Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
1983. november 19. Á távhőellátás távlatai Itt vana tél,' itt van újra, aminek nem mindenki örül. Nem örülnek például azok, akiknek fűteni kell, de, hogy milyen meleg lesz a lakásokban, az még sok mindentől függ. Például attól is, hogy milyen hideg lesz odakint. A megyei népi ellenőrzési bizottság nemrégiben mérte fel a megye távhőellátásának helyzetét, a vizsgálatot nem panaszbejelentésre, még csak nem is saját elhatározásból végezték el, hanem a vezető szervek felkérésére kimondottan abból a célból, hogy együtt legyen minden és ennek ismeretében lehessen dönteni a távhőellátás távlatairól. A helyzet ugyanis bonyolult és ellentmondásos. Évek óta tudjuk, lapunkhoz a hideg idő beállta után sorra jönnek a panaszok és panaszosok, hogy hidegek a lakások Szekszárdon, hogy a Mikes utca gőzölög, az utcát fűtik, bent meg hideg van. Mindez nem hagyta hidegen a vezetést, egy sor intézkedés már született, de most a fejlődés a megyére szóló átfogó intézkedést sürget. Időközben ugyanis olyan szintet ért el a távhőellátás, hogy már nem lehet egyik részt irányítani a többi ismerete nélkül. Szekszárdon három tömbfűtőmű működik, a Déli és a Beloiannisz utcai összekapcsolhatók, a Kadarka úti önálló, független rendszer. A fogyasztói igények növekedése várhatóan tovább tart, igaz, az eddiginél kisebb növekedés várható. A legnagyobb ipari fogyasztó a húskombinát, a növekvő termelést az ipartelepi gőztávvezeték szolgálja ki. Ezenkívül a lakossági és közületi fogyasztókat forróvizes távvezeték látja el hőenergiával'. A hőközpontok és a hőtermelő létesítmények műszaki színvonala megfelel a kor követelményeinek, van automatikus hőfokszabályozó, amivel takarékosan lehet fűteni. A Városgazdálkodási Vállalat kezelésében lévő Déli és Beloiannisz úti fűtőműveknél megkezdődött a felkészülés a .gázellátásra. Az elmúlt évi panaszok okát nem nagyon kellett kutatni a népi ellenőröknek, ők is folyamatosan foglalkoztak a lakossági panaszokkal — mert köztudomású, hogy a külső korrózió okozta, hogy egyes körzetek rövidebb-hosszabb időre kiestek a távhőszolgáltatásból. A csővezetékek cseréje nagy anyagi áldozatot jelentett a vállalatnak és más alapvetően fontos feladatok elvégzését hátráltatta. A korrózióval a jövőben is számolni kell, egyéb feladatok ellátása mellett. Bonyhádon a hőszolgáltatás 1977 novemberében kezdődött 99 lakással. A lakásépítéssel párhuzamosan a fűtőmű kapacitását is bővítették. Az üzemeltető eredetileg a bonyhádi költségvetési üzem volt, majd a megyei tanács intézkedése alapján a távfűtési részleget 1982. január 1-től a szekszárdi Városgazdálkodási Vállalathoz csatolták. A korszerűsítés és fejlesztés tovább folytatódott, illetve még ma is tart. A korábbi kazánok „kimerültek”, ekkor Szekszárd- ról, a Déli-fűtőműből telepítettek két-két kazánt Bonyhádra. A fűtőművet átállították tüzelőolajról fűtőolajra. A további tervek között szerepel a környezetvédő lemezkémény létesítése, a kerengető szivattyúk nagyobbra cserélése és természetesen az átállás a földgáztüzelésre. A fejlődést egy számmal lehet a legjobban illusztrálni: jelenleg 687 lakást fűtenek Bonyhádon, a mai kapacitás 1985-ig elegendő. Mindez azonban csak ideiglenes megoldás, a végleges fűtőműre a Mély- épterv 1982-ben készített beruházási programot, aminek kivitelezésére még nem adtak megbízást. A dombóvári távfűtés üzemeltetője a városi költségvetési üzem. A helyzet is itt a legbonyolultabb, és a legnehezebb is. Még 1971-ben az első konténeres kazánt a jelenlegi 3. számú hőközponthoz létesítették. Ezután a Népköztársaság útján felépült újabb panelházak ellátását, a konténerkazán áttelepítésével oldották meg, majd több éves fejlesztés után kialakult az 1. számú ideiglenes fűtőmű, összesen négy kazánnal. Ezt követően az Ady utcában további ideiglenes telepítésű 2 konténeres kazánnal indultak, majd ezek számát újabb kettővel növelve kialakult a II. számú ideiglenes fűtőmű. Tanulmányterv szintjéig elkészült egy harmadik ideiglenes kazántelep dokumentációja, ennek telepítési területe a Gőgös Gimnázium környéke lett volna. Az ötéves terv lakás- számának ismeretében a városi tanács tanulmánytervet készíttetett egy végleges fűtőolajtüzelésű kazántelepre 1981- ben. Közben a takarékossági intézkedések miatt elkészült egy gáz-, vagy szénfűtésű változat is 1983. június 30-i határidővel. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi megoldás, sok más részproblémával együtt csak ideiglenes lehet, de még ennek is kevés, ugyanis hamarosan kapacitáshiány várható. Ez magyarul annyit tesz, hogyha elromlik egy kazán, akár kisebb üzemzavar, vagy nagyobb tél. lesz a várhatónál — nem elegendő a kapacitás a bekapcsolt 1090 lakás fűtésére és a melegvíz-szolgáltatást élvező 1042 fogyasztónak. A végleges fűtőmű előreláthatóan 1988 körül épül meg. Széntüzelésű változata körülbelül 300, a gáztüzelésű pedig mintegy 200 millió forintba kerül. A gázüzemi változat mellett szól, hogy Kaposvárról a vezeték kiépíthetőnek látszik. A tanulmányterv készül, de építésére pénzügyi fedezet még nincs. A jelen gondokat pedig nehezíti, hogy a dolgozók létszáma a feladatok megoldásához nem elegendő, a karbantartó-létszám hiányzik. Paks fejlődését meghatározza az atomerőmű építése, ehhez kapcsolódik a távhőellátás fejlesztése is. A város területein jelenleg két önálló rendszer működik. Az egyik a Paksi Atomerőmű Vállalat területén, az ERBE tulajdonában lévő és a PAV által üzemeltetett kazánházakból kiinduló távhő- ellátási rendszer, amely a lakótelepet látja el energiával. Ezenkívül van a városi tanács költségvetési üzeme kezelésében lévő városközponti kazánház, amely hat közületi fogyasztót lát el. A terv a kettő összekapcsolása. Jelenleg még az adatok beszerzése is igen körülményes, mivel az ERBE és a PAV által üzemeltetett 20 hőközpont valamint a teljes távfűtési forróvízhálózat befejezetlen beruházásként szerepel, mint az építkezés része. Eltérő f helyzet tehát a műszaki feltételekben, az üzemel- tetőkben, a személyi feltételek sem azonosak, nem azonosak a városokban a fűtési díjak, a gazdaságosság, különbözőek a fejlesztési lehetőségek, pontosabban egyáltalán nem képződött fejlesztési alap. Megoldatlan a szakember- ellátás, illetve -továbbképzés, és még sorolhatnánk a gondokat. Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy a távhőellátás jövője csakis az egész megyében egységes gazdasági szervezet lehet, amely magára vállalhatja a lakosság ellátását, és képes megoldani a felmerülő gazdasági gondokat is. A megyei tanács a szükséges intézkedések megtételét megkezdte. Helyén van minden lap? A Pátria Nyomda dombóvári gyáregységét az elmúlt 5 év során — több lépcsőben — 180 millió forint értékben bővítették, illetve korszerűsítették. Ennek eredményeként termelési értékük a négyszeresére növekedett, míg a dolgozói létszám csak más- félszeresére. Az alakulás évei közül a mostani az, amelyben már zavartalanul dolgozhattak, a munkások megismerték az új gépeket, berendezéseket. Ezért aztán arra számítanak — az eddigi eredmények alapján —, hogy túl is szárnyalják terveiket, tehát a 2 040 tonna papírnál többet fognak feldolgozni. CZAKO SÁNDOR' Gépek között Szedési gyakorlat A nyomdában többségben vannak a nők Guszmann Hona szedőnő Csomagolják az elkészült nyomtatványokat... ... de a rajzoló asztalán már születnek az ójak — i Gép segíti az emberek munkáját Pátria - Dombóvár
