Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

Most irtsuk a mezei pockot! 1983. november 2. TOLNA . _ NÉPÚJSÁG 5 Tanfolyam kétévenként Kétszázhuszonegyből harmincnyolc Tolna megyei Öt és fél tonnán felüli búzatermesztők Idén is összeállították az élenjáró 'búzatermesztő gaz­daságok névsorát. A legjob­bak közé azok kerültek, ame­lyek hektáronként átlagban 5500 kilón felül termeltek bú­zából. A Magyar Mezőgazda­ságban közölt névsor szerint összesen 22-1 olyan gazdaság van az országban, amely az idén 5,5 tonna feletti átlag­termést ért el -búzából, öröm­mel fedeztük fel, hogy a leg­jobbak között 38 Tolna me­gyei gazdaság szerepel. Me­gyénkben található az ország összes ilyen gazdaságának mintegy 18 százaléka. Tolna megyét csak Fejér megye előzi meg. Fejér megyében 46 olyan gazdaság van, amely az említett átlagot túlhalad­ta. Tolna megyében a legjobb eredményt a bölcskei Rákóczi Termelőszövetkezet érte el: 867 hektár átlagában 7424 kg búzát takarított be hektáron­ként. A Dalmandi Állami Gazdaság 1-140 hektáron ter­melt búzát, a hektáronkénti átlaga 7244 kg. A többi öt és fél tonnán felüli gazdaság: teveli Kossuth Termelőszö­vetkezet, dombóvári Alkot­mány Tsz, Tamási Állami Gazdaság, nagymányoki Gá­bor Áron Termelőszövetkezet, dunaföldvári Aranykalász Termelőszövetkezet, pincehe­lyi Vörösmarty Termelőszö­vetkezet, kocsolai Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet, bá- taszéki Búzakalász Termelő- szövetkezet, tolnai Aranyka­lász Tsz, attalai Vörös -Csil­lag Tsz, Szekszárdi Állami Gazdaság, dunaföldvári Vi­rágzó Termelőszövetkezet madocsai Igazság Tsz, ireg- szemcsei Egyetértés Tsz, bá- tai November 7. Termelőszö­vetkezet, kapospulai Ezüst­kalász Tsz, decsi Egyetértés Tsz, faddi -Lenin Termelőszö­vetkezet, döbröközi Zöld Mező Tsz, sárszentlőrincii Pe­tőfi Termelőszövetkezet, pak­si Szabadság Tsz, szekszárdi AranyfüFt Tsz, zombai Egye­sült Erővel Termelőszövetke­zet, regölyi Kaposvölgye Ter­melőszövetkezet, felsőnánai Kossuth Termelőszövetkezet, paksi Dunamenti Egyesült Termelőszövetkezet, pálfai Egyetértés Tsz, őcsényi Kos­suth Termelőszövetkezet, du- naszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz, szakcsi Új Élet Terme­lőszövetkezet, paksi Arany­kalász Tsz, kaposszekcsői Kossuth Termelőszövetkezet, -mözsi Űj Élet Termelőszö­vetkezet, magyarkeszi Petőfi Termelőszövetkezet, györkö- nyi Szabadság Termelőszö­vetkezet, bonyhádi Pannónia Tsz. D háztáji tejtermelés műszaki lejlesztése A tej csaknem egyharma- da a kistermelőktől szárma­zik, a tehenekkel foglalkozó állattartók száma azonban évről évre csökken. -A koráb­bi vizsgálatok szerint azért, -mert a nehéz fizikai munka túlzott próbára teszi az álta­lában idősebb korú embere­ket. Fehér István, a Kapos­vári -Mezőgazdasági Főiskola tanszékvezető tanára a ház­táji tejtermelés műszaki fej­lesztésének lehetőségeit mér­te fel, kiindulva abból: a gé­pesítés fokozásával csökken­teni lehet a fizikai munkát. A vizsgálat -hatezer kisgaz­daságra terjed ki. Kiderült, hogy a ház körüli termelők 80 százalékban alkalmaznak takarmányozási -gépeket — répavágót, szecskavágót, da­rálót stb. —, ezek azonban régi, korszerűtlen berendezé­sek. Újak gyártására, forgal­mazására lenne szükség. Fejőgépet a -háztáji gazdasá­gok -12 százalékában hasz­nálnak, főként a HTF-típusú készüléket, amely a gyakor­latban beváltotta a hozzá fű­zött reményeket. A gép tel­jesítménye azonban túlságo­san alacsony ahhoz, hogy a több tehénnél foglalkozó kis­gazdaságokban is elterjedjen, ezért újabb típust terveztek. Gyártására már megtették az előkészületeket. A berende­zés mindenek előtt ott -tesz majd jó szolgálatot, ahol a mezőgazdasági nagyüzemek­ből kihelyezett teheneket tar­tanak, egyszerre nem is egyet-kettőt, hanem akár egy tucatot, vagy még ennél töb­bet - is. Granulált gesztenye Elkészült az első három életmiszergranuláló üzem be­rendezése az Építőgépgyártó Vállalat veszprémi gyárában; a gépeket átadták a megren­delőknek, a siófoki és a kő­szegi áfész-nek, valamint a zalai Zöldért szövetkezeti vállalatnak. A kisüzemek el­ső terméke a granulált (po­rított, szemcsézett — geszte­nye, s hanosló formában fel­dolgozhatnak az új gépeken más gyümölcsöt s zöldséget is. A granulált készítmények felhasználhatók turmix-ita­lokhoz, tortákhoz, sütemé­nyekhez, szállításuk olcsóbb, tárolásukhoz nincs szükség hűtőpultra. A granuláló kisüzemek be­rendezésének gyártására és üzembe helyezésére a Mű­szaki Kémiai Kutató Intézet és az Építőgépgyártó Válla­lat veszprémi gyáregységének együttműködése eredménye­ként került sor: a kutatóin­tézetben dolgozták ki a szem­csés gesztenye gyártásának eljárását és kifejlesztették az ehhez szükséges berendezése­ket, a gyár szakemberei a már üzemi méretű berendezéseket tervezték meg és vállalkoz­tak a gyártásra is. I__________ A Tolna megyei Tanács tengelici oktatási központjá­ban ezen a héten rendezik a főhivatású népművelők és könyvtárosok kétévenkénti bentlakásos tanfolyamát. A hétfőn reggel nyílt to­vábbképzésen Vida Jánosné, a megyei tanács művelődési osztályvezető-helyettese kö­szöntötte a közel 100 fős hall­gatóságot. Ezt követően me­gyénk közművelődési helyze­téről adott tájékoztatót Ist­ván József, a megyei tanács elnökhelyettese. Kedden dél­előtt Drecin József államtit­kár Gazdaság és kultúra címmel tartott előadást, majd délután megtekintette a hő- gyészi új művelődési házat. A továbbképzésen szó lesz egyebek között a társadal­mi vezetőségek művelődési otthonokban szerzett tapasz­talatairól, amelyről Szentpé- teri Zoltán, a Népművelési Intézet munkatársa beszél. Művelődéspolitikánk aktuá­lis kérdéseiről szól Rátkai Ferenc miniszterhelyettes. A művelődési otthonok vezeté­A legutóbbi hetekben a háztáji és kisegítő gazdasá­gok nagy hányadán észleltük a mezei pocok számának nö­vekedését. Ez az egyik oka, annak, hogy időszerűnek tartjuk az ellene való véde­kezést. Van azonban egy má­sik fontos szempont is. A kártevőt csalétekkel mér­gezzük, amit most — más, ízletesebb táplálékok fogytá­val — szívesebben fogyaszt el mint a korábbi időszakok­ban. Kiskert tulajdonosokkal beszélgetve gyakran tapasz­taljuk, hogy a mezei pockot helytelenül „mezei egérnek” hívják. A pocok név hallatán a hasznos, védetté nyilvání­tott vakondokra gondolnak. A vakondok kertekben, par­kokban történő befogását vagy elejtését a környezetvé­delmi rendelkezések lehető­vé teszik ugyan, mi ezt még­sem javasoljuk, mert haszna az ilyen területeken is na­gyobb kártételénél. A mezei pocok az egérhez némileg hasonló alakú, és nagyságú rágcsáló. Testének teljes hossza átlag 9—10 cen­timéter. Farka rövid: 3—4 centiméter. Jellemzi még, hogy háta földbarna, hasa szennyesfehér, lábai fehérek. A rágcsáló jelenlétét kár­tétele mellett talán az általa A népművelők egy csoportja talajba fúrt járatok, lyukak bizonyítják a legjobban. A 2,5—3 centiméter átmérőjű lyukak megfigyelése során a lakottak jól elkülöníthetők a nem lakottaktól. Ez azért fontos, mert a lakott lyukak sűrűsége jelzi a védekezés szükségességét. ősszel általában akkor in­dokolt a kártevő ellen véde­kezni, ha a vizsgált területen a lakott lyukak mennyisége 100 négyzetméterenként el­éri, illetve meghaladja a kettőt. A fertőzés mértéke most még változhat, mert a pocok számára kedvezőtlenné váló területekről, például a beta­karítást követően felszántott kukoricatáblákról tömegesen elvándorol és általában ki­sebb területeken gyülekezve üti fel tanyáját. Így létszáma ugrásszerűen megnőhet. Kár­tétele a különféle növények megrágásával, elfogyasztásá­val rendkívül nagy mértéket ölthet. A mezei pocok irtására a REDENTIN 75 nevű rágcsá­lóirtó csalétket javasolhat­juk. Kijuttatása kisüzemi te­rületen kétféleképpen tör­ténhet. Kiszórható három egymást követő napon, úgy, hogy valamennyi járat elé naponta egy-egy dekagramm jusson. Nagyobb területen, lődési főosztályának vezető­je. A könyvtárosok szekció­ülésein a bővülő és változó könyvtári szolgáltatásról az Országos Széchényi Könyv­tár módszertani osztályveze­tője, Skaliczki Judit előadá­sában hallhatnak. A Zsolnai- féle nyelvi, irodalmi, kom­munikációs, nevelési kísérlet könyvtárhasználatra nevelés­ben szerzett tapasztalatairól Csizmazia Sándor szekszárdi pedagógus, a kettős funkció­jú könyvtár helyzetéről pedig Elekes Eduárdné, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese számol be. Az esti foglalko­zások keretében vendégül lát­ják Vitézi László filmrende­zőt, akivel a Mai magyar gaz­daság című videokazettás do­kumentumfilmről beszélget­nek a tanfolyam hallgatói. A Babits-évfordulóról sem fe­ledkeztek meg a rendezők, így került programba Töttös Gábor és a szekszárdi vers- mondó műhely Bábitsot idé­ző műsora. A tanfolyam pén­teken délután zárul. Magyar szakemberek a nagyvilágban vagy nagyobb fertőzés esetén a teljes területre egy alka­lommal szórjuk ki egyenle­tesen a csalétket. Ez esetben 18 dekagramm csalétek jus­son 100 négyzetméter terü­letre. A REDENTIN 75 óvatos használat mellett nem okoz mérgezéses balesetet. Az esetleg előforduló mérgezés vérzékenységben nyilvánul meg. Amennyiben a mérge­zés gyanúja merül fel, a munkát haladéktalanul félbe kell szakítani és a beteget elsősegélyben kell részesíte­ni. Az elsősegély a vérzés csillapítására, megakadályo­zására irányuljon. Ezután késedelem nélkül intézetbe kell szállítani, ahol a kezelő­orvossal közölni kell az al­kalmazott szer nevét. A Re- dentin okozta vérzékenység ellenszere a Ki vitamin, ez­zel intézeti kezelés során gyógyítható. A kellő hatékonyság biz­tosítása és a mérgezés elke­rülése érdekében mindenki számára megszívlelendő ta­nácsunk a használati utasítás gondos áttanulmányozása. NAGY ÁRPÁD szakmérnök, Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Bővül a magyar vállalko­zások keretében külföldön dolgozó szakemberek ‘köre. A TESCO nemzetközi műszaki­tudományos együttműködési iroda a közelmúltban kötött szerződése nyomán 175 ma­gyar mezőgazdasági szakem­ber dolgozik két éven át Al­gériában. öt nyugat-a'lgériai megyében segédkeznek a he­lyi mezőgazdasági program megvalósításában. A magyar szakemberek — akik közül több mint 140-en már ki­utaztak — az irányítás vala­mennyi szintjén bekapcsolód­nák az itt folyó munkába, a minisztériumi tervezéstől a helyi termelésirányítási fel­adatokig. A magyar szellemi export „keresett cikk” külföldön. Csak a TiESCO közvetítésével töibb mint 1600-an dolgoznak jelenleg is kereskedelmi szer­ződések alapján a határain­kon túl. A TESCO tapaszta­latai szerint a magasan kép­zett magyar munkaerő iránt különösen a fejlődő orszá­gokban nagy a kereslet. Inf­rastruktúrák tervezésénél, te­lepülésfejlesztésnél, mezőgaz­dasági vagy vízügyi mérnöki munkáknál szívesen veszik igénybe a magyar vállalko­zókat; de érdeklődés van egészségügyi létesítményeket működtető komplett szakér­tői csoportok iránt is. Kér­tek már magyar segítséget helyi tudományos intézet lét­rehozásához, és ipari objek­tumok felújításához, karban­tartásához. A legnagyobb kereskedel­mi partner e téren Algéria. Ezzel az országgal a TESCO már 20 éve áll kapcsolatban. Az első magyar vállalkozás az olimpiai stadion létreho­zása volt. Ma csaknem 300 magyar szakember dolgozik Algériában a vízügy, az épí­tészet, az infrastruktúra ter­vezése területén, és rajtuk kívül még legalább 500-an vesznek részt különböző ter­vező-szervező munkálatok­ban. Algérián kívül még több afrikai, illetve közel- és kö­zép-keleti ország fogad ma­gyarokat; így Tunézia, Irak, Kuvait és többek között Lí­bia, ahol a közeljövőben újabb szerződéses munkák indulására van kilátás. A fogyasztók érdekében (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ziech Jánossal, a Möcsényi községi Közös Tanács adóügyi csoportvezetőjével arról beszélgettünk, hogy mint bátaapáti lakosnak, milyen az állampolgári köz­érzete ebben a társközségben. — Bátaapátiban születtem, itt nevelkedtem, mindig ebben a faluban laktam, és szeretem is ezt a helysé­get. Mindenki ismer és én is ismerek mindenkit. Biza­lommal vagyunk egymás iránt. Több ciklusban válasz­tottak meg tanácstagnak, ügyes-bajos dolgaikkal rendszeresen felkeresnek lakásomon. A kevesebb, mint 600 lakost számláló faluban szor­galmas, dolgos, becsületes emberek élnek. Háztájiban mintegy 50 szarvasmarhát tartanak, sertést, baromfit, nyulat nevelnek. A községben tejbegyűjtö hely is mű­ködik, ezen keresztül eddig átlagban 5 000 liter tejet értékesítettek a háztáji gazdaságok. Az adófizetési mo­rál is jó. A község adózói jelentősen hozzájárultak ah­hoz, hogy a Mőcsé.nyi községi Közös Tanács 1983. első félévében 104 százalékra teljesítette az adóbevételi tervet. Bátaapátiban alsótagozatos általános iskola és óvo­da várja a gyerekeket. Van vegyesbolt, italbolt és fel- i vásárlóhely. Ezeket a kereskedelmi egységeket a Bony- hád és Vidéke ÁFÉSZ működteti. És most válaszolok a feltett kérdésekre. Ha hiányos az alapáru-ellátás, és például trafikért a szomszédos településekre kell men­ni, vagy az alapvető élelmiszert (kenyér, tej, tejter­mék) az erre a célra alkalmatlan, egészségtelen körül­mények között a „tápraktárban” értékesítik — mint ezt a szeptember 19-i lelt ározás alkalmával is tették —, akkor az állampolgári közérzetem nem jó. Bosz- szankodom a többi érintett lakóval együtt. Nem fővárosi ellátást kérnek a bátaapáti áfész- és termelőszövetkezeti tagok, hanem alapvető árukat és kulturáltabb kereskedelmi ellátást. Ez a kérés nem jogtalan, és nem is teljesíthetetlen. LOVAK ANDRÁS István József megyénk köz- művelődési helyzetéről be­szél sének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik dr. Kormos Sándor, a Művelő­dési Minisztérium közműve­Népművelők, könyvtárosok Tengelicen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents