróságának akkori elnöke, Earl Warren által vezetett elnöki bizottság 1964-ben közzétett jelentése szerint Oswald magányos gyilkos volt, az őt megölő Jack Ruby bántulajdonos tet­te mögött pedig .Kennedy elnök iránti rajongása” állt. Az FBI 40 ezer oldalas vizs­gálati anyagára támaszkodó jelentése leszögezte: „A bi­zottság semmi olyan bizonyí­tékot nem talált, amely sze­rint Oswald vagy Ruby ha­zai vagy külföldről irányított összeesküvés végrehajtója lett volna.” Bár a bizottság ma élő tag­jai — így Geraűd Ford ké­sőbbi elnök — továbbra is helytállónak tekintik a War­ren-jelentést, közvélemény- kutatások szerint a megkér­dezett amerikaiak 80 százalé­ka összesküvést gyanít a gyilkosság mögött. Egy kü­lönleges kongresszusi bizott­ság 1979-ben, két évi vizsgá­lat után jelentést tett közzé, amely szerint Kennedy „valószínűleg összeesküvés áldozata lett...” A bizottság­nak azonban nem sikerült azonosítani a másik orvlö­vészt, illetve fényt deríteni az összeesküvés jellegére, méreteire.” A „másik orvlövész” léte­zésére egy — a merénylet idején készített — magnó- felvételen hallható lövések­ből következtetett a kong­resszusi bizottság, jóllehet a tudományos akadémia szak­értői nem támogatták ezt az elméletet. si verseny mostani forduló­jának megkezdődéséért, úgy ítélte meg, hogy a Szovjet­unió legutóbbi kezdeménye­zései megfelelő tárgyalási alapot kínálnak, kínáltak volna egy, a mindkét felet kielégítő, genfi kompromisz- szum kidolgozására, ha a Nyugat kellő komolysággal megvizsgálta volna ezeket a javaslatokat. Az SPD parlamenti frak­ciójának elnöke szerint az NSZK 35 éves történetének egyik legfontosabb döntése előtt áll. Két lehetőség kí­nálkozik számára: a szövet­ségi köztársaság vagy jóvá­hagyja, vagy nem hagyja jó­vá a telepítést. Az első eset­ben a NATO több száz új, modern nukleáris fegyvert telepíthet, de erre a Varsói Szerződés ellenintézkedések­kel fog válaszolni, többek között az NDK és Csehszlo­vákia területén. Mindennek az lesz a következménye, hogy nőni fog a feszültség a két nagyhatalom, a két vi­lágrendszer között. Az NSZK elsődleges célponttá válik. Az enyhülési politika háttér­be szorul. A második esetben A Zöldek, a legkisebb nyu­gatnémet parlamenti párt Duisburgban tartott első kongresszusának utolsó nap­ján, vasárnap amellett fog­lalt állást, hogy az NSZK lépjen ki a NATO-ból és Európa legyen atomfegyver­mentes. A kongresszuson részt vett több mint 900 képviselő döntő többséggel olyan in­dítványt fogadott el, amely követeli az összes külföldi csapatok kivonását az or­szágból. A javaslatot tartal­mazó határozat leszögezi: a nemzetközi helyzet kiélező­déséért, az Európában kiala­kult helyzetért az Egyesült „A Warren-jelentés elkap­kodott, hiányos munka volt, sőt talán éppen az összees­küvők fedezésére szolgált” — véli számos kétkedő, akik közül nem egy az egész éle­tét az elnökgyilkosság felde­rítésének szentelte tanúk rej­télyes halála, megannyi tév­út és nehézség ellenére. Az önjelölt szakértők többsége szerint a maffia öl­te meg Kennedyt, méghozzá bosszúból, hogy megtorolja az elnök testvérének, Róbert Kennedy igazságügy-minisz­ternek a szervezett bűnözés felszámolására indított „had­járatát”. Maga Oswald a vizsgálati fogságban ártatlannak mondta magát. A kétes kap­csolatokkal rendelkező Ruby 1967-ben rákban halt meg börtönében, miközben ügye újratárgyalását várta. Ruby tagadta, hogy köze lenne bár­miféle összeesküvéshez. A Watérgate-botrány után az állami intézményekben megrendült a bizalom, ekkor újból vizsgálgatni kezdték a Warren-jelentést is. Ismét lehetővé válna a szovjet ra­kéták drasztikus csökkenté­se. Kisebb lenne a nukleáris fegyverekkel való fenyege­tőzés. Alábbhagyna a fegy­verkezési verseny. Enyhülne a nagyhatalmak közötti kon­frontáció. Az enyhülési és fegyverzetellenőrzési politi­ka új lendületet kapna. A francia és brit rakéták­kal kapcsolatban Vogel meg­állapította: ez a 162 rakéta létezik és a Szovjetunióra irányul. Ezt nem lehet leta­gadni. Követelte, hogy a Nyugat oldja meg ezeknek a rakétáknak a figyelembevé­telét. Pártja frakciójának több­sége nevében Vogel — hitet téve az NSZK nyugati elkö­telezettsége mellett — mind­ezeknek az érveknek az alapján elutasította a telepí­tés megkezdését. A telepítés rendkívül meg fogja nehe­zíteni a tárgyalások folyta­tását, ám, az SPD ennek el­lenére síkraszáll a tárgyalá­sok továbbviteléért és azok sikeréért — fejezte be par­lamenti felszólalását Hans- Jochen Vogel. Államok kormánya a fele­lős, mivel mindenáron az NSZK-ba és a többi nyugat- európai országba akarja te­lepíteni az új, első csapást mérő amerikai nukleáris ra­kétákat. A Zöldek úgy vélik, hogy a békemozgalomnak a most időszerű rakétaellenességen túlmenően, a rakéták biztos­nak látszó rendszerbe állítá­sa után militaristaellenes mozgalommá kell átalakul­nia. A kongresszus egyhan­gúlag támogatta azt a kez­deményezést, hogy tartsanak népszavazást a rakétatelepí­tés kérdéséről. felhívták a figyelmet ellent­mondásaira. Oswald például a jelentés szerint a könyv­tárépület hatodik emeletéről célozva három lövést adott le hátulról az elnökre — két lövedék ezzel szemben elölről találta el Kennedyt, közülük az egyik Connally texasi kormányzót is érte. A harmadik lövedéket soha sem találták meg. Kérdéses to­vábbá, hogyan találhatta el egyetlen lövedék a két em­bert, és ezek után a megta­lált puskagolyó miképpen maradhatott sima és torzu- latlan. Egy amatőr filmfel­vétel azt mutatja, hogy az elnök a lövés pillanatában hátraesik, ami szemből jövő lövedékre enged következ­tetni. A legnagyobb talány azon­ban maga Oswald személye: az FBI nyomozóinak soha­sem sikerült bizonyítaniuk, hogy gyűlölte volna Kenne­dyt, vagy hogy meg akarta volna ölni. 20 év után is csak az áldo­zat személye a biztos — a tettesé nem. Izraeli harci gépek vasár­nap kora délután több hul­lámban bombázták a Bej- rúttól délkeletre elterülő hegyvidéknek a Szíriái erők által ellenőrzött övezeteit, s a szíriai légvédelem egy gé­pet lelőtt — jelentette a bej­rúti rádió. Az izraeli hadsereg főpa­rancsnoka megerősítette a támadás tényét, egy tel- Aviv-i katonai szóvivő pedig elismerte a gép elvesztését. A szíriai hadsereg szóvi­vője röviddel ezután beje­lentette, hogy a szír légvéde­lem két izraeli gépet lőtt le: az egyiket Bejrút déli ré­szén, a másikat a fővárostól északkeletre. Izraeli részről ezt cáfolták. A szíriai szó­vivő szerint a támadás a drúz hadállások ellen irá­nyult, Tel Aviv-i katonai for­rások ezzel szemben azt ál­lították, hogy az Al-Szaika, a Népi Front Palesztina Fel­szabadításáért-főparancs- nokság és a Demokratikus Front Palesztina Felszabadí­tásáért elnevezésű szerveze­tek állásait bombázták. Dán Meridor izraeli kor­mányszóvivő újságírók előtt kijelentette, hogy véleménye szerint a légitámadások nem fognak háborúhoz vezetni Szíriával. Megfigyelők ugyan­akkor emlékeztetnek arra, hogy Libanon múlt évi le- rohanása óta most első alka­lommal lőttek le az ország felett izraeli harci gépet. Az izraeli megszálló had­sereg légiereje hétfőn dél­előtt szimulált légitámadáso­kat hajtott végre a dél-liba­noni Szidon város ellen, ame­lyek lakossága általános sztrájkot hirdetett a kegyet­len elnyomó intézkedések miatt. Üj fordulat következett be BUDAPEST Mihail Poljakovval, az SZKP KB mezőgazdasági és élelmiszeripari osztálya he­lyettes vezetőjével az élen az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására november 14—20. között szovjet párt­munkás-küldöttség tett láto­gatást hazánkban. Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára fogadta Mihail Poljako- vot. BERLIN Marjai József és Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök­helyettesek, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság elnökei hétfőn meg­beszéléseket folytattak Ber­linben. Marjai Józsefet fo­gadta Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke. A megbeszélésen részt vett Wolfgang Rauchfuss és jelen volt Szalai Béla, Magyaror­szág berlini nagykövete is. Marjai József hétfőn délután visszautazott Budapestre. a Jasszer Arafat támogatói és ellenfelei között kirobbant fegyveres konfliktusban, amikor a harckocsikkal meg­erősített lázadó alakulatok vasárnap betörtek az észak- libanoni Tripoliba és ötszáz méterre megközelítették az El-Fatah és a PFSZ vezető­jének főhadiszállását. Ugyan­csak ostrom alá vették az Arafatat támogató libanoni Iszlám Egyesülési Mozgalom központját. A támadás előtt — mint az Asz-Szafir című bejrúti lap jelentette — né­hány napon belül másodszor is elfoglalták a baddavi me­nekülttábort. Abdel Halim Haddam szí­riai külügyminiszter az Al- Mosztakbal című hetilapnak adott interjújában kizárta az Arafattal való megbéké­lés lehetőségét, mert — úgy­mond — a PFSZ vezetője rágalomhadjárata révén vég­képp szembe került Szíriá­val. Haddam szíriai külügymi­niszter Donald Rumsfeldet, az amerikai elnök közel-ke­leti megbízottját fogadva va­sárnap megerősítette, hogy Szíria változatlanul támogat­ja Libanon függetlenségét, szuverenitását, területi integ­ritását, s ragaszkodik az iz­raeli megszálló csapatok fel­tétel nélküli kivonásához. Rijadi látogatását befejez­ve vasárnap visszatért Bej- rútba Amin Dzsemajel liba­noni elnök, aki elsősorban a libanoni megbékélési kísér­letről, a befagyasztott izraeli —libanoni megállapodás „he­lyettesítésének” a lehetőségé­ről tárgyalt Fahd szaúdi ki­rállyal. Bejrutban sikeresnek minősítették a szaúdi—liba­noni csúcstalálkozót, ame­lyen minden kérdésben „tél- jes nézetazonosság” nyilvá­nult meg. VARSÓ A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága, amely kétnapos ülésén a gazdasági reform eredmé­nyeit és távlatait vizsgálta meg, szombaton este a KB titkárává választotta meg Tadeusz Porebskit, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagját, és Henryk Bednarskit, akit ugyanezen a napon vá­lasztottak be a központi bi­zottságba. A központi bizott­ság felmentette KB-titkári tisztségéből és a politikai bi­zottság póttagjává választotta meg Marian Orzechowskit, aki a Hazafias Nemzeti Űjjá- születési Mozgalom Országos Tanácsa Elnökségének főtit­kára is, és az ezzel összefüggő feladataira hivatkozva kérte felmentését a KB-titkári tisztéből. MANAGUA Nicaraguában élő amerikai állampolgárok tiltakoztak szombaton Managuában a Reagan-vezetés közép-ameri­kai politikája ellen. Kohl érvei a telepítés mellett Az SPD elutasítja a rakéták telepítését A Kennedy-gyilkosság A híres fotó: Ruby közvetlen közelről lelövi Oswaldot A Zöldek népszavazást követelnek PANORÁMA

Next

/
Thumbnails
Contents