Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-22 / 275. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 215. szám ARA: 1,40 Ft 1983. november 22., kedd Mai számunkból MIATTUK, ÉRTÜK IS... (3. old.) ILLYÉS-EST PAKSON (4. old.) LABDARÜGÓ NB II (5. old.) ...HA A GÉPEK KÖZELÉBEN LEHETEK... (3. old.) — Nyelvismeret és versenyképesség Beszél ön angolul? A kérdésre csak kevesen válaszolnának igennel a honi mezőgazdák közül. Persze, akkor sem 'bólintanának rá .többen, ha arról érdeklődnénk, értik-e oroszul, franciául, németül vagy spanyolul beszélő szakembertársukat. A felmérések szerint a magyar mezőgazdászoknak mindössze két százaléka érti más -népek nyelvét. Elenyészően alacsony arány ez a kívánalmakhoz képest. Mert miközben azzal büszkélkedünk, hogy a magyar mezőgazdaság minden harmadik hektáron exportra termel, s az ország exportjának negyedét adja; alig akad olyan mezőgazda, aki tárgyalóképes partnere lenne a külföldi vevőknek. Az iménti példa ugyan az agrártermelés egyik ellentmondására világít rá, de korántsem egyedi eset a hazai gyakorlatban. A vegyészek, gépészek, építészek, jogászok között sem sokkal többen vannak azok, akik képesek megértetni magukat üzletfeleikkel. E tények ellentmondásban vannak az ország helyzetével, hiszen mind gyakrabban érvelünk azzal, hogy nyitott a gazdaságunk, s kiterjedt külgazdasági kapcsolataink vannak. Ilyen körülmények között pedig műszaki és agrárértelmiségünk nyelvtudásának hiánya a gazdasági fejlődés egyik gátjává válik. Sokszor halljuk, Olvassuk, hogy nyelvtanításunk nem eléggé hatékony. Bizonyára ez is igaz, hiszen akik az egyetemi padokig eljutnak, tíz évet tanulnak oroszul, legtöbben mégis értetlenül állnak Moszkva utcáin. A nyelvtanítás alacsony színvonala azonban csak egyike a bajainknak. Valószínűleg az a nagyabb gond, hogy eleve kevesen ülnek nyelvtanulási szándékkal az iskolapadban. Egy felmérés szerint az általános iskolai tanulók 2,26 százaléka tanul oroszt szakosított nyelvi osztályban, második idegen nyelvet pedig csak 1,36 százalékuk. Így aztán tény, hogy kevés gyerek tanul, s ennek következményeként kevés felnőtt beszél idegen -nyelveket. Ebben erősen elférünk más, hozzánk hasonlóan alacsony lélekszámú nemzetek gyakorlatától. Hollandiában például csak az a fiatal iratkozhat be egyetemre, aki egy elterjedt idegen nyelvet beszél, hiszen valamennyi szakon tanulniuk kell külföldi szakköny- vekböl is. Belgiumban a középiskola felkészíti a diákokat a köznyelvi ismeretekre, ezután a szaknyelvi képzés folytatódik. Dániában az idegen nyelvű óvodákra épül az alsó iskolai osztályok nyelvi képzése. Nálunk viszont törekvő felnőttek törik magukat T-IT- tanfolyamokon, vesznek magánórákat, hogy jártasságot szerezzenek valamely idegen nyelvben. A buzgó nyelvtanárok ennek sem tudnak örülni. Inkább -borúlátók, mondván, a tudományos megállapításoknak ellentmond ez a kései nyelvtanulás. Ugyanis legkönnyebben 8—10 esztendős korban lehet nyelvet tanulni, mert akkor még játékos az ismeretszerzés, a gyerek nem küszködik gátlásokkal, s talán ami a legfontosabb, van ideje tanulni. A felnőtteket leköti a munka, a család, s ahogy telnek az évek, -mind nagyobb szellemi erőfeszítés szükséges a nyelvtanuláshoz. A másik ellentmondása a kései nyelvtanulásnak, -hogy nem az életkori sajátosságokhoz igazodik a kezdők tananyaga. Aki csak ismerkedik a nyelvvel, arról olvas, hall, hogy az asztal magas, a kép a falon függ. A felnőttek többségének ez nem jelent szellemi izgalmat, hiszen voltaképpen le- szállnak a gyerekek szellemi szintjére. Felnőtt módon kellene oktatni őket, hiszen a jövőben is szükség lesz arra, hogy nyelvet tanuljanak. A legtöbbet persze mégiscsak az ifjúság oktatásától várjuk. Az óvodában, általános iskolában és középiskolában kellene megtanulni a köznyelvet, főiskolán, egyetemen pedig a szaknyelvet bővíteni. Manapság ez csak jámbor óhaj. De tétéfezzük fel, hogy egycsapásra megkezdődik a mainál sakkal hatékonyabb és koraibb nyelvoktatás. Ennék hatását akkor is csak másfél-két évtized múlva élveznénk, hiszen a kisdiákból ennyi idő alatt lesz gazdász, jogász, mérnök, külkereskedő. S mi legyen addig? Termelni, eladni naponta kell, s egyre ügyesebben, okosabban. Ez pedig feltételezi a nyelvtudást. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán kidolgoztak egy javaslatot, amely a főiskolai felvételi rendszer módosításán alapszik. Bevezetésre javasolják az úgynevezett nulladik évfolyamot, ami amolyan fél-hallgatói állapot lenne, mert a diák sorsáról végleges döntést csak egy esztendő múlva hozna a felvételi bizottság. Ezalatt a hallgatók fizikai munkát végeznének, nyelvet tanulnának, az alapozó tárgyakból felkészülnének a főiskolai tanulmányokra. így néhány esztendő alatt idegen nyelveket beszélő szakembereink lehetnének. Szükség lenne rájuk, hiszen a magyar gazdaság versenyképessége mindinkább attól is függ, milyen technológiákat tudunk külföldön vásárolni, azokat miként tudjuk itthon hasznosítani. Mindezekhez pedig elengedhetetlenül fontos a műszaki és az agrárértelmiség nyelvtudása. FARKAS JÓZSEF Kádár János fogadta Leó Tindemanst-Leó Tindemans belga külügyminiszter — aki vasárnap este érkezett Budapestre hivatalos látogatásra — hétfőn reggel a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét. Ezt követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—belga külügyminiszteri tárgyalások. Dr, Vár- konyi Péter külügyminiszter és a belga diplomácia vezetője véleménycserét folytatott időszerű nemzetközi kérdésekről, s áttekintette a két ország kapcsolatainak alakulását, továbbfejlesztésének lehetőségeit. A megbeszélésen jelen volt Willy Tilemans, a belga királyság budapesti és Lőrincz Tamás, a Magyar Népköztársaság brüsszeli nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a KB székházában fogadta Leó Tindemanst. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet fontosabb kérdéseiről, valamint a magyar—belga kapcsolatokról. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter, Alfréd Cahen, a belga külügyminisztérium politikai főigazgatója, 'továbbá Willy Tilemans és Lőrincz Tamás. Ugyancsak hétfőn a délutáni órákban Lázár György, a Minisztertanács elnöke parlamenti dolgozószobájában fogadta a belga diplomácia vezetőjét. Hivatalos látogatását befejezve, Leó Tindemans az esti órákban elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent vendéglátója, Várkonyi Péter. Ott volt Willy Tilemans és Lőrinc Tamás. Az MTI értesülése szerint Várkonyi Péter és Leó Tindemans budapesti találkozójára a magyar külügyminiszter meghívására került sor. A két külügyminiszter hasznos tárgyalásokat folytatott a magyar—belga kapcsolatokról, valamint a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. A két ország diplomáciájának vezetője a nemzetközi kérdések megítélésében mutatkozó különbségek ellenére egyetértett abban, hogy a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezésére, a párbeszéd fenntartására kell törekedni. Megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi években intenzívebbé váltak a Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatai, amelyek folytatása, a kapcsolatfejlesztés további lehetőségeinek feltárása mindkét félnek érdeke, és hozzájárulhat a nemzetközi légkör javításához. Olasz szakszervezeti küldöttség Budapesten Luciano Lamanak, a CGIL főtitkárának vezetésével hétfőn Budapestre érkezett az Olasz Általános Munkásszövetség küldötsége. A magyar szakszervezeti tárgyalócsoport és az olasz testvérszervezet képviselői között megkezdődtek a megbeszélések. A tárgyalások középpontjában a béke, a leszerelés, az enyhülés kérdései, a szakszervezetek feladatai állnak. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházában fogadta Luciano Lámát, az Olasz Általános Munkásszövetség (CGIL) főtitkárát, aki a Szakszervezetek Országos Tanácsának meghívására tartózkodik hazánkban. Parlameti vita Bonnban a rakéták telepítéséről Hétfőn reggel 9 órakor Helmut Kohl kancellár nyilatkozatával megkezdődött a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjében az amerikai közép-hatótávolságú fegyverek telepítésével kapcsolatos vita. A két napig tartó ülésszak végén, kedden, a kormánypártok jelentős többségük birtokában — a Német Szociáldemokrata Párt és a Zöld baloldali tömegmozgalom tiltakozása ellenére — várhatóan jóvá fogják hagyni a telepítést. A parlament épületét teljesen körülzárták a karhatalmi erők, tekintettél a békemozgalom által meghirdetett erőszakmentes blokádra. A parlament környékén több ezer tüntető követeli a telepítés elvetését. Egy nappal a Bundestag ülése előtt vált ismertté Bonnban, hogy Jurij Andropov levelet intézett Helmut Kohlhoz, amelyben a jelentések szerint megismételte: a Szovjetunió nem mondhat le a francia és a brit rakéták figyelembevételéről az egyensúly kialakításánál. A szovjet vezető azt is aláhúzta, hogy a telepítés végrehajtása lehetetlenné teszi a genfi tárgyalások folytatását jelenlegi formájukban. (Folytatás a 2. oldalon) A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, és a szak- szervezetek, a munkásmozgalom feladatairól a nemzetközi feszültség enyhítéséért, és a fegyverkezési verseny megfékezéséért folytatott küzdelemben. A találkozón jelen volt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, valamint Ottaviano Dél Turco, az Olasz Általános Munkásszövetség titkára és Michele Magnó osztályveA politikai könyvnapok megnyitója Szekszárdon A Kossuth Könyvkiadó 19öl-ben rendezte meg első ízben a politikai könyvnapokat. A huszonhárom év alatt számtalan könyvet nyújtott át az olvasónak a kiadó ilyenkor ősztájt, amikor pár hónapig a politikai könyvekkel többet foglalkozunk, amikor a politikai tájékozódás, tájékoztatás, a marxista elméleti kutatás eredménye előtérbe kerül. Az 1983-as politikai könyvnapok Tolna megyei megnyitó ünnepségét tegnap tartották Szekszárdon, az oktatási igazgatóságon, amelyen az esti egyetem hallgatói vettek részt. Az ünnepségen megjelent Szabó Géza, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Fencsik László, a Kossuth Kiadó szerkesztőségvezetője. Megnyitó beszédében Tóth János, az oktatási igazgatóság helyettes vezetője elmondotta, hogy a Kossuth Könyvkiadó il983-ban 154 művet jelentetett meg négy és fél millió példányban, az ünnepi könyvnapokra pedig 26 új politikai kiadványt adott át az olvasóknak 750 000 példányban. Az ünnepség befejezéseképpen Háhn László, a Kossuth Kiadó Tolna megyei ki- rendeltségének vezetője átadta két terjesztőnek — Ku- ji Tibor, szekszárdi MEZŐGÉP, Szabó Károly, Hőgyészi Állami Gazdaság —, a Kiváló terjesztő kitüntetést ezüst fokozatát. Tóth János a megnyitót tartja Az ünnepség résztvevői
