Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-02 / 259. szám
e KÉPÚJSÁG 1983. november 2. Borg még a régi... Jóllehet tíz hónap telt el azóta, hogy a minden idők egyik legjobb teniszerzőjé- nek tartott svéd Björn Borg visszavonult a versenyszerű sportolástól. A 27 éves svéd hétfőn este bizonyította ezt a megállapítást, amikor a Minnesota állambeli Bloomingtonban, bemutatómérkőzés keretében 7:6, 7:6 arányba verte az amerikai Tannert. Természetjáró emléktúra A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulóját a Dorogi Bányász természetbarátok által 29 évvel ezelőtt emelt pilisnyereg! szovjet emlékműnél november 7-én 11 órakor ünnepük meg a természet- barátok. Az emlékművet a Pilis-hegység e szép pontján elesett szovjet kapitány és tizenöt harcostársa emlékére állították fel. Tíz szovjet katona 1945. januárjában egy napon át itt tartotta fel a Budapest felé visszairányuló fasiszta támadást, elősegítve ezzel a Vörös Hadsereg további sikeres előrenyomulását. Az emlékünnepséget a Komárom megyei Természetbarát Szövetség rendezi. Ünnepi beszédet tart Weisz István, az MSZMP Komárom megyei bizottságának osztály- vezetője. Az ünnepi megemlékezés és az emlékmű megkoszorúzása után kék-túra teljesítményjelvényeket, és a természet- járó teljesítményjelvényeket adják át azoknak, akik az előírt feltételeket teljesítették. Emlékjelvény, emléklap, alkalmi postabélyegző várja a helyszínen a túrázókat. Az emléktúrán résztvevő természetbarátok a Budapest—Pomáz—Szentendre között közlekedő HÉV-járatokon igazolványukra egyénileg is megválthatják az 50 százalékos kedvezményes jegyet. A HÉV Pomázra megerősített járatokat indít. A VOLÁN Pomáztól a Kétbükkfanyereghez, valamint Piliscsév megállótól szintén megerősíti járatait. A Nyugati pályaudvarról Piliscsév vonattal közelíthető meg. Az emlékműhöz a Kétbükkfanyeregtől kék kereszt jelzés vezet. A kék háromszög jelzés a Feketekő sziklái mellett ugyancsak az ünnepség színhelyére irányít. Piliscsaba vasúti megállótól Piliscsév községéig a piros, majd onnan a sárga jelzés a klastrom- pusztai turistaház érintésével kalauzol az ünnepség színhelyére. Akik Dobogókőről indulnak el, azok a kék kereszt jelzés vezetésével, akik Pilisszentkeresztről túráznak, csak a zöld-, kék négyszög, majd ismét a zöld jelzésen haladjanak a Pilisnyereghez. A természetjáró szakosztályok és az Országjáró Diákkör november 7-én túráikat a pilisnyeregi emlékműhöz vezetik. A túrák nyíltak, amelyeken a szervezett természetkedvelőket és a kirándulókat is szívesen látják. Az autósturisták két útvonalon közelíthetik meg a Kétbükkfanyer- get: a 11 -es főúton Pomáz—Dobogókő útvonalon, vagy a 10-es főúton Pilisvörösvár —Pilisszántó—Pilisszentkereszt községeken át érik el a Kétbükkfanyereghez vezető utat. Labdarúgás NB-s ser és ifibajnokság SERDÜLÖK: Szekszárdi Dózsa—Sopron 4-0 (1-0). Sz. Dózsa: Póti — Horváth, Ulbert, Nagy, Wittmer — Marsai, Bozsér, Beda — Lizák, Kvanduk G., Babai. Edző: Üjvári Mihály. Az idény legjobb játékával ilyen különbséggel is megérdemelten nyert a minden csapatrészében jobb hazai csapat. G.: Kvanduk G. 3, Beda. A Dózsa valamennyi játékosa dicséretet érdemel. Szekszárdi Dózsa—Bajai SK 3-3 (1-2). Sz. Dózsa: Papp — Horváth, Ulbert, Beda (Naszvadi), Wittmer — Marsai (Ig- nácz), Bozsér, Máté — Kvanduk, Lizák (Fehér), Babai. Edző: Űjvári Mihály. A helyenként kíméletlenül játszó bajaiak ellen potyagóllal vesztett pontot a Dózsa. G.: Babai, Kvanduk, Ulbert. Jók: Babai, Kvanduk, Máté, Horváth. IFJÚSÁGIAK: Sopron—Szekszárdi Dózsa 1-0 (1-0). Sz. Dózsa: Lukács — Nagyfalusi, Sági, Bencze, Póli — Vecsei, Boros (Kvanduk J.), Ferger (Hampl) — Magyar (Kiss), Juhász, Nagy. Edző: Tor- nyi Barnabás. A Dózsa végigtámadta a mérkőzést — de a vendégek rúgták a gólt. Jók: Nagyfalusi, Póli, Bencze. Szekszárdi Dózsa—Bajai SK 4-1 (1-1). Sz. Dózsa: Holler — Nagyfalusi, Sági, Bencze, Póli — Vecsei, Boros (Máté), Hampl (Kvanduk) — Magyar (Kiss), Juhász, Nagy. Edző: Tornyi Barnabás. A szekszárdiak meggyőző fölénye gólokban is kifejezésre jutott. G.: Juhász 2, Nagy, Kiss. Jók: Juhász, Bencze, Máté, Kiss. Kerékpár Teli sportszerellatas Elkészült iA tél közeledtével egyre többen keresik a sportszer- üzletekben a hóban, jégen használható sporteszközöket, s a jelek szerint nem is hiába, mert az illetékes kereskedelmi vezetők szerint az az idén a tavalyinál jobbnak ígérkezik a téli sportszerek kínálata. A TRIÁL az idén a tavalyihoz hasonló mennyiséget, mintegy 56 ezret szerez be az egy-két-három személyes faródlikból, s a fémvázas, összecsukható szánkókból. Hozzájuk kiegészítőként mintegy 10 ezer háttámlát hoznak forgalomba 100 forintos egységáron. (Hatszáz- hétszáz forintért árusítják a Tömegsport — élsport. A sokszor és sok oldalról körüljárt fogalompár jelentés- tartalma, a két fogalom egymáshoz való viszonyítása nem lehet divatok függvénye. Pedig néha úgy tűnik. A felületes megközelítés mindig hajlamos arra, hogy múló jelenségekhez kapcsolódva, hol az egyiket, hol a másikat állítsa előtérbe, vagy éppen a másikkal szembe. Fogalmazzunk világosabban. Valamikor cáfolhatatlan igazságnak tűnt az egy- ' szerű séma arról a bizonyos gúláról. Minél szélesebbek az alapok — mondtuk, s értettük ezen a tömegsportot — annál magasabbra törhet a csúcs, az élsport. A végletekig leegyszerűsítve, még olyan kísérletek is voltak ennek az elméletnek a bizonyítására, amelyek egyszerű számtani művelettel a szervezett tömegsport-akciók résztvevőinek mennyiségéből kikövetkeztették a megszerezhető olimpiai aranyak számát. Mielőtt bárki is félreérthetné: nem tagadjuk a tömegsport és az élsport ilyen gúlával is ábrázolható összefüggéseit, ám abszolút mértéknek ez a séma nem fogadható el. AZ ALAP: AZ ELET MINŐSEGE A tömegsport és az élsport összefüggése ma sokkal ösz- szetettebb módon, sokkal több tényező figyelembevételével vizsgálandó. Egyébként, különösebb sporttörténeti kutatás nélkül is állítható, hogy a dolog soha sem volt ilyen végletesen egyszerű. Akkor sem, amikor ez a séma a köztudatba vésődött. Mert — kérdezem — hogyan mutatható ki az összefüggés a Helsinkiben szervezett, s világra szóló sikernek számító tizenhat olimpiai aranyérem és az akkortájt divatba jött MHK-mozgalom között? Vagy további olimsíszánokat, amelyekből 9000 kerül az üzletekbe. Jelentősen bővül az idén a sílécek mennyisége és választéka: a műanyag gyermek sílécekből az NDK-ból és Csehszlovákiából tavaly 6400-at, idén 32 ezret sikerült beszerezni. Az ifjúsági sílécekből ugyancsak több lesz a tavalyinál, 7700 párat a szocialista országokból, 4000-et pedig tőkés importból szerzett be a vállalat. E lécek árusítását előbb kezdik meg, mint tavaly, amikor többségük csak ezüst-, illetve aranyvasárnapra érkezett az üzletekbe. Jónak ígérkezik a választék fel- nőtt^sílécekből is; 1400 párat hoz be a vállalat az olcsóbb piai, világbajnoki sikerek és a tornaterem nélkül épülő iskolák mai napig is nyomasztó gondjai között? Alapigazságként mindenképpen elfogadható: a tömegsport — a lakosság minden korosztályának tömeges és rendszeres sportolásra, versenyszerűen, vagy csak kedvtelésből — bizonyosan hatással van az élsport fejlődésére. Minél többen kezdenek el fiatal korban sportolni, annál nagyobb a merítési lehetőség az élsport számára. Ez a kölcsönhatás a másik oldalról is igaz. Az élsport sikerei — különösen ma, a fejlett tömegkommunikáció világában — divatot teremtenek, mintát szolgáltatnak és felkelthetik a sportolás iránti érdeklődést. Ez azonban az igazságnak, az élsport-tömegsport fogalompár tartalmi jegyeinek csak egy része. Az egymásra hatás komplex folyamatának megértéséhez olyan jelenségeket is kell vizsgálni, amelyek külön külön, önálló tényezőként hatnak a tömegek sportolására. Ezek nagy általánosságban az életszínvonallal, de inkább az adott társadalomban kialakult — teljesebb értelemben vett — életmódmintákkal, egy manapság közkeletűvé vált kifejezéssel élve, az élet minőségével függnek össze. A TESTMOZGÁS IGÉNYE HIÁNYZOTT Térjünk vissza egy kicsit az imént idézett MHK-moz- galomhoz. A három betű egy jelmondat rövidítése: „Munkára, harcra kész!” Kifejezte ez a jelszó a maga korát. Két dolog volt igen hangsúlyos azokban az években. A munka, amely minden javak előteremtésének forrása. És a harcra való felkészültség: a honvédelemre, hiszen az imperializmus által szított hidegháborús légkör ezt indokolttá tette. Az MHK•típusokból, s mintegy 3000- et tőkés importból. A TRIÁL új cikke a futó-síléc, amely különösen alkalmas a hazai alacsonyabb hegyekben, ezekből 1800 párat szereztek be a Magyar Síszövetség javaslatára. A sílécek kiegészítő szerelékeiben sem lesz hiány; 22 ezer pár cipőt és hozzájuk síkötéseket, és nagyszámú síbotot rendelt a TRIÁL. Különféle márkás, illetve olcsóbb szemüvegek is kaphatók lesznek. Szerelt műkorcsolyákból mintegy 37 ezer párat, a tavalyinál 30 százalékkal többet hoznak forgalomba, s különösen gyermekméretekből, mozgalom tehát a politikai vezetésnek azt az akaratát fejezte ki, ami szerint legyenek az emberek a tömegsport által edzettek. Innen nézve volt az egésznek egy logikailag indokolható, reális alapja. S hogy mégsem sikeredett olyan mozgalommá, amelyben megszerveződik a tömegek sportolási vágya? Egyszerűen azért, mert az emberekben még nem élt ez a tömeges vágy. Az alig néhány év előtti három millió koldus, a város peremén élő nincstelen proletárok, az egykori létbizonytalanság után éppenhogy megkapaszkodók előbb jól akartak lakni, s a hétvégeken magukat elengedve, jólesően nyújtózni. A sportból — nagyrészt — elég volt nekik a rádióközvetítés, vagy a futballpályán a drukkolás öröme. Egyszerűen az élet minősége volt olyan, a kultúra általános színvonala, hogy az emberek nagy többségének életéből hiányérzet nélkül kimaradhatott a testmozgás, a fizikai regenerálódás szükségletének kielégítése. Nem volt igény rá. Ezért nem hullott termőtalajba mindaz a jószándék, amely oly sok lelkes embert hajtott az MHK-mozgalom szervezése közben. Így lett tömegek sportja helyett újságcikkek tömege belőle, majd az eredményt követelő felsőbbség kedvéért a hamis jelentések, s egy illúzió elhintése: íme a felszabadult magyar nép immár a sportpályákat is birtokba veszi. MAR TÖBB MINT DIVAT S valóban, mikor veszi végre birtokba? Az elmúlt években már tanúi lehettünk egy sör olyan jelenségnek, amely bizonyítja: létszükségletként, tudatos igény kielégítéseként üzemi, hivatali szervezésben, a kispályás labdarúgás divatja. Nem nevetik ki a magányos koco27-től 34-ig lesz több mint tavaly. Idén először hozzák forgalomba a tőkés importból származó, műanyaggal •kombinált műkorcsolyákat. Ugyancsak több lesz a szerelt hokicipőkből. Kétélű korcsolyákból 175 forintos egységáron mintegy 2p ezret hoznak forgalomba, ezzel várhatóan szintén kielégítik az igényeket. A Szivárvány Áruház Vállalat a fővárosban kilenc helyen árusítja a sportszereket. A téli sporteszközök választékát idén nagymértékben sikerült bővíteni. Nyolcmillió forint értékű sportfelszerelést tőkés importból szereznek be. gókat, ezrek vesznek részt egy-egy futóversenyen, újra divat a túrakerékpározás, sokan járnak rendszeresen úszni. Mindezeken túl, százezrek sportolnak az MHSZ szakosztályaiban. Ez már több mint divat, s ha még nem is vagyunk sportoló nép, gyorsan emelkedik azok száma, akik felismerték a rendszeres mozgás, a testedzés szükségességét. Telik rá idejükből és el tudják viselni a költségeit is. A tömegsport oldaláról nézve vegyes a megítélése a divatoknak: hódít a tenisz, az aerobic, a szörf. Tartóz- kodi kellene a túlzásoktól. Nem ezek a divatok teszik majd tömegessé a sportolást Magyarországon: már csak a költségességük miatt sem. Van ezekben némi magamutogató sznobizmus is: „nekem erre is telik...” De azért nem baj, ha élnek és hódítanak ezek a sportágak is. Aki csinálja, annak egészségére válik. A baj mindig a túlzásokból származik. Mondjuk abból, ha a turnusonként több száz főt fogadó balatoni üdülőben a röplabdapálya helyén teniszpályát építenek. Mert míg amazon egy tornacipővel és egy labda segítségével mindenki mozoghatott, a teniszpálya többszáz üdülő közül egy tucatnyinak — a drága felszerelések tulajdonosainak — az igényeit szolgálja. Van-e tehát tömegsport nálunk? Sok kísérlet és erőfeszítés, néha naív túlkapások, látszateredmények után elmondhatjuk: soha annyian nem sportoltak az országban mint most. A legjobb úton haladunk, hogy a következő évtizedekben — s ez már nagyrészt anyagiakon is múlik: újabb pályák, uszodák tömege kellene, jó és olcsó sportfelszerelések — a tömegek életmódjának része legyen a sport. Az igények mindenesetre megvannak hozzá... VARGA JÓZSEF a tamási „betonteknő” Üj pálya, új remények „Tisztelt Szerkesztőség! Örömmel tájékoztatjuk önöket, lapjukon keresztül pedig a Tolna megye kerékpársportját szerető közvéleményt, hogy Tamásiban elkészült hazánk második kerékpáros betonpályája: 400 méter hosszú, 3,5 méter széles. A megyei kerékpáros szövetség úgy tervezi, hogy a hivatalos pályaavatót 1984. május 1-én tartják — de mint a kép is tanúskodik erről — a Tamási Szövetkezeti Spartacus SE versenyzői már birtokba vették, igaz, egyelőre országúti kerékpárokkal. Jövő tavasszal elkészül még egy 120 méteres hosszúságú bekötőút, amely- lyel biztosítani lehet a megyebajnoki — netán Dunántúl bajnokságain — az országúti versenyek rajtját, illetve célját a tamási kerékpáros stadionban. A sportágat szerető nagyközségi szurkolók — kimondva, kimondatlanul abban reménykednek, hogy a jövő évi Ge- menci Nagydíj nemzetközi országúti verseny során az egyik részhajrát Tamásiban rendezik.” Sporttársi üdvözlettel: CSÁKY LÁSZLÓNÉ Suli Kupa Szekszárdon Szekszárdon a városi sporttelepen rendezték meg október 31-én a már hagyományosnak számító utánpótlás- korúak kerékpáros-tehetség- kutató versenyét. A küzdelemben rajthoz álltak a Spartacus SE versenyzői és a szekszárdi általános iskolák fiú-, valamint felsőtagozatos leánytanulói. Az igazolt sportolók úttörő-, gyermek- és tehetségkutató, az „amatőrök” pedig 7—8. osztályos, 5—6. osztályos, illetve 3—4. osztályos (csak a fiúknál) kategóriákban indultak. A Suli Kupa célja, hogy a fiatal tehetségek számára lehetőséget biztosítsanak a Spartacus SE kerékpárosszakosztályába való felvételhez, valamint a meghívott iskolák úttörőcsapatainak részvételével a sportágat népszerűsítsék. Mindezek mellett az igazolt versenyzőknek is kedvező alkalom kínálkozott versenyzéshez. A küzdelemben az iskolákat a résztvevők száma alapján, valamint az I—III. helyezetteket pontozva értékelték az iskola tanulólétszámának arányában. A Suli Kupa dobogós helyezettjei : Igazolt versenyzők, úttörők: 1. Űjvári Balázs (Il-es isk.), 2. Sáfrány Zsolt, 3. Molnár Gábor (mindkettő III-as isk). Gyermek: 1. Mácsik Zoltán (III- as isk.), 2. Kasza Sándor (I- es isk.), 3. Sebesi Sütő Endre (Il-es isk.). Tehetségkutató: 1. Kemény Krisztián, 2. Rádai Zoltán, 3. Kincses Endre (mindhárom IV-es isk.). Tehetségkutató verseny, kisdobosok: 1. Szabó Kovács Norbert (III-as isk.), 2. Kemény Viktor (IV-es isk.), 3. Márkvárt János (V-ös isk.). Úttörők, 5—6. osztályosok: 1. Orbán János (IV-es isk.), 2. Kormos János, 3. Oláh Ákos (mindkettő I-es ísk.). 7—8. osztályosok, lányok: 1. Szabó Kovács Beáta (III-as isk.). Fiúk: 1. Müüer Csaba, 2. Váci Tibor, 3. Ács Norbert (mindhárom Il-es isk.). A Suli Kupa összetett pontversenyében kisdobosoknál: 1. III-as iskola, 2. IV- es iskola, 3. V-ös iskola. Úttörőknél: 1. Il-es iskola, 2. IV-es iskola, 3. III-as iskola.
