Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-20 / 274. szám
1983. november 20. "KÉPÚJSÁG 3 Megújul a közművelődés gazdálkodási rendje Az utóbbi években sok kritika érte közművelődési intézményeink gazdálkodási rendjét, amely egyre kevésbé segítette a művelődés- politikai célok elérését. A közművelődési tevékenység, a szolgáltatások gazdálkodási rendszerének korszerűsödését a közelmúltban több új jogszabály megjelenése szolgálta és mint Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője Dénes Istvánnak, az MTI munkatársának elmondta: a közeljövőben további új rendelkezések várhatók, amelyek együttesen alapvetően változtatják meg a helyzetet. — Kétségtelen, hogy amíg a gazdaságban az érdekeltségi rendszer, a szabályozó- rendszer az utóbbi években szüntelenül alakult, tökéletesedett, addig a közművelődésben nem valósult meg ez a korszerűsítés — állapította meg. 1983-ban is a hatvanas években létrehozott gazdasági szabályozók keretei között próbáltuk munkánkat végezni. A közművelődési intézmények folyamatos működését mind jobban akadályozták az elavult jogszabályok, bár a hetvenes évek végétől kezdődően néhány általános, a költségvetési szervekre vonatkozó új rendelkezés előrelépést jelentett, de ezek a közművelődés sajátosságaira nem lehettek figyelemmel. Konkrétan: egy intézmény vagy szervezett lakossági igények alapján, társadalmilag hasznos szolgáltatást próbált nyújtani — amely ráadásul hasznos volt a művelődés- politika egészének —, hiába tehetett volna szert többlet- bevételre, ezt nem csoportosíthatta át olyan területekre, amelyek anyagilag kevésbé voltak kifizetődőek. — Nyilvánvaló tehát, hogy a jelenleg érvényben levő pénzügyminisztériumi rendeletek és más intézkedések alapján meg kell kezdeni a közművelődés sajátosságainak megfelelő új szabályozórendszerek kialakítását. Ez a munka széles társadalmi összefogással már megkezdődött, és máris hozott rész- eredményeket. A leglényegesebbnek azt tekintjük, hogy olyan érdekeltségi rendszert hozzunk létre, amely összhangban van a végzett munkával, és nem az egyenlősdi alapján díjazza a közművelődésben dolgozókat. Az intézményeknek is érzékelniük kell, hogy a jobban működő közművelődési objektumok és az ott dolgozók előnyösebb helyzetbe juthatnak. Eddig ugyanis az volt a jellemző, hogy például két szomszéd községben működő otthon igazgatója egyformán keresett — függetlenül attól, hogy az egyik intézményben kiemelkedő munkát végeztek, a másikban pedig csapnivalót. Az ilyen helyzetek megszüntetésére megfelelő alkalmazás esetén máris lehetőséget ad egy, a pénzügyminisztériummal közösen kibocsátott utasítás, s ebben az irányban hat az ismePróbapadon az Üj típusú motorok kétezer órás próbapadi üzemeltetése kezdődött meg a Győri Magyar Rába Vagon- és Gépgyárban. Ezt követően autóbuszokba, kamionokba, erőgépekbe építve vizsgáznak majd, s csak ennek sikere után kezdik meg a sorozatgyártásukat. A győri Rába gyár 1979- ben állapodott meg a grazi AVL List tervezőintézettel az új motorcsalád közös kifejlesztésében. öt típus kialakítását tűzték ki célul, s úgy tervezték, hogy ezeket nyolc variációban gyártják majd. A motorok lóereje 240-től 375-ig, a teljesítménye pedig 175 kilowattól 275 kilowattig terjed. A munkálatok során a magyar és az osztrák konstretterjesztő előadások díjazásának új rendje és még több más jogszabály is. Természetesen egyetlen rendelet sem oldhat meg minden részletkérdést — így éppen az intézmények önállósága, a demokratizmus kibontakoztatása érdekében, rendkívül nagy a jelentősége a helyi kezdeményezéseknek, a keretek tartalommal való megtöltésének. A jövőben a költségvetésen belül egyes pénzeszközökkel az intézmény vezetője saját jogkörében gazdálkodik és az anyagiak átcsoportosíthatók. Ha az alaptevékenységen kívüli munkából többletbevétel keletkezik, akkor ez a dolgozók számára anyagi előnyökkel jár, mert növeli a jutalmazási alapot. Amikor tehát valahol több olyan rendezvényt szerveznek — a tanfolyamtól kezdve, a szakköri foglalkozáson át egészen a szórakoztató rendezvényekig —, amiből többletbevétel származik, akkor ebből egy meghatározott arányban a dolgozó is részesedik. Megszűnhet tehát az a paradox helyzet, amely visszafogta az intézmény és persze az oda látogatók kulturális aktivitását, mert eddig tulajdonképpen nem volt igazán lényeges a művelődési háznak, hogy mennyit és miként dolgozik. Most nagyon erőteljesen fog hatni a helyesen értelmezett közgazdasági szemlélet, amely tervszerűbb és takarékosabb gazdálkodásra ösztönöz. — Az új szabályozás kidolgozása során az egyik legvitatottabb pont egyébként éppen ez volt. Többen úgy vélték, hogy a választások nyomán az intézmények csupán a mind nagyobb bevételben lesznek érdekeltek, s így nem lehet összeegyeztetni a közművelődéspolitikai célokat és a gazdaságosságot. Végül arra az álláspontra helyezkedtünk — és ez a jogszabályban is tükröződik —, hogy ketté kell választani az intézmények feladatkörét. Minden művelődési otthonnak van alaptevékenysége, amelybe beletartozik mindaz, amit a művelődéspolitikai célok érdekében el kell végezniük. Ezért kapják az állami támogatást is. Csak akkor lehet az új érdekeltségi rendszer kínálta lehetőségeket kihasználni, ha az alap- tevékenység megfelelően alakul. Persze a gyakorlat nem lesz problémák nélküli, hiszen nagyon nehéz pontosan meghatározni egy-egy intézmény szükséges alaptevékenységének körét. — Soron következő feladataik közé tartozik az amatőr művészeti mozgalom működésének gazdasági szabályozása, s a gazdasági munkaközösségek működésének, tevékenységi területének további vizsgálata a kultúra területén. Már a legközelebbi időkben javítani kívánjuk a köz- művelődési célú helyi egyesületek szakmai felügyeletét is. Bízunk abban, hogy a rendelkezések együttesen a köz- művelődési munka megújulását fogják szolgálni — mondotta Kormos Sándor. új Rába-motorok ruktőrük kitűnően együttműködtek. Az új motorcsalád kialakításánál felhasználták az eddigi győri gyártási tapasztalatokat. A cél az volt, hogy az új motorokkal növelhető legyen a kamionok és a teherkocsik szállitóké- pessége, az autóbuszokba építve pedig gyorsabb utazást, s nagyobb kényelmet biztosítsanak. Emellett az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is tökéletesen meg kellett felelniük. A konstrukció a nyitott égéstérre épül. Az ilyen motorok gyorsabban égetik el az üzemanyagot. Ezáltal teljesítményük növekszik, ugyanakkor a kipufogó gázok kevesebb káros anyagot tartalmaznak. Látogatás a Tamási Állami Gazdaságban Keverőüzem ■ Beruházások Terményboit Építkezések A Tamási Állami Gazdaság fornádi telepén, bizony ez a novemberi délután ösz- szébb húzatja velünk a kabáthajtókát. Ludvig Pál keverőüzem-vezetővel be is húzódunk a meleg irodába, de már útközben megtudom: a feladatuk a gazdaság állattenyésztési ágazatának és a kistermelők folyamatos, jó minőségű abrakkal való ellátása. — Hogyan érik el, hogy a minőségre és a mennyiségre is figyelni tudnak? — A dolog alapját a kitűnően működő takarmánykeverő képezi. Az óránként öt tonna kapacitású üzemet mindig az igényeknek megfelelően, optimálisan kihasználva, az energiatakarékosság elvét szem előtt tartva üzemeltetjük. A minőségi előírások és a receptúra pontos, precíz betartásának köszönhetjük ezt. A minőséget a keverőüzem műszakvezetője meghatározott időközönként ellenőrzi. Ha szükség van rá, a mintavétel után pontosítja az adagolást. — Honnan szerzik be az alapanyagot? — Jó partnernek bizonyult az Állatorvostudományi Egyetem hódmezővásárhelyi tangazdasága. Tőlük vásároljuk a sertéskoncentrátumot, ők biztosítják a kikísérletezett receptúrát is. A gabonaipar szállítja a korpát, ezenkívül lucernalisztet, zabot és söripari melléktermékeket is használunk fel. — Melyek a gondjaik jelenleg? — Időszakonként a partnereink által nem megfelelően ütemezett szállítás problémát okoz. Ennek ellenére az üzemrész az 1983-as évre előirányzott tervet teljesíteni tudja. — Üj eljárást dolgoztak ki mostanában? — A gazdasági szakemberek előzetes javaslatára a takarmányzsírt felmelegítve a hízótápokhoz keverjük. Az eredmény igazolta az eljárás hatékonyságát, és nem utolsó szempont ebben az esetben a takarékosság sem. — Hányán dolgoznak a keverőben ? — Az üzem a nagyfokú automatizálás eredményeként kevés munkaerőt igényel. Az előkészítéstől a zsákolásig összegen heten dolgoznak. A havi 1100—1200 tonna kapacitást ilyen létszámmal tudjuk biztosítani. A keverőüzem közvetlen szomszédságában találjuk a gazdaság terményboltját. Takács Jánosné boltvezető éppen nagy munkában van: egy Ladába segít tápot bepakolni. Leporolja magát és kérdi, hogy mivel szolgálhat. Starter II. malac’ indítótáp pal, avagy Szuper II. hízó- táppal? Egyikkel sem, információt kérek tőle. — Ha arra kíváncsi, én is innen veszem az állatainknak a takarmányt, és elégedett vagyok a minőséggel... Átsétálok a gazdaság központi irodaépületébe, ahol Korossy Ernő főmérnökhöz irányítanak. — Gépvásárlásaikrál érdeklődöm ... — A legfontosabbakat említeném meg: 1 DV—1972-es dízeltargoncát, 1 Supermix takarmánykeverő kocsit, 2 A teljes műszaki létszám 42. A leendő szakemberek saját műhelyünkből szabadulnak fel. Minden évben 2—3 mezőgazdasági gépszerelő tanulónkkal társadalmi ösztöndíjat kötünk. A szocialista relációiból származó gépeink alkatrészellátása mintegy 75 százalékos szinten mozog, ami jónak mondható. Ahhoz, hogy a Tamási Állami Gazdaságról átfogóbb képet kapjunk, Horváth József főállattenyésztő híreit is papírra kell vetnünk. Így számol be a változásokról: — Folytatódott az idén a „sertésrekonstrukció”, melynek keretein belül három, egyenként 480 férőhelyes sertéshizlaló került átadásra. Megfelelő átcsoportosítás után összevontuk a tehenészeti telepet, és az így felszabadult gazdasági épületeket házilagos kivitelezéssel hizlalóvá alakítottuk át. Két ikerlakást építettünk a saját dolgozóink lakáskörülményeinek javítására. A közeljövőben még négy lakás készül el. Átalakítottuk és bővítettük a vágóhidat és a hús- feldolgozó üzemet is. — Szükség volt erre? — Feltétlenül. Sikerült ezzel megoldani a továbbértékesítésre alkalmatlan úgynevezett „selejtsertések” vágását és feldolgozását. Vásároltunk egy húsfeldolgozó agg- regátot, amely az igényekhez igazodva, na és átvágásokhoz, akár óránként 300 kilogramm anyag feldolgozására is képes. —Hogyan értékesítik a feldolgozott árut? — A tőkehúst, a házi jellegű töltelékeket — hurkát, kolbászt, disznósajtot — az áfész-en keresztül értékesítjük, javítva ezzel a választékot. Vásároltunk egy főzőfüstölőberendezést hatszázezer forintért, ami a feldolgozás utáni értékesítést segíti majd elő. Ehhez a gazdaság építőbrigádja már épí— A bolt egyéves működése bizonyította a gazdaság vezetésének helyes elképzelését. A kistermelők igényeit maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. A havi átlagos bér- hizlalási forgalom eléri a hatszázezer forintot, a készpénzre történő vásárlás pedig meghaladja a kétszázötvenezret. Vásárlóim nagy része a gazdaság dolgozója, szinte állandóan ismerősnek adok el tápot. Az ellátás folyamatos, az áru közvetlenül a ke- verőből kerül a boltba, mindig friss, amit eladok. Ez egyben boltunknak bizonyos tokig „védjegye” is. — A boltvezető is hizlal ? — Beszerzési gondjaik vannak? — Fő bázisunk a KSZE, többi vásárlásunkat a környező Agroker-válialatoknál bonyolítjuk le. Az MTZ- és az IFA-típusok beszerzése jelent gondot. A Mezőgéptől vásárolt gépeink anyagminőségi szempontból hagynak némi kívánnivalót maguk után. — Megoldott a gépek javítása és szervizelése? — Saját gépműhelyünkben végezzük el a nagyjavításokat. Külön pótkocsijavító részlegünk van, a felszereltségünk megfelelő, a gépműhely szerszámozottsága jó. Tágas, kétállásos szervizműhelyünkben minden javítási munkát meg tudunk oldani. — Van saját receptjük? — A takarmányozási előadóval és az állattenyésztési csoportvezetővel közösen, a gazdaságban kipróbált és a gyakorlatban bevált módszerek alapján mi is készítünk keverékeket. MK4BMÍHY- B OLT TDK 150-es traktort, 9 pótkocsit, 1 Tornádó típusú műtrágyaszórót, 2 MTZ 80-ast vettünk az idén. A vásárlási értékünk 1983-ban megközelítette a tizenkétmilliót és kétmilliót kívánunk még ilyen célra fordítani. A feladat a gépállomány szinten- tartása. Rakodnak a keverő üzem tárolóiból A takarmánybolt bejárata Mérlegelés után irány a „fogyasztó” Fotó: Bakó J. ti is a kiszolgáló helyiséget. Sz. S. Fotó: B. J.
