Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-20 / 274. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXXIII. évfolyam, 274. szám AHA: 1,40 Ft 1983. november 20., vasárnap Mai számunkból: EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) MEGÚJUL A KÖZMŰVELŐDÉS gazdAlkodAsi RENDJE (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) CSALÁDTAG VAGY ELLENSÉG (5. old.) LÁTOGATÁS a tamási Állami gazdaságban (3. old.) I A bedolgozói rendszer Számos külföldi példa tanúskodik a bedolgozói rendszer sikeréről. Legismertebbek a japán és a svájci példák, amelyek egyértelműen bizonyítják, e módszerek rendkívüli gazdaságosságát, egyebek közt azért is, mert ily módon megtakarítható sokfajta beruházás az üzemépületektől kezdve a különféle szociális létesítményekig. Csökkenthető az üzemeltetési költség is. Ez a munkarendszer sok esetben kedvező a munka- vállalóknak is, például a gyerekes anyáknak, akik ily módon megoldhatják ház körüli feladataikat, vagy az időskorúaknak, akik nehezen jutnának el a munkahelyekre, s fárasztó nekik a folyamatos nyolcórás I munka. A bedolgozó maga osztja be munkarendjét, s csak a vállalt határidőt kell betartania, s a jó minőségű munkát kell nyújtania. A külföldi példákat követve hazánkban is számos hazai vállalat bedolgozók foglalkoztatásával próbált csökkenteni munaerőgondjain. Az esetek többségében e kísérletek igen kedvező eredménnyel jártak. 1981. őszén, még a Munkaügyi Minisztérium rendeletben szabályozta a bedolgozói munkaviszony feltételeit. Az így adódó lehetőségek szociálpolitikai célokat is szolgáltak, sőt szorgalmazták olyan vállalatok létesítését is, amelyek nagy számban tudtak foglalkoztatni csökkent munkaképességű bedolgozókat. Különböző gazI dasági ösztönzőkben részesülnek azok a vállalatok és a hasonló jellegű tevékenységet folytató, az ország különböző részében működő úgynevezett szociális foglalkoztatók is. A rendelet megjelenése nyomán, minden jel arra mutatott, hogy a bedolgozói rendszer széles körű elterjedésének nincs akadálya. A kormány 1982. január 4- től tovább javította a bedolgozók munkafeltételeit, közelítve azt az általános munkaviszonyban állókéhoz. A módosított rendelet biztosítja, hogy a bedolgozói munkát például a nyugdíj kiszámításakor — munkaviszonynak kell tekinteni. Jár a bedolgozók számára a renI des szabadságidő, sőt a megfelelő mértékű pótszabadság .is, továbbá a régebbi szabályozástól eltérően lehetővé vált, hogy túlórában is dolgozzanak. Kaphatnak jubileumi jutalmat. Gyesen lévő kismamák a gyermek másfél esztendős korától vállalhatnak bedolgozói munkát. Nyugdíjasok, — az idevonatkozó más kereseti szabályozásnak megfelelően — ugyancsak vállalhatnak bedolgozást. A feltételek, az ösztönző lehetőségek tehát adottak, a bedolgozói rendszer várt fejlődése azonban elmaradt, s napjainkban is sorvad. Főként a nagyipari vállalatoknál. Új bedolgozók foglalkoztatására alig van lehetőség. A szociális foglalkoztatók ugyancsak arról panaszkodnak, hogy csökken a munkájuk, megbízóik sok esetben elpártolnak tőlük. Az okokat keresve, arra a megállapításra jutottak, hogy a bedolgozói rendszer legfőbb riválisai, a vállalatokon belül megalakuló gazdasági munkaközösségek. E tapasztalatok birtokában persze óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogy a vállalatoknál megalakuló gazdasági munkaközöségeknek munkával történő ellátásának ez a legjobb módja? A bedolgozók — s elsősorban a szociális okokból foglalkoztatottak — ugyanis többségükben olyan nélkülözhetetlen kisegítő feladatokat látnak el, amelyek nem eszközigényesek, s nem kívánnak komolyabb szakmai ismereteket. Kérdés, nem kár-e jó felkészültséggel rendelkező szakembereket ilyen feladatokkal ellátni, csupán azért, hogy bizonyos bérkiegészítéshez jussanak, így is kötve őket a vállalathoz. Helyesebb lenne a gazdasági munkaközösségek részére a képességeiknek valóban megfelelő igényesebb feladatokat megtalálni. A bedolgozók foglalkoztatásának elmaradása sok estben a kényelmességből is ered. Számos példa bizonyítja ugyanis, hogy egyes részfeladatokat, vidéki tsz-ek melléküzemágainak adnak ki, akik e munkát aztán bedolgozókkal végeztetik el. Ez természetesen a termelési költségek növelésével jár, mert a vállalkozó gazdaság a maga költségeit és hasznát felszámolja megbízóinak, s ezzel az áru fogyasztói ára is növekszik. Korántsem arra gondolunk, hogy a tsz-ek, s más gazdasági szervezetek szüntessék meg bedolgozói tevékenységüket. A rendelkezésre álló helyi munkaerő foglalkoztatására azonban célszerű lenne olyan megoldásokat találni, amelyek a helyi igények kielégítését szolgálják, vagy segítik a háttéripart olyan munkával, melynek elvégzése nagyüzemben gazdaságtalan. A vállalatoknál igyekeznek menekülni a bedolgozói Tendszer megszervezésétől, üzemeltetéséből adódó gondoktól. Ezért keresik a kényelmesebb megoldást, holott — nyugdíjas, gyesen lévő vagy különböző más okból csökkent munkaképességűvé vált — dolgozóik bevonásával szervezhetnék a saját bedolgozói hálózatot. Amire pedig nem telik erő, azt olyan szervezetekkel kellene elvégeztetniük, amelyek erre hivatottak, s a szociális gondoskodás feladatait is megoldják. KASZNÁR ZOLTÁN A Biztonsági Tanács elítélte ciprusi török köztársaság a független kikiáltását Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken New Yorkban tizenhárom szavazattal elítélte a független ciprusi török köztársaság kikiáltását. A határozatot a Biztonsági Tanács mind az öt állandó tagja megszavazta. Ellenszavazatot csak Pakisztán adott le, arra hivatkozva, hogy a ciprusi törökök célja „a tartós és igazságos megoldás” a szigeten. Jordánia tartózkodott. A határozat értelmében Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkár megkezdte tárgyalásait Kiprianu ciprusi elnökkel. Szombaton. liter Türkmen török külügyminiszterrel és Rauf Denktassal, a ciprusi török vezetővel tárgyalt. A Biztonsági Tanács érvénytelennek minősíti a ciprusi törökök szeparatista lépését és „felhív minden országot arra, hogy ne ismerjen el semmiféle ciprusi államot á ciprusi köztársaságon kívül”. A Biztonsági Tanács Ciprusról hozott péntek esti határozatának legfontosabb pontjai a következők: A Biztonsági Tanács 1. Helyteleníti, hogy a ciprusi török hatóságok önálló Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a független ciprusi török köztársaság kikiáltását. A világszervezet testületé határozatában követelte az egyoldalú lépés visszavonását is. (Telefotó) köztársaságot kiáltottak ki a ciprusi köztársaság területének egy részén, különválasztva azt Ciprus többi részétől; 2. jogi szempontból semmisnek és meg nem történtnek tekinti a fenti nyilatkozatot és követeli visszavonását ' 3. kéri a BT 1974-ben hozott 365. számú és 1975. évi 367. számú határozatának sürgős és tényleges végrehajtását; 4. arra kéri az ENSZ főtitkárát, folytassa jószolgálatait, hogy mihamarabb előbbre lépjenek a ciprusi kérdés igazságos és tartós rendezése felé; 5. felszólítja a feleket, hogy teljes mértékben működjenek együtt a főtitkárral jó- szolgálati küldetésének teljesítésében; 6. felszólít minden államot arra, hogy csak a Ciprusi Köztársaságot ismerje el, tartózkodjék más ciprusi állam elismerésétől; 8. arra kéri az államokat és a két ciprusi közösséget, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amellyel súlyosbítanák a helyzetet; 9. kéri az ENSZ főtitkárát, hogy folyamatosan tájékoztassa a BT-t a helyzet alakulásáról. M egjre i_ i fjú m u n kás n apók Kiállítások, tanácskozások Tegnap Szekszárdon, az SZMT-székházban rendezték meg a megyei ifjúmunkásnapok záróeseményét. A rendezvényen részt vettek a szakmunkásversenyek helyezettjei, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok, valamint az agrárszakemberek tanácsainak vezetői, az ifjúsági brigádok vezetőj és az egyetemek, főiskolák diákklubjainak képviselői. Valamennyi résztvevő számára dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára és Egyed László, a megyei KISZ-bizottság titkára adott tájékoztatót; előbbi megyénk iparának és mezőgazdaságának helyzetéről és a soron következő feladatokról beszélt, utóbbi pedig az ifjúsági termelési mozgalmak tapasztalatairól és az előrelépés lehetőségeiről tájékoztatta a hallgatóságot. Az előadásokat fórum követte. Ezenkívül még több témakör megvitatására is sor került a nap folyamán. Az érintettek beszélgettek az ifjúsági termelési mozgalmakról az iparban és a mezőgazdaságban, az Alkotó Ifjúság pályázati rendszer működésének tapasztalatairól, a fiatal újítók helyzetéről, a pályakezdés, munkahelyi beilleszkedés kérdéseiről. Az első emeleti előtérben megnyílt az Alkotó Ifjúság pályázatra beküldött munkákból álló kiállítás, valamint a vendéglátásban dolgozó fiatalok mestermunkáinak bemutatója. Lent, az előtérben nagy érdeklődést keltett a számítástechnikai bemutató. A záróünnepségen vették át a szakmunkás-versenyek első helyezettjei jutalmaikat, közöttük az I. helyezésért járó csehszlovákiai utazást. A fórum résztvevői A BONY—KS pályamunkáij Játszani is lehet az iskolai számítógéppel
