Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-20 / 274. szám
ArtÉPÜJSÁG 1983. november ZO. ON KERDEI Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 A lépcsőház ajtajai Haász János szekszárdi lakos (Béri Balogh Ádám utca) OTP-s lakásban lakik. Lépcsőházuk ajtajait nem lehet becsukni. A szakemberek véleménye: rossz a tervezés, túl nehezek, kicsik és gyengék a pántok, ki kell cserélni őket. Egy év garancia után az egész sorban újra állították és hegesztették az ajtókat. Sajnos Haász Jánoséké továbbra sem használható. A hároméves garanciális problémák jelzésénél ismét kérték az ajtók cseréjét. A válasz: nem lehet, inkább hetente megjavítják. Ez nem elégítette ki őket, mert a jelzés után fél hónappal megjelennek a szerelők, szemrevételezik a javítanivalókat, és újabb egy hét múlva talán meg is javítják. Jó is az ajtó — 10 napig. Az OTP megyei igazgatóságának igazgatója, Dudás Antal röviden ennyit válaszolt: „Személyesen tárgyalást kezdeményeztünk a kivitelező vállalat illetékes vezetőivel és megállapodtunk a kijavítás módjában. November 9-én Nagy Miklós főépítésvezető tájékoztatta igazgatóságunkat, hogy az épület összes bejárati ajtóin komplett ajtózár- és ajtópántcserét végeztek. A becsapásgátlót megjavították. A hegesztések miatt az ajtókon a festék leégett, de ezt a javítást a közeli napokban elkészítik.' — a helyközi járatok menetideje a buszmegállók indokolatlan sűrítésével jelentősen megnövekedne," Bohli Antal, a Tolna megyei Tanács V. B. építési és vízügyi osztályvezetője az alábbiakat válaszolta: Az ajtókra szerelt fékezők — melyet a lakóközösség vásárolt és szerelt fel — karbantartása a közösség feladata, ezekért a ..kivételező nem hibáztatható. Ha a fékek jól működnek, az ajtók becsapása lehetetlen, csendben csukódik be, a zörej megszűnik.” Autóbuszmegálló Csötönyi Józsefné harci lakos szeretné megtudni, miért nincs több autóbusz-megálló Harcon, miért nem létesítenek egyet a termelőszövetkezet előtt is. Füredi Ferenc, a Szekszárd városi Tanács V. B. műszaki osztályvezető főmérnöke a következő választ adta: „A kérelemmel osztályunk megkereste az illetékes Volán-vállalatot, és a sióagárdi Községi Közös Tanácsot. A szekszárdi 11. számú Volán személyforgalmi osztályától kapott tájékoztatás szerint a kérelem az alábbiak miatt nem teljesíthető: — 500 méteren belül két autóbusz-megálló a vállalati belső utasítás alapján nem létesíthető, — a kért buszmegálló létesítése esetén a helyközi buszoknak külön buszfordulót kellene kiépíteni, mivel annak megközelítése csak a Szekszárd—Harc—Zomba fő közlekedési útról leágazással lehetséges. A sióagárdi Községi Közös Tanács a Volán véleményével egyetértésben nyilatkozott, továbbá közölte, hogy a buszforduló létesítésére anyagi fedezettel nem rendelkezik. Házak egymás közti távolsága Kolhanek Károlyné szekszárdi lakos édesanyja a Pollack M. utcában lakik, ahol régi és új házak is vannak. Édesanyja háza régi, és akkor úgy építették, hogy a szomszéd telekhatártól 40 cm-t el kellett hagyni. Most a szomszéd lebontatja a régi házét és újat épít helyette és állítólag az új rendeletek szerint ma már nem köteles elhagyni ezt a bizonyos 40 cm-t. „Kérdésem, hogy valóban van-e ilyen rendelet, ha igen, akkor hogy kell kérni, hogy az új építkezés ugyanott történjen, ahol a régi fal állt.” / „Az Országos Építésügyi Szabályzat I. kötet 28. §-a határozza meg a lakás és üdülés céljára szolgáló létesítmények elhelyezését lakó- és üdülőtelken, melynek (1) bekezdése kimondja, hogy „a lakótelken szabadon álló, oldalhatáron álló vagy zárt sorú lakóépület, illetőleg iker- vagy csoportház egy- egy lakóépületegysége helyezhető el.” A 28. § (4) bekezdés alapján „Már kialakult szabálytalan alakú, vagy két utcára néző (nem sarok) telkek esetében a rendezési terv vagy ennek hiányában az építésügyi hatóság írja elő a ilakó- és melléképületek, Illetőleg melléképítmények elhelyezésére vonatkozó szabályokat.” Levelében nem írta meg, melyik telek oldalhatáron történő beépítését tartja sérelmesnek, így konkrét ügyben vizsgálatot végezni nem lehet. A leírtak alapján azonban annyit lehet rögzíteni, hogy amennyiben az utcában 'kialakult helyzet az úgynevezett csurgótávolság elhagyása, akkor az új épület létesítésénél az í. fokú építésügyi hatóság megengedheti, illetőleg előírhatja, hogy az új lakóépület is csurgótávolságra épüljön. (OESZ. I. 30. § (4) bekezdése alapján.)” Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Együttlét - kézimunkázással (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A modernség jegyeivel büszkélkedő lakásaink nem vetik ki magukból a népművészet ügyes kezű embereinek, asszonyainak gondos munkával készített eszközeit, tárgyait. Sőt, egyre inkább igénylik azokat, mintegy feloldva a gépek alkotta precíz, feszült merevséget. Jelentős múltra, két évtizedre tekint vissza a Német- kéren, a művelődési házban tevékenykedő díszítő kézimunka szakkör. Minden évben kiállítás keretében adnak számot végzett munkájukról. A rohanó, minden percünket beskatulyázó időben igencsak elismerésre méltó, hogy 30, zömmel középkorú, de több fiatal nő is szakít időt arra, hogy hetente egy alkalommal az év nagy részében hasznossá is tegye szabad idejét Barta Ig- nácné, Ambach Ferencné, Wahl Ferencné és a többiek otthon is kézimunkázhattak volna, miután elsajátították a hímzés és szövés elemeit, fortélyait. De jobbnak vélték a közös együttlétet. Ezek az összejövetelek a kézimunká- zás mellett igen eredményesnek bizonyultak az egyéb ismeretszerzés szempontjából is. Gyakran beszédtéma volt a helyi hagyományok, szokások felelevenítése, sokak kezében foszlányosodott a Lakáskultúra folyóirat, amelynek ötleteit, tanácsait meghallgatták, megvalósították, volt itt felolvasás regényből, jogszabálygyűjteményből, nem hiányzott a diavetítés sem. A szakkört megalakulása óta Rauth Ferencné vezeti, aki, hogy a szövéstudományát is továbbadhassa, idén nyáron végezte el a működési engedélyhez szükséges tanfolyamot. Nyugdíjas, aki életének szerves részévé tette a szakkörvezetést. Enélkül hiányos, hézagos lenne élete. Kár, hogy csak fehérben- feketében adható közre a szakköri tagok produktuma. A precíz kidolgozás, a jó érzékkel összeválogatott színek, az egyre választékosabb munkadarabok mind-mind azt igazolják, hogy tartalmas, hozzáértő munka folyik a szakkörben. Méltán váltott ki elismerést a kiállítás a látogatókban. Nagy falusi Albert Hímzett díszpárnák Rauth Ferencné Női blúzok A Munka Törvény- könyve végrehajtásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 36/1983. (X. 27.) számú rendelete, amely szerint a munkáltatónál irányadó általános munkaidőt — a jogszabályok keretei között — a kollektív szerződés, illetőleg a munka- viszonyra vonatkozó más szabály írja elő. És itt ismételten felhívjuk a figyelmet a munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződésben írtak megismerésének fontosságára, hiszen ezek ismerete nélkül a dolgozók az "okét megillető jogok és őket terhelő kötelezettségek tekintetében megfelelő tájékozottsággal nem rendelkezhetnek. A heti 40 órás munkaidőnek az iparban és az építőiparban történő kiterjesztéséről szól a Minisztertanács 1044/1983. (X. 27.) számú határozata, amely szerint az ipar és az építőipar népgazdasági ágba sorolt munkáltatóknál 1984. január 1-től heti 40 órás munkaidőt lehet bevezetni természetesen a jogszabályban részletesen felsorolt feltételek fennállása esetén. Ilyen feltétel — többi között —, hogy a munkaidőcsökkentés ne akadályozza a gazdálkodó szerv feladatainak ellátását, a lakosság szükségletei kielégítésének folyamatosságát, a munkaidő mérséklése miatt a dolgozók munkabére ne csökkenjen stb. A rendelet azt is előírja, hogy a felügyeleti szervek folyamatosan vizsgálják a munkaidőcsökkentésnek az előírásoknak megfelelő kiterjesztését. A Minisztertanács 1045/1983. (X. 27.) számú határozata az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók 40 órás munkahétre való áttéréséről rendelkezik, s a határozatban megjelölt szerveknél 1984. március 5- től kell a heti 40 órás munkaidőt bevezetni. Itt a bevezetés feltételei között szerepel, hogy a lakossági és vállalati igények kielégítésében fennakadás nem lehet, a lakosság ügyeinek intézésére fordított (félfogadási) időt csökkenteni nem lehet és azt a lakosság igényeinek megfelelően kell kialakítani. A fenti valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny idei 49. számában jelent meg, a minisztertanácsi rendelet 1984. január hó 1. napján lép hatályba, a két minisztertanácsi határozat pedig kihirdetése napján — 1983. október 27-én — hatályba lépett. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 22. számában felhívás jelent meg az elsősegélynyújtás fejlesztésére. A felhívás szerint fokozott gondot kell fordítani az elsősegélynyújtás üzemen belüli feltételeinek kialakítására, minden munkahelyen elsősegélynyújtó helyet kell létesíteni és működtetni, munkaidőben minden munkahelyen — a munkahely jellegétől és a dolgozók létszámától függően — kellő számú képzett elsősegélynyújtó kell, hogy rendelkezésre álljon. A munkavédelmi oktatás keretében a dolgozókkal minden esetben ismertetni kell a munkájukkal kapcsolatos elsősegélynyújtási követelményeket, „a dolgozók általános elsősegélynyújtó ismereteinek bővítése érdekében az oktatást úgy kell szervezni, hogy évenként legalább egy alkalommal a gazdálkodó szervezet minden dolgozója részesüljön általános elsősegély nyújtási ismeretekből elméleti és gyakorlati oktatásban” — mondja ki a felhívás. Végül utalunk a belkereskedelmi miniszternek a Kereskedelmi Értesítő idei 29. számban megjelent, az egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetésével összefüggő korábbi rendeletek módosí- sáról szóló 10/1983. (X. 6.) Bk. M. számú rendeletére, amelyből itt csupán az alábbiakat idézzük: „Kis településeken (az 1500 főnél kisebb lélekszámú községekben) egy személlyel két üzletre is köthető szerződés, ha az üzletben foglalkoztatottak együttes létszáma 3; vezetővel (vezetőkkel) együ&Liaz öt főt nem haladja meg.”; dr. Deák Konrád a TIT városi-járási szervezetének elnöke Koncert a Nemzetiért December 2-án a Budapest Sportcsarnokban nagyszabású gálaműsorra kerül sor a Nők Lapja szerkesztőségének rendezésében. Az est teljes bevételét az épülő Nemzeti Színház számlájára fizeti be a szerkesztőség. A parádés műsorban művészeti életünk neves egyéniségei lépnek fel — Sass Szilvia, Kocsis Zoltán, Simándi József, Tolnay Klári, Gobbi Hilda, Lukács Sándor, Melis György, Mészöly Katalin, Geiger György. Műsort ad a Győri Balett Markó Ivánnal az élen. Koródi András vezényletével a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara. A műsor vendége László Endre. Idegenforgalmi évkönyv, 1982 A kötet tájékoztatást ad Magyarország hazai és nemzetközi vendégforgalmának fejlődéséről az elmúlt években és számba veszi az 1982. évi eredményeket. A kiadvány első fejezete áttekinti és színes diagra- mökkal szemlélteti a turizmus legjellemzőbb mutató- számainak alakulását, majd nagyszámú statisztikai táblázatok segítségével mutatja be a részletes adatokat. A határforgalom alapján vizsgálja, hogy az utóbbi években hány külföldi, milyen céllal és mennyi időre érkezett hazánkba, illetve hány magyar állampolgár utazott külföldre. Ezen belül részletesen publikálja az egyes határállomások forgalmát, továbbá a nemzetközi idegenforgalom országonkénti alakulását, kimutatva azt is, hogy a különböző közlekedési eszközöket milyen arányban vették igénybe. A vendégforgalmi szálláshelyek üdülőkörzetenként és szállástípusonkénti adatai egyrészt a rendelkezésre álló elszállásolási kapacitásról nyújtanak tájékoztatást, másrészt arról, hogy a különböző nemzetiségű külföldiek az ország mely részét, milyen mértékben keresték fel, és ott mennyi ideig tartózkodtak. Az évkönyv tartalmazza ezenkívül az utazási irodák és a szervezett idegenforgalom, valamint az üdülők adatait. A kötetet a nemzetközi, valamint a részletes területi (megye, helység) adatok teszik nélkülözhetetlenné a vendégforgalom és a turisztika elméleti és gyakorlati szakemberei számára.