Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-20 / 274. szám
1983. november 20. Képújság 5 Családtag vagy ellenség? Manapság bármilyen sajnálatos, egyre több családban marad üresen az egyik szülő helye. Többnyire az apáé, bár egyre szaporodik azoknak az eseteknek a száma, amikor válás után az anya távozik a családból. Marad a nem túl szép kifejezéssel illetett csonka család, ahol az egyedül maradt anya vagy apa igyekszik kettő helyett helytállni. A gyermekeit egyedül nevelő szülő nem könnyen köt új házasságot. Részint, mert nem mindenki örül, ha új házastársával együtt egész családot kap nászajándékul, jórészt azonban azért, mert nem tudja felmérni, mennyire okoz törést gyermeke életében az új partner. Ha mégis házasságot köt, sokáig aggódva figyeli, tud-e, akar-e beilleszkedni a családba az új társ. Ez a beilleszkedés a legnagyobb jóindulat mellett sem könnyű. Főként akkor, ha az új családtag a volt házastárs szülői szerepkörét követeli magának. Az esetek többségében a gyermek kapcsolata távollevő szülőjével csak fizikailag, de érzelmileg nem lazul meg. Így természetesen tiltakozni kezd, ha egy számára idegen ember próbálja betölteni életében anyja, vagy apja helyét. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha az a szülő, aki válás után önként hagyta el régi otthonát — beletörődve, hogy gyermeke mindennapjaiban nem vehet részt —, erről értesül, és akcióba lép. A tanácsok gyámhatóságainál egyre gyakoribbá válnak a késleltetett válási ügyek. Azaz: a szülők válás után minden gyermekükkel kapcsolatos kérdésben megegyeznek egymással, hatósági beavatkozás nélkül. Aztán egy idő után a gyermeket nevelő szülő új házasságot köt, s a távollévő szülő természetes aggodalma, kétségbeesésbe vagy gyűlöletbe csap át a pozícióját veszélyeztető első kísérletek után. „Nálunk lakik egy bácsi, Anyu azt mondta, hogy ő lesz az új apukám!” Ez a mondat nemrégiben valóságos lavinát indított el az egyik gyámhatóságon. Az igazi apa kétségbeesetten kért hatósági közbenjárást, s ezután vége-hossza nem volt a kölcsönös vádaskodásnak, feljelentgetésnek, békéltető tárgyalásoknak. Az apa árgus szemekkel figyelte látogatóba érkező gyermekét. Elég volt egy viseltes zokni, olcsó pulóver, rosszabb osztályzat, már íródott a feljelentés a gyámhatóságnak. Vádpontok; az anya elhanyagolja a gyermekét, nem törődik iskolai előmenetelével, a tartásdíjat elpazarolja. Az anya viszonzásul elmesélte az összezavart elkeseredett gyereknek, hogy apja sohasem szerette igazán: ivott, nők után mászkált. Az „új apuka” pedig kétségbeesetten figyelte a növekvő zűrzavart, s egyre gyakrabban gondolkodott el azon, vajon helyesen döntött-e, amikor jelenlegi feleségét megkérte. Nem vezet jóra az a megoldás sem, amikor a szülő gyermekével külön szövetséget köt az új családon belül. Vagyis, ha kínosan vigyáz arra, hogy új társa semmibe ne szólhasson bele, még csak véletlenül se tehessen olyat, ami a családfői funkció közelébe vihetné. Az új élettárs pedig boldogtalanul téveiyeg a „mi ezt nem így szoktuk, nálunk ez nem szokás” korlátái között, és egyre kevésbé érti, mit is keres ő ebben a közösségben. A csonka családot kiegészíteni, teljes értékű családdá formálni nem könnyű. Sok türelemre, megértésre van szükség. Elsősorban arra, hogy a gyermeket ne a választott társ kellemetlen tartozékának tekintse a családba érkező. Mert a gyermek hamar elfogadja őt, ha jóindulattal, barátsággal közelít felé. Megérti, hogy nem parancsolgató idegen, nem a távollevő szülő képét elhomályosítani akaró betolakodó érkezett, hanem valaki, akiben szükség esetén támaszra lelhet. Az sem elképzelhetetlen, ha az új élet- társ, baráti, vagy legalább elfogadható kapcsolatot tart fenn a volt házastárssal. Az elzárkózás, rivalizálás értelmetlen. A harc kétes kimenetelű. Csak a vesztes biztos; a gyűlölködő felnőttek közt hányódó, riadt kisgyerek. N. Sz. Borogatások A borogatásokat évszázadok óta alkalmazzák a gyógyászatban és a szépségápolásban, a kozmetikában' — igen jó eredménnyel. iKi ne borogatta volna még ütéstől sérült térdét, bokáját, kibicsaklott csuklóját. Az erős torokfájást is sokszor enyhíti a langyos vizes borogatás. A fájós fogat, a gyulladást, hideg vizes 'borogatással csökkentjük. Belső szervek: szív, epe, vese borogatását is gyakran ajánlja az orvos. A magas lázat priznic- cel, gyakran váltott hideg borogatással mérsékelik. Hogy milyen borogatást — hideg, meleg, langyos vizes, ólamecetes stb. — alkalmazzunk a különböző betegségek esetén, azt előírja az orvos. Mi most néhány nyugtató, szépségápoló borogatást ajánlunk, melyet bárki kipróbálhat. áoteísf. Fáradt, kimerült szemre igen jó hatású a kamillá, borsmenta, vagy orosz tea borogatás. A langyos teafőzettel átitatott és vékony lapocskává széthúzott vattacsomót helyezzük a szemünkre úgy, hogy a szemöldököt és a j áramcsontot elérje. Mielőtt kihűlne a vatta- csomó, mártsák meg újra a tealébe. Kétszer-háromszor ismételjük meg a cserét s a fáradt szem felfrissül. Váltogatott hideg-meleg vizes borogatások az arc, a nyak, a dekoltázs vérellátását frissítik, s a kezdődő ráncokat kisimítják. Forró vízbe mártott, kicsavart törülközővel borítsuk be az ápolni kívánt bőrfelületet, majd két perc elteltével ismételjük meg hideg vizes kendővel a borogatást. Két-háromszori váltás után hideg vízzel befejezve, mindjárt tapasztalhatjuk jó hatását. Az arcot borogathatjuk gyógynövényfőzetekkel, kamillával, s a hideg vizet bátran lehűthetjük jégkockával is. így a nagy hőmérsékletkülönbség rendkívüli módon serkenti a bőr vérellátását. A fáradt, kimerült arcot derűssé, frissé feszi a rendszeresen alkalmazott borogatás. (Hetenként* egyszer-kétszer tanácsos.) Borogatást használunk akkor is, ha arcbőrünket valamilyen kozmetikai kezelésre kívánjuk előkészíteni. A nedves, meleg vagy forró borogatás tágítja a pórusokat és elősegíti a vérellátást. Az előkészítő borogatás ne legyen túl forró, és a vizes géz vagy vékony ruha fölé borítsunk száraz frottírtörülközőt. Két-háromszori csere után kezdődhet a kezelés vagy a maszk felrakása. Ajtók és A falak körülvesznek, bezárnak. Az ajtók és ablakok összekötnek a külvilággal. A védelemnek (faiak) és a kitárulkozásnak (ajtók-abla- ko'k) jó arányban kell lenniük egymással. Egy falfelületen aránytalanul nagy és aránytalanul 'kicsi is lehet az ajtó- vagy ab- laknyílás. És nemcsak esztétikai értelemben. Mérsékelt övi éghajlatunk is arányosságokat követel, hiszen az embernek az épület segítségével ki kell bírnia a leghidegebb .telet es a legmelegebb nyarat is. Ebben még természetesen belejátszik a lakó egyénisége is. A fázó- sak, a betegek, az öregek .több védettséget igényelnek és vannak koruktól függetlenül bezárkózó típusú emberek is. Nemcsak az ablak és az ajtó méreteinek aránya fonSONKÁS LIBAHÚS KIRÁNTVA Hozzávalók 4 személynek: 8 szelet libahús, 4 szelet sonka, 4 szelet sajt, szerecsendió, zsemlemorzsa, liszt, tojás, só, bors, kókuszreszelék, kisütéséhez olaj vagy margarin. A libaszeleteket kiklopfol- juk. Minden szeletre fél-fél szelet sonkát és sajtot teszünk, majd összehajtjuk. (Esetleg fogpiszkálóval ösz- szeerősítjük.) A húst megsózzuk, borsozzuk és szerecsendióval megszórjuk. A tojásokat felverjük és belekeverjük a kókuszreszeléket és a zsömlemorzsát. A töltött libahús-darabokat először lisztbe, majd a tojásos keverékbe forgatjuk. Kevés olajban, illetve margarinban 4—4 percig sütjük mindkét oldalán. Ha grillsütőben kívánjuk megsütni, akkor a hús külsejét bekenjük kevés olajjal, ablakok ■mámra az ideális: egy lakószobában két ablak — vagy egy nagyobb — és két ajtó. Az egyajtós szobának mintha nem lenne teljes a lakás vérkeringésébe való bekapcsolódása. — Az az érzésem, hogy a kétirányú megközelítéssel szinte egy plusz szoba teremthető. Ennek nagyon okos példáit látjuk a lakótelepeinken. A kétajtós megközelítés lehetővé teszi a családtagok pihenését, elkülönülését. A nyitott ajtó viszont a társasági életé, a közösségé. Jó megoldás, ha az egyik ajtó az összekötőbe, vagy a fürdőszobába nyílik, így biztosítható, hogy a későn jövő vagy korán kelő családtagok ne zavarják egymás nyugalmát. Az ajtók és ablakok nagy szerepet játszanak a berendezésben. Meghatározzák a bútorok elhelyezését, teret követelnek maguknak. \ és úgy tesszük a sütőbe, ahol szintén 4—4 percig sütjük. KÓKUSZOS RÁNTOTT SZELET Hozzávalók 4 személynek: 4 szelet sertéskaraj, 1 tojás, 3 evőkanál zsemlemorzsa, 2 evőkanál kókuszreszelék, 3 evőkanál olaj, só, citrom, 10 dkg liszt. A hússzeleteket vékonyra klopffoljuk, majd megsózzuk mindkét oldalán, és lisztbe forgatjuk. A tojást felverjük, a hússzeleteket belemártjuk. Lecsepegtetjük, zsemlemorzsába forgatjuk és rányomkodjuk, majd megszórjuk kókuszreszelékkel mindkét oldalán, és szintén rányomjuk. Az olajat felforrósítjuk, és a hússzeleteket mindkét oldalán 3—3 percig sütjük. Ha kész, mélyhűtött szalmakrumplit sütünk ki a megmaradt olajban. A húst szalmakrumplival és citromszeletekkel tálaljuk. Túlélő a Lakáskultúrában Az ötödik szám az idén már az utolsó előtti a Lakás- kultúra című kéthavonként megjelenő lakberendezési folyóiratból. ■ Ezt a tartalma is tükrözi, hiszen számottevő terjedelmet kap benne a fűtés. Egészen pontosan a cserépkály- 'ha. Nincs ebben semmi, hiszen ismét ráterelődött a figyelem a hagyományos, szilárd tüzelőanyagú kályhákra. Ám ha jobban belegondolunk: a konvektorok, radiátorok személytelenségeinek éppen az ellenkezője egy ízléses, olykor iparművész által tervezett csempékből álló, duruzsoló „jószág”. Mondhatjuk: 'társaság-szervezői tisztet is betölt és ne tagadjuk hogy még némely családban is elkél ez a „tevékenység”. A folyóirat szól a cserép- kályhagyártással foglalkozó műhelyekről, művészekről, a Zalaegerszegi Cserépkályha- gyárról, de az árakról is (8- tól 30 ezer forintig terjed). A kályhásmester nagy szeretettel beszél róla, sok jó szakmai tanácsot ad, ám ezek közül a legfontosabb mégiscsak az, hogy aki ilyet akar, ne kezdjen el barkácsolni, ■hanem hívjon szakembert. Sárkány Kata iparművész a szabadalmáról 'beszél, a ko- rongozott csempékről, egyebek között arról, hogy a lilától a szürkés kékig minden színben készülhetnek a kályhák. A másik nagy téma az előszoba. Nem kevesebb, mint hét oldalon szól erről a többnyire kicsi, de nagyon fontos — és jól hasznosítható — területről. Az írások meggyőzően szólnak arról, hogy érdemes jobban odafigyelni, hiszen a lakásunkba lépő itt nyeri rólunk az első információt, sőt hazaérkezve többnyire mi is itt szerezzük az első képet a család „helyzetéről”, arról, hogy ki van itthon. (í.) A teli divat meleg, lezser és sok darabból áll. Tetőtől talpig rétegesen burkolhatjuk be magunkat az egymás alá, fölé viselhető holmikkal. Kezdjük a fejtetőn, amelyre kendőt, sálat és sapkát vehetünk, esetleg egyszerre mind a hármat. A kalap vagy fülbe húzott svájci sapka alá köthetünk selyem-, kasmir- kendőt, de leköthetjük a sapkát hosszú gyapjúsállal, óriási kendővel is. A sálakat, kendőket sokszorosan megtekerve, kötve viseljük a nyakunkban, kabát alatt és kabát vállára vetve is. Az a lényeg: a sál hosszú, a kendő nagy legyen. S akkor a variálásnak se szeri, se száma. A blúzok, ruhák kényelmesen lezserek, denevérujjal szabottak, laza anyagokból készülnek. Alá vékony gyapjú-, angóra-, esetleg rövid pamuttrikót ölthetünk. Ugyanilyen anyagokból készült vékony, de hosszú szárú nadrágot ajánlhatunk hideg, féli mapokra. A szoknyák rövidek és egyenes sza- 'básúak, a nadrágok kissé buggyosak, lefelé szűkülnek, csípőben kényelmesen bővek. Kedvelt a sok zippzárral, csattal, tűzéssel díszített ano- rák mindenféle anyagból, de különösen vízhatlan vászonból. Ruhára, anorákra, szoknyablúzra gyakran kerül csípőt takaró mellény, káskabát. A Ismeretes, hogy a Szépművészeti Múzeum kincsei közül november 5-én értékes festmények tűntek el. A fila- telisták az elvitt képek közül kettőt bélyegről ismernek. Az olasz festményeket bemutató 1968. évi sorozat egyforintos címlete Raffaello Ifjú képmása c. művét ábrázolja. Ugyanebben a sorozatban a 40 filléres bélyegen a mester Esztenházy Madonnájában gyönyörködhetünk. Ezzel a képpel büszkélkedtünk a Raffaello születésének 500. évfordulóját köszöntő, idén megjelent blokkon is. Bízunk mellény lehet kötött vagy steppelt, vatelinnal bélelt, készülhet valódi vagy műszőrméből, bőr és szőrme kombinációjából, vastag posztóból, kabátszövetből. Az a fontos, hogy meleg legyen. A mellény is előlépett az öltözék főszereplőjévé. Felvehetjük kosztümre, nagyka- 'bátra, ballon nadrágkosztümre. Csakúgy, ahogy a kiskabát is felvehető a kosztümkabát fölé, s ha a bőségé megengedi, még a nagy- kabát fölé is kerülhet. Kabátok, mellények fazonra és hosszúságra való tekintet nélkül viselhetők egymás alatt és felett egyaránt. A lábat meleg kötött harisnya védi. Különösen 'praktikus ez a rövidülő szoknyák miatt is. A pamut-, gyapjú-, pateníharisnyák a ruha színeivel harmonizálnak. Nem nélkülözhetjük a vastag harisnyákat, zoknikat, térdzoknikat a nadrág alatt sem. De gyakran a nadrágot tűrjük a bő zokni szárába. Azaz a zokni kerül a nadrág fölé. A sportos lábbelik bőrből, gumiból, vízhatlan textíliából készülnek, bokáig, féllábszárig érnek. A kiscsizmákba beletűrjük a nadrágot, a bokacipővel pedig zokni köti össze a nadrágot. Az elegáns csizmák között is sok a bokáig érő, s lassan magasodnak a sarkak is. s. e. abban, hogy a remekművek hamarosan visszakerülnek méltó helyükre és a múzeum látogatóinak ismét esztétikai örömet szereznek. A bélyeg, mint azonosításul szolgáló kis méretű reprodukció, a fi- iatélia története folyamán már segített eltűnt festmények felkutatásában. Az NDK postája a háború alatt elveszett képek megtalálása érdekében 1967-ben hatértékű sorozatot hozott forgalomba. Ez a kiadás részben eredményre vezetett, csakúgy mint a franciák hasonló célú sorozata. fos, hanem a szama is. SzaBélyeggyűjtőknek Figyelem! Rétegesen, lezseren Lezser téli modellek
