Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-17 / 271. szám
2 NÉPÚJSÁG 1983. november 11. Magyar-osztrák kormányfői tárgyalások Ciprusi zsákutca Szerda esti kommentárunk: A nemzetközi kérdésekkel foglalkozó szakértők, kommentátorok eddig is szívesen hasonlították kibogozhatatlannak tűnő politikai csomóhoz a ciprusi problémát. Most, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő sziget török kisebbségének parlamentje kikiáltotta az „észak-ciprusi török köztársaság” függetlenségét, aligha lehet másként jellemezni a helyzetet, mint reménytelen zsákutcának. A „függetlenségi nyilatkozat” egyoldalú elfogadása ugyanis jogilag is véglegessé teszi az ország évtizedes megosztottságát. Látszólag pedig nem sok változott. Az 1974-es Makariosz- ellenes puccskísérlet után a görög bekebelezés veszélyére hivatkozva török csapatok szállták meg a sziget mintegy negyven százalékát, s e területen egy évvel később létrehozták saját szövetségi államukat. Ezt ugyan — akárcsak most — egyedül Ankara ismerte el, ám tény, hogy a tűzszüneti megállapodások során kijelölt, a két népcsoportot elválasztó úgynevezett „zöld vonal” gyakorlatilag valódi határrá vált. Az ország északi részéről 200 ezer görög származású lakos menekült el, megalakult a török ciprióták saját törvényhozása, megszületett zászlójuk és himnuszuk, választásokat rendeztek. Az elhúzódó patthelyzetben azonban ennek ellenére látszott egy — igaz, egyre bizonytalanabbá váló — kiút: a két népközösség közti közvetlen, illetve az ENSZ égisze alatt folytatott tárgyalássorozat. Az eszmecserék, még ha az álláspontok gyökeres eltérése miatt kevés optimizmusra jogosítottak is fel, mégis fenntartották az esélyt, hogy kölcsönös kompromisszumok révén sikerül megőrizni Ciprus egységét, szuverenitását. Az ENSZ közgyűlése szintén ezt jelölte meg alapvető célként, követelve a megszálló haderők' kivonását. Jelentős közeledés azonban a találkozók újabb és újabb fordulóin sem következett be, s Denktas, a török ciprióták vezetője már a nyáron kijelentette: véglegesíteni fogják az északi államrész különválását. Ankarai nyilatkozatok szerint ugyan a függetlenség kikiáltása „meglepetésszerűen érte” a török vezetést, ám alig valószínű, hogy a lépésre az anyaországgal történt egyeztetés nélkül került volna sor. Az FKP egységes baloldali ellentámadást javasol (Folytatás az 1. oldalról.) len volt Randé Jenő, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete. A program ezután az Országházban folytatódott. A delegációs teremben délelőtt megkezdődtek a magyar— osztrák hivatalos tárgyalások. A két tárgyalócsoportot Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Fred Sinowatz kancellár vezeti. A magyar delegáció tagjai: Marjai József miniszterelnök-helyettes, Köpeczi Béla művelődési miniszter, Török István külkereskedelmi államtitkár, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, Darvasi István, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára, valamint Randé Jenő. Az osztrák tárgyalócsoport tagjai: Heinz Fischer tudományos és kutatási miniszter, Erich Schmidt kereskedelmi és ipari minisztériumi államtitkár, Josef Wille, az Osztrák Szocialista Párt parlamenti csoportjának elnöke, nemzetgyűlési képviselők, Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Mindkét tárgyalócsoportban helyet foglaltak más vezető szakemberek is. Az MTI tudósítójának értesülései szerint az őszinte, baráti hangvételű tárgyaláson behatóan elemezték a két ország közötti kapcsolatoknak az elmúlt években is kedvező alakulását, a gazdasági együttműködés eddig elért eredményeit, fejlesztésének újabb lehetőségeit. Mindkét fél kifejezte azt a szándékát, hogy a jövőben is keresik azokat az új módszereket, amelyekkel még intenzívebbé válhatnak a korábban is meglévő, jó kapcsolatok. Egyetértésre jutottak abban, hogy a megfelelő szaktárcák, illetve szakminiszterek feladata lesz az ehhez szükséges teendők meghatározása, kimunkálása. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit áttekintve a két tárgyalócsoport egyetértett abban, hogy nincs más ésszerű alternatíva, mint a józan ész politikája, a béke megőrzése. Kiemelkedő fontossága van annak, hogy Üjabb röpgyűlések után, 1930. -május 19-é.n ismét tüntető menet indult a Városháza felé. Ezúttal azonban a rendőrség — tanulva az előző esetből — felkészült a menet fogadására. A Városháza felé vezető utcákat lezárta. A felvonulás szervezői ■gyorsan határoztak és a felvonulókat a Munkásotthon felé irányították, hogy a szociáldemokrata városi képviselők .segítségét követeljék. A rendőrség erre az eshetőségre is gondolt. A Kossuth tér irányába tartó kígyózó embersort kivont kar- dú rendőrszakaszok állították meg. A parancsnokló tiszt fenyegető hangon követelte a menet szétoszlását. Az élen haladók egy másodpercre megtorpantak, majd befordultak egy közeli utcába, hogy kerülővel közelítsék meg a Munkásotthont. Az elgondolást azonban nem sikerült kivitelezni, mert a tiszt parancsot adott legényeinek a tömeg szétzavarására. A rendőrök nekiestek az embereknek. Ezúttal harmincán megsebesültek és huszonhatén kerültek rendőrkézre. Szerencsére a megmozdulás tényleges zervezői után hiába kutattak a detektívek — akik még napokig járták a Cserit —, nem tudták őket kézrekeríteni. Én imagam jóval később tudtam meg, hogy az akciót a kispesti kammu- nisfák szervezték, élükön Oláh Sándor elvtárssál. A megmozdulásoknak voltak bizonyos eredményei. folytatódjék a kelet-nyugati párbeszéd. Lázár György és Fred Sinowatz közös álláspontja szerint Magyarország és Ausztria kapcsolatainak alakulása jó példája az eltérő társadalmi rendszerű országok együttműködésének, s azt mutatja, hogy a bonyolult nemzetközi helyzetben is van mód a kontaktusok továbbfejlesztésére. A megbeszélést követően Fred Sinowatz és Lázár György részt vett a Ferihegyi repülőtér új utasforgalmi épületének alapkőletételén. A két kormányfő kézjegyével ellátott alapkőletételi okirat elhelyezése alkalmából Sárospataki Zoltán, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság vezetője, valamint Reinhard Pöchacker, az építkezésben résztvevő osztrák Forr cég vezérigazgatója mondott beszédet. Miként elhangzott: a megnövekedett idegenforgalom mind magasabb színvonalú ellátása szükségessé tette hazánk nemzetközi repülőterének továbbfejlesztését. A korszerűsítés során eddig 6,5 milliárd forint költséggel elkészült az új fel- és leszálló- pálya, az irányítótorony, a repülőgépek karbantartását ellátó hangárok sora és új épületet kapott a műszaki bázis. Az utasok gyors, magas színvonalú kiszolgálására hivatott új forgalmi épület felépítésére nemzetközi versenypályázatot hirdettek, amelyet 5 ország 13 ajánlattevője közül a Porr—Hinte- regger—Hochtief—Warimpex vállalatokból álló osztrák munkaközösség nyert meg. Az alapkőletétellel hivatalosan is megkezdődött az évenként 2 millió utas kiszolgálására alkalmas, 24 500 négyzetméter alapterületű, modern épület kivitelezése. Az 1985 augusztusában elkészülő beruházás közös vállalkozás eredménye lesz: magyar szakemberek és vállalatok is közreműködnek a munkálatokban. Az építők keze nyomán Ferihegy Európa egyik legkorszerűbb légikikötőjévé válik. A szövetségi kancellár ezt követően felkereste a Voest Egyrészt a szociáldemokrata városi képviselők testületi ülésen követelték a polgár- mestertől, hogy váltsa be ígéreteit. Másrészt végre bizonyos közmunkák is megkezdődtek : árkok tisztítása, úttestek salakozása. Ilyen módon a város igazolt munkanélkülijei havonta egy hetet dolgozhattak és némi keresethez juthatták. Mindemellett a legtöbb munkásember eljutott a szenvedés tűréshatáráig. A fővárosban és a vidéki városokban is mind több spontán megmozdulásra került sor. Mivel a szakszervezet és a szociáldemokrata párt felső vezetése nem szívesen látta a tudta és beleegyezése, sőt, tilalma ellenére kirobbant munkásakciókat, ezért ezek nem lehettek összehangoltak, a rendőrség többnyire köny- nyűszerrel elbánt velük. Mégis voltak olyan megmozdulásók, amelyék méretétől és hangulatától az egész ország visszhangzott.- A legnagyobb feltűnést az elkeseredett győri munkanélküli tömegek augusztus 5-i megmozdulása keltette. A gyűlésre érkezők nagy tömegét a győri munkásotthon termei nem tudták befogadni, sokan az utcára szorultak. Udvaros István, a Szociáldemokrata Párt győri titkára, mint szónok keményen bírálta a Bethlen-kormány munkáspolitikáját. Azonnali intézkedéseket követelt a munkanélküliség miatt nyomorban élő csalódok megseAlpine Ag osztrák vállalat budapesti irodáját, amelyet nemrégiben nyitottak meg Budapesten. Délután a Parlament Nándorfehérvári termében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogodta Fred Sinowatz- ot. A találkozón jelen volt Lázár Gyölgy, Randé Jenő, valamint az osztrák kancellár kíséretében lévő Heinz Fischer, Josef Wille és Arthur Agstner. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak szerdán délután hivatalában fogadta az osztrák kancellárt. » Hivatalos megbeszéléseinek befejeztével Fred Sinowatz a Hilton szállóban találkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel. Magyarországi látogatásáról szólva a kancellár hangoztatta, hogy utazására nem sokkal az új osztrák kormány hivatalba lépése után került sor. — Ittlétünkkel és a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásokkal jelezni kívántuk az osztrák külpolitika folyamatosságát is — mondotta. A bécsi sajtó és rádió szerdán Magyarország és Ausztria rendkívül baráti, példamutatóan jó viszonyát hangsúlyozva számolt be Fred Sinowatz kancellár budapesti látogatásáról. A rádió kü- löntudósítója megállapította: az igen jó kapcsolatok a két különböző társadalmi rendszerű ország között mindkét fél őszinte szándékán és fáradozásain alapulnak és az egész világ számára példát mutatnak. Szerdán minden jelentős osztrák napilap első oldalán, fényképpel illusztrálva tudósított a kancellár Budapestre érkezéséről, programjáról. A jelentések rámutattak, hogy a két ország baráti viszonyának hangsúlyozása mellett a gazdasági együttműködés fejlesztése áll előtérben a tárgyalásokon, amelyekre az osztrák államosított és magánipar vezetőiből álló küldöttség is utazott a magyar fővárosba. gítésére. A gyűlés résztvevői elhatározták, hogy gyalogmenetben Budapestre indulnak és a már ímegfogalma- zott követeléseket tartalmazó memorandumot személyesen nyújtják át Vass József népjóléti miniszternek. Az éhségfelvonulást a kivezényelt katonai egységek megakadályozták. Hosszas vita után a városi rendőrség parancsnoka beleegyezett abba, hogy egy öttagú küldöttség, vonaton utazva juttathassa el a miniszternek az okmányt. Az ötfős küldöttségtől a pap- miniszter már nem ijedt meg. Kenetteljes szavakon kívül semmiféle ígéretet nem tett az okmányban felsorolt követelések megvalósítása tekintetében. A győri munkásmegmozdulásnak a mi gyárunkban ds volt hatása. A korábbi hónapokhoz képest némileg javult ugyan a helyzetünk, mert megszüntették a kizec- eöléseket és újra bevezették a heti háromnapos munkát, de a felgyülemlett adósságok miatt végre normális keresetre vágytunk. A szakszervezeti csoport tagjai indítványozták, hogy a főbizalmi keresse fel a vezérigazgatót és a munkások nevében követelje a normális munkamenet újbóli bevezetését. TöK>en felvetették, hogy amennyiben a rendelésállomány nem teszi szükségessé a heti hatnapos munkarend visszaállítását, az igazgatóság folyósítsa a rendes fizetést és később, a normális PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Gulyás Andrást, hazánknak az Angolai Népi Köztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. MOSZKVA Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének első helyettese szerdán Moszkvában átnyújtotta Gyenes Andrásnak a Népek Barátsága Érdemrendet. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió közötti barátság és együttműködés fejlesztésében és erősítésében szerzett kimagasló érdemeinek elismeréseként, hatvanadik születésnapja alkalmából kapta a magas kitüntetést. WASHINGTON A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége táviratot intézett Rónáid Reagan amerikai elnökhöz abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között ötven évvel ezelőtt, 1933. november 16-án jöttek létre a diplomáciai kapcsolatok. BUKAREST A román nemzetgyűlés szerdai ülésén egyhangúlag elfogadta az európai országok, az Egyesült Államok és Kanada parlamentjéhez intézett békefelhívást, amely konkrét leszerelési, elsősorban nukleáris leszerelési intézkedéseket sürget. BELGRAD Jugoszláviában az áramelosztásban minden eddiginél szigorúbb megszorításokat léptettek életbe. A háztartások áramellátásának rendszeres, nyolc órát is meghaladó megszakítása mellett egyes helyeken már ipari létesítményeket is kénytelenek kikapcsolni a hálózatból. .termelés helyreálltával, részletekben vonja le a felgyülemlett tartozásokat. Rózenfeld főbizalmival az élen egy öttagú küldöttség — amelynek magam is tagja voltam — továbbította a munkások követeléseit. Hosz- szas vita után a vezér azt mondta, hogy a most már részvénytársasági alapon működő vállalat közgyűlése elé terjeszti a követeléseket és csak ezt követően adhat érdemi választ. Munkatársaink elégedetlenkedve, de tudomásul vették, hogy a közeli közgyűlésig türelemmel kell lenniük. Az elégedetlenség más gyárakban és üzemekben is fokozódott. A Szociáldemokrata Párt és a szakszervezet jobboldali vezetése kutyaszorítóba került. Kruzslák elvtárs — akivel kapcsolatunk rendszeressé vált — elmondta, hogy a Bethlen-kormány- nak elkötelezett felső vezetés nem kezdeményezhet semmiféle munkásmegmozdulást, ugyanakkor egyre több a spontán munkásakció. A vezetést az a veszély fenyegeti, hogy kicsúszik kezei közül a tényleges irányítás. Nyolc héten át sztrájkoltak a Ganz- Hajógyár dolgozói, a fővárosban éhségtüntetésekre került sor, vidéken a kubikosok mozgolódtak. Ebben a helyzetben a Szociáldemokrata Párt és a szak- szervezeti felső vezetés kénytelen volt valamilyen kezdeményezésre. Augusztus dere: kára öszsehívták a szakszervezeti választmányt, ahová az üzemek főbizalmijait is meghívták. (Következik: A néma séta előtt...) HARMATI SÁNDOR Az FKP Központi Bizottsága hétfőn és kedden tartott ülésén megvitatta és jóváhagyta Pierre Juquin-nek, a PB tagjának a párt információs és propaganda tevékenységéről előterjesztett jelentését. A vita során — mint a L’Humanité közli — a felszólalók egyetértettek abban, hogy a jobboldal heves támadásai szükségessé teszik a baloldal egységes ellentámadását, s a központi bizottság helyeselte a politikai bizottságnak október 18-án kiadott erre vonatkozó felhívását. Az ülésszak után tartott sajtóértekezleten Pierre Ju- quin hangsúlyozta: az FKP politikája továbbra is arra irányul, hogy mindent megtegyen a baloldal sikere érdekében. Juquin cáfolta azokat az utóbbi napokban terjesztett feltevéseket, hogy az FKP egyre inkább elhatárolja magát a kormány politikájától s ezt jelezte volna Georges Val- bonnak, az állami szénbányászati tröszt kommunista vezérigazgatójának lemondása. Azt mondotta, hogy az igazgató maga határozta el lemondását. Elutasította a polgári sajtónak azokat az állításait is, hogy „szakadék tátong” az FKP és a szocialista párt külpolitikai koncepciói között s kijelentette: ezen a téren nincsenek „alapvető nézeteltérések”, sőt a két párt nézetei széles területén megegyeznek vagy közel állnak egymáshoz. Ami a baloldalnak a legutóbbi időközi választásokon elszenvedett vereségeit illeti, Juquin kijelentette: az . eredmények elemzése azt mutatja, hogy elsősorban a szocialista párt veszített szavazatokat, míg az FKP némileg növelte szavazatai számát. E tény megállapítása nem jelenti azt, hogy az FKP polémiát akar kezdeni a szocialistákkal, de ha a két párt együttes erőfeszítéssel vissza akarja hódítani a közvélemény támogatását, akkor világosan kell látni a tényeket. „A többségen belül folyó hasznos vitát nem szabad összetéveszteni az állandó konfrontációval” — hangsúlyozta Juquin. A nemzetgyűlés egyébként kedden este kezdte meg az iparügyi tárca költségvetésének vitáját. Ennek során a kommunista képviselők kijelentették: bár fenntartásokkal élnek a szénbányászat terén elhatározott politikával szemben, amely az eddigi fejlesztési tervekkel, megszavazzák a tárca költségvetését. Feher tér Bármily meglepő, képünk nem meteorológiai, hanem politikai eseményt mutat. Holland tűzoltók ugyanis habbal borították el a hágai parlament épülete előtti teret, így tiltakoztak a kormány tervezett 3 százalékos bérlefaragásl szándéka ellen. (Telefotó.) Munkásemlékek századunk első harmadából (27.) Éhező munkások akciói
