Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-20 / 274. szám

ArtÉPÜJSÁG 1983. november ZO. ON KERDEI Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 A lépcsőház ajtajai Haász János szekszárdi la­kos (Béri Balogh Ádám ut­ca) OTP-s lakásban lakik. Lépcsőházuk ajtajait nem le­het becsukni. A szakemberek véleménye: rossz a tervezés, túl nehezek, kicsik és gyen­gék a pántok, ki kell cserélni őket. Egy év garancia után az egész sorban újra állítot­ták és hegesztették az ajtó­kat. Sajnos Haász Jánoséké továbbra sem használható. A hároméves garanciális problémák jelzésénél ismét kérték az ajtók cseréjét. A válasz: nem lehet, inkább hetente megjavítják. Ez nem elégítette ki őket, mert a jel­zés után fél hónappal meg­jelennek a szerelők, szemre­vételezik a javítanivalókat, és újabb egy hét múlva ta­lán meg is javítják. Jó is az ajtó — 10 napig. Az OTP megyei igazgató­ságának igazgatója, Dudás Antal röviden ennyit vála­szolt: „Személyesen tárgyalást kezdeményeztünk a kivitele­ző vállalat illetékes vezetői­vel és megállapodtunk a ki­javítás módjában. November 9-én Nagy Mik­lós főépítésvezető tájékoztat­ta igazgatóságunkat, hogy az épület összes bejárati ajtóin komplett ajtózár- és ajtó­pántcserét végeztek. A be­csapásgátlót megjavították. A hegesztések miatt az ajtó­kon a festék leégett, de ezt a javítást a közeli napokban elkészítik.' — a helyközi járatok me­netideje a buszmegállók in­dokolatlan sűrítésével jelen­tősen megnövekedne," Bohli Antal, a Tolna me­gyei Tanács V. B. építési és vízügyi osztályvezetője az alábbiakat válaszolta: Az ajtókra szerelt fékezők — melyet a lakóközösség vá­sárolt és szerelt fel — kar­bantartása a közösség fel­adata, ezekért a ..kivételező nem hibáztatható. Ha a fé­kek jól működnek, az ajtók becsapása lehetetlen, csend­ben csukódik be, a zörej megszűnik.” Autóbuszmegálló Csötönyi Józsefné harci lakos szeretné megtudni, mi­ért nincs több autóbusz-meg­álló Harcon, miért nem léte­sítenek egyet a termelőszö­vetkezet előtt is. Füredi Ferenc, a Szekszárd városi Tanács V. B. műszaki osztályvezető főmérnöke a következő választ adta: „A kérelemmel osztályunk megkereste az illetékes Vo­lán-vállalatot, és a sióagárdi Községi Közös Tanácsot. A szekszárdi 11. számú Vo­lán személyforgalmi osztályá­tól kapott tájékoztatás sze­rint a kérelem az alábbiak miatt nem teljesíthető: — 500 méteren belül két autóbusz-megálló a vállalati belső utasítás alapján nem létesíthető, — a kért buszmegálló lé­tesítése esetén a helyközi bu­szoknak külön buszfordulót kellene kiépíteni, mivel an­nak megközelítése csak a Szekszárd—Harc—Zomba fő közlekedési útról leágazással lehetséges. A sióagárdi Községi Közös Tanács a Volán véleményé­vel egyetértésben nyilatko­zott, továbbá közölte, hogy a buszforduló létesítésére anyagi fedezettel nem ren­delkezik. Házak egymás közti távolsága Kolhanek Károlyné szek­szárdi lakos édesanyja a Pollack M. utcában lakik, ahol régi és új házak is van­nak. Édesanyja háza régi, és akkor úgy építették, hogy a szomszéd telekhatártól 40 cm-t el kellett hagyni. Most a szomszéd lebontatja a régi házét és újat épít helyette és állítólag az új rendeletek sze­rint ma már nem köteles el­hagyni ezt a bizonyos 40 cm-t. „Kérdésem, hogy valóban van-e ilyen rendelet, ha igen, akkor hogy kell kérni, hogy az új építkezés ugyanott tör­ténjen, ahol a régi fal állt.” / „Az Országos Építésügyi Szabályzat I. kötet 28. §-a határozza meg a lakás és üdülés céljára szolgáló léte­sítmények elhelyezését la­kó- és üdülőtelken, melynek (1) bekezdése kimondja, hogy „a lakótelken szabadon álló, oldalhatáron álló vagy zárt sorú lakóépület, illetőleg iker- vagy csoportház egy- egy lakóépületegysége he­lyezhető el.” A 28. § (4) bekezdés alap­ján „Már kialakult szabály­talan alakú, vagy két utcára néző (nem sarok) telkek ese­tében a rendezési terv vagy ennek hiányában az építés­ügyi hatóság írja elő a ilakó- és melléképületek, Illetőleg melléképítmények elhelyezé­sére vonatkozó szabályokat.” Levelében nem írta meg, melyik telek oldalhatáron történő beépítését tartja sé­relmesnek, így konkrét ügy­ben vizsgálatot végezni nem lehet. A leírtak alapján azon­ban annyit lehet rögzíteni, hogy amennyiben az utcában 'kialakult helyzet az úgyne­vezett csurgótávolság elha­gyása, akkor az új épület lé­tesítésénél az í. fokú építés­ügyi hatóság megengedheti, illetőleg előírhatja, hogy az új lakóépület is csurgótávol­ságra épüljön. (OESZ. I. 30. § (4) bekezdése alapján.)” Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Együttlét - kézimunkázással (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A modernség jegyeivel büszkélkedő lakásaink nem vetik ki magukból a népmű­vészet ügyes kezű emberei­nek, asszonyainak gondos munkával készített eszközeit, tárgyait. Sőt, egyre inkább igénylik azokat, mintegy fel­oldva a gépek alkotta precíz, feszült merevséget. Jelentős múltra, két évti­zedre tekint vissza a Német- kéren, a művelődési házban tevékenykedő díszítő kézi­munka szakkör. Minden év­ben kiállítás keretében ad­nak számot végzett munká­jukról. A rohanó, minden percünket beskatulyázó idő­ben igencsak elismerésre méltó, hogy 30, zömmel kö­zépkorú, de több fiatal nő is szakít időt arra, hogy heten­te egy alkalommal az év nagy részében hasznossá is tegye szabad idejét Barta Ig- nácné, Ambach Ferencné, Wahl Ferencné és a többiek otthon is kézimunkázhattak volna, miután elsajátították a hímzés és szövés elemeit, fortélyait. De jobbnak vélték a közös együttlétet. Ezek az összejövetelek a kézimunká- zás mellett igen eredményes­nek bizonyultak az egyéb is­meretszerzés szempontjából is. Gyakran beszédtéma volt a helyi hagyományok, szoká­sok felelevenítése, sokak ke­zében foszlányosodott a La­káskultúra folyóirat, amely­nek ötleteit, tanácsait meg­hallgatták, megvalósították, volt itt felolvasás regényből, jogszabálygyűjteményből, nem hiányzott a diavetítés sem. A szakkört megalakulása óta Rauth Ferencné vezeti, aki, hogy a szövéstudomá­nyát is továbbadhassa, idén nyáron végezte el a működé­si engedélyhez szükséges tanfolyamot. Nyugdíjas, aki életének szerves részévé tette a szakkörvezetést. Enélkül hiányos, hézagos lenne élete. Kár, hogy csak fehérben- feketében adható közre a szakköri tagok produktuma. A precíz kidolgozás, a jó ér­zékkel összeválogatott szí­nek, az egyre választékosabb munkadarabok mind-mind azt igazolják, hogy tartalmas, hozzáértő munka folyik a szakkörben. Méltán váltott ki elismerést a kiállítás a láto­gatókban. Nagy falusi Albert Hímzett díszpárnák Rauth Ferencné Női blúzok A Munka Törvény- könyve végrehajtá­sáról szóló koráb­bi jogszabályt mó­dosítja a Minisz­tertanács 36/1983. (X. 27.) számú rendelete, amely szerint a munkáltató­nál irányadó általános mun­kaidőt — a jogszabályok ke­retei között — a kollektív szerződés, illetőleg a munka- viszonyra vonatkozó más szabály írja elő. És itt ismételten felhívjuk a figyelmet a munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződésben írtak megisme­résének fontosságára, hiszen ezek ismerete nélkül a dol­gozók az "okét megillető jogok és őket terhelő kötelezettsé­gek tekintetében megfelelő tájékozottsággal nem rendel­kezhetnek. A heti 40 órás munkaidő­nek az iparban és az építő­iparban történő kiterjeszté­séről szól a Minisztertanács 1044/1983. (X. 27.) számú ha­tározata, amely szerint az ipar és az építőipar népgaz­dasági ágba sorolt munkál­tatóknál 1984. január 1-től heti 40 órás munkaidőt lehet bevezetni természetesen a jogszabályban részletesen felsorolt feltételek fennállá­sa esetén. Ilyen feltétel — többi között —, hogy a munkaidőcsökkentés ne aka­dályozza a gazdálkodó szerv feladatainak ellátását, a la­kosság szükségletei kielégí­tésének folyamatosságát, a munkaidő mérséklése miatt a dolgozók munkabére ne csökkenjen stb. A rendelet azt is előírja, hogy a felügye­leti szervek folyamatosan vizsgálják a munkaidőcsök­kentésnek az előírásoknak megfelelő kiterjesztését. A Minisztertanács 1045/1983. (X. 27.) számú ha­tározata az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgo­zók 40 órás munkahétre va­ló áttéréséről rendelkezik, s a határozatban megjelölt szerveknél 1984. március 5- től kell a heti 40 órás mun­kaidőt bevezetni. Itt a beve­zetés feltételei között szere­pel, hogy a lakossági és vál­lalati igények kielégítésében fennakadás nem lehet, a la­kosság ügyeinek intézésére fordított (félfogadási) időt csökkenteni nem lehet és azt a lakosság igényeinek meg­felelően kell kialakítani. A fenti valamennyi jogsza­bály a Magyar Közlöny idei 49. számában jelent meg, a minisztertanácsi rendelet 1984. január hó 1. napján lép hatályba, a két miniszterta­nácsi határozat pedig kihir­detése napján — 1983. októ­ber 27-én — hatályba lépett. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Értesítő f. évi 22. számában felhívás jelent meg az elsősegélynyújtás fej­lesztésére. A felhívás szerint fokozott gondot kell fordítani az elsősegélynyújtás üzemen belüli feltételeinek kialakítá­sára, minden munkahelyen elsősegélynyújtó helyet kell létesíteni és működtetni, munkaidőben minden mun­kahelyen — a munkahely jel­legétől és a dolgozók létszá­mától függően — kellő szá­mú képzett elsősegélynyújtó kell, hogy rendelkezésre áll­jon. A munkavédelmi okta­tás keretében a dolgozókkal minden esetben ismertetni kell a munkájukkal kapcso­latos elsősegélynyújtási köve­telményeket, „a dolgozók ál­talános elsősegélynyújtó is­mereteinek bővítése érdeké­ben az oktatást úgy kell szer­vezni, hogy évenként leg­alább egy alkalommal a gaz­dálkodó szervezet minden dolgozója részesüljön általá­nos elsősegély nyújtási isme­retekből elméleti és gyakor­lati oktatásban” — mondja ki a felhívás. Végül utalunk a belkeres­kedelmi miniszternek a Ke­reskedelmi Értesítő idei 29. számban megjelent, az egyes kiskereskedelmi és vendéglá­tóipari üzletek szerződéses üzemeltetésével összefüggő korábbi rendeletek módosí- sáról szóló 10/1983. (X. 6.) Bk. M. számú rendeletére, amelyből itt csupán az aláb­biakat idézzük: „Kis telepü­léseken (az 1500 főnél kisebb lélekszámú községekben) egy személlyel két üzletre is köt­hető szerződés, ha az üzlet­ben foglalkoztatottak együt­tes létszáma 3; vezetővel (ve­zetőkkel) együ&Liaz öt főt nem haladja meg.”; dr. Deák Konrád a TIT városi-járási szervezetének elnöke Koncert a Nemzetiért December 2-án a Budapest Sportcsarnokban nagyszabá­sú gálaműsorra kerül sor a Nők Lapja szerkesztőségének rendezésében. Az est teljes bevételét az épülő Nemzeti Színház számlájára fizeti be a szerkesztőség. A parádés műsorban mű­vészeti életünk neves egyéni­ségei lépnek fel — Sass Szil­via, Kocsis Zoltán, Simándi József, Tolnay Klári, Gobbi Hilda, Lukács Sándor, Melis György, Mészöly Katalin, Geiger György. Műsort ad a Győri Balett Markó Ivánnal az élen. Koródi András ve­zényletével a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus ze­nekara. A műsor vendége László Endre. Idegenforgalmi évkönyv, 1982 A kötet tájékoztatást ad Magyarország hazai és nem­zetközi vendégforgalmának fejlődéséről az elmúlt évek­ben és számba veszi az 1982. évi eredményeket. A kiadvány első fejezete áttekinti és színes diagra- mökkal szemlélteti a turiz­mus legjellemzőbb mutató- számainak alakulását, majd nagyszámú statisztikai táb­lázatok segítségével mutatja be a részletes adatokat. A ha­tárforgalom alapján vizsgál­ja, hogy az utóbbi években hány külföldi, milyen céllal és mennyi időre érkezett ha­zánkba, illetve hány magyar állampolgár utazott külföld­re. Ezen belül részletesen publikálja az egyes határál­lomások forgalmát, továbbá a nemzetközi idegenforgalom országonkénti alakulását, ki­mutatva azt is, hogy a kü­lönböző közlekedési eszközö­ket milyen arányban vették igénybe. A vendégforgalmi szállás­helyek üdülőkörzetenként és szállástípusonkénti adatai egyrészt a rendelkezésre ál­ló elszállásolási kapacitásról nyújtanak tájékoztatást, más­részt arról, hogy a különbö­ző nemzetiségű külföldiek az ország mely részét, milyen mértékben keresték fel, és ott mennyi ideig tartózkod­tak. Az évkönyv tartalmazza ezenkívül az utazási irodák és a szervezett idegenforga­lom, valamint az üdülők ada­tait. A kötetet a nemzetközi, valamint a részletes területi (megye, helység) adatok te­szik nélkülözhetetlenné a vendégforgalom és a turiszti­ka elméleti és gyakorlati szakemberei számára.

Next

/
Thumbnails
Contents